Szlovák Rendszámú Autók Parkolási Bírságainak Fizetése Magyarországon

A nyári időszakban sok magyar autós indul külföldre, legyen szó tengerparti nyaralásról, városnézésről vagy túrázásról. Az autópályák és főutak használata azonban szinte minden szomszédos országban díjköteles, az útdíjfizetési rendszerek pedig országonként eltérnek.

Sok SK-rendszámú járművel találkozhatunk a magyar utakon: a papíron Szlovákiában adminisztrált, de magyar tulajok járműveivel, ahogy a hozzánk átruccanó szlovákokkal egyaránt. Csakhogy a szlovák - ahogy más külföldi - rendszám járulékos, a parkolótársaságok számára hátrányos következménye, hogy nagyon nehéz behajtani ezektől az üzemben tartóktól a bírságot, ha nem fizeti ki a parkolási díjat valamelyik fizetőövezetben.

Persze, a szlovák rendszámos autósok szélvédőjére is rákerül ilyen esetekben a köznyelvben csak mikuláscsomagnak becézett fizetési felszólítás-csekk kombó. Csakhogy a fizetés elmaradása esetén a hatályos szabályok szerint postán kell elküldeni a felszólítást - és ez az a pont, ahol megnehezedik a külföldi behajtás.

A szlovák rendelkezések szerint ugyanis az ottani járműnyilvántartásból csak meghatározott bűncselekmények és szabálysértések esetén adják ki az üzemben tartó adatait, és a parkolási díj vagy az autópálya-használat elbliccelése nem tartozik ezek közé.

Ezért lepődhettek meg szlovák rendszámos autósok, amikor fizetési felszólítást hozott a posta egy Nagy & Partners s.r.o. nevű ügyvédi irodától korábbi, magyar területen kiérdemelt parkolási díj elbliccelése miatt. Szlovákiában a helyi körkép.sk online lap írta meg, hogy a fizetési felszólítások egy galántai ügyvéd irodájától érkeznek, méghozzá az Equal SK s.r.o. nevű cég meghatalmazására hivatkozva.

Útmutató Mercedes darus billencs vásárláshoz

Aki nem fizeti ki a parkolási díjat, azzal szemben természetesen legálisan indul eljárás, csakhogy a szlovák lap szerint állítólag több szempontból is aggályos a pénzbehajtás módja. Azt állítják, hogy az ügyvédi felszólítás a szlovákiai kanyar miatt óhatatlanul csak az eljárási határidő letelte után ér oda, ami jogvesztő hatályú. Vagyis a magyar önkormányzatokra hivatkozó ügyvédi felszólítással egy olyan pénzkövetelést próbálnak behajtani, ami már megszűnt, amennyiben a határidő letelte után ér a címzetthez.

Ennél is súlyosabb kérdés, vajon honnan tudja a tilosban járók adatait a cég, illetve az ügyvéd, ha egyszer a hivatalos nyilvántartásból ezek ilyen célra nem adhatóak ki.

Honnan vannak az adatok, és miért évekkel később?

„Már majdnem tízen fordultak hozzám, magánszemélyek és cégek egyaránt, akik váratlanul ilyen felszólítást kaptak egy korábbi, magyarországi parkolás miatt. Ezek közt van több évvel ezelőtti parkolás miatt küldött megkeresés is, ami már rég nem behajtható. De erre persze nem figyelmeztetnek a levélben” - mondta a hvg.hu-nak Czirfusz György, dunaszerdahelyi ügyvéd.

Szerinte is kérdés, hogy vajon a hatóságok ilyen esetekben mikor adhatnak ki személyes adatokat. „Ez egy magánjogi tartozás, a hatóságoknak ilyen esetekben nincs jogkörük kiadni az adatokat. Vajon ki kérte ki az információkat, és milyen jogcímen?” - sorolta a nyitott kérdéseket. Az egyik ügyfelének megbízásából azonban hiába kereste meg a Nagy & Partners ügyvédi irodát, annak válaszából semmilyen részlet nem derült ki, annyival elintézték, hogy az eljárásuk jogszerű.

