A szőlő hatékony és környezetkímélő permetezése: menetrend és betegségek

A szőlőtermesztés során számos akadályba ütközhetünk, melyet külső tényezők, kórokozók jelentősen befolyásolnak. A szőlő permetezés alapvető része a sikeres szőlőtermesztésnek, akár hobbikertben, akár nagyobb ültetvényen dolgozol. A szőlő permetezés lényege nem csak a betegségek kezelése, hanem elsősorban azok megelőzése. Érdemes az előre meghatározott munkafolyamatokba gondosan átgondolt permetezési menetrendet építeni, különös tekintettel a permetezőszerek kiválasztására.

A szőlővédelem általános alapelvei és fontos szabályai

A korszerű növénytermesztés és növényvédelem ma már nem nélkülözheti a növények fejlődési állapotainak kézenfekvő és világos leírását. A növekvő hozamokat megcélzó agrotechnikai műveletek és növényvédelmi technológiák egyre pontosabb időzítést követelnek meg. Ezek egyértelműen szoros kapcsolatban állnak a növények fenológiai stádiumával, melyek leírására számos tudományos ábrázolás létezik. A legelterjedtebb skála a növények fenológiai fejlődési szakaszainak azonosítására szolgáló BBCH*-skála. Ez a skála a növényfejlődés fő és másodlagos növekedési szakaszára oszlik, így az egyes növények hasonló növekedési stádiumait ugyanazokkal a kódokkal jelölik. Minden kódhoz tartozik egy leírás is, a fontos fejlődési szakaszok pedig rajzokkal vannak ábrázolva.

A szőlő permetezése során számos fontos tényezőt érdemes mérlegelni, figyelni szükséges az időjárási viszontagságokra és a növényen megtelepülő kórokozókra is. Fontos továbbá néhány általános permetezési információval tisztában lenni, például a szőlő permetezése eső előtt semmiképp nem ajánlott, illetve szeles időben sem javasolt.

Egyre többen döntenek bio készítményekkel történő permetezés mellett, hiszen a permetezés ezen formája kíméletesebb a növénnyel és a környezettel is, továbbá nem marad vegyszermaradvány a szőlőn. Számunkra fontos szempont, hogy minél kevesebb mérget, és minél több természetes (biogazdálkodásban engedélyezett) készítményt használjunk és a gyümölcsben, valamint a növényekben ne halmozódjanak fel vegyszermaradványok. Ha valaki ebben gondolkodik, számos terméket talál már a boltok polcain.

A növényvédelmi sorozat utolsó bejegyzésében a permetezések ütemezéséről lesz szó. Először azonban az alapelvek:

Fedezd fel a Badacsonyt terepjáróval

  • Ne gyilkoljuk meg a szőlőskert ízeltlábúit! A szőlőnk a természet része. A rovarok és azok ragadozói együtt élnek benne, és normális évben a ragadozók gondoskodnak arról, hogy semmiféle rágó vagy szivogató kártevő ne okozzon a kárküszöb fölötti kárt. Ilyenkor forduljunk a biológiai védelem felé: pl. a kártevőt megbetegítő, de egyébként ártalmatlan baktériumos permetezéssel (bacillus thuringiensis), vagy feromoncsapdával, atkák ellen pedig ragadozó atkák telepítésével.
  • Ne használjunk gyomirtót! A gyomirtó a nagyüzemi gazdálkodás velejárója, amit az élelmiszer tömegtermelés miatt használnak. Teljesen feleslegesen kezdték alkalmazni kiskertekben. Gyomirtó helyett kapálni kell. A gépi talajmunkák (könnyű tárcsázás, rotálás, kultivátorozás) nem ér el a sorok közé. Azt meg kell kapálni. Ha a sorban gaz marad, az biztosítja az állandó páraellátást a gombák fejlődéséhez. A sort is ki kell gazolni.
  • Ne használjunk műtrágyát! A műtrágyázás során a főbb tápelemeket (és csak azokat) nagyon töményen pótoljuk vissza a talajba. Ez a tápanyag visszapótlás tehát nem komplex, és a talaj savasságát is megnöveli. Ha ragaszkodunk a trágyázáshoz, használjunk szerves trágyát, és lehetőség szerint juttassuk vissza a szőlőbe a levágott vesszőket (már amit fertőzés miatt nem kell kihordani) és a törkölyt.

