A Traktor Vontatható Tömegének Optimalizálása és a Közúti Szabályok

A mezőgazdasági gépekkel történő közúti közlekedés szabályairól elmondhatjuk, hogy gyakran tisztázatlanok, túlságosan bonyolultak, olykor még ellentmondásokat is felfedezhetünk bennük. A gazdaságos mezőgazdasági termelés elengedhetetlen feltétele az egyes szántóföldi munkaműveletek optimális időben történő elvégzése, melyhez különböző erőgép-munkagép kapcsolatokat alkalmazunk. Ahhoz, hogy ezek a gépkapcsolatok hatékony munkavégzésre alkalmasak legyenek, nem elég csupán az energetikai és a fizikai illeszthetőséget figyelembe venni. Az optimális üzemeltetés érdekében mind a traktor össztömegét, tömegeloszlását, járószerkezetét/gumiabroncsozását és gumiabroncsnyomását az adott műveletnek megfelelően kell kiválasztani, beállítani.

1. Optimális Traktortömeg és Vontatási Hatékonyság

A mai modern mezőgazdasági erőgépek össztömege pótsúlyozás segítségével változtatható az adott feladatokhoz. Cél minden esetben a maximális hatékonyság és az optimális üzemanyag-fogyasztás elérése a talajkímélés mellett! Megfelelő pótsúlyozással elérhető az ideális tömeg-lóerő arány az optimális kerékcsúszás (szlip) érdekében, valamint az ideális súlyeloszlás a kedvezőtlen tengelyterhelések kiküszöbölése érdekében. A túl sok vagy túl kevés pótsúly ugyanúgy gazdaságtalanná teheti a gépek üzemeltetését, ezért törekedni kell az adott műveletnek megfelelő össztömeg és súlyeloszlás elérésére.

A szántóföldi munkáknál az ideális össztömeget alapvetően az optimális kerékcsúszás mértéke határozza meg. Az optimális kerékcsúszás a talajviszonyok és a járószerkezet kialakítása függvényében változik, amely kerekes traktoroknál 8-12%, míg hevederes traktoroknál 2-8% közt ideális. Ezeket az értékeket gyakorlati szántóföldi mérések alapján határozták meg, melyek nedvesebb, lágyabb, lazább talajon a felső határérték felé tolódnak el, míg száraz, keményebb felszín esetén az alsó határérték közelében válnak ideálissá. Tévhit, hogy minél alacsonyabb a kerékcsúszás mértéke, annál hatékonyabb a vontatás.

Az ideális tömeg/teljesítmény arány vontatási vizsgálatok alapján szintén definiálható, mely az üzemeltetési sebesség függvényében változik. Az irányértékek a traktorok teljesítményétől/kategóriájától függetlenül általánosan alkalmazhatók, mely meghatározza a pótsúlyozás mértékét is. Minél alacsonyabb az üzemeltetési sebesség, annál nagyobb traktortömegre van szükség. Alacsony sebességnél nagy vonóerő ébred, melyhez az ideális kerékcsúszás eléréshez nagyobb tömegre van szükség, hogy a vontatási teljesítményt maximalizálni lehessen. A traktorok vonóerő kifejtő képességét a tömeg-kihasználási tényezővel - a traktorral kifejtett vonóerő és a traktortömeg arányával, azaz az egységnyi traktortömegre jutó vonóerővel - jellemezhetjük.

2. Erőgép-Munkagép Kapcsolatok Illesztése és Sebességváltók

A traktor-munkagép csoport létrehozásának előfeltétele a gépek fizikai kapcsolhatósága. Az erő- és munkagép energetikai szempontból akkor van összhangban, ha az erőgép aktuális vontatási teljesítménye adott sebességnél végzett munkánál jó teljesítménykihasználási sávba esik. Adott erőgépet olyan munkaműveletre alkalmazni, amelyben a teljesítménye nem használható ki megfelelő mértékben, vagy a munkagép teljesítményigénye túl nagy, többlethajtóanyag-fogyasztással jár. Adott munkagéphez és a kívánt munkasebességhez a megfelelő teljesítményű traktor kiválasztható.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Az erőgép üzemeltetési sebességét alapvetően a munkavégzés típusa határozza meg. Szántóföldi munkáknál megkülönböztetünk rész- vagy teljes terheléssel történő munkavégzést. Részterhelésnél jellemzően nem ébred nagy vonóerő, ezért nincs szükség magas kg/LE arányra. Teljes motorterhelés jellemzően talajműveléskor fordul elő. A különböző szántóföldi talajművelő gépeknek eltérő sebességen optimális a munkaminősége. A talajművelés sebessége álltalában fordítottan arányos a munkamélységgel, azaz minél mélyebben dolgozunk, annál alacsonyabb üzemeltetési sebesség szükséges. Teljes terhelésnél, alacsony üzemeltetési sebességnél (7-9 km/h) ennek megfelelően nagyobb vonóerő ébred, mint magasabb sebességnél (11-13 km/h).

