A szőlő hatékony és környezetkímélő permetezése: menetrend és betegségek
A szőlőtermesztés során számos akadályba ütközhetünk, melyet külső tényezők, kórokozók jelentősen befolyásolnak. A szőlő permetezés alapvető része a sikeres szőlőtermesztésnek, akár hobbikertben, akár nagyobb ültetvényen dolgozol. A szőlő permetezés lényege nem csak a betegségek kezelése, hanem elsősorban azok megelőzése. Érdemes az előre meghatározott munkafolyamatokba gondosan átgondolt permetezési menetrendet építeni, különös tekintettel a permetezőszerek kiválasztására.
A szőlővédelem általános alapelvei és fontos szabályai
A korszerű növénytermesztés és növényvédelem ma már nem nélkülözheti a növények fejlődési állapotainak kézenfekvő és világos leírását. A növekvő hozamokat megcélzó agrotechnikai műveletek és növényvédelmi technológiák egyre pontosabb időzítést követelnek meg. Ezek egyértelműen szoros kapcsolatban állnak a növények fenológiai stádiumával, melyek leírására számos tudományos ábrázolás létezik. A legelterjedtebb skála a növények fenológiai fejlődési szakaszainak azonosítására szolgáló BBCH*-skála. Ez a skála a növényfejlődés fő és másodlagos növekedési szakaszára oszlik, így az egyes növények hasonló növekedési stádiumait ugyanazokkal a kódokkal jelölik. Minden kódhoz tartozik egy leírás is, a fontos fejlődési szakaszok pedig rajzokkal vannak ábrázolva.
A szőlő permetezése során számos fontos tényezőt érdemes mérlegelni, figyelni szükséges az időjárási viszontagságokra és a növényen megtelepülő kórokozókra is. Fontos továbbá néhány általános permetezési információval tisztában lenni, például a szőlő permetezése eső előtt semmiképp nem ajánlott, illetve szeles időben sem javasolt.
Egyre többen döntenek bio készítményekkel történő permetezés mellett, hiszen a permetezés ezen formája kíméletesebb a növénnyel és a környezettel is, továbbá nem marad vegyszermaradvány a szőlőn. Számunkra fontos szempont, hogy minél kevesebb mérget, és minél több természetes (biogazdálkodásban engedélyezett) készítményt használjunk és a gyümölcsben, valamint a növényekben ne halmozódjanak fel vegyszermaradványok. Ha valaki ebben gondolkodik, számos terméket talál már a boltok polcain.
A növényvédelmi sorozat utolsó bejegyzésében a permetezések ütemezéséről lesz szó. Először azonban az alapelvek:
Fedezd fel a Badacsonyt terepjáróval
- Ne gyilkoljuk meg a szőlőskert ízeltlábúit! A szőlőnk a természet része. A rovarok és azok ragadozói együtt élnek benne, és normális évben a ragadozók gondoskodnak arról, hogy semmiféle rágó vagy szivogató kártevő ne okozzon a kárküszöb fölötti kárt. Ilyenkor forduljunk a biológiai védelem felé: pl. a kártevőt megbetegítő, de egyébként ártalmatlan baktériumos permetezéssel (bacillus thuringiensis), vagy feromoncsapdával, atkák ellen pedig ragadozó atkák telepítésével.
- Ne használjunk gyomirtót! A gyomirtó a nagyüzemi gazdálkodás velejárója, amit az élelmiszer tömegtermelés miatt használnak. Teljesen feleslegesen kezdték alkalmazni kiskertekben. Gyomirtó helyett kapálni kell. A gépi talajmunkák (könnyű tárcsázás, rotálás, kultivátorozás) nem ér el a sorok közé. Azt meg kell kapálni. Ha a sorban gaz marad, az biztosítja az állandó páraellátást a gombák fejlődéséhez. A sort is ki kell gazolni.
- Ne használjunk műtrágyát! A műtrágyázás során a főbb tápelemeket (és csak azokat) nagyon töményen pótoljuk vissza a talajba. Ez a tápanyag visszapótlás tehát nem komplex, és a talaj savasságát is megnöveli. Ha ragaszkodunk a trágyázáshoz, használjunk szerves trágyát, és lehetőség szerint juttassuk vissza a szőlőbe a levágott vesszőket (már amit fertőzés miatt nem kell kihordani) és a törkölyt.
