Akkus ütvecsavarozó nyomatékának beállítása: Minden, amit tudnod kell
Az akkus fúró-csavarbehajtó az a szerszám, mely leggyakrabban fordul elő a háztartásokban, illetve a különböző munkaterületeken egyaránt. Ennek az az oka, hogy akár barkácsolni szeretnénk, akár egy építőipari cégnél dolgozunk, egy ilyen eszközre mindig szükségünk lesz!
Az akkumulátoros fúró-csavarbehajtó kiválasztásánál rögtön az első amit el kell döntenünk, hogy milyen célra szeretnénk vásárolni. Először döntsük el, hogy otthoni/házkörüli/kiegészítő szerszámgépet szeretnénk, vagy profi ipari felhasználásra keresünk gépet. Ha ez első akkor ajánljuk a Ryobi akkumulátoros fúró-csavarbehajtóit ha az utóbbit akkor válasszon a Milwaukee, AEG,Metabo akkus csavarbehajtói közül.
Az akkumulátoros fúró és fúrócsavarozó gépek szerves tartozéka a nyomatékhatároló. A szinte szabványosan elhelyezett nyomatékhatároló tárcsa segítségével fokozatokban állítható az a maximális nyomaték, amely felett egy mechanikus tengelykapcsoló szerkezet megcsúszik, jellegzetes kerregő hangot ad, és megállítja a tokmányt.
Miért fontos a nyomaték beállítása?
A tapasztalatok szerint azonban gyakran megfeledkezünk a nyomatékhatároló használatáról, és a szerszámgépet a legnagyobb nyomaték fokozaton vagy a fúró állásban használjuk. Pedig a nyomatékhatárolás lehetősége megnöveli a gép használhatóságát és megkímélheti a munkadarabot, valamint a szerszámtartozékok élettartamát.
Alapvető szabály, hogy minél kisebb a csavar átmérője, annál kisebb a csavarszár számára elviselhető csavaró nyomaték. A csavar behajtásakor általában csak a behajtás végén, a meghúzáskor keletkezhet olyan erő, ami a szár vagy a fej törését okozhatja.
Bosch csavarozók: A helyes nyomaték
A nyomaték jelentősége különböző csavarméreteknél
Nagyobb átmérőknél (M6 felett) elsősorban a fej hornya sérülhet meg vagy szakadhat át, különösen ha 14,4 V-nál nagyobb feszültségű csavarozót használunk. Egy 20-22 Nm nyomatékú csavarozó már képes átszakítani egy csavarfej-hasítékot, vagy megpörögve kikoptatni egy kereszthornyot.
Hatlapfejű csavarnál 8-as, 10-es csavarfej (M4-es, M6-os csavarszárak) esetén már nem nagyon tudunk kárt tenni a kötőelemben, és az alapanyagban, ha mindkettő acélból készült. A különféle könnyűfém ötvözetű alapanyagoknál azonban a szilárdság csökken, hasonlóan a sárgaréz alapanyagú csavaroknál is.
M6-os csavar alatt fokozatosan belépünk abba a kritikus tartományba, amikor már magát a csavarszárat, vagy a befogadó menetet elszakíthatjuk. Itt már különösen indokolt a nyomatékhatároló használata magának a kötőelemnek és a gépelemnek a megkímélése céljából.
Néhány ismert szerszámgépgyártó csavarozójának maximális nyomatékát tanulmányozva megállapítottuk, hogy a 9,6; 12; 14,4 de még a 18 és 24 V-os készülékek maximális nyomatéka is ritkán megy 20-25 Nm fölé, de 15 Nm alá se. (Ez alól csak a 2,4; 3,6 V-os kis rúdcsavarozók kivételek, de azokon már amúgy sincs nyomatékhatárolási lehetőség.)
A nyomatékhatároló tárcsa fokozatai (6, 10, néha még több) nagyjából egyenletesen, lineárisan osztják fel a 0 és a maximum között az átengedett nyomatékot, így viszonylag könnyen megállapíthatjuk, és magunknak egy táblázatba foglalhatjuk, hogy a különböző fokozatokban mekkora nyomatéknál fog megcsúszni a nyomatékhatároló. Számoljunk tehát azzal, hogy M6-os csavar alatt már csak a csavarszakadás miatt is csökkenteni kell a nyomatékot.