Ha mindezeket az elveket betartjuk, akkor körvonalazódik, hogy a gombafertőzések ellen kell védekeznünk. Három fő kórság támadhatja meg a szőlőt: a lisztharmat, a peronoszpóra és a botritisz. Ezek a tenyészidő eltérő szakaszaiban fertőznek - ehhez kell alkalmazkodnunk a felhasznált vegyszerekkel. A permetezőszer kiválasztás előtt minden esetben azonosítani szükséges, hogy amennyiben a szőlő betegségben szenved, milyen kórokozó okozza.

Néhány fontos szabály a permetezéssel kapcsolatban:

  1. A permetezési fordulók általában 10-14 naposak. Ha nagy a fertőzés, akkor a fordulókat sűríteni kell.
  2. Váltogassuk a hatóanyagokat, így elkerülhető a rezisztencia kialakulása. Célszerű két évenként teljes technológiát cserélni.
  3. Felszívódó szerrel csak erős fertőzés, vagy fertőzésveszély esetén permetezzünk. Normál időjárási körülmények között egy kontakt szereket túlsúlyba helyező technológia is megfelelő védelmet nyújthat.
  4. Két felszívódó permetezéssel történő forduló után iktassunk be egy kontakt kört, ha az idő és a szőlő állapota engedi.
  5. A permetezés nem pótolja a zöldmunkákat. A tőkefejet tisztítsuk ki, a vízhajtásokat vágjuk ki, a tőke legyen szellős. Fürtzáródáskor javasolt átválogatni a tőkét, s csak az ép fürtöket megőrizni. Törekedjünk arra, hogy minél több felesleges hajtást távolítsunk el, hogy kellő levegős tőkénk legyen, így elősegítve a növényvédelmet.

🍇 A SZŐLŐ PERMETEZÉSI NAPTÁR. ( Ha biztosra akarunk menni ) Grape vine spraying calendar

A szőlő leggyakoribb betegségei és azok kezelése

Nem rezisztens szőlőfajták termesztése esetén több különböző kórokozó által terjesztett betegséggel is számolnunk kell. A rezisztens fajták, amennyiben nincsenek nagyon szélsőséges időjárási körülmények, olyan évjáratban, illetve megfelelő termőhelyen valóban termelhetők növényvédelmi kezelés nélkül. Ne feledjük, a szőlő meleg- és fénykedvelő növény, a mélyen fekvő, párás helyek kerülésével, elegendő zöldmunkával, a széljárható sorok kialakításával csökkenthetjük a fertőzés kialakulását.

Lisztharmat (Erysiphe necator)

Az elmúlt években az időjárásunk valamilyen mértékben mindig megfelelő volt a lisztharmat terjedéséhez. A kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző a klímánkra, és ez ideális a lisztharmat fejlődéséhez. A lisztharmat tünetei könnyen felismerhetők. A zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is, amely letörölhető a felületről. Mindig a növény felszínén marad a gomba, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. Már a virágzáskor elviheti a termést, később torzulnak a levelek.

A szőlő lisztharmata két formában telel át. Gombafonalai a rügypikkelyek alatt is megbújhatnak, itt a nagy téli hideget is kibírják. Innen indul tavasszal az elsődleges (primer) fertőzés, lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő. Egyből ontja a könnyű nyári spórákat (a konídiumokat). Manapság azonban főleg azokkal az apró, még talán szabad szemmel is látható göbökkel (gombaképletekkel) telel át, melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. Ezek a sárga göbök őszre vastag falúvá és feketévé alakulnak. Ezek már kibírják a hideget és ellenállnak a növényvédő szereknek is. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre. Itt telelnek, tavasszal innen lövik ki az első fertőzést beindító ivaros spóráikat.

