Biztonságosan a vasúti átjáróban: a jelzések és szabályok útvesztőjében

Magyarországot körülbelül 7500 kilométernyi vasútvonal hálózza be, amelyen átlagosan másfél-két kilométerenként található egy vasúti átjáró. Hogy ezeken is biztonságosan keresztezze egymást a vasúti és közúti forgalom, sorompók és fénysorompók szabályozzák az átjutást. A KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályzata) legfontosabb alapvetése a vasúti átjárón való áthaladás kapcsán az, hogy a területet megközelíteni minden esetben kizárólag fokozott óvatossággal szabad. A megközelítés és az áthaladás alatt az átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzések az irányadók.

Az átjáróban a megállás tilos, forgalmi okból sem vonatkozik rá engedmény, csakis akkor szabad elindulni, ha a vágányok másik oldalán még van a gépjármű számára elegendő hely. A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni. Az áthaladási idő függ egyrészt saját járművünk méretétől, gyorsulásától, másrészt az átjáró útburkolatának minőségétől is. Egy átlagos személygépkocsival álló helyből történő egy vágányú vasúti átjárón való áthajtáshoz, körülbelül 5-7 másodperc szükséges.

A fénysorompó rendszer alkotóelemei és működése

Magát a háromszög alakú, vörös és fehér fénnyel villogó fénysorompót talán senkinek nem kell bemutatni, ilyennel valószínűleg minden autós találkozott már. A rendszer azonban ennél lényegesen több alkotóelemből áll össze. A fényjelző mellett szükség van olyan berendezésre is, amely érzékeli az elhaladó vasúti járművet, és akár kommunikálni is képes vele.

Létezik kábel nélküli változata, amely nagyjából digitális kilométerkőként funkcionál, míg a kábeles változat a vasúti jelzőn lévő jelzésképet is megismétli, amit egy berendezés a mozdony műszerfalán is megjelenít. A rendszer nemcsak tájékoztat, hanem a mozdonyon lévő egyéb kiegészítőkkel képes a vonatot is vezérelni, amit vasutasul „vonatbefolyásoló berendezésnek” is hívnak.

Működési elv és biztonsági protokollok

Ha üzemszerűen működik az átjáró biztosítóberendezése, akkor a behatási ponton áthaladó vonat érzékelése után, a sorompó záródik. Először a fényjelző vált vörösre, és jó tudni, hogy már ez is tiltja az átjárón áthaladást, hiába van még fent a sorompó rúdja. A behatási pontot úgy határozzák meg, hogy a pályán megengedett legnagyobb sebességet, a sebességtől függő féktávot, és a kereszteződésen áthaladó leghosszabb közúti jármű, a lehető legkisebb sebességgel végzett áthajtásának idejét is figyelembe veszik. Optimális esetben a zárás után leghamarabb 30 másodperccel már megérkezik a kereszteződésbe a vonat, bár itt is lehetnek eltérések.

Átjáró biztonsági megoldások

Meghibásodás esetén

Magától nem igazán szokott tönkremenni egy vasúti biztosítóberendezés, a meghibásodások leginkább kábelszakadásra vezethetők vissza. Ezek lehetnek elszántásból is, de jellemzőbb, hogy egyszerűen ellopják a rézvezetékeket. Egy vasúti átjáró biztosításához több kilométernyi kábel szükséges, hogy a sínszálak közé fektetett jelfeladó berendezés kommunikálhasson a biztosítóberendezéssel. A fénysorompó hibáját, illetve üzemen kívüli állapotát jelzi, ha egyik lámpája sem világít.

Ha valamilyen okból megszakad a kapcsolat a behatási pont és a sorompó között, akkor a biztosítóberendezés azonnal vörösre - tilosra - vált. Mivel az eszköz nem tudja, jön-e vonat, vagy már áthaladt-e, ez a legbiztonságosabb reakció a hibára. Fontos, hogy az autósok tudjanak róla, hogy valami nincs rendben, ezért ilyenkor a csapórúd lassan, 90 másodperc alatt nyílik csak fel. Így remélhetőleg a sorban első autó nem reflexből vágtat majd át az átjárón, a mögötte jövők pedig észlelik, hogy nincs fényjelzés, tehát nem működik a berendezés.