Ütvecsavarozó oldási nyomaték összehasonlítás
Csökkenteni kell persze azért is, mert a túl nagy meghúzási nyomaték indokolatlan. Ennek csak akkorának kell lenni, hogy a csavar önzárása létrejöjjön, amit a kényesebb gépelemeknél pontosan meg szoktak adni.
Más adatok hiányában úgy számoljunk, hogy M3-as csavarnál 3 Nm; 4-esnél 5; 5-ösnél 8; 6-osnál 12; 8-asnál 21 Nm körül van a maximális meghúzási nyomaték (e fölött kimegyünk abból a tartományból, amit az akkus csavarozók "tudnak".)
A metrikus csavar kihajtásakor elsősorban a csavarfej szilárdsága szab határt a legnagyobb kihajtó erőnek. Itt azonban csak három eset lehetséges; a csavar megadja magát és kicsavarodik, leszakad a csavarfej, vagy kevés a csavarozó legnagyobb nyomatéka is, és lefojtjuk a gépet.
Mivel itt a fémeknél lényegesen kisebb szilárdságú alapanyagokról van szó, fokozottan szükség lehet magának az alapanyagnak a védelméről. A két leggyakoribb túlhúzási következmény a faanyag kiszakadása, illetve a csavarfej beszakítja az anyagfelszínt vagy megrepeszti az anyagot.
Csavarozóink nyomaték tartományában bőségesen elég erőt találunk még a nagyobb használatos (5-ös, 6-os) csavarátmérők esetében is az ilyen anyagszakadásokhoz.
Fa- és pozdorjacsavarok
A fa- és pozdorjacsavarokhoz azt a gyakorlati tanácsot tudjuk adni, hogy a behajtás előtt (akár próbadarabon, akár "élesben") vegyük le a nyomatékot egészen alacsony értékre, és próbáljuk meg a csavart ezzel behajtani. Ha nem sikerül, és a határoló idő előtt megcsúszik, akkor fokozatosan emeljük a nyomatékot az elégséges minimumig.
Arra is gondoljunk (különösen keményfánál és kemény pozdorjánál), hogy elegendő-e a csavar előfuratának átmérője.
Süllyesztettfejű csavaroknál az is fontos, hogy egy csavarsornál minden egyes csavarfej egyformán nyomódjon bele az anyag felszínébe; ne álljanak ki, ne roppantsák meg az anyagot, és ne süllyedjenek a felszín alá. Ilyenkor is ajánlatos próbadarabon kikísérletezni az optimális nyomatékot, és kis nyomatéktól fokozatosan emelve megkeresni a helyes értéket.
A különböző keresztfejű és különösen a hasítottfejű csavarnál most is lehet maga a csavarfej a gyenge láncszem, vékonyabb csavaroknál pedig a csavarszár is. Keményebb alapanyagoknál ne a csavarfejet (és a csavarozót) gyötörjük, hanem inkább az előfurat átmérőjét emeljük kissé. Fa- és pozdorjacsavarok behajtását megkönnyíthetjük egy kis szappan, vagy gépzsír használatával.
Bár az akkus csavarozókon a fúrásnak külön fokozata van - ekkor a nyomatékhatároló kiiktatódik, és a maximális nyomatékot kapjuk - mégis sokszor érdemes fúráshoz is használni a nyomatékhatárolót. Erre több példát is be szeretnénk mutatni.
A dekor bevonatú pozdorja anyagoknál és bútorlapoknál például igen fontos lehet, hogy a nagyobb átmérőjű fúró az anyagból kilépve ne szakítsa ki a túloldali felszínt. Ha nincs módunk az alapanyagot egy hulladék faanyag darabbal összefogni, akkor a fúrás vége felé erősen csökkentsük le az előtolási erőt, és szabályozzuk le a nyomatékot.
A fúró anyagból kilépő éle ilyenkor nem szakít majd, hanem egyszerűen megáll. Alkalmat ad arra, hogy mi is megszakítsuk a munkát, és vagy nagyon finoman, lassú fordulattal, vagy az anyag túloldaláról fejezzük be a fúrást.
Még inkább igaz ez lemezek furásakor. Még egy vékony alumínium lemeznél is előállhat az, hogy a fúróhegy roncsolva lép ki az anyagból, plexi lemeznél pedig egyenesen "életveszélyes" a kilépő fúróhegy, mert egy pillanat alatt elrepeszti a drága anyagot. Ez utóbbinál még kis fúróátmérőknél is kapcsoljuk be a nyomatékhatárolót (amúgy sincs szükség nagy fúrási nyomatékra), és a fúrás vége felé a minimálisra csökkentsük le az előtolási erőt.
