A talaj szervesanyag-tartalmának jelentősége és fenntartható kezelése

A házikertészkedés során gyakran a növények kiválasztására, a locsolásra és a gondozásra helyezzük a hangsúlyt, azonban van egy kulcsfontosságú tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: a talaj. A talaj összetétele, különösen annak szervesanyag-tartalma, alapvetően befolyásolja a növényeink egészségét és terméshozamát. Ha igazán szeretnénk sikeresek lenni a kertünkben, elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjük és gondoskodjunk a talajunkról, hiszen ez a növényeink életének és növekedésének alapja. Ebben a bejegyzésben arról fogunk beszélni, miért is olyan fontos a talaj szervesanyag-tartalma, és hogyan befolyásolja ez kertünk egészségét.

Mi a talaj szervesanyag-tartalma?

A szerves anyag (angolul soil organic matter, röviden SOM) a termékeny talajok alapja. A termőföld szervesanyag-tartalmát a talajban található élőlények, az elhalt növényi és állati maradványok, valamint a lebomlás során felszabadult és újraképződött vegyületek összessége adja. A szerves anyagok az élő, vagy a valaha élő, már elpusztult szervezetek testtömegét jelentik. Ebbe beletartoznak a talajon termett/termesztett növényi maradványok is, amit a termés betakarításával nem vittünk le a talajokról.

A talaj szervesanyag-tartalmának összetevői

A talajban lévő szerves anyag egy integrált egészként működő biológiai rendszer. Ugyanakkor vannak olyan összetevői, amelyeket külön egységként kezelhetünk. Ezeknek a készleteknek eltérő történetük, tulajdonságaik és lebomlási idejük van. A szerves anyaggal való gazdálkodásnál mindhárom készletet növelnünk kell.

Stabil szervesanyag-készlet (Passzív készlet)

A stabil szervesanyag-készlet 100-1000 éves anyagokból áll. Sokszor hívjuk ezt a készletet passzív készletnek vagy humusznak. Ez a készlet nagyban ellenáll a lebomlásnak, és befolyásolja a talaj kationkicserélő kapacitását, valamint fontos a talaj fizikai folyamatainál, például az aggregátumképződésnél. A stabil szerves anyag mennyiségét nem érinti annyira az, hogy jelenleg milyen gyakorlat mentén gazdálkodunk, és egyenesen arányosan növekszik a mennyisége a talaj agyagtartalmával.

Lassú szervesanyag-készlet

A lassú szervesanyag-készlet lebomlási ideje években vagy legfeljebb évtizedekben mérhető. A talaj fizikai állapota és tápanyag-pufferelő képessége nagyban függ ettől a készlettől. A stabil szerves anyaggal ellentétben a lassú készlet tápanyagforrásként szolgál a növényeknek (nitrogén, foszfor).

Irodalom és technológia: Ady Endre esete

Aktív szervesanyag-készlet

Az aktív szervesanyag-készlet lebomlási ideje pár hónap vagy pár év lehet, és komponensei között megtaláljuk például a mikroorganizmusokat, amelyek lebomlása még gyorsabb is lehet. Elsődleges összetevői ennek a készletnek a növényi maradványok, amelyek még a lebomlás korai fázisában vannak, valamint a talajlakó élőlények. A jó minőségű, nitrogénben gazdag maradványokra való törekvés (például a pillangós takarónövények) segít minket abban, hogy ebből a készletből folyamatosan táródjanak fel a tápanyagok.

A szervesanyag-lebontás folyamata és a mikroorganizmusok szerepe

A talajban élő mikroszervezetek nem egymástól elszigetelten fejtik ki tevékenységüket, hanem szoros kölcsönhatásban, bonyolult biokémiai rendszereken keresztül végzik a szervesanyagok lebontását és a mineralizáció folyamatát. A szárbontás kezdeti szakaszában a különböző gombafajok lebontó tevékenysége dominál, melyek felhasználják a könnyen értékesíthető szerves savakat, cukrokat és keményítőt. Ezt követően a baktériumok lebontják a cellulózt, hemicellulózt és pektint, a legnehezebben mineralizálható lignin lebontásban pedig ismét egyes gombafajok játszanak létfontosságú szerepet. Ezen összefüggések egyértelműsítik, hogy a jól működő talajélet fenntartása érdekében nem elegendő egyes baktériumpopulációk számának növelése, hanem a talaj teljes mikrobiológiai állományát táplálni és segíteni kell.