A kiválasztás elsődleges szempontja álltalában a névleges motorteljesítmény, melyet az üzemeltetni kívánt munkaeszköz teljesítményigénye határoz meg. Másik szempont a járószerkezet kérdése, melynél figyelembe kell venni, hogy a hevederes változatok jellemzően nagyobb önsúllyal rendelkeznek, emiatt pótsúlyozásuk is kevésbé flexibilis a kerekes változatokkal szemben. Azt, hogy egy traktorsorozaton belül melyik modell a jó választás az adott munkatípushoz, a motorteljesítmény, az önsúly, a megengedett össztömeg, illetve az előző kettő különbsége, a terhelhetőség határozza meg legjobban. Könnyű, nem nagy vonóerőt igénylő, magas sebességen végzett feladatok elvégzéséhez alacsony, 40 kg/LE vagy az alatti tömeg/teljesítmény aránnyal rendelkező erőgépek az ideálisak, ezek az alvázméreten belül a csúcsmodelleket jelentik, melyek rendszerint fokozatmentes sebességváltóval vannak szerelve. Nagy vonóerőt igénylő szántóföldi munkákhoz a magasabb önsúllyal rendelkező erőgép az ideális, melynél elérhető az 50 kg/LE tömeg/teljesítmény arány is, ez általában az adott alvázméreten belül az alacsonyabb teljesítményű modelleket jelenti. Ha mindkét feltételt teljesíti az kiválasztott erőgép, azaz 40-50 kg/LE tömeg/teljesítmény arány megvalósítható, akkor univerzálisan alkalmazható minden munkatípusra. Így a súlyozás változtatásával alacsonyabb és magasabb össztömeg is megvalósítható a különböző szántóföldi munkák hatékony elvégzéséhez, ezek álltalában a köztes modellek egy adott sorozaton belül.

A teljesítmény kihasználás tekintetében a legkedvezőbb értékekkel a John Deere 6110, a Zetor 9540 és a 40 km/h változatú, Case IH CX80 traktor rendelkezett 0,72-0,73 kW/kW értékkel. Az optimális teljesítmény kihasználásnak a 8 km/h haladási sebesség közelébe kell esni. A sebességfokozatok elosztása, a sebességlépcső akkor tekinthető jónak, ha az egyes sebességfokozatokban elért optimális haladási sebesség, illetve vonóerő tartományok megfelelő mértékben átfedik egymást, azaz mindig található olyan sebességfokozat, ahol megvalósítható a traktor-munkagép gépcsoport optimális munkapontja.

A hidraulika vizsgálatok során először ellenőriztük a külső hidraulika körök (munkagépek) felé kivezérelhető hidraulikus teljesítményjellemzőket (térfogatáram, nyomás), és ebből számítással határoztuk meg a kivezérelhető teljesítményt. Mint a táblázat adataiból látható, a John Deere 6110, a Same Silver 90 és a Case IH CX80 traktorba épített hidraulika szivattyú rendelkezett a legnagyobb szállítási kapacitással. Az MTZ-82 traktoron mért, viszonylag kis kivezérelhető hidraulikus teljesítmény egyes hidromotoros hajtású munkagépeknél üzemeltetési nehézségeket okozhat. A függesztő szerkezetek emelőképességét a maximális és a teljes emelési tartományban legnagyobb emelőképességgel egyaránt a Zetor 9540 traktor rendelkezett.