Ha mindezeket az elveket betartjuk, akkor körvonalazódik, hogy a gombafertőzések ellen kell védekeznünk. Három fő kórság támadhatja meg a szőlőt: a lisztharmat, a peronoszpóra és a botritisz. Ezek a tenyészidő eltérő szakaszaiban fertőznek - ehhez kell alkalmazkodnunk a felhasznált vegyszerekkel. A permetezőszer kiválasztás előtt minden esetben azonosítani szükséges, hogy amennyiben a szőlő betegségben szenved, milyen kórokozó okozza.
Néhány fontos szabály a permetezéssel kapcsolatban:
- A permetezési fordulók általában 10-14 naposak. Ha nagy a fertőzés, akkor a fordulókat sűríteni kell.
- Váltogassuk a hatóanyagokat, így elkerülhető a rezisztencia kialakulása. Célszerű két évenként teljes technológiát cserélni.
- Felszívódó szerrel csak erős fertőzés, vagy fertőzésveszély esetén permetezzünk. Normál időjárási körülmények között egy kontakt szereket túlsúlyba helyező technológia is megfelelő védelmet nyújthat.
- Két felszívódó permetezéssel történő forduló után iktassunk be egy kontakt kört, ha az idő és a szőlő állapota engedi.
- A permetezés nem pótolja a zöldmunkákat. A tőkefejet tisztítsuk ki, a vízhajtásokat vágjuk ki, a tőke legyen szellős. Fürtzáródáskor javasolt átválogatni a tőkét, s csak az ép fürtöket megőrizni. Törekedjünk arra, hogy minél több felesleges hajtást távolítsunk el, hogy kellő levegős tőkénk legyen, így elősegítve a növényvédelmet.
🍇 A SZŐLŐ PERMETEZÉSI NAPTÁR. ( Ha biztosra akarunk menni ) Grape vine spraying calendar
A szőlő leggyakoribb betegségei és azok kezelése
Nem rezisztens szőlőfajták termesztése esetén több különböző kórokozó által terjesztett betegséggel is számolnunk kell. A rezisztens fajták, amennyiben nincsenek nagyon szélsőséges időjárási körülmények, olyan évjáratban, illetve megfelelő termőhelyen valóban termelhetők növényvédelmi kezelés nélkül. Ne feledjük, a szőlő meleg- és fénykedvelő növény, a mélyen fekvő, párás helyek kerülésével, elegendő zöldmunkával, a széljárható sorok kialakításával csökkenthetjük a fertőzés kialakulását.
Lisztharmat (Erysiphe necator)
Az elmúlt években az időjárásunk valamilyen mértékben mindig megfelelő volt a lisztharmat terjedéséhez. A kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző a klímánkra, és ez ideális a lisztharmat fejlődéséhez. A lisztharmat tünetei könnyen felismerhetők. A zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is, amely letörölhető a felületről. Mindig a növény felszínén marad a gomba, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. Már a virágzáskor elviheti a termést, később torzulnak a levelek.
A szőlő lisztharmata két formában telel át. Gombafonalai a rügypikkelyek alatt is megbújhatnak, itt a nagy téli hideget is kibírják. Innen indul tavasszal az elsődleges (primer) fertőzés, lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő. Egyből ontja a könnyű nyári spórákat (a konídiumokat). Manapság azonban főleg azokkal az apró, még talán szabad szemmel is látható göbökkel (gombaképletekkel) telel át, melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. Ezek a sárga göbök őszre vastag falúvá és feketévé alakulnak. Ezek már kibírják a hideget és ellenállnak a növényvédő szereknek is. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre. Itt telelnek, tavasszal innen lövik ki az első fertőzést beindító ivaros spóráikat.