C/N arány és mineralizáció

A szén:nitrogén arány a nitrogéntartalmat és a nitrogén elérhetőségét fejezi ki. Ha ez az érték 25 alatti, akkor gyors lebomlásra és a nitrogén gyors mineralizációjára számíthatunk. Ha a talajba kerülő szerves anyagok (szármaradványok; szerves trágya) C/N aránya >20, akkor a szénhidrátbontó baktériumok szaporodnak el, melyek a felszabaduló ammóniát elvonják a növények elől és felhasználják saját testük felépítéséhez (N-immobilizáció). A nitrogén lekötődése gyakran előfordul a szarvasmarha trágya vagy a komposzt kijuttatása után, mert ezek az anyagok általában alacsony nitrogéntartalmúak, és szén:nitrogén arányuk 25-nél nagyobb. Ugyanakkor ez csak ideiglenes állapot, és ezek segítik növelni a lassú készletet. A talajba került szerves nitrogénvegyületeket a mikroorganizmusok mineralizálják, s a folyamat végén keletkező szervetlen nitrogénvegyületek már a növények számára felvehetők. A baktériumok első lépcsőben extracelluláris enzimek segítségével peptonokká és peptidekké bontják a fehérjéket. Ezek intracelluláris reakciók révén aminosavakká alakulnak.

Fontosabb lebontó mikroorganizmusok

  • Streptomyces: Gram-pozitív, aerob, kemoorganotróf baktériumok. Extracelluláris enzimek, főleg proteolitikus és szénhidrát bontó enzimek. Antibiotikus-, gomba ellenes-, bioaktív anyagokat termelnek. Fajok: S. fradiae, S. griseus, S.albidoflavus.
  • Clostridium: fermentatív, anaerob, Gram-pozitív baktériumok. Pálca formájúak, mozgékonyak. Szinte mindenhol előfordul. Fajok: C. acetobutylicum.
  • Rhodococcus fajok: Gram-pozitív, pálcika alakú baktériumok, melyek mozgásra képtelenek. Olajos szennyeződések komponenseinek bontására alkalmasak.

A talaj szervesanyag-tartalmának hatásai a talaj tulajdonságaira

A szerves anyag javítja a növények kondícióját, ellátja táplálékkal a mikrobákat és a talajlakó élőlényeket, valamint szabályozza a levegő és a tápanyagok körforgását. A szerves anyagok mennyiségének fentieken túl az egyik legfontosabb szerepe, hogy közvetlenül és közvetett hatások révén is befolyásolják a talajok víz- és hőgazdálkodási tulajdonságait. A szerves anyag a növények által kívánt nitrogén felét és a foszfor negyedét képes biztosítani, így nagyban befolyásolja a műtrágya-felhasználásunkat. A megfelelő szervesanyag-szinttel rendelkező talajok általában nagyobb mennyiségű vizet tudnak megtartani és képesek elnyomni a betegségeket, valamint kevesebb műtrágya szükséges ezeken a területen, mint a kevesebb szerves anyagot tartalmazó talajok esetén. A szerves anyag a fenntartható növénytermesztési rendszerek alapja. Összességében a talaj szerves anyag tartalma meghatározó szerepet játszik a talaj ellenállóképességének fokozásában, vagyis a talaj jobban tolerálja a külső, negatív hatásokat pl. aszály, szélsőséges hőmérsékletek, tömörödés, növényvédőszer terhelés.

Fizikai hatások

A szerves anyag tartalom befolyásolja a talajaggregátumok stabilitását, a víz beszivárgását, víztartó képességét, levegő-víz megoszlási arányát, csökkenti a kérgesedést, javítja a póruseloszlást. A szerves anyagok, melyek a növényi-állati élőlények maradványaiból és az azokból biológiai úton létrejött humuszanyagokból állnak, a talajban ,,szivacsként” működnek. Megtartják a vizet és kellő mennyiségű levegőt (oxigént) is biztosítanak. A szerves anyag nélküli összetömörödött rögök pedig olyanok, mint a tégla; a növényi gyökereket megtámasztják, de nem képesek azt tápanyagokkal is ellátni (Forrás: Biró B., 2019).

Autóbontók a környéken

Kémiai hatások

A szerves anyag tartalom növelésével fokozódik a kationcsere kapacitás, így a tápanyagok fokozott dinamikája is, ezzel felgyorsul a tápanyagok mobilizációja, így válik hozzáférhetővé a növények számára.