Ne feledjék, a lisztharmatok ellen csak megelőzéssel védekezhetünk! Ha nem kezdik el a védekezést kellő időben, akkor a virágzásig felszaporodhat. Elhúzódó virágzásnál több gombageneráció is válthatja egymást és a felhalmozódó fertőzőanyag a virágokat teljesen elviheti. A gomba további terjedésének az intenzitása az időjárás függvénye, és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. A biotermesztésben csak kontakt készítmények engedélyezettek, ezekkel ismételni kell a kezeléseket. A lisztharmat-fertőzés ellen hagyományosan kontakt kéntartalmú növényvédőszerekkel védekezünk. A kéntartalmú növényvédőszerek kis kiszerelésben, szabadforgalmú szerként is kaphatók. A kénes kezelések alternatívája az öko kertek alap növényvédőszere, a kálium-hidrogén bikarbonát.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Peronoszpóra (Plasmopara viticola)

Magyarországon 1880 óta kell számolni a szőlő peronoszpórájával. A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti: a virágokat, a fiatal fürtöket, a hajtásokat, a kacsokat és a leveleket is. Ebben hasonlít a lisztharmatra. Viszont a lisztharmattal ellentétben fertőzéskor a növény belsejébe jut be a gázcserenyílásokon keresztül, és a sejtközötti járatokban terjed tovább. A sejtekbe gombafonalakat bocsájt, ezzel károsítja a szőlőt. A megtámadott szőlősejtek zöld színanyaga, a klorofill is elbomlik, ettől keletkeznek az első tünetek. A fény felé tartva sárga zsíros foltokat, ún. olajfoltokat láthatunk a leveleken. Tehát ekkor már megtörtént a fertőzés, és akár másnap megjelenhetnek a gomba telepei, a fehér penészgyepek, melyek a fonákon a foltok alatt fejlődnek ki.

Az ősszel lehullott beteg levelekről a fakadás után indul a tavaszi fertőzés, 10 ºC feletti napi középhőmérsékletnél, meleg éjszakákon és néhány napos esők után, de később is, egész szezonban gondot okozhat. Sajnos a nyugatról érkező szelekkel váratlanul is megkaphatjuk a kórokozó könnyen repülő nyári spóráit. A védekezés szempontjából még mindig a kontakt réztartalmú gombaölőké a főszerep. A spórák levélre jutásakor már ott kell lennie a rezes bevonatnak a zöld növényi részeken. A rézsók akadályozzák meg a spórák kicsírázását és a levélbe jutását. Mivel a réz felhalmozódik a talajban, és toxikus a földigilisztákra, fontos, hogy okszerűen és takarékosan használjunk réztartalmú növényvédőszereket.

Szürkepenész (Botrytis cinerea)

A szürkepenész az elhalt növényi maradványokon is fenn tudja tartani az életét, a lehullott leveleken, a virágporon vagy akár a karón is, ráadásul soktápnövényű. Tehát gyakorlatilag mindig jelen van a környezetünkben, a fertőzés beindításához csak az alkalmas időjárást (esőt) és növényfelületet várja. Bármelyik zöld növényi részt meg tudja támadni. A sérülések (pl. jégverés, vagy erős lisztharmatfertőzés esetén sérvessé váló bogyók) elősegítik a bejutását, de az ép bőrszöveten és a légcserenyílásokon át is be tud hatolni. Már virágzáskor elviheti az egész termést. A virágrészek elbarnulása, elhalása jelzi a fertőzést. Ahol gondot okozhat, ott ez az első permetezési időpont.

Később, a fürtzáródás előtt, megelőzésképpen ismételni kell a permetezést. Ekkor tudunk utoljára gombaölő szert bejuttatni a fürtök belsejébe, ahol a bogyóktól védett párás, nedves mikroklímát különösen kedveli. Leggyakrabban a fürtön jelentkező kórképével találkozunk. A lisztharmattól, napégéstől, jégveréstől, molyok rágásától sérülő vagy a hirtelen lezúduló csapadéktól kirepedő bogyók nyitott kapukkal várják a gombát. Még kicsíphető a szürkepenészes fürtrész. Ha mindezek ellenére mégis feltűnnek a bogyók szürkésbarna foltjai, majd a kiverődött penészgyep, ott azonnal védekezni kell. Ne feledjük! Csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene.

Feketerothadás (Guignardia bidwellii)

Egyre több ültetvényben egyre nagyobb gondot okoz a feketerothadás gomba. Abban is különbözik a korábban említett betegségektől, hogy nincs kidolgozott növényvédőszeres technológia a védekezéshez, sőt, sajnos ez jelenti a mediterrán régió szőlőtermesztésére a legnagyobb veszélyt, mivel a hagyományosan használt réz- és kénkészítmények nem hatékonyak ellene. A feketerothadás a szőlő minden fiatal, növekedésben lévő zöld részét fertőzheti, pl. a fürtkocsányon is megjelenhet. Tehát a fejlődő szőlőre kell a leginkább vigyáznunk, a virágzástól 4-6 hétig sűrűn ellenőrizzük a tőkéket.