Czirfusz György jogi álláspontja szerint a jogvesztő határidő miatt megszűnt követeléseket nem kell teljesíteni, így a hozzá fordulóknak azt tanácsolta, ne fizessék ki ezeket. „De többen ezt nem tudván mégis befizették a bírságot, pótdíjakat, és csak ez után kértek tanácsot. Ha mégis per lenne abból, hogy valaki nem fizet, valószínűleg sikeresen tudnánk védekezni. De nem tudok róla, hogy akár egyetlen esetben is bírósághoz fordult volna a magyar önkormányzatok felhatalmazásából eljáró ügyvéd” - magyarázta.

BMW szlovák rendszámmal: miért?

A hvg.hu megismerhette az egyik parkolódíj miatt befenyített, szlovák rendszámosnak küldött levél tartalmát. Ebben jogilag ellentmondásosan egyszerre két vonalon próbálják megalapozni a fizetésre való felszólítását: hivatkoznak egyrészt az 5. kerülettől kapott meghatalmazásra, de egyben arra is, hogy a szlovák cégnek hajtsa be a pénzt.

Magyar jogszabályokat beidézve 10 napon belüli kifizetését kérte a felturbózott összegnek: parkolódíj, plusz pótdíj, plusz 29 euró „magyar jogi/ügyvédi költség, plusz 30 euró „szlovák ügyvédi költség”, plusz 10 euró „adminisztratív illeték és postai költség”. Az egykori pár ezres bliccelésből így lett ebben a konkrét esetben 158 euró, vagyis közel 50 ezer forint.

A felszólítás végén bírósági úttal fenyegetnek, az viszont nem derül ki belőle, hogyan alakulnak az eljárási határidők. A szlovák lap ezért vetette fel, hogy vajon mennyiben számít megtévesztésnek, vagy akár csalásnak, és legális-e ilyen módon behajtani pénzt.

Az önkormányzatok a részleteket nem tudták?

A sztori legérdekesebb része az, hogy mindez magyar önkormányzatokkal, illetve önkormányzathoz kapcsolódó társaságok felhatalmazása alapján történik-e. Hiszen az állítólag aggályos adatvédelmi, eljárási kérdések ellenére a behajtott pénz végül közpénz, hiszen az önkormányzatok pénztárában landol.

Megkerestük mindegyik önkormányzatot, amelynek meghatalmazását csak megtaláltuk az Equal SK s.r.o. honlapján:

