Tokaj Reneszánsza: A Borbusz és a Világhírű Borvidék Újrafelfedezése
Magyar ember számára természetes, hogy a finom vacsora záróakkordjaként, a desszert mellé egy jó tokajit nyitunk ki. De neves borfajtánkat minden földrészen szeretik, hiszen az aranyszínű, mézédes nedű világhíres az egész világon. Most kiállítás emlékezik meg a remek tokaji borokról, amelyek manapság a reneszánszukat élik.
Tokaj Borreneszánsza a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
Reneszász bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza címmel kiállítás nyílt május 30-án, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (Városliget). A közel fél évig látható tárlat mellett színes programokkal is várják a látogatókat. A május 30-án nyíló kiállítás alkalmával minden érdeklődő bepillanthat a reneszánsz bor világába, megismerkedhet az aszú készítésének történetével, közben pedig megismerheti a Tokaj-hegyaljai pincészetek jelenét és jövőjét is. A tárlatot Tátrai Zsolt borász, fotóművész alkotásai színesítik - a fotókiállítás a Tokaj-hegyaljai borkészítés életéből mutat be jellemző kockákat.
Az aszúkat először 1571-ben említik a korabeli írások, de a szaktudomány már a XVI. század elejétől-közepétől feltételezi készítésüket. A század végén a mára méltán híres magyar borfajtát Szikszai Fabricius Balázs - a Sárospataki Református Kollégium nagyhírű tanára - említi latin-magyar szótárában. A feltételezések szerint Mátyás király kedvence, az aranyló színű szerémi fehérbor is már szamorodni típusú nemes ital lehetett. Az aszúbor, majd a tokaji eszencia hamar a királyi udvarok nagyhírű és kedvelt desszertitalaivá vált. A koraújkor édes ízekben igen szegény volt a répacukor hiánya miatt. Az emberek többnyire mézzel, nádcukorral, fojtott musttal és gyümölcsökkel csillapították ekkoriban az édes íz iránti igényüket. A tokaji bor igazi hírnevét végül ezek a természetesen édes, aranyló színű desszertitalok adták meg, melyeket az idők folyamán számos aforizma és dal örökített meg. A kiállítás megnyílt: 2008.
Balassa Iván Hagyatéka és Tokaj Kutatása
A Tokaj-hegyaljai borvidék történelmének és kultúrájának megértéséhez Balassa Iván munkássága is hozzájárul. Balassa Iván kiemelkedő eredménnyel kutatta a magyar népi szőlő- és bortermelés, a borkultúra történetét és európai kapcsolatait is. Tokaj-hegyaljai kutatásaihoz sok segítséget kapott Vladár Ferenctől, aki rengeteg levéltári anyagot gyűjtött számára, Pap Miklóstól, aki a tokaji anyaggyűjtésben segítette és Szilágyi Dezsőtől, aki nagy műgyűjtő volt, és kitűnő borászként állt a rendelkezésére. Kutatási eredményei később önálló monográfiává értek. A Rákóczi Múzeum szőlészeti és borászati kiállításának forgatókönyvét ki más, mint Balassa Iván írta.
Tokaj-Hegyalján 1956 őszén két filmet is készítettek a szüretről, a hozzá kapcsolódó hagyományokról és borkezelésről, melyet elsősorban Erdőbényén és Tokajban forgattak. A szerkesztő mindkét esetben Balassa Iván volt. Az adattári feljegyzésekből kiderül, hogy a kisparaszti munkamódokról és szokásokról augusztus 24-én, Erdőbényén, majd szeptember 28-án a bodnármunka különböző fogásairól - mint például egy faabroncsos hordó gönci méretben a többi kádármunkával együtt - filmeztek. A pásztorok tűzgyújtása is ekkor került archiválásra. A Tokaji Múzeumhoz intézett filmelőkészületi feljegyzések a következő témákat tartalmazzák: kádármester, általában a pincék, a pincék előkészítése a szüretre, szüreti felvonulás, kádártánc. Az egyik filmet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendelésére, a másikat egy profi stábbal, állítólag skandináv megrendelésre gyártották. A dolog külön érdekessége, hogy Balassa Iván soha nem látta egyik filmet sem.
Tokaj-Hegyalja Felfedezése a Borbusszal
A Tokaj-Hegyalja borvidék reneszánsza nemcsak a múltat idézi fel, hanem új lehetőségeket is kínál a felfedezésre. A Borbusz Tokaj-Hegyalja egyik viszonylag új szolgáltatása, mely lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átfogó képet kaphassanak a vidék borkultúrájáról. A programot akár 2 főtől is indítani tudjuk, de lehetőség van 8 fős kisbusz és 50 fős busz igénybevételére is.
A standard program 5-6 órás és 3 pincészet meglátogatását tartalmazza, ahol szakvezetéssel ismerhetik meg az adott pincészetben végzett munkát és az általuk vallott borkészítési filozófiát, valamint természetesen 2-3 bort is megízlelhetnek mindenhol. A borászatokat úgy válogatjuk össze, hogy az út során teljesen megkerüljük a Kopasz-hegyet, valamint hogy szerepeljen közöttük egészen kicsiny családi birtok és a grandiózus méretekben gondolkodó és gazdálkodó nagybirtok is. A csoporthoz angol nyelvű kísérőt felár ellenében tudunk biztosítani.
Látnivalók Tokaj-Hegyalján
A Borbusz segítségével könnyedén felfedezhetők Tokaj-Hegyalja kincsei.
- Világörökségi Bormúzeum: Ha külföldön egyetlen szó hangzik el a magyar borról, az a „tokaji” lesz. Az egykori serház épületében látogathatod meg a világörökségi borvidék múzeumát, a kötelező tokaji pincemustra és borkóstolás előtt vagy után.
- Acetánia - Bodrogkeresztúr: Az ecet múzeuma, ahol megtörténhet, hogy ha végigkóstolod a természetes gyümölcs- és balzsameceteket, átalakulnak a fogalmaid erről a különös termékről. Ecettörténeti kisfilmje meglepően tartalmas és informatív, és még szórakoztató is. Amit tudni akartál az ecetről, de soha nem merted megkérdezni.
- Sárospataki vár: A Rákóczi-család birtokai közül a legismertebb, Sárospatak legnépszerűbb látnivalója. A magyarországi késő reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, mely a híres családhoz tartozó emlékeket is bemutatja.
Gazdaságos kisbusz bérlés Szentendre
tags: #tokaj #reneszansz #kisbusz