3. Mezőgazdasági Járművek Közúti Közlekedése és Vontatható Tömeg Szabályai

A mezőgazdasági vontatók, munkagépek - bizonyos időszakokban - igen nagy számban vesznek részt a közúti közlekedésben. A nyári-őszi betakarítási időszakban minden évben jelentősen megnő a mezőgazdasági munkagépek és vontatók száma az utakon. Ez egyáltalán nem meglepő, elvégre ezeknek a járműveknek is el kell jutniuk egyik szántóról a másikra, ezt pedig a legegyszerűbben - és legbiztonságosabban - a közutak igénybevételével lehet végrehajtani. Mivel ezek mindegyike lassú járművnek minősül, mögöttük bizony fel tud torlódni a forgalom, ami sokakat irritálni szokott. Ráadásul az ezek mellett való elhaladás is fokozott figyelmet követ az autósoktól, lévén a mezőgazdasági járművek, munkagépek és vontatók gyakran szélesebbek, mint a forgalom legtöbb résztvevője.

Fergusson 130 fékbetét cseréje

Az aratási szezon kezdetén Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán külön felhívta a figyelmet arra, hogy a közúti közlekedés résztvevői a balesetek elkerülése és a biztonságos közlekedés érdekében tanúsítsanak fokozott türelmet a kombájnokkal, valamint a traktorokkal, szállítójárművekkel szemben, és ezeket észlelve óvatosabban közlekedjenek. Mint jelezte, az alacsony sebességgel haladó mezőgazdasági gépek mögött feltorlódhat a forgalom, ezért a nagyobb sebességgel haladó járművek vezetői, így csak akkor kezdjenek előzésbe, ha a manőver biztonságosan kivitelezhető és a befejezéséhez szükséges útszakasz jól belátható. A közlekedésben a legfontosabb paraméter a sebesség, ezért kezdjünk is rögtön ezzel.

3.1. Járműkategóriák és Sebességkorlátozások

A mezőgazdasági vontatók piros vagy fekete rendszámmal is rendelkezhetnek hazánkban, és e két kategóriára igen különböző szabályok vonatkoznak. Előbbi a lassú jármű, utóbbi a mezőgazdasági vontató. Ha a géppel közúti forgalomban szeretnénk részt venni, valamelyik kategóriára le kell vizsgáztatni. Mezőgazdasági vontatóval 25 km/h-nál nagyobb sebességgel is lehet haladni, lassú járművel pedig csak ennél lassabban. Miért érdemes lassú járműként regisztráltatni egy olyan gépet, amelyet mezőgazdasági vontatóként is lehetne? Azért választják sokan az alacsonyabb kategóriát, mert ezek vásárlásakor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A lassú jármű nem alanya a gépjárműadónak és nem vonatkoznak rá az emissziós előírások, valamint kötelező felelősségbiztosítási díja is alacsonyabb, mint a mezőgazdasági vontatónak.

3.2. Általános Közlekedési Szabályok

A közutakat igénybe vevő önjáró erő- és munkagépeknek, szállítójárműveknek a következőkkel kell rendelkezniük: hatósági jelzéssel, állandó vagy ideiglenes rendszámmal, forgalmi, vagy ideiglenes forgalmi engedéllyel, kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (továbbiakban: KGFB). Azoknak a járműveknek, amelyek képesek arra, hogy 25 km/h sebességnél gyorsabban haladjanak, három betűből és három számból álló rendszámnak kell rendelkezniük, valamint érvényes forgalmi engedéllyel és KGFB-vel. Ezek a gépek a közutakon legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedhetnek és kifogástalan műszaki állapotban kell lenniük. Azok a járművek azonban, amelyek a 25 km/h sebességnél lassabban képesek csak haladni, de különben rendszeresen használják a közúthálózatot, fekete színű rendszámmal kellett rendelkezniük, kiegészítve érvényes forgalmival és KGFB-vel, míg az utakat csak ideiglenesen használó gépek piros "I" betűjelű rendszámmal kell felszerelni. Fontos továbbá, hogy az ideiglenes rendszám mellett a jármű közúti forgalmában való vezetéséhez szükséges egy indítási napló, egy ideiglenes forgalomban tartási engedély és egy érvényes KGFB is. Ez az előírás vonatkozik egyébként a gabonakombájnokra is.