Szabályok szlovák rendszámú autókra Svájcban

• A belvárosi önkormányzat azt állította, hogy nem állnak szerződéses viszonyban az EQUAL SK s.r.o. szlovák céggel, ahogy közterület-felügyeletük sem, holott pont utóbbi adta még 2015-ben a meghatalmazást. Ezek szerint hiába nem is hatályos ez már, a cég honlapjáról ez nem derül ki.
• Az V. kerület furcsa láncot vázolt fel, mint írták, ők csak együttműködnek olyan cégekkel, amelyek a külföldi országok gépjárműveinek üzemben tartóival veszik fel a kapcsolatot a meg nem fizetett pótdíjak behajtása ügyében, és az Equal SK s.r.o. ezen cégek partnere. A galántai ügyvédi irodáról nem is tudnak, ahogy arról sem, milyen határidőben jut el a felszólító levél a parkolókhoz. Mindenesetre hozzájuk „eddig egyetlen autós részéről sem érkezett panasz, bejelentés a szlovák rendszámú pótdíjak behajtásával kapcsolatban”. Igaz, nem is túl eredményes az együttműködés: 2015 decembere óta közel 1200 „parkolási esemény keletkezett szlovák rendszámú gépkocsikkal szemben, ezekből - a szerződéses partnernek történt átadást követően - mindössze 120 db került befizetésre”.
• Az I. kerület titoktartásra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy a szlovák rendszámosokkal szemben behajtott összeg hány százaléka kerül hozzájuk. Mindenesetre ők sem tudtak a behajtási lánc végén álló ügyvédi irodáról, sem annak gyakorlatáról.
• A Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő parkolásmenedzsment társasága, a Budavári Kapu Kft. azt sem tudja, milyen rendszerből és milyen módon kér le adatokat a szlovák cég, de annak meg kell felelnie „a magyar, a szlovák és az uniós jogszabályoknak, különös tekintettel az adatvédelmi szabályokra”.
• A IX. kerület nem titkolózott, mint írták, a sikeresen behajtott követelés 65 százaléka illeti meg őket. Viszont itt sem volt tudomásuk arról, pontosan hogyan megy a behajtás, és az ügyvédi irodáról sem tudtak.
• Ferencváros részéről is arra hivatkoztak, hogy bizonyára jogszerűen történik a behajtás, így az adatok beszerzése, panasz nem érkezett hozzájuk.
• Esztergom helyből a város területén parkolási feladatokat kezelő Gran Parkoló Kft.-re hivatkozott, valóban ez a cég adta a szlovák behajtók honlapján most is elérhető meghatalmazást is. A Gran Parkoló Kft. ügyvezetője, Szántó Tamás szerint még 2015-ben jött létre a megállapodás a szlovák rendszámra szóló befizetetlen pótdíjakat külföldi behajtására. „Az intézkedésnek az volt a célja, hogy a szlovák rendszámú járművet használó (hazai vagy külföldi) gépjármű-tulajdonosokban tudatosuljon a jogkövető magatartás” - közölte Szántó, aki szerint ez sikerült is. Így 2015-ben 41 esetben, 2016-ban 25 esetben jutottak hozzá a követeléshez, ezzel „az intézkedés 2015-2016 fordulóján elérte a célját”. Így 2016-tól kezdve már nem adott át külső cégnek behajtásra külföldi rendszámra szóló eseteket. A behajtási módszerekről megjelent sajtóértesüléseket nem akarták kommentálni, de nem tudnak arról, hogy a szlovák partnerük jogszerűtlenül járt volna el.
• A Budapest VII. kerületi parkolás üzemeltetését az ER-PARK Kft. látja el egy koncessziós szerződés alapján, válasza alapján az önkormányzatnak fogalma sincs arról, hogy az így kiszervezett tevékenység körében utána hogyan megy pontosan a pótdíj behajtás a szlovák rendszámosokkal szemben.
• A II. Kerületi Önkormányzat a neten elérhető meghatalmazásuk ellenére azt állítják, hogy nem állnak szerződéses kapcsolatban az EQUAL SK.s.r.o.-val. Viszont mivel igazságtalannak tartják, hogy a magyar rendszámú autók pótdíjaival ellentétben a külföldi, így EU-tagok rendszámait használó gépjárművek fizetési kötelezettségeit ne hajtsák be, erre irányuló szerződést kötöttek két céggel. Szlovákia területén ezt az EU-Tender Kft. végzi, így az általunk firtatott cég „bizonyára az alvállalkozója”.
• A XIII. kerületi önkormányzat kiemelte: jelentős probléma a díjfizetés önkéntes megfizetését megtagadó külföldi, így különösen a szlovák felségjelzésű gépjárművek üzemben tartóinak felkutatása. A pótdíjkövetelések behajtásához a magyar hatóságok nem tudnak adatot szolgáltatni, hazai adatkezelő szervezet, valamint rendfenntartó szervek útján sem jártak eredménnyel. Sőt, már jogszabály módosítást is kezdeményeztek, de hiába kérték a Belügyminisztérium segítségét ilyen célú államközi egyezmény előmozdítására - közölték. Ezért kötött 2016-ban az önkormányzat Közszolgáltató Zrt.-je megbízási szerződést „egy külföldi követelések behajtásában szakértelemmel és igazolt tapasztalattal rendelkező szaktársasággal” arra, hogy az behajtsa a díjakat a német, osztrák, svájci, szlovák és román hatóságok által nyilvántartásba vett gépjárművek tulajdonosaitól, üzemben tartóitól. Teljesen jogszerűen, így a „fizetési felszólításokat 60 napos törvényi határidőn belül kell kiküldenie a fizetésre kötelezettek részére, és a felszólításhoz szükséges adatokat annak kiadására jogosult hatóságoktól köteles beszerezni” - tették hozzá. Az EQUAL SK.s.r.o. céggel nem állnak szerződéses jogviszonyban, mert ez a cég csak közreműködik abban, hogy az önkormányzatot megillető parkolási díjak, pótdíjak behajtása érdekében fizetési felszólítást küldjön.