Rover Mino 1997: Megéri?

A leveleken talán a perzseléshez hasonlítanak leginkább a szabálytalan alakú, barna közepű és éles sötét határvonallal lezárt foltjai. A fürtön összetéveszthető a peronoszpórával, de a feketerothadásnál barna színnel indul a bogyók rothadása, majd szénfeketévé aszalódik a fürt. Később a mumifikálódott szemeken is megjelennek a fekete, apró, a gombostűfejnél is kisebb gombatestek. Ezekkel telel át a gomba. A beteg levelek összegyűjtése és a száraz fürtök leszedése, megsemmisítése a legfontosabb védekezési teendőnk. A védekezés kulcsa: a beteg növényi részeket el kell távolítani a kertből!

A szőlő főbb gombabetegségei és jellemzőik
Betegség Kórokozó Tünetek Áttelelés Védekezés alapja
Lisztharmat Erysiphe necator Fehéres-szürke bevonat leveleken, fürtökön, hajtásokon; torzult levelek, kirepedt bogyók. Rügypikkelyek alatt, kazmotéciumok (fekete göbök) a leveleken. Megelőzés, kontakt kéntartalmú szerek, kálium-hidrogén bikarbonát, narancsolaj.
Peronoszpóra Plasmopara viticola Sárga "olajfoltok" a leveleken, fonákon fehér penészgyep; elbarnuló bogyók. Ősszel lehullott beteg levelekről. Megelőzés, kontakt réztartalmú gombaölők.
Szürkepenész Botrytis cinerea Virágok elhalása, kocsány fertőzése, zöld- vagy savanyúrothadás, egérszürke penészgyep a bogyókon. Elhalt növényi maradványokon (lehullott levelek, virágpor), szkleróciumok. Megelőzés, korai permetezés (virágzáskor), biológiai szerek (Botector, Protexio, Taegro).
Feketerothadás Guignardia bidwellii Szabálytalan barna foltok a leveleken, bogyók barna rothadása, majd szénfeketére aszalódása, mumifikált szemek apró gombatestekkel. Mumifikálódott szemekben. Beteg növényi részek eltávolítása, tisztítómetszés.

A szőlő kártevői és a velük szembeni védekezés

A szőlőben a rovarkártevők akkor okoznak súlyos növényvédelmi problémát, ha felborult a kert, az ültetvény ökológiai egyensúlya. A szőlő-levélatkák létszámát a ragadozóatkák könnyen kártételi küszöb alatt tudják tartani. A szőlőmolyok ellen, ha van állandó növénytakaró, ahol a fülbemászók elrejtőzhetnek, nem kell védekezni, éjszakénként a fülbemászók egészen bizonyosan le fogják vadászni a szőlőmolyok fiatal lárváit. Súlyos aggodalmat szokott kelteni a szőlő nemezes gubacsatka megjelenése: távolítsuk el a fertőzött leveleket, következő évre meg fog szűnni a probléma. Ha csak rezisztens fajtáink vannak a kertben, és egyáltalán nem használunk olajos lemosó növényvédőszert sem, megjelenhetnek atipikus kártevők is, mint például a szilvapajzstetű. A rovarkártevők elleni védekezés kulcsa a lemosópermetezés, olajos készítménnyel rügyfakadás előtt, rézzel és kénnel kiegészítve.

A XIX. század végén került be Amerikából Európába a filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae vagy Viteus vitifoliae), a szőlő-gyökértetű, amely elleni védekezés nem veszített aktualitásából ma sem. A szőlő-gyökértetű bonyolult egyedfejlődésű, a legtöbb hagyományos európai szőlőfajta gyökerén jól fejlődik, ezzel a növény pusztulását okozza. Kivételt ez alól a nagyon magas, 70-80%-os kvarchomok tartalmú talajokon élő szőlők jelentenek, itt a filoxéra nem él meg. Védekezni ellene oltványok használatával lehet: az oltványok esetén valamennyi használt alany megfelelő filoxéra-ellenálló képességgel rendelkezik. Az alany megválasztásának a házikertben is van jelentősége: vannak szárazságtűrőbb, vagy magas mésztartalmú talajokra ajánlott alanyvesszők.