Amikor a nyomatékhatároló megcsúszik, hagyjuk abba a fúrást, és igen-igen óvatosan - szinte átkoptatva az anyagot - fejezzük be. A gyakorlati tapasztalatok szerint a berepedés veszélyét csökkenti az is, ha nem frissen köszörült, éles, hanem kissé eltompult fúróhegyet használunk.
Egyes körkivágók is könnyen okoznak hasadást, felszíni törést az anyagból kilépve.
Akkumulátor és nyomaték kapcsolata
1. Ez talán a legfontosabb szempont, hiszen ez biztosítja a másik két tényezőhöz a hátteret. Az akkumulátoros fúró-csavarbehajtók különböző akkufeszültséggel készülnek: 4,8V-os, 10,8V-os, 12V-os, 14,4V-os 18V, és 24-36V-os kivitel is létezik belőlük.
Az akkumulátor fajtái lehetnek NiCd, Ni-MH vagy Li-Ion. Fontos szempont az akkumulátor kapacitása. Alapvetően az akkus gépeknél a kapacitás annyit jelent, hogy minél magasabb ez az érték, annál hosszabb ideig tudunk egy töltéssel dolgozni. Azaz, ha van egy 4,0Ah-s akkus fúrónk amivel egy teljesen feltöltött akkumulátorral 100db csavart tudunk behajtani akkor ugyanolyan körülmények közt egy 2,0Ah-s akkuval kb. a felét.
Szintén fontos, hogy milyen akkutöltőt kapunk a gép mellé. Az általunk forgalmazott akkumulátoros szerszámgépek szinte mindegyike max. 1órás töltővel vannak szállítva.
Professzionális célokra egyébként érdemes legalább 2 akkumulátort vennünk, hiszen munka közben nem eshetünk abba a hiába, hogy egy teljes lemerülés esetén ne legyen egy pót akksink.
2. A nyomaték adja meg a gép erejét. Itt abszolút elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a nyomaték annál „keményebb” feladatokat tudunk az adott akkus géppel elvégezni. A nyomatékot szinte mindegyik akkus fúró-csavarbehajtón tudjuk szabályozni egy beállító gyűrű segítségével.
Figyelembe kell venni, hogy a beállítás nem lineáris, azaz, ha van egy akkus gépünk, aminek a nyomatéka 50 Nm és a nyomaték beállítás 16 fokozatú + ugye van egy direkt fúró fokozat, akkor ez a kb. így néz ki: direkt fokozatban kapjuk vissza az 50 Nm-es nyomatékot (ha kétsebességes a gép, akkor az alacsonyabb sebességnél).
Az 1-16 fokozatban viszont a beállítható nyomaték a maximum nyomaték kb.
3. A súly a napi folyamatos használat mellet nyilvánvalóan fontos. A Milwaukee, AEG, Metabo és Ryobi is törekszik arra, hogy a lehető legkisebb súly mellé a legnagyobb erőt biztosítsa. Azért alapvetően elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a kapacitás és a nyomaték a gépünk annál nehezebb lesz.
Fontos szempont még a garancia.
Természetesen nem mehetünk el talán a legfontosabb szempont mellett, ami nem más, mint az ár. Persze tudjuk, hogy ez a legfontosabb kérdés, de nem lehet csak ez alapján dönteni. Főképp vonatkozik azokra, akik a kiválasztott akkus fúró-csavarbehajtóval napi szinten szeretnének dolgozni . Nekik mindenképp javasoljuk, hogy csak minőségi terméket válasszanak, még akkor is, ha az egy kicsit magasabb befektetést igényel.
összefoglalva javasoljuk, hogy lehetőség szerint mindig a munkához válassz gépet!
Természetesen a Szerszámdoboz Áruházban is rengeteg akkumulátoros szerszámgépet találsz!
Ütvecsavarozók típusai és felhasználásuk
1. ábra. A klasszikus csavarozóban a nyomaték a sebességszekrényben növekszik meg. A sebességváltó szekrény fogaskerekekből áll, amelyek egy bizonyos áttételi aránnyal rendelkeznek. Anim. 1. Az ütést az úgynevezett kalapács hozza létre, amely forgás közben az ütvecsavarozó tokmányára ütődik (Anim. 1.) a forgás irányában, nem pedig a szerszám tengelyének irányában, ahogyan azt a fúrókalapácsoknál ismerjük.