Ne feledjék, a lisztharmatok ellen csak megelőzéssel védekezhetünk! Ha nem kezdik el a védekezést kellő időben, akkor a virágzásig felszaporodhat. Elhúzódó virágzásnál több gombageneráció is válthatja egymást és a felhalmozódó fertőzőanyag a virágokat teljesen elviheti. A gomba további terjedésének az intenzitása az időjárás függvénye, és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. A biotermesztésben csak kontakt készítmények engedélyezettek, ezekkel ismételni kell a kezeléseket. A lisztharmat-fertőzés ellen hagyományosan kontakt kéntartalmú növényvédőszerekkel védekezünk. A kéntartalmú növényvédőszerek kis kiszerelésben, szabadforgalmú szerként is kaphatók. A kénes kezelések alternatívája az öko kertek alap növényvédőszere, a kálium-hidrogén bikarbonát.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
Peronoszpóra (Plasmopara viticola)
Magyarországon 1880 óta kell számolni a szőlő peronoszpórájával. A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti: a virágokat, a fiatal fürtöket, a hajtásokat, a kacsokat és a leveleket is. Ebben hasonlít a lisztharmatra. Viszont a lisztharmattal ellentétben fertőzéskor a növény belsejébe jut be a gázcserenyílásokon keresztül, és a sejtközötti járatokban terjed tovább. A sejtekbe gombafonalakat bocsájt, ezzel károsítja a szőlőt. A megtámadott szőlősejtek zöld színanyaga, a klorofill is elbomlik, ettől keletkeznek az első tünetek. A fény felé tartva sárga zsíros foltokat, ún. olajfoltokat láthatunk a leveleken. Tehát ekkor már megtörtént a fertőzés, és akár másnap megjelenhetnek a gomba telepei, a fehér penészgyepek, melyek a fonákon a foltok alatt fejlődnek ki.
Az ősszel lehullott beteg levelekről a fakadás után indul a tavaszi fertőzés, 10 ºC feletti napi középhőmérsékletnél, meleg éjszakákon és néhány napos esők után, de később is, egész szezonban gondot okozhat. Sajnos a nyugatról érkező szelekkel váratlanul is megkaphatjuk a kórokozó könnyen repülő nyári spóráit. A védekezés szempontjából még mindig a kontakt réztartalmú gombaölőké a főszerep. A spórák levélre jutásakor már ott kell lennie a rezes bevonatnak a zöld növényi részeken. A rézsók akadályozzák meg a spórák kicsírázását és a levélbe jutását. Mivel a réz felhalmozódik a talajban, és toxikus a földigilisztákra, fontos, hogy okszerűen és takarékosan használjunk réztartalmú növényvédőszereket.
Szürkepenész (Botrytis cinerea)
A szürkepenész az elhalt növényi maradványokon is fenn tudja tartani az életét, a lehullott leveleken, a virágporon vagy akár a karón is, ráadásul soktápnövényű. Tehát gyakorlatilag mindig jelen van a környezetünkben, a fertőzés beindításához csak az alkalmas időjárást (esőt) és növényfelületet várja. Bármelyik zöld növényi részt meg tudja támadni. A sérülések (pl. jégverés, vagy erős lisztharmatfertőzés esetén sérvessé váló bogyók) elősegítik a bejutását, de az ép bőrszöveten és a légcserenyílásokon át is be tud hatolni. Már virágzáskor elviheti az egész termést. A virágrészek elbarnulása, elhalása jelzi a fertőzést. Ahol gondot okozhat, ott ez az első permetezési időpont.
Később, a fürtzáródás előtt, megelőzésképpen ismételni kell a permetezést. Ekkor tudunk utoljára gombaölő szert bejuttatni a fürtök belsejébe, ahol a bogyóktól védett párás, nedves mikroklímát különösen kedveli. Leggyakrabban a fürtön jelentkező kórképével találkozunk. A lisztharmattól, napégéstől, jégveréstől, molyok rágásától sérülő vagy a hirtelen lezúduló csapadéktól kirepedő bogyók nyitott kapukkal várják a gombát. Még kicsíphető a szürkepenészes fürtrész. Ha mindezek ellenére mégis feltűnnek a bogyók szürkésbarna foltjai, majd a kiverődött penészgyep, ott azonnal védekezni kell. Ne feledjük! Csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene.
Feketerothadás (Guignardia bidwellii)
Egyre több ültetvényben egyre nagyobb gondot okoz a feketerothadás gomba. Abban is különbözik a korábban említett betegségektől, hogy nincs kidolgozott növényvédőszeres technológia a védekezéshez, sőt, sajnos ez jelenti a mediterrán régió szőlőtermesztésére a legnagyobb veszélyt, mivel a hagyományosan használt réz- és kénkészítmények nem hatékonyak ellene. A feketerothadás a szőlő minden fiatal, növekedésben lévő zöld részét fertőzheti, pl. a fürtkocsányon is megjelenhet. Tehát a fejlődő szőlőre kell a leginkább vigyáznunk, a virágzástól 4-6 hétig sűrűn ellenőrizzük a tőkéket.