A járművezető az úthasználat megkezdése előtt köteles tájékozódni az útvonalra vonatkozó forgalmi rendről és az aktuális forgalomkorlátozásokról. A járműnek, járműszerelvénynek a közút területének legkisebb igénybevételével kell közlekednie. A járműnek, járműszerelvénynek az úttest menetirány szerinti jobb oldalán úgy kell közlekednie, hogy mellette legalább 3 méternyi burkolt úttest maradjon szabadon a mögöttes és a szembejövő forgalom zavartalan elhaladása érdekében. A jármű (és járműszerelvény) közlekedése során - igény és lehetőség szerint, illetve amennyiben a 3 méter nem tartható be - félreállással kell biztosítani a forgalom zavartalan továbbhaladását. Földútról szilárd útra történő felhajtás előtt a járműre tapadt sarat el kell távolítani, hogy az ne szennyezze be az úthálózatot. Aki a közút jelzéseit eltakaró szennyeződést visz fel az útra, az köteles annak biztonságos eltávolításáról gondoskodni. A közúti forgalomban csak a közúti világítóberendezéseket szabad használni, a gépen lévő összes munkahely-megvilágító lámpát le kell kapcsolni.

3.3. Vontatható Tömeg és Fékrendszer

A pótkocsi egy olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, vagy lassú járművel történő vontatásra készült. Soha ne lépjük túl az adott járműre vonatkozó vontatható össztömeget, fékkel sem, de főleg fék nélküli kis utánfutóknál. A kéttengelyes lassú jármű és pótkocsi tömege a 25 tonnát nem haladhatja meg, a háromtengelyes járművek és pótkocsik tömege pedig legföljebb 32 tonna lehet, ha a jármű alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabronccsal van felszerelve.

Átfogó Kínálat Rally Funyiro Traktorhoz

Mezőgazdasági vontatóval egy darab, személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható, más járművel ez tilos. Lassú jármű pótkocsija gépjárművel nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó előírásoknak. Vontatott munkagép a vontatási sebességre vonatkozó rendelkezések megtartásával mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel akkor is vontatható, ha nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó előírásokat, de megfelel a 37. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek (ideiglenes, kiegészítő világítás), továbbá üzemi fékberendezése nincs, de össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegét. Ez utóbbit kell alkalmazni a fékberendezés nélküli, vontatott mezőgazdasági eszközökre is közúton.

Amennyiben a munkagép tömege nagyobb a vontató traktor tömegénél, akkor a vontatott munkagépre átmenő fékberendezést (légfékberendezést vagy hidraulikus fékberendezést) kell felszerelni, mely a traktor üzemi fékberendezésével együtt működtethető; ha azonban a munkagép tömege nem haladja meg a vontató traktor tömegét, akkor a vontatott munkagépet nem szükséges felszerelni külön fékberendezéssel. Mezőgazdasági vontató, vontató és lassú járművek esetében a vontatmány össztömege maximum négyszerese lehet a vontató járműnek vagy rakodógépnek, de csak átmenőfékes vontatmány(ok) esetén! Ráfutófék esetén természetesen csak 1 vontatmány továbbítható, amelyre szintén a gépkocsikkal azonos egyik feltétel érvényes: az össztömeg nem lehet több a vontatójármű tömegének háromnegyedénél.

4. Túlméretes és Túlsúlyos Járművek Közlekedése

A lassú járművek, vagy ahogy a jogszabály megfogalmazza, a meghatározott méreteket túllépő, illetve a meghatározott tengelyterheléseket meghaladó mezőgazdasági gépek túlméretes járműveknek számítanak, melyek közúti közlekedésének feltételeit a 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet (a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről) tartalmazza. A jogszabály értelmében ilyen túlméretes járműnek minősül az a jármű, vagy járműszerelvény, amely mérete vonatkozásában 4 méteres magasságot, a 2,6 méter szélességet, valamint szóló jármű esetén a 12,0 méter hosszúságot, a nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény esetén a 16,50 méter hosszúságot, míg az ide nem tartozó járműszerelvény esetén a 18,75 méter hosszúságot meghaladja.

Túlsúlyosnak pedig az a jármű vagy járműszerelvény minősül, amelynek össztömege meghaladja:

• kéttengelyes jármű esetén a 20 tonnát,
• háromtengelyes jármű esetén a 26 tonnát,
• négy- vagy ennél több tengelyes jármű esetén a 32 tonnát,
• háromtengelyes járműszerelvény esetén a 28 tonnát,
• négytengelyes járműszerelvény esetén a 38 tonnát,
• öt- vagy ennél több tengelyes járműszerelvény esetén a 40 tonnát.

