A vasúti átjárók biztonságának fokozása: Eseményvezérelt kamerarendszerek működése
A vasúti átjárók a közúti és vasúti közlekedés kritikus pontjai, ahol a figyelmetlenség súlyos, gyakran tragikus következményekkel járhat. A balesetek megelőzése és a közlekedésbiztonság növelése érdekében egyre hangsúlyosabbá válik a modern technológia, így az eseményvezérelt kamerarendszerek alkalmazása.
A balesetek szomorú statisztikái és a közös felelősség
A hazai vasúti átjárókban sajnos rendszeresen történnek balesetek. A vasút átjárókban 2025-ben június 15-ig 26 közlekedési baleset történt, a tragédiákban 8 ember vesztette életét. Ugyanebben az időszakban 26 idegenhibás közúti közlekedési baleset történt a hazai vasúti átjárókban. Ebből 6 halálos kimenetelű, amelyben 8-an vesztették életüket, ezen kívül 3-ban további 10 személy sérült meg könnyebben vagy súlyosabban. A rendőrség kiemelte, ezekben kivétel nélkül a gépkocsivezetők figyelmetlensége okozta a csattanásokat.
A MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt hangsúlyozta, hogy a balesetek számának visszaszorítása mindannyiunk közös ügye, amelyhez a közlekedési morál javulása elengedhetetlen. „16 éve nem történt baleset a vasút hibájából vasúti útátjáróban, de a felelősség közös, így vasúttársaságként is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az átkelés biztonságos legyen." Hozzátette, hogy „Felelősségünk közös és egy közlekedési baleset mindenkinek fáj. Minden vonat elején dolgozik kollégánk, mozdonyvezetők, akik adott esetben édesanyák vagy édesapák is lehetnek, őket is hazavárják. Mi azt szeretnénk, ha ilyen esetek nem fordulnának elő, ezért szeretnénk visszaszerezni a sorompó piros jelzésének presztízsét, ezért is dolgozunk közösen a rendőrséggel.”
Nemcsak személyi sérülések, hanem jelentős anyagi károk is keletkeznek. Tavaly közel nyolcmillió forintos, idén pedig eddig már több mint kétmilliós kárt okoztak a MÁV-nak a vasúti átjárókban közlekedők. A félsorompó letörése pedig közlekedés biztonságának veszélyeztetése, amiért szintén felelősségre vonás jár.
A kamerarendszerek bevezetése és céljai
A balesetek és a károkozások visszaszorítása érdekében az ORFK-OBB és a MÁV együttműködésében további vasút átkelőknél építenek ki kamerarendszert a jövőben. „Elvégeztünk egy országos felmérést, amely során áttekintettük a közlekedési balesetek szempontjából veszélyes, vasúti átjáróval érintett helyszíneket.” A MÁV-csoporttal közösen kijelöltek 50 olyan vasúti kereszteződést, ahol a beavatkozás és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés indokolt lehet.
A MÁV Zrt. a félsorompók csapórúdtöréseinek erőteljesen növekvő száma miatt döntött a kamerás megfigyelés mellett. A sikeres teszteket követően 2007-ben 6 helyszínen épített be félsorompóval kiegészített fénysorompóiba videokamerás eseményrögzítő berendezést. A rendszer tapasztalatai alapján a MÁV és az ORFK 2013-ban állapodott meg 99 vasúti átjáró kamerás megfigyeléséről, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a sorompó csapórudakat letörők ellen.
Vasútbiztonsági kisfilm Rákosrendező 2018. - Time lapse
Az új generációs kamerarendszerek és a VÉDA integráció
Az új kamerák telepítésére a MÁV európai uniós forrásból támogatott közlekedésbiztonsági projektének keretében valósul meg. Elsődlegesen hat vasúti átjárót jelöltünk ki, ahol összesen tíz kamerát telepít a MÁV-csoport, amely a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat rendszerében lesz integrálva. Az első „vasúti VÉDA” már el is készült, méghozzá Siófokon, a Szabadfürdő melletti megállóhely mellett, hiszen a nyári időszakban ez a csomópont különösen forgalmas, nem csak a gépjárművek, de a gyalogosok miatt is. Az első kamerákat már fel is szerelték egy frekventált Balaton-parti vasúti átjáróban, Siófok-Szabadifürdő megállóhely mellett.