Permetezési menetrend a szőlő fejlődési szakaszai szerint

A szőlők permetezésében javasolt menetrendet követni, hiszen számos kórokozó támadhatja a növényt, eltérő időszakokban, így leginkább ehhez érdemes igazodni. Vegyük sorra a növényvédelem szempontjából fontos időpontokat és a kezeléseket!

Rügyfakadás előtt

A legelső munkákat akkor kell elvégezni, amikor a szőlő rügyei még zártak. Ez a szőlő lemosó permetezés ideje is egyben, amikor alapos, valóban mosás szerű permetezést kell elvégezni a baktériumok, és betegségek ellen. Ilyenkor kéntartalmú szerrel (pl. Thiosol) lemosó permetezést ajánlott végezni, amely a szőlővesszőn áttelelő lisztharmat spórák csírázását gátolja. A lemosó permetezés lényege, hogy a vesszőkön folyjon meg a permetlé, így biztosítva annak teljes beborítását. A kéntartalmú szerek mellékhatásaként az atkák száma is csökken. Az olajtartalmú lemosó permet (pl. Nevikén) hatékonyan pusztítja az áttelelő rovarokat is: egyszerűen megfojtja őket. A permetezést fagymentes (minimum +5 C fok), szélcsendes időben végezzük el. Várjuk meg, amíg a szőlőrügyek megduzzadnak és a kártevők kezdenek előbújni. A Boroil narancsolajos készítmény, illóolaj tartalma miatt hihetetlenül mélyen behatol a fa kérgének a legkisebb repedéseibe is.

Rügyfakadás után, néhány leveles állapot

A friss hajtásokat a rügyben áttelelt lisztharmat spórák fertőzhetik meg, valamint a zsenge hajtások kedvelt csemegéi az atkáknak. Ennek megfelelően folytatjuk a kéntartalmú szerekkel történő védekezést. (A fent részletezett irányelvek szerint: specifikus atkaölőt ne használjunk!) Kéntartalmú szerrel történő védekezéskor ügyeljünk arra, hogy 20 C fok fölötti hőmérsékleten, tűző napsütésben lehetőleg ne permetezzünk, mert a kénnek ilyenkor perzselő hatása van. Az egyik legkíméletesebb kéntartalmú szer a Thiovit Jet.

20 cm körüli hajtáshossz

Félúton a rügypattanás és a virágzás között a szőlő már nemcsak a lisztharmat, hanem a peronoszpóra fertőzésnek is ki van téve. Több vegyszergyártó javasolja a kontakt szerekről a felszívódó, vagy a kombinált szerekre való áttérést. Lisztharmat ellen a Topas, Folicur Solo, Trifmin, javasolt, amit Bravo, Sereno, Tiuram kiegészítéssel kell adni peronoszpóra ellen. Fontos lehet réz-, mangán-, cinktartalmú lombtrágya kijuttatása is ebben a szakaszban.

Virágzás előtt

A virágzás előtti időszakban fontos a lisztharmat, peronoszpóra és botritisz elleni védelem. Ez leginkább felszívódó és/vagy kombinált szerek alkalmazásával érhető el. A hajtások már elég erősek, így alkalmazhatunk nehézfém tartalmú szereket a védekezésben. Lisztharmat ellen a Topas, Folicur Solo (ez botritisz ellen is jó), Falcon, Rubigan, Trifmin alkalmazható, amelyet peronoszpóra ellen Ridomil Gold+, Melody Compact, Mikal C, Cupertine, Zetanil R valamelyikével kell kiegészíteni. Atkák ellen a fertőzött (hólyagosnak látszó) levelek letépésével védekezhetünk - ez éppen elég is. Ilyenkor érdemes lefattyazni a szőlőt, ezáltal biztosítjuk a levegős tőkét, ami mind az atkák, mind a gombabetegségek ellen a legjobb védelem.

Virágzás

Ebben az időszakban a növény nagyon sérülékeny, ezért a fertőzés megelőzésére felszívódó szerekkel ajánlott készülni. Szerencsére az emberiség rendelkezik két csodafegyverrel is, azaz olyan vegyszerrel, amely annyira kombinált, hogy egymagában képes megvédeni a szőlőt. A két szer a Quadris és az Eclair. Ezekkel a szerekkel - 10 napos időközzel - kétszer permetezhetjük meg a szőlőt.