Ilyen helyzetben csak akkor lehet áthaladni az átjárón, ha az autós megbizonyosodott róla, hogy nem jön vonat. Persze arról a mozdonyvezető is tud, hogy nem működő átjáróhoz közelít - erről tájékoztathatja a már korábban említett balíz, de rádión, vagy az előző állomáson írásban is megkaphatja az információt -, így legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót és figyelmeztető hangjelzést is kell adnia annak közelében. Fontos kiemelni, hogy a vasúti járműnek van elsőbbsége!

Ha a teljes vagy félsorompó karjai eltérő állásban vannak, csak megállás után, fokozott óvatossággal szabad a meghibásodott sorompó alatt áthajtani. A piros jelzés után is csak akkor szabad elindulni, ha a sorompó karjai teljesen felmennek, megállnak és csak utána vált vissza fehér fényre! Dupla vágánynál szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy elmegy az egyik vonat, elindul a sorompó felfelé, de érkezik a másik vágányon a vonat, a felfelé mozgó sorompó végállás után azonnal elindul lefelé, de a fényjelző végig pirosat mutat.

Mit jelent a villogó fehér fény?

Ha valakit megkérdezel róla, hogy pontosan mit is jelent a villogó fehér fény, valószínűleg nem fog jó választ adni. A legtöbb autós azt gondolja, hogy ilyenkor neki van „zöld” vagy szabad jelzése, és átmehet a kereszteződésen, biztosan nem jön vonat. Ez egy téves értelmezés.

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

A KRESZ vonatkozó paragrafusa kétszer említi a fénysorompó fehér jelzését. Rögzíti, hogy biztosított vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad. A villogó fehér jelzés működése esetén tehát a járművezető ráhajthat a vasúti átjáróra, de kizárólag egyéb megállási kötelezettség hiányában, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az adott forgalmi helyzetben biztonságosan áthaladhat. Fontos, hogy a villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel!

A fehér villogó fénysorompójelzésnél a KRESZ-ben foglalt módon, elővigyázatossággal átkelhet a közlekedő, ám a piros jelzés megkezdését követően már tilos áttérni, akkor is, ha a félsorompó még nem ereszkedett le - ez pár másodpercen belül történik meg üzemképes állapotban. Ha a sorompó karjai a magasba emelkedtek, még nem szabad az út, elindulni csak azután lehet, ha fehér fényjelzést ad a kijelző. Előfordulhat ugyanis, hogy egy másik vonat elhaladása is az adott időben történik, ezért a sorompó visszacsukódik, folyamatos tiltó fényjelzés mellett.

Érdemes észben tartani, hogy elméletben nagyobb biztonságban vagy akkor, ha a fénysorompó semmilyen jelzést nem ad, mint akkor, ha fehéren villog. Ha nem működik a berendezés, akkor arról a mozdonyvezetőt is értesítik, és ebben az esetben legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót, és hangjelzést is kell adnia előtte, neked meg mindenképpen meg kell állnod, míg a fehér jelzésnél akár 160-nal is jöhet vonat.

Vasúti átjárók típusai és jelzései

A vasúti átjárók típusait és az azokat megelőző jelzőtáblákat érdemes áttekinteni a biztonságos közlekedés érdekében.

1. Sorompóval és fénysorompóval biztosított vasúti átjáró (félsorompóval)

Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, ”Fénysorompó” kiegészítő táblával. A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó. Mivel az úttestnek csak az egyik oldalát zárja le, ezért „kikerülhető”. Gyalogosok, kerékpárosok hajlamosabbak a piros ellenére is még átérni. Egy botlás, sínen való elesés, kerékpár elcsúszása végzetes lehet, nem éri meg!

Háromsávos vasúti átjáró tábla magyarázata

2. Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró (fizikai sorompó nélkül)

Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla „Fénysorompó” kiegészítő táblával. Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet (sorompó, félsorompó) a vasúti pályára hajtás ellen. Villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel! Jelzőlámpáját a „Vasúti átjáró kezdete” táblával együtt helyezik el, ezért fokozottan fontos a körültekintés, az átjáró mindkét irányból való ellenőrzése!

3. Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró

A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró manapság meglehetősen ritka. Előjelző táblája a „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla. Ilyenkor a vonat áthaladását egy ember segíti, jelzőtárgyával irányítva a forgalmat, miközben a közút egyik irányú forgalmi sávjának közepére állványon egy mindkét irányból behajtani tilos táblát helyez el, a másik irányú forgalmat pedig egy jelzőtárcsa segítségével maga állítja le. Éjszaka mindkét oldalon piros fényű jelzőlámpát használ. A veszély ebben a helyzetben az, hogy az autósok ritkán találkoznak ilyen helyzettel, elbizonytalanodnak, esetleg kikerülik a táblát. A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró gyakorlatilag nem romolhat el.

4. Sorompó és más biztosítás nélküli vasúti átjáró (András-kereszttel vagy STOP-táblával)

A kis forgalmú utakon előforduló átjáró típus, ahol az útátjárót csak András-kereszt jelzi. Az előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”. Ha csak András-kereszt van, akkor csak abban az esetben kell megállni, ha vasúti jármű közeledik. A vasúti jármű közeledésének észleléséhez a vasúti pálya megfelelő távolságban való beláthatósága szükséges. A „megfelelő távolságra” nincs méterben előírt érték, annak megítélését a járművezetőnek kell mérlegelnie. Ennek megítélése különösen rossz látási viszonyok között, vagy sötétben nehéz, különösen ismeretlen helyen, amikor a vasúti pálya vonalvezetését sem ismerjük. A közeledő vasúti jármű felismerését segítheti, ha tudjuk, hogy elöl három fehér fényű fényszórója van, amelyek egy képzeletbeli, közel egyenlő oldalú, alapjára helyezett háromszög csúcsain helyezkednek el.

Ennél eggyel komolyabb a STOP-táblával védett vasúti átjáró. Itt a „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” tábla miatt mindenképpen meg kell állni, még akkor is, ha szerinted nem jön vonat. A vasúti átjáróra a megállás után, ha meggyőződtél róla, hogy tényleg nem jön, akkor mehetsz át, a KRESZ 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett.

KRESZ: Mikor kell megállni a vasúti átjárónál?

A KRESZ 39. § (3) bekezdése pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni:

• Ha bármely irányból vasúti jármű közeledik.
• Ha a teljes sorompó vagy a félsorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog.
• Ha a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad.
• Ha a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad.
• Ha a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad (azaz semmilyen fényjelzés nincs).
• Ha vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad.
• Ha a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség (pl. torlódás miatt).
• Ha ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.

Különösen érdekes ez olyan átjárónál, ahol több vágányt keresztezünk. A vasúti átjáró területére csak a jármű megállása után (minden autó külön-külön), fokozott körültekintés után szabad ráhajtani!

Baleseti statisztikák és automatizálás a biztonságért

A vasúti átjárók biztonságának javítása kiemelt fontosságú, amit a baleseti statisztikák is alátámasztanak. A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza.

A vasúti átjárók megközelítésének, illetve használatának szabályainak szigorítása mellett a rendszerek automatizálása is segíthet biztonságosabbá tenni a közlekedést. Az automatizálásban is komoly tapasztalata van az Alstomnak, már a 80-as években szállítottak ilyen vasúti rendszereket, és a budapesti, vezető nélkül üzemelő 4-es metró kocsijait is ez a cég szállította.

A vasúti automatizálásban rengeteg lehetőség van még, a biztonság növelése mellett a CO2-kibocsátás csökkentése is elérhető ilyen rendszerek használatával. A menetrendszerűség fenntartása és az esetleg bekövetkező rendkívüli helyzetek hatékony feloldása sokkal könnyebb, ha a vonatok aktuális helyzetét és jövőbeni terveit egy diszpécserközpontból követik. Ilyenek már ma is működnek, ez laikus számára abban mutatkozik meg, hogy szaporodnak az olyan vasútállomások, ahol már nincs egyetlen vasúti dolgozó sem, mert ezeken a forgalmat teljes mértékben távvezérléssel irányítják.

Mégis az a legfontosabb, hogy mindig nézz szét a vasúti átjáróban, és soha, de soha nem menj át a fénysorompó tilos jelzésén, bármennyire is unod már a várakozást.

tags: #vasuti #atjaro #utburkolati #jel #tudnivalók

• Automataváltó vásárlás Cruze-hoz
• A P0299 hibakód kezelése
• Peugeot 206 hátsó lámpa útmutató
• M32 sebességváltó csapágycsere útmutató
• Pontcsökkentés lehetőségei