A hatóság közleményében kiemelte, hogy az új rendszerek nem csak a tilos jelzésen történő áthaladást rögzítik majd, de a gyorshajtást, a biztonsági öv használatának elmulasztását, valamint a sorompórongálást is. A vasúti átjárókba telepített videós megfigyelőrendszer a büntetőeljárások lefolytatásához szükséges adatokat rögzíti. Az elmentett videoképek alapján az elkövetők járműrendszám szerinti azonosítására a rendőrség jogosult.
Hogyan működnek az eseményvezérelt kamerák?
A büntetést a jövőben nem kerülhetik el, a berendezésekbe szerelt, úgynevezett eseményvezérelt kamerák mindent látnak. A kamera akkor lép működésbe, ha a fényjelző pirosra vált. Innentől kezdve a készülék rögzíti a látottakat. A kamera tárolóegysége akkor kezdi a rögzítést, amikor a közúti fénysorompón megjelenik a villogó piros fény. Az adattároló minden pirosra váltásnál felülírja az előző eseményt, kivéve, ha letörik a csapórudat, ebben az esetben a megfigyelőrendszer SMS-t küld a diszpécsernek és a felvételtörlést letiltja. A felvételeket megőrzi az eseményvezérelt kamera.
Ha valaki a tiltás ellenére hajt át a síneken, és letöri a sorompót, akkor a felvételt megőrzi az eseményvezérelt kamera. A rongálást megelőző forgalmi szituációt, majd a rongálás folyamatát a kamerák két irányból is rögzítik, hogy a jármű rendszáma beazonosítható legyen. Nem lehet tehát a jövőben büntetlenül kárt okozni a vasúttársaságnak.
Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak
A MÁV megkeresésünkre közölte, hogy a nemzeti vasúttársaság a baleset-megelőzési kampányokon kívül korszerű jelzőberendezések kiépítésével is támogatja a biztonságos közlekedést a vasút és a közút szintbeli találkozásánál. A képek valóban eljutnak a rendőrséghez, de csak akkor, ha a félsorompót egy figyelmetlen járművezető megrongálja.
Kamerák a gyakorlatban: Eredmények és tapasztalatok
A MÁV eddigi tapasztalatai jók a korábbi években telepített sorompó-megfigyelő rendszerekkel és a rögzített rongálások eredményes rendőrségi felderítéseivel kapcsolatban. Az eseményvezérelt kamerák már több helyszínen működnek országszerte:
- Eplényben fél éve működik az eseményrögzítő kamera.
- Megyénkben Ajkán építettek még ki ilyen rendszert, illetve további két helyszínen telepítenek majd ilyen berendezést.
A Vas, Zala és Veszprém megyékben 2008 óta működtetett kamerák eddig mintegy 140 csapórúd törést rögzítettek, a felvételek, valamint a rendőrségi együttműködés és nyomozás alapján több mint négy millió forintnyi kárösszeget sikerült behajtani.
| Időszak | Rögzített csapórúd törések száma | Behajtott kárösszeg |
|---|---|---|
| 2008 óta | kb. 140 | több mint 4 millió forint |
Jogi következmények és büntetések
Fontos tudni, hogy a vasúti átjárón átkelés szabályainak megsértését a május óta 100 vagy akár 300 ezer forintos büntetéssel sújtják. A rendőrség két héten keresztül fokozottan ellenőrizte a vasúti átjárókat. Vas megyében 55 gyorshajtót mértek be, négyen akkora sebességgel hajtottak, hogy közigazgatási bírságot szabtak ki rájuk.
Egy sorompó letörésével a vasúttársaságnak okozott kár több tízezer és több százezer forint között mozog, de súlyosabb rongálásnál akár a milliós nagyságrendet is elérheti az anyagi veszteség.