Biológiai hatások

A talaj szerves anyag tartalma nem csak élőhelyet biztosít a mikroorganizmusok és nagyobb szervezetek számára, hanem táplálékot is. Minél magasabb a szerves anyag tartalom, annál nagyobb számú és annál többfélebb a talajlakó élőlények közössége. Így nem csak felvehetőbbé válnak a tápanyagok, hanem a talaj eredetű fertőzések ellen is ellenállóbbá teszi a növényeket.

Faktorok, amelyek befolyásolják a talaj szervesanyag-tartalmát

A szerves anyagot könnyen elveszítjük a szántóföldjeinken - állandó forgatás, szármaradványok, termések elvitele, az égetés, a nem megfelelő talajművelés, a zöldtrágyázás, takarónövények, szervestrágyázás hiánya miatt, és utána ezt csak költségesen tudjuk helyettesíteni (műtrágyák). Sajnos azonban a szerves anyagot könnyen elveszítjük a szántóföldjeinken, és utána ezt költséges külső inputokkal kell helyettesítenünk (műtrágyák) annak érdekében, hogy a szerves anyag nyújtotta előnyöket élvezhessük. Ezek az inputanyagok a növények termékenységét rövidtávon fenntartják, de hosszú távon keveset tesznek a talajegészség javulásáért. A szervesanyag-tartalomra hat a vetésforgó, a talajművelés, a szármaradvány alászántása, mulcshagyás, a takarónövények és a szerves trágya vagy a komposzt célzott használata.

Stratégiák a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére és fenntartására

Ha szeretnénk javítani talajaink kondícióját, akkor azt a szerves anyaggal kell kezdeni, mert ennek van a legnagyobb hatása a talaj tulajdonságaira. A talaj szervesanyag-tartalmának gyarapításának két fontos eleme: a lebomlás lelassítása (például kevesebb talajművelés, talajforgatás alkalmazása), és szerves termésnövelők, trágyák alkalmazása. A szervesanyag-tartalom növelésének két alappillére a talajművelés csökkentése és a szerves inputok alkalmazása.

Miért kell 3–6%-os szervesanyag-tartalom a talajban?

Talajművelés csökkentése

A talajművelési menetek csökkentése vagy a talajművelés intenzitásának csökkentése szintén növeli a szervesanyag-tartalmat. A talajművelés felgyorsítja a lebomlást, mert így kapcsolatba kerülnek az organizmusok a szerves anyaggal és a művelés alapvetően jobb környezetet teremt a biológiai aktivitáshoz. A csökkentett művelés vagy a no-till mérsékli a talajbolygatás mértékét és a felszínen hagyja a talajt takaró maradványokat. Ez megvédi a talajt a víz és a szél eróziós hatásától. A kutatások eredményei egyértelműen arra mutatnak, hogy a talaj felső rétegében egyértelműen nő a szervesanyag-tartalom a talajmegőrző művelés hatására. Kerüljük, vagy minimalizáljuk a talaj bolygatását, ásását, kapálást! Bolygatással tönkretesszük a gilisztajáratokat, elszakítjuk a gombafonalakat, roncsoljuk a talajszerkezetet.

Renault Clio I alkatrészek

Szerves inputok alkalmazása

A hosszú távú szervesanyag-gazdálkodás arra épül, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a kiváló minőségű szármaradványok és a kémiailag komplexebb, lassan lebomló maradványok között. Ezt úgy érhetjük el, hogy a talajt szármaradványokkal és szerves talajjavító anyagokkal, például szerves trágyával vagy komposzttal látjuk el. A stabil szerves anyag építéséhez a legfontosabb dolog az idő. Gazdálkodóként évekig kell a szerves anyag növelését szolgáló megoldásokat alkalmaznunk ahhoz, hogy jelentős mennyiségű szenet vigyünk át a növényi maradványokból és az aktív, valamint a lassú készletből a stabil készletbe. A szerves anyag hozzáadása elengedhetetlen a lassú készlet növeléséhez. Ennek egyik módja a szármaradványok és a takarónövények maradványainak otthagyása a területen, vagy valamilyen szerves alapú talajjavító anyag (például szerves trágya) alkalmazása.