A leveleken talán a perzseléshez hasonlítanak leginkább a szabálytalan alakú, barna közepű és éles sötét határvonallal lezárt foltjai. A fürtön összetéveszthető a peronoszpórával, de a feketerothadásnál barna színnel indul a bogyók rothadása, majd szénfeketévé aszalódik a fürt. Később a mumifikálódott szemeken is megjelennek a fekete, apró, a gombostűfejnél is kisebb gombatestek. Ezekkel telel át a gomba. A beteg levelek összegyűjtése és a száraz fürtök leszedése, megsemmisítése a legfontosabb védekezési teendőnk. A védekezés kulcsa: a beteg növényi részeket el kell távolítani a kertből!
| Betegség | Kórokozó | Tünetek | Áttelelés | Védekezés alapja |
|---|---|---|---|---|
| Lisztharmat | Erysiphe necator | Fehéres-szürke bevonat leveleken, fürtökön, hajtásokon; torzult levelek, kirepedt bogyók. | Rügypikkelyek alatt, kazmotéciumok (fekete göbök) a leveleken. | Megelőzés, kontakt kéntartalmú szerek, kálium-hidrogén bikarbonát, narancsolaj. |
| Peronoszpóra | Plasmopara viticola | Sárga "olajfoltok" a leveleken, fonákon fehér penészgyep; elbarnuló bogyók. | Ősszel lehullott beteg levelekről. | Megelőzés, kontakt réztartalmú gombaölők. |
| Szürkepenész | Botrytis cinerea | Virágok elhalása, kocsány fertőzése, zöld- vagy savanyúrothadás, egérszürke penészgyep a bogyókon. | Elhalt növényi maradványokon (lehullott levelek, virágpor), szkleróciumok. | Megelőzés, korai permetezés (virágzáskor), biológiai szerek (Botector, Protexio, Taegro). |
| Feketerothadás | Guignardia bidwellii | Szabálytalan barna foltok a leveleken, bogyók barna rothadása, majd szénfeketére aszalódása, mumifikált szemek apró gombatestekkel. | Mumifikálódott szemekben. | Beteg növényi részek eltávolítása, tisztítómetszés. |
A szőlő kártevői és a velük szembeni védekezés
A szőlőben a rovarkártevők akkor okoznak súlyos növényvédelmi problémát, ha felborult a kert, az ültetvény ökológiai egyensúlya. A szőlő-levélatkák létszámát a ragadozóatkák könnyen kártételi küszöb alatt tudják tartani. A szőlőmolyok ellen, ha van állandó növénytakaró, ahol a fülbemászók elrejtőzhetnek, nem kell védekezni, éjszakénként a fülbemászók egészen bizonyosan le fogják vadászni a szőlőmolyok fiatal lárváit. Súlyos aggodalmat szokott kelteni a szőlő nemezes gubacsatka megjelenése: távolítsuk el a fertőzött leveleket, következő évre meg fog szűnni a probléma. Ha csak rezisztens fajtáink vannak a kertben, és egyáltalán nem használunk olajos lemosó növényvédőszert sem, megjelenhetnek atipikus kártevők is, mint például a szilvapajzstetű. A rovarkártevők elleni védekezés kulcsa a lemosópermetezés, olajos készítménnyel rügyfakadás előtt, rézzel és kénnel kiegészítve.
A XIX. század végén került be Amerikából Európába a filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae vagy Viteus vitifoliae), a szőlő-gyökértetű, amely elleni védekezés nem veszített aktualitásából ma sem. A szőlő-gyökértetű bonyolult egyedfejlődésű, a legtöbb hagyományos európai szőlőfajta gyökerén jól fejlődik, ezzel a növény pusztulását okozza. Kivételt ez alól a nagyon magas, 70-80%-os kvarchomok tartalmú talajokon élő szőlők jelentenek, itt a filoxéra nem él meg. Védekezni ellene oltványok használatával lehet: az oltványok esetén valamennyi használt alany megfelelő filoxéra-ellenálló képességgel rendelkezik. Az alany megválasztásának a házikertben is van jelentősége: vannak szárazságtűrőbb, vagy magas mésztartalmú talajokra ajánlott alanyvesszők.