Ezt az ütésmechanikát az emberek néha összekeverik az elektropneumatikus kalapács ütésmechanikájával. Ezeknek az ütéseknek az energiája lényegesen nagyobb, mint a hagyományos fúrócsavarozók hajtóműve által a szerszámra átvitt energia. A gyakorlatban gyakran találkozunk olyan rozsdás csavarral, amelyet hagyományos csavarozóval nem tudunk meglazítani.
Mivel az ütvecsavarozó nem rendelkezik gyorstokmánnyal, amely hengeres szárú fúrószárakat be tudna fogni, a fúrási lehetőség a nem annyira elterjedt, speciális végződésű fúrók használatára korlátozódik (pl.
Az ütvecsavarozó tengelye vagy egy külső négyzet alakú csatlakozóban végződik a dugókulcsok rögzítéséhez, vagy egy belső 1/4" hatszögletű csatlakozóban a csavarhúzóhegyek és más 1/4" méretű tartozékok rögzítéséhez. A külső négyszög mérete általában 1/2", amely lehetővé teszi az összes kapható dugókulcs csatlakoztatását az anyák és a hatlapfejű csavarok meghúzásához és meglazításához.
A leghatékonyabb választás egy olyan ütvecsavarozó, amely mindkét csatlakozóval rendelkezik, de nem sok ilyen van a piacon. Egy ilyen ütvecsavarozó sokoldalúan használható a fenti műveletek mindegyikéhez.
Fontos megjegyezni, hogy a csavarhúzóbiteknek legalább 50 mm hosszúaknak kell lenniük. A kisebb hosszúságú bit beesne a tokmányba, és nem lehetne kivenni. Jó választás a mágneses bittartó használata, amely lehetővé teszi bármilyen hosszúságú bit használatát.
A szerszám működési elve miatt nem ajánlott a hagyományos (lágy) csavarhúzóbitek használata, amelyeket lágy csavarozáshoz terveztek. Az ütvecsavarozó ütései erős oldalirányú feszültséget keltenek a bitben, és a bit túlzott és idő előtti kopását okozzák.
A torziós (ütvecsavarozó) biteket, amelyek torziós zónával rendelkeznek, elsősorban ütvecsavarozóban való használatra tervezték. A bit torziós zónája erős rugóként viselkedik, és a nagy ütéseknek is ellenáll. Ugyanakkor csökkenti a bit hegyére nehezedő nyomást, és megakadályozza a korai kopást vagy törést.
2. ábra. Kezdetben az ütvecsavarozókat elsősorban az autójavító műhelyek vagy a nehézgépgyártás igényeihez gyártották. Ezeket a nagy teljesítményű ütvecsavarozókat sűrített levegővel hajtották és hajtják ma is.
Az olyan alkalmazásokhoz, ahol nincs szükség ekkora teljesítményre (építőipar, gépipar stb.), elektromos és újabban akkumulátoros meghajtású ütvecsavarozókat használnak.
A pneumatikus ütvecsavarozót 6,3 bar nyomású sűrített levegő hajtja. A kulcs csavarok és anyacsavarok csavarozására és eltávolítására szolgál, például az autó kerekeinek leszerelése esetén. Használhatja abroncscserekor, gyártósoron történő munkavégzéskor is.
A kulcs maximális nyomatéka 2200 Nm. A teljesítménye lehetővé teszi, hogy gyorsan lecsavarja még az elakadt és rozsdás meneteket is. A kulcs a Twin Hammer funkciót kínálja, melynek köszönhetően a készülék a kettős kalapács elvén működik, ami azt jelenti, hogy a kalapácsok egyszerre forognak a tengely körül és egyszerre ütnek két oldalról.
A 3/4"-os négyzet alakú tengely a dugaszolható szerszámok széles választékához igazodik. Az adapterrel tovább bővítheti a felhasználást. A pisztoly strapabíró üvegszállal megerősített kompozitból készült. Az anyaga ellenáll az olajoknak és egyéb vegyszereknek a műhelyben általánosan használt.
Az ergonomikusan kialakított fogantyú puha, csúszásmentes és kellemes tapintású anyaggal van bevonva. A fogantyú ugyanakkor csillapítja a rezgéseket, szigeteli és biztonságosabb fogást biztosít.
tags: #ütvecsavarozó #nyomaték #állítás #beállítás