Növényi maradványok és takarónövények

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés. A növényi maradványok magukban foglalják a gyökérváladékokat is, amelyek kulcsfontosságúak a lassú és a stabil készletek gyarapításához. A pillangósoknak általában nagy karógyökérzetük van, amelyek lassan bomlanak le és növelik a szerves anyag mennyiségét. Egy olyan vetésforgó, amelyben pillangóst alkalmazunk és azt kaszáljuk vagy legeltetjük, nagyon hatékony a szerves anyag emelésében. Egy jól megválasztott és jól menedzselt pillangós akár 60%-kal növelheti a talaj széntartalmát. Ősszel bevethetjük a kertünket takarónövényekkel. Miért is jó ez? Takarónövények használatával betakarjuk a talajt (ahogy az erdőben az avar), ami nem engedi azt kiszáradni, védi az eróziótól (talajromlástól), a tápanyagok kimosódásától. A Danuba Garden 10 M talajtakaró vetőmagkeveréke nagy arányban tartalmaz pillangósvirágúakat, melyek nitrogént kötnek meg a talajból, kisebb arányban mikorrhiza gombákat, melyek elszaporodásával további előnyökhöz juttatják a későbbi veteményt is. A keverékben található különböző fajok különböző méretű és formájú gyökere is lazítja a talajt. Ha takarónövényeket „lábon hagyjuk” télre véd és takar, ha lekaszáljuk, további szervesanyaggal dúsítják talajunkat. A széles szén:nitrogén arányú maradványok lehordása a táblákról - például a búzaszalma vagy a kukoricaszár eladása - növelni fogja a nitrogén mineralizációját az aktív szervesanyag-készletből, azonban a szalma/szármaradvány eladása a talajminőséget is veszélyeztetheti. Egy mindenkinek előnyös megoldás lehet ilyen helyzetben, hogy az eladott szármaradvány helyett takarónövényt vetünk vagy komposztot juttatunk ki.

Szerves trágya és komposzt

A szerves trágya és a komposzt alkalmazása hatékony módja lehet a szerves anyag emelésének még a szármaradvány teljes eltávolítása mellett is. A komposzt és a hígtrágya alkalmazása Magyarországon is felfutóban van. A komposztálás célja, hogy a szerves anyagot tartalmazó hulladékok adott környezeti jellemzők mellett, elsősorban mikroorganizmusok és oxigén révén elbomlasszuk, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagokká alakítsuk. A komposztálási folyamatot hőtermelés kíséri, amely az alkalmazott technológiai tényezőktől függően elérheti az 50-70 °C-ot is. Ezt követi a termofil időszak, ahol a hőmérséklet 40−50 °C-ot is elérheti. Az első folyamatban résztvevő baktériumok legtöbbje ezen a hőmérsékleten elpusztul. Helyüket az úgynevezett termofil baktériumok foglalják el, melyek akár 70 °C-ig életképesek. A komposztálás harmadik fázisában a hőfejlődés lelassul, mivel a termofil baktériumok a rendelkezésre álló tápanyagot korábban lebontották, és a komposzt fokozatosan lehűl.

Talajbaktérium készítmények és biostimulátorok

Talajbaktérium készítményt a folyamat tudatos irányítása és felgyorsítása miatt kell használnunk. Amennyiben az elhalt növényi maradványokat Phylazonit Tarlóbontóval kezeljük és talajba keverjük akkor a következő kultúrnövényeknek is hasznára válnak. Talajéletünket a tarlómaradványok bontásával visszazökkenthetjük a normális kerékvágásba. Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a Phylazonit Tarlóbontó azonban feltárja, és a növények számára is felvehetővé teszi a szármaradványban lévő értékes tápanyagokat. A búza melléktermékein keresztül meg is mutatjuk, pontosan mekkora érték rejlik szármaradványainkban. A precíziós gazdálkodásba is jól beilleszthető a Phylazonit Technológia, amely komplex megoldást kínál a termelőknek a talajszerkezet javításától; a tápanyagok jobb felvehetőségén át a növénykondicionálásig.

A PHEOFLORE biostimulátor komplex egy szénhidrátokban és polipeptidekben gazdag barnaalga kivonat, ami indol-származékokat (auxin, citokinin) is tartalmaz ezáltal segíti a mikroorganizmusok növekedését. Vinasz tartalma a talajban lévő mikroorganizmusok aktivitását fokozza és gyors elszaporodásukat eredményezi. Segíti a szervesanyagok gyors lebontását, a nitrogén mineralizációját és felszabadulását.