Permetezési menetrend a szőlő fejlődési szakaszai szerint
A szőlők permetezésében javasolt menetrendet követni, hiszen számos kórokozó támadhatja a növényt, eltérő időszakokban, így leginkább ehhez érdemes igazodni. Vegyük sorra a növényvédelem szempontjából fontos időpontokat és a kezeléseket!
Rügyfakadás előtt
A legelső munkákat akkor kell elvégezni, amikor a szőlő rügyei még zártak. Ez a szőlő lemosó permetezés ideje is egyben, amikor alapos, valóban mosás szerű permetezést kell elvégezni a baktériumok, és betegségek ellen. Ilyenkor kéntartalmú szerrel (pl. Thiosol) lemosó permetezést ajánlott végezni, amely a szőlővesszőn áttelelő lisztharmat spórák csírázását gátolja. A lemosó permetezés lényege, hogy a vesszőkön folyjon meg a permetlé, így biztosítva annak teljes beborítását. A kéntartalmú szerek mellékhatásaként az atkák száma is csökken. Az olajtartalmú lemosó permet (pl. Nevikén) hatékonyan pusztítja az áttelelő rovarokat is: egyszerűen megfojtja őket. A permetezést fagymentes (minimum +5 C fok), szélcsendes időben végezzük el. Várjuk meg, amíg a szőlőrügyek megduzzadnak és a kártevők kezdenek előbújni. A Boroil narancsolajos készítmény, illóolaj tartalma miatt hihetetlenül mélyen behatol a fa kérgének a legkisebb repedéseibe is.
Rügyfakadás után, néhány leveles állapot
A friss hajtásokat a rügyben áttelelt lisztharmat spórák fertőzhetik meg, valamint a zsenge hajtások kedvelt csemegéi az atkáknak. Ennek megfelelően folytatjuk a kéntartalmú szerekkel történő védekezést. (A fent részletezett irányelvek szerint: specifikus atkaölőt ne használjunk!) Kéntartalmú szerrel történő védekezéskor ügyeljünk arra, hogy 20 C fok fölötti hőmérsékleten, tűző napsütésben lehetőleg ne permetezzünk, mert a kénnek ilyenkor perzselő hatása van. Az egyik legkíméletesebb kéntartalmú szer a Thiovit Jet.
20 cm körüli hajtáshossz
Félúton a rügypattanás és a virágzás között a szőlő már nemcsak a lisztharmat, hanem a peronoszpóra fertőzésnek is ki van téve. Több vegyszergyártó javasolja a kontakt szerekről a felszívódó, vagy a kombinált szerekre való áttérést. Lisztharmat ellen a Topas, Folicur Solo, Trifmin, javasolt, amit Bravo, Sereno, Tiuram kiegészítéssel kell adni peronoszpóra ellen. Fontos lehet réz-, mangán-, cinktartalmú lombtrágya kijuttatása is ebben a szakaszban.
Virágzás előtt
A virágzás előtti időszakban fontos a lisztharmat, peronoszpóra és botritisz elleni védelem. Ez leginkább felszívódó és/vagy kombinált szerek alkalmazásával érhető el. A hajtások már elég erősek, így alkalmazhatunk nehézfém tartalmú szereket a védekezésben. Lisztharmat ellen a Topas, Folicur Solo (ez botritisz ellen is jó), Falcon, Rubigan, Trifmin alkalmazható, amelyet peronoszpóra ellen Ridomil Gold+, Melody Compact, Mikal C, Cupertine, Zetanil R valamelyikével kell kiegészíteni. Atkák ellen a fertőzött (hólyagosnak látszó) levelek letépésével védekezhetünk - ez éppen elég is. Ilyenkor érdemes lefattyazni a szőlőt, ezáltal biztosítjuk a levegős tőkét, ami mind az atkák, mind a gombabetegségek ellen a legjobb védelem.
Virágzás
Ebben az időszakban a növény nagyon sérülékeny, ezért a fertőzés megelőzésére felszívódó szerekkel ajánlott készülni. Szerencsére az emberiség rendelkezik két csodafegyverrel is, azaz olyan vegyszerrel, amely annyira kombinált, hogy egymagában képes megvédeni a szőlőt. A két szer a Quadris és az Eclair. Ezekkel a szerekkel - 10 napos időközzel - kétszer permetezhetjük meg a szőlőt.