A 36/2017 (IX. 18.) NFM rendelet értelmében ilyen esetekben a közútkezelő hozzájárulására lesz szükségünk. A hozzájárulás megszerzéséhez eljárási díjat kell fizetnünk. Mezőgazdasági vontatmány esetén nincs szükség hatósági engedélyre vagy jelzésre, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedélyre. Ezek teherszállításra nem alkalmas, pótkocsinak nem minősülő eszközök, például vetőgépek.

Figyelmeztető jelzést adó berendezés(ek) - sárga villogó - használata kötelező a megengedett szélességi méretet meghaladó járművön vagy járműszerelvényen, méghozzá oly módon, hogy menet közben a sárga villogó fény a szembejövő és a követő forgalom számára is egyaránt jól látható legyen. A sárga villogó felszereléséhez nincs szükség hatósági engedélyre, mivel annak használatát a túlméretes járművek vonatkozásában a 37/2011.(VII.19.) NFM rendelet kötelezővé teszi a közúton való közlekedés során, használata túlméretes járműveken kötelező, de csak ekkor engedélyezett! Kizárólag kísérő járművel lehet közlekedni a 4,5 m szélességet meghaladó járművel, illetve járműszerelvényével, továbbá minden lakott területen kívüli, emelt sebességű útszakaszon. A kísérőjárművön kísérés közben ugyancsak kötelező használni a sárga villogót.

Azokra a meghatározott szélességi méretet maghaladó, mezőgazdasági rendeltetésű, irattal, gépkönyvvel vagy üzemeltetői nyilatkozattal ellátott erőgépekre és vontatmányukra, amelyek emiatt útvonalengedély nélkül vehetnek részt a forgalomban nem szükséges a közútkezelő hozzájárulása. Amennyiben a mezőgazdasági járművek kezelői nem tudnak felmutatni mezőgazdasági mivoltukat igazoló okiratot vagy a gépre vonatkozó dokumentációt, akkor egy üzemeltetői nyilatkozatot kell magukkal vinniük, amelyben kijelentik, hogy jármű megfelel a fenti rendeletnek. Ennek tartalmaznia kell a jármű/vontatmány valamiféle azonosítóját (mint például a gyártmányát, típusát, alvázszámát, motorszámát, kódszámát).

A mezőgazdasági vontató, lassú jármű, mezőgazdasági erőgép vagy e járműből és pótkocsiból (vontatmányból) álló járműszerelvény vezetője - mezőgazdasági tevékenység végzése érdekében - a táblával jelzett tilalom ellenére behajthat a tilalommal jelzett útszakaszra, ha a munkavégzés helyének megközelítése érdekében ez elkerülhetetlen, vagy egyéb útvonal választása 50%-ot meghaladó mértékű útvonal-hosszabbodást jelentene, amennyiben a behajtás a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza. Ha a jármű vezetője az út vonalvezetése, aktuális forgalmának nagysága, valamint az általa vezetett jármű sajátosságai miatt úgy ítéli meg, hogy a közlekedése az átlagosnal nagyobb baleseti kockázattal járna, akkor a közúton történő mozgását köteles járműkísérettel is biztosítani. Ezt olyan módon kell ellátni, hogy az a veszélyes, be nem látható, illetve kanyargós útszakaszon úgynevezett "előfutó" módban, a normál, egyenes útvonal vezetésű és belátható szakaszokon pedig kísérő járműként közlekedjen.

5. Rakományrögzítés és Méretkorlátok

A rakományt úgy kell elhelyezni a járműveken, hogy az a vezetőt ne zavarja a szabad kilátásban, valamint a forgalomban résztvevő többi közlekedőt ne veszélyeztesse. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a rakomány rögzítésére, letakarására, és a közútra történő felhajtás előtt az adapterek leszerelésére is. A járműszerelvény magassága nem haladhatja meg a 4 métert, szélessége pedig legfeljebb 2,6 méter lehet. A 2,6 m szélességi méretet meghaladó munkagépek túlméretes gépeknek számítanak. A személygépkocsi-utánfutók vagy pótkocsik szélessége nem haladhatja meg a 2,55 métert, a magasság pedig a 3 métert. Szükség esetén, a vontató jármű adottságaitól függően akár pótlólagos visszapillantó tükör felszerelése is szükségessé válhat.