A beporzást segítő rovarok, többek között a méhek, tevékenysége nélkülözhetetlen, nélkülük számos növény nem fejleszt termést. A virágzásban történő permetezés szervezetekre gyakorolt káros hatása régóta ismert, ezért a forgalmazott növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatását engedélyeztetésük előtt vizsgálják és felhasználásukat ennek megfelelően, a beporzó rovarok védelme érdekében szabályozzák is. Kifejezetten kockázatos szereket virágzás alatt - virágnyílástól sziromhullásig - felhasználni TILOS. Ez nem csak a termesztett növényekre, hanem annak területén növő és virágzó aljnövényzetre, gyomokra is vonatkozik.

A Mérsékelten kockázatos és/vagy Nem jelölésköteles növényvédő szerek felhasználhatók termesztett növények virágzása alatt is károsítók (kártevők) ellen, az előírt feltételek betartásával. A rendelet az engedélyezett időpont kezdetét a csillagászati naplemente előtt egy órában határozta meg, a permetezést legkésőbb 23 óráig be kell fejezni. Óvatosságból a nem jelölésköteles szereknél is ajánlott megvárni a méhek aktív repülésének befejezését, az alkonyati órákat, és utána elvégezni a permetezést. Virágzás alatt is engedélyezettek az alábbi gombaölő szerek: Amistar, Chorus, Fontelis, Kenja, Prolectus, Score, Signum, Switch, Teldor, Vitisan, virágzáskori felhasználásuk nincs korlátozva, nappal (világosban) is és virágzáskor is kijuttathatóak. A felsorolt gombaölő szerek a méhekre nem jelölés kötelesek, azaz nem veszélyes kategóriába tartoznak.

Bogyósodás

A csodafegyverek bevetése után, ha nincs komoly fertőzés, akkor javasolt csak kontakt szerekkel (kén+réz) csinálni egy permetezési fordulót. Kéntartalmú szerek: Thiovit, mészkénlé. Réztartalmú szerek: Astra, Vitra, rézgálic, bordói lé. Fertőzésveszély esetén lisztharmat esetén a Rubigan, Falcon, Topas, Topsin-M, Trifmin, Folicur Solo használható, míg peronoszpóra ellen a Ridomil Gold+, Melody Compact, Mikal, Sereno, Cupertine, Zetanil R ajánlott. A kombinált szerekből se adjuk kettőnél többször egymás után ugyanazt. A váltás trükkös, hatóanyagot kell nézni a váltáskor - és ez igaz a Quadris, Eclair leváltására is!

A tejsavó egy egyszerű anyag, amely magas szervessav- és fehérjetartalommal, antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, gombaölő hatású. A készítmény 0,6-3%-os vizes oldata (0,6-3 dl tejsavó /100 l víz) permetezéssel juttatható ki. Az oldatból hektáronként 1000-1500 l használható fel. A permetezéseket 3-5 alkalommal, legalább 7 napos permetezési időköz betartása mellett célszerű elvégezni a növények vetését követő harmadik héttől (9. kiterült levél BBCH 19) kezdődően az intenzív inda/hajtásnövekedés végéig (BBCH 49). A kezelések a virágkezdemények megjelenését követően már nem folytathatóak. Ne keverje rézszármazékokkal, olajokkal és mészkénnel. Lúgos termékekkel való keverés csökkentheti a hatékonyságot.

Fürtzáródás

A Botritis fürtzáródáskor is fertőz, ezért a bogyósodásnál leírt szereket Chorus, Topsin-M, Teldor kiegészítéssel érdemes kijuttatni. Ebben az időben szoktam elvégezni a fürtválogatást, amelynek során a tőkét megszabadítjuk a felesleges hajtásaitól. A levegős tőke fontos elem a növényvédelemben!

Zsendülés

Az utolsó permetezésre augusztus hónap legelején kerüljön sor. Ekkor kizárólag kontakt szerekkel szabad védekezni. Ismétlésképpen: kéntartalmú szerek: Thiovit, mészkénlé, réztartalmú szerek: Astra, Vitra, rézgálic, bordói lé.

tags: #szolo #permetezese #rover