Háromsávos vasúti átjáró tábla magyarázata
Tévhitek és a valóság a vasúti átjárók kameráiról
A rémhírek mindig gyorsabban terjednek az interneten, mint az azokhoz kapcsolódó leleplezések, így lesz ez az eplényi vasúti átjáróba szerelt kamerákkal kapcsolatban is, amit sokak szerint a rendőrség szereltetett be, hogy a gyorshajtókat figyelje. Megkerestük a Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságát, milyen céllal készít felvételeket a fénysorompóba szerelt eszköz. A válasz egyértelmű: bár az új, VÉDA-integrált rendszerek szélesebb körű adatgyűjtésre is alkalmasak, mint a gyorshajtás rögzítése, a régebbi MÁV rendszerek elsődleges célja a rongálás dokumentálása és a csapórúd törések elkövetőinek azonosítása volt. Mindazonáltal, a biztonság növelése érdekében telepített berendezések egyértelműen hozzájárulnak a közlekedési morál javításához és a balesetek számának csökkentéséhez.
A biztonságos átkelés kihívásai és a jövőbeni fejlesztések
A vasúti átjárókban való biztonságos közlekedést számos tényező nehezíti. A közút logikája, azaz, hogy lelépés - vagy kikanyarodás, áthaladás - előtt először mindig balra kell nézni és azután jobbra - a vasúti átjáróban nem feltétlenül elegendő, hiszen bármelyik irányból érkezhet vonat. Nehezítő körülmény, hogy az új, korszerű villamos motorvonatok csendesek, és nagyon jól gyorsulnak. Tehát akár néhány száz méterrel a vasúti megálló után is villámgyorsan ott teremnek az átjárónál. Nem lehet megszokásból átkelni: a régi vasúti járművek lassúak, csörömpölnek, zúgnak, nem lehet nem észrevenni őket.
Ehhez jön a kétvágányú pálya problémája. A nagyvárosok közelében, illetve nemzetközi fővonalakon gyakori a több vágány, a vidéki mellékvonalakon azonban többségben van az egyvágányú pálya. Persze egy autósnak, kerékpárosnak, gyalogosnak nem kell tudnia, hol milyen pályát épített ki a vasúttársaság, de az átkelés szempontjából ez mégis döntő információ. Mert az egyvágányú pályán egy elhaladó szerelvény után hosszabb ideig nem várható forgalom, azaz nyugodtan át lehet kelni. A kétvágányú pályán azonban fennáll a lehetősége annak, hogy egy szerelvény elhaladása után a másik vágányon ugyanabból, vagy éppen az ellenkező irányból másik vasúti jármű érkezhet. Ha sorompó vagy jelzőlámpa működik, értelemszerűen annak a jelzéseit kötelező figyelembe venni.
Ezt a törekvéseket segíti a Közlekedés Operatív Program keretében 2015-ig előirányzott beruházások megvalósítása is; a vasúttársaságnak az Új Széchenyi Tervben elkülönített közel 12,5 milliárd forint áll rendelkezésére közlekedésbiztonságot javító fejlesztésekre. A 2012-2015 között zajló programban háromszáznál is több vasúti átjáróban történnek biztonságot javító beavatkozások: fél- és fénysorompók felszerelése, vonatérzékelés korszerűsítése, az átjárókban elkövetett szabálysértések figyelése kamerákkal, diagnosztikai és monitoring berendezések, valamint videós pályafelügyeleti rendszer kiépítése. A fejlesztések közös jellemzője a hatékonyság, mivel viszonylag kis költségráfordítással komoly eredmények érhetők el a balesetek számának csökkentésében, kimenetelük enyhítésében, az okozott személyi és anyagi károk mérséklésében.
A fejlesztési alapból több mint 870 millió forintot fordított a vasúttársaság sorompóprogramjának első ütemére. A keretből tavaly augusztus végéig 44 átjáróban alakítottak ki a közúton közlekedők számára jobban megfigyelhető jelzést adó, LED optikás fény- illetve félsorompókat. A sorompóprogram közel kétmilliárd forintra becsült második üteme idén indulhatott el 128 helyszínen. A közbeszerzési folyamatot követően, szintén idén indulhatott el mintegy 1,4 milliárd forintból, 53 vasúti átjáróban a korszerű tengelyszámlálós, illetve induktív hurkos vonatérzékelő rendszer kialakítása. A biztonság növelése érdekében több fényjelzős átkelőt is felszereltek félsorompóval. Általában ezeket sodorják el a megengedettnél sokszor jóval nagyobb sebességgel száguldók.