A társasági adó és az osztalékadó szabályai
A társasági adó és az osztalékadó szabályozása Magyarországon összetett jogi környezetet teremt a vállalkozások számára. A cikkünkben részletesen áttekintjük az adó alanyi körét, a törvényi alapelveket, az adóalap-korrekciós tételeket, valamint a személygépkocsikhoz és egyéb eszközökhöz kapcsolódó legfontosabb előírásokat.
A társasági adó jelentése és mértéke
A társasági adó (tao) olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat. A társasági adó mértéke Magyarországon 2017. január 1-től 9 százalék.
A társasági adó alanya
A törvény értelmében a társasági adó alanyai az alábbi kategóriákba sorolhatók:
1. Belföldi illetőségű adózó:
- a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet,
- a szövetkezet,
- az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
- az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
- a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
- a vízitársulat,
- az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- a felsőoktatási intézmény, továbbá a diákotthon,
- európai területi társulás,
- az egyéni cég,
- az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
- vagyonkezelői alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.
2. Külföldi illetőségű adózók:
- Külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.
- Külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű személy, ha:
- belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó),
- ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).
Továbbá adóalanynak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is. A törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a gazdasági társaságok csoportos társasági adóalanyiságot is létrehozhatnak.
Az adóalap megállapítása és a korrekciós tételek
A Társasági és osztalékadó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény a törvény által előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi az adóalapot. Az adóalap módosításánál számos növelő és csökkentő tételt kell figyelembe venni, amelyek közvetlenül érintik a vállalkozás eszközeit, köztük a cégautóként használt személygépkocsikat is.
Kedvezmények és kötelezettségek De Minimis támogatásoknál
Főbb adóalap-csökkentő tételek:
- Korábban elhatárolt veszteség adóévi levonása (max. 50%).
- Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felül) a társasági adó szerint - ez kiemelten fontos a személygépkocsik beszerzése és használata során alkalmazott amortizáció elszámolásakor.
- Adóévi bevételként elszámolt céltartalék.
- Fejlesztési tartalék.
- Kapott osztalék, részesedés.
- Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.
- Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye.
Főbb adóalap-növelő tételek:
- Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a számvitel szerint.
- Bírságok és egyéb jogkövetkezmények.
- Céltartalék képzésének összege.
- Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások - személygépkocsik magáncélú használata esetén vizsgálandó terület.
Személygépkocsik a társasági adó rendszerében
A személygépkocsik beszerzése, fenntartása és üzemeltetése során a vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a felmerülő költségek (üzemanyag, karbantartás, értékcsökkenés) milyen mértékben számolhatók el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként. Ha a személygépkocsi használata nem kizárólag üzleti célokat szolgál, vagy a használat jellegét a hatóságok nem találják indokoltnak, a kapcsolódó kiadások adóalap-növelő tételként jelenhetnek meg a társasági adó bevallásban.
Fedezd fel a Badacsonyt terepjáróval
tags: #társasági #adó #osztalékadó #törvény #személygépkocsi