A rakomány hátra nem, legfeljebb előre nyúlhat le, a vonórúd irányába úgy, hogy ne akadályozza a biztonságos közlekedést, és a szakszerű rakományrögzítés is megoldott legyen. A rakomány súlypontjától, jellegétől függően az útpadka felé legfeljebb 40 centiméterre, amelyet szabványos, 40x40 centiméteres, piros-fehér csíkos táblával jelölni kell, este piros lámpával is kiegészítve. A rakományra a szokásos, szakszerű rögzítések vonatkoznak, elmozdulás, leesés, szóródás ellen.

Az utánfutóknál, vonórudas és vonóháromszöges pótkocsiknál egyaránt ügyelni kell a gondos súlyelosztásra, attól függetlenül, hogy éppen mi húzza. Továbbá akár vonógömbös, akár vonószemes vontatásról van szó, törekedni kell a vonószerkezet maximális leterhelésére a járműszerelvény menetstabilitása és a közlekedésbiztonság érdekében. Természetesen az is veszélyes és tilos, ha a vontatmány a rossz súlyelosztásból adódóan túlterheli vagy megemeli a vonószerkezetet s vele együtt a vontató járművet. A vontató jármű össztömegébe bele kell számolni a vonószerkezet szükséges és biztonságos mértékű leterhelését is, amiről a legtöbben valószínűleg megfeledkeznek!

A vonóháromszöges (forgózsámolyos) pótkocsik esetében nincs ilyen gond, ellenben itt is törekedni kell az egyenletes súlyeloszlásra, egyenlő tengelyterhelésekre. A darabáru jellegétől függően mindig használjuk ki az első tengely teherbírását teljes mértékben, amennyiben a rakomány nem tölti ki teljesen a rakfelületet, de a túlterhelés szintén kerülendő. Több, különböző tömegű rakomány esetén ugyanez a feladat, a nehezeket előre, a többit mögé.

6. Meghibásodott Jármű Vontatása

Az elromlott jármű vontatására vonatkozóan a KRESZ 57. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Az elromlott járművet fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban kell vontatni. Azt, hogy mivel vontathatunk és mit, a műszaki hiba jellege is befolyásolja. Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét.

Azt a járművet, amelynek elromlott a kormányszerkezete, csak emelve szabad vontatni. Ekkor a vontatott járművet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Olyan járművet, amelynek az üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kilogrammot, csak - a húzó- és nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni. A vontatójárművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek, azaz van a vontatójárműre érvényes vezetői engedélye. Ha a vontatórúd vagy a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltűnő módon (pl. piros-fehér csíkos kendővel) jelezni kell.

7. Vezetői Engedély Kategóriák Vontatáshoz

Azt mindenki tudja, hogy „B" kategóriával legfeljebb 3500 kg össztömegű kombinációt vezethetünk, ebből maximum 750 kg lehet az utánfutó össztömege. A B96 osztályú vezetői engedély nagyobb mozgásteret enged: a megengedett szerelvény össztömege 4250 kilogramm lehet. Azonban itt egyenként 3500-3500 kilogramm lehet az össztömeghatár, de együttesen nem haladhatja meg az előbbi értéket! Természetesen itt a döntő tényező, hogy az adott járművel mekkora össztömeget szabad vontatni. Amennyiben nagyobb az össztömeg, mint 4250 kg, akkor már legalább B+E kategória szükséges.

Biztos támpontot jelentenek a forgalmi engedélyben feltüntetett, O.1. és O.2. sorokban szereplő értékek, illetve a járműnyilvántartás 3. oldalán a 28. és 29. sorban található értékek. Ezek az adatok a fék nélküli és a fékezett utánfutók, pótkocsik maximális össztömegét jelzik.

tags: #traktor #vontathato #tomeg

• Mindent az akkumulátor cseréről és a vezérlésről
• Alvázszám és motorszám ellenőrzés
• A Falken innovációja
• minden, amit a Mitsubishi Lancer alkatrészekről tudni érdemes
• Relé és nagynyomású szivattyú hibák