KALISOL alkalmazásával megfelelő talajnedvesség- és hőmérséklet mellett gyorsabban meginduló mineralizációt biztosíthat. Segít beállítani a talaj megfelelő C/N arányát, csökkentve a pentozán hatást. Friss kálium forrást jelent a termesztett kultúrák számára. A KALISOL egyszerre fejti ki komplex hatását sok munkaműveletet megspórolva a gazdáknak.

Mikorrhiza gombák

Ültetéskor használjunk mikorrhiza gombákat! A növények gyökerével szimbiózisban (kölcsönösen előnyös együttélés) élő gomba ugyanis nem csak, hogy megtöbbszázszorozza a gyökér víz- és tápanyagfelvevő képességét, de egy ún. glomalin fehérjét is előállít. A glomalin fehérje összetapasztja a talajszemcséket elősegítve ezzel a morzsalékos talajszerkezet kialakulását.

Huminsavak

A növényi maradványok helybenhagyásán és a takarónövények használatán túl érdemes egyéb forrásból is pótolni a szervesanyag tartalmat: kertészetekben és gazdaboltokban kapható komposztált vagy granulált marha- vagy tyúktrágyákkal, vagy huminsav talajra permetezésével. Ebben lehet nagy segítség a Blackjak. A Blackjakben található humin, ulvik és fulvosavak mint egy szivacs, magába szívják a vizet és a tápanyagokat. És ahol a szervesanyag, ott lesz gazdag a talajélet is.

Kulcsfontosságú tápanyagok a talajban

A kálium létfontosságú tápelem az enzimek aktiválásában, a fehérjeszintézisben és a szénhidrát anyagcserében. Elősegíti a foszfátok képződését, fokozza a fotoszintetikus aktivitást. A káliummal jól ellátott növények gyökérsejtjei a vizet jobban fel tudják venni és a szállítószövetekben szállítani. Javítja a növények fagytűrő képességét, mivel nagyobb koncentrációja a sejtnedvben csökkenti a fagyáspontot. Erősíti a sejtfalat, ezáltal a növény ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben. A kén jelenléte segíti a K+ kötődését a kolloidok felületére, így az a növények számára felvehető marad. Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás.

A szerves inputok összehasonlítása

A szervesanyag-tartalom többféle készletből tevődik össze, a rövid életű aktív készlettől a hosszú távon jelenlévő stabil készletig. Egyre több eredmény bizonyítja, hogy az eltérő minőségű szerves inputok hatékonyan növelik ezeket a készleteket azáltal, hogy egy változatos talaj táplálékhálót támogatnak. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az egyes szerves inputok tulajdonságait és a talajra gyakorolt hatásait.

Input típusa C:N arány Hatás a készletekre Főbb előnyök Főbb hátrányok / Megjegyzés
Növényi maradványok (pl. búzaszalma, kukoricaszár) Széles (magas) Aktív készlet: nitrogén mineralizáció. Lassú és stabil készletek építése. Jelentős széntartalom, tápanyagokat szolgáltat. Eladása veszélyeztetheti a talajminőséget.
Pillangós takarónövények Alacsony (nitrogénben gazdag) Aktív készlet: folyamatos tápanyagleadás. Lassú és stabil készletek építése gyökérváladékok révén. Növeli a talaj széntartalmát (akár 60%), lazítja a talajt, megköti a nitrogént. Jól megválasztott és menedzselt vetésforgó szükséges.
Szerves trágya (pl. szarvasmarha) Magas (>25) Lassú készlet építése. Hosszú távon növeli a szervesanyag-tartalmat. Kezdeti N-immobilizáció lehetséges.
Komposzt Változó, általában magasabb C:N Lassú és stabil készletek építése. Stabil szerves anyagot biztosít. Folyamatigényes, időigényes (hőfejlődés, lehűlés).
Hígtrágya Alacsony széntartalmú Közepesen gazdag tápanyagokban (aktív készlet). Gyors tápanyagpótlás. Költséges szállítás a magas víztartalom miatt, körültekintő kijuttatást igényel.

Magasabb és alacsonyabb minőségű maradványokat kombinálva és műtrágyával kiegészítve maximalizálhatjuk a termésünket. A legjobb minőségű maradványok az aktív készlet növelésére általában az éretlen szövetek, amelyek nitrogénben gazdag, elérhető vegyületeket tartalmaznak (például fehérjék), és oldható szénvegyületek (például cukrok) is találhatóak bennük.

A hazai talajok állapota és a jövő

A hazai talajok mozaikosak, mégis intenzíven gazdálkodunk rajtuk, ezért különösen fontos a szervesanyag-tartalom szinten tartása. A Danuba Garden számos rendezvényén volt alkalmunk házikertből származó talajmintákat vizsgálni. Kézi talajszkennerünk segítségével 8-10 perc alatt a következő paramétereket tudjuk megmondani kb 85%-os pontossággal: pH, szerves anyag tartalom, nitrogén-, foszfor-, kálium tartalom, felvehető nitrogén tartalom, kation kicserélő képesség, talajhőmérséklet és talajnedvesség. Mivel a Danuba Garden szántóföldön is szkennel talajt, és laborban vizsgáltat talajmintákat, elég jó képet kapunk Magyarország talajainak többek között a szervesanyag tartalmáról. Az intenzív gazdálkodású szántóföldeken ez az érték 0,5-3% között változik, de az átlag 2% alatti. Az általunk megvizsgált házikerti talajok esetén ez - azt gondolnánk, hogy sokkal több - sajnos kb. ugyanezt az értéket mutatta: 1,8-2,2% közötti a szervesanyag tartalom. Csak igen elvétve találkoztunk ennél magasabb értékkel. Mi lehet ennek az oka?

Házikert - Talajjavítás

A szántóföldekhez hasonlóan sajnos házikertben is az a gyakorlat terjedt el az elmúlt évtizedekben, hogy ősszel elhordjuk zöldségnövények, falevelek, ágak, gallyak maradványait, felássuk a kertet, szórunk egy kis műtrágyát, esetleg néhány évente hozatunk egy kis istállótrágyát a „szomszédból”, majd tavasszal felrotáljuk, elsimítjuk és indulhat is a veteményezés. Ugye ismerős? Hosszú évtizedek alatt ezzel a módszerrel azt értük el, hogy talajaink szerves anyag tartalma borzasztóan lecsökkent, a növények szenvednek, nem győzünk öntözni és küzdeni a növényvédelemmel. Hiszen csak egészséges talajban nevelhetünk sikerrel egészséges növényt. Ahogy az emberi szervezet működésének kiindulópontja a gyomor, úgy a növénytermesztésben az alap a talaj, és annak szerves anyag tartalma.

Talajállapot javítása egyszerűen

Összefoglalva házikertben is sokkal nagyobb fókuszt kellene helyeznünk a talajállapotok javítására! Mit tehetünk ennek érdekében? Végezzünk talajvizsgálatot! Történhet ez laborban, vagy egy ilyen kézi szkennerrel, de már az előző hírlevelünkben bemutatott befőttesüveges vizsgálat is nagyon beszédes lehet. Bár szépen mutat a gazmentes, szépen kitakarított kert, valójában a növénymaradványok elhordásával tüntetjük el a szerves anyagot a talajainkból. A természetben mindez egy gyönyörű körforgásban visszajut a talajba, ezt kellene imitálnunk házikertünkben is. Ezért javasolt a növényi maradványokat helyben hagyni, vagy komposztálóban mikroorganizmusok segítségével „lebontatni”.

A talajaink optimális szervesanyag-tartalma meghatározó a talajfunkciók egészséges és hatékony megvalósításához. A szerves anyag vizet és tápanyagot köt meg, kiszűri a toxikus elemeket, szerkezetet épít, és tápanyagot szolgáltat a talajélőlények számára. Ezért mind a humuszosodott, mind az élőlényekben megkötött, illetve holt szerves anyag jelentős szereppel bír a talajegészség kialakításában. Talajainknak azonban mind a humusztartalma, mind az egyéb élő és élettelen szervesanyag-tartalma jelentősen lecsökkent az intenzív művelés hatására. Mindkét gyakorlat - a változatos szerves inputok alkalmazása és a kevesebb talajművelés - csak hosszú távon hozza meg az eredményt, azaz mindhárom szervesanyag-készlet növekedését. Ezeknek a megoldásoknak rövidtávon, akár néhány év alatt lehet észrevehető hatása az aktív készletre, de minimálisan vagy nulla hatása lesz a lassú és a stabil készletekre. A talaj „válasza” hosszú időt vesz igénybe, legalább egy évtizedet vagy még többet.

A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása.

tags: #tavi #szervesanyag #bonto #információk