Megkerestük a fizetési felszólításokat kiküldő galántai ügyvédet is, aki állította, hogy az Equal SK s.r.o. volt a megbízója, nem az önkormányzatok, azokkal semmiféle kapcsolatban nem állt. Nagy Károly előbbiek közti viszonyról csak annyit tud, hogy a cég megmutatta neki felhatalmazást az adott önkormányzattól. A céget már nem képviseli, az ügyvédi titoktartás miatt nem adhat ki információkat a megbízás részleteire nézve.

Arról viszont beszámolt, hogy valóban az önkormányzatokat „említi” a bliccelőknek küldött fizetési felszólításában, de csak azért, hogy „a címzett számára érthető legyen, hogy a kliensem (...) mi alapján kéri a követelését - parkolódíj és más kiadások megfizetését”. „A beérkezett reklamációkat már maga a cég válaszolta meg pont amiatt, mivel az egyes esetek konkrét körülményeiről nekem nem volt tudomásom” - tette hozzá.

Így nem tudta megmondani, honnan származnak pontosan a szlovák rendszámosok adatai, irodája „már konkrét címekkel, fotódokumentációval kapta meg az érintettek listáját”. Úgy tudja, hogy egy másik, pozsonyi ügyvédi irodától vannak meg az adatokat, „nagy valószínűséggel attól, amely a be nem fizetett magyar autópályadíjak behajtását végzi”. Ugyanakkor azt is állította, hogy az Equal a „teljes adatbázist a megbízást kiadó önkormányzatoktól kapta meg, amelyeknek a befizetett parkolási díjat és a pótdíjat át is utalta”.

Nagy Károly kiemelte, ügyvédként nem felel a tartozás vélt vagy valós mivoltáért, minden ilyen kérdésben az Equal az illetékes, ő csak eljárt a megbízója nevében.

Külföldről érkezett bírságok behajtása

Külföldről érkezett bírságok esetében több esetben előfordul, hogy olyan félreértés áll a háttérben, ami egyes országok rendszámainak a hasonló formátumára, elírásra, tévedésre vezethető vissza.

A bírságok kapcsán a kézbesítési szabályok nincsenek egységesítve, de léteznek olyan egyezmények és megállapodások országok között, amelyek alapján az egyik országban elkövetett szabálysértéssel kapcsolatban jogsegélyt lehet kérni egy másik országtól.

Ha a megbírságolt személy nem reagál a holland (vagy más) hatóság megkeresésére, akkor az megkeresheti a magyar hatóságot, hogy közreműködjön a bírság behajtásában.

Amikor az eredeti hatóságtól érkezik megkeresés és vitatható a bírság, akkor tegyük meg. Előtte azonban célszerű tájékozódni, hogy mit kockáztatunk ezzel, vannak ugyanis országok, ahol a fellebbezés csak elképesztően megdrágítja az ügyet, de érdemben ritkán fordul elő, hogy eredményre vezet.

Amennyiben ezt