A beporzást segítő rovarok, többek között a méhek, tevékenysége nélkülözhetetlen, nélkülük számos növény nem fejleszt termést. A virágzásban történő permetezés szervezetekre gyakorolt káros hatása régóta ismert, ezért a forgalmazott növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatását engedélyeztetésük előtt vizsgálják és felhasználásukat ennek megfelelően, a beporzó rovarok védelme érdekében szabályozzák is. Kifejezetten kockázatos szereket virágzás alatt - virágnyílástól sziromhullásig - felhasználni TILOS. Ez nem csak a termesztett növényekre, hanem annak területén növő és virágzó aljnövényzetre, gyomokra is vonatkozik.
A Mérsékelten kockázatos és/vagy Nem jelölésköteles növényvédő szerek felhasználhatók termesztett növények virágzása alatt is károsítók (kártevők) ellen, az előírt feltételek betartásával. A rendelet az engedélyezett időpont kezdetét a csillagászati naplemente előtt egy órában határozta meg, a permetezést legkésőbb 23 óráig be kell fejezni. Óvatosságból a nem jelölésköteles szereknél is ajánlott megvárni a méhek aktív repülésének befejezését, az alkonyati órákat, és utána elvégezni a permetezést. Virágzás alatt is engedélyezettek az alábbi gombaölő szerek: Amistar, Chorus, Fontelis, Kenja, Prolectus, Score, Signum, Switch, Teldor, Vitisan, virágzáskori felhasználásuk nincs korlátozva, nappal (világosban) is és virágzáskor is kijuttathatóak. A felsorolt gombaölő szerek a méhekre nem jelölés kötelesek, azaz nem veszélyes kategóriába tartoznak.
Bogyósodás
A csodafegyverek bevetése után, ha nincs komoly fertőzés, akkor javasolt csak kontakt szerekkel (kén+réz) csinálni egy permetezési fordulót. Kéntartalmú szerek: Thiovit, mészkénlé. Réztartalmú szerek: Astra, Vitra, rézgálic, bordói lé. Fertőzésveszély esetén lisztharmat esetén a Rubigan, Falcon, Topas, Topsin-M, Trifmin, Folicur Solo használható, míg peronoszpóra ellen a Ridomil Gold+, Melody Compact, Mikal, Sereno, Cupertine, Zetanil R ajánlott. A kombinált szerekből se adjuk kettőnél többször egymás után ugyanazt. A váltás trükkös, hatóanyagot kell nézni a váltáskor - és ez igaz a Quadris, Eclair leváltására is!
A tejsavó egy egyszerű anyag, amely magas szervessav- és fehérjetartalommal, antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, gombaölő hatású. A készítmény 0,6-3%-os vizes oldata (0,6-3 dl tejsavó /100 l víz) permetezéssel juttatható ki. Az oldatból hektáronként 1000-1500 l használható fel. A permetezéseket 3-5 alkalommal, legalább 7 napos permetezési időköz betartása mellett célszerű elvégezni a növények vetését követő harmadik héttől (9. kiterült levél BBCH 19) kezdődően az intenzív inda/hajtásnövekedés végéig (BBCH 49). A kezelések a virágkezdemények megjelenését követően már nem folytathatóak. Ne keverje rézszármazékokkal, olajokkal és mészkénnel. Lúgos termékekkel való keverés csökkentheti a hatékonyságot.
Fürtzáródás
A Botritis fürtzáródáskor is fertőz, ezért a bogyósodásnál leírt szereket Chorus, Topsin-M, Teldor kiegészítéssel érdemes kijuttatni. Ebben az időben szoktam elvégezni a fürtválogatást, amelynek során a tőkét megszabadítjuk a felesleges hajtásaitól. A levegős tőke fontos elem a növényvédelemben!
Zsendülés
Az utolsó permetezésre augusztus hónap legelején kerüljön sor. Ekkor kizárólag kontakt szerekkel szabad védekezni. Ismétlésképpen: kéntartalmú szerek: Thiovit, mészkénlé, réztartalmú szerek: Astra, Vitra, rézgálic, bordói lé.
tags: #szolo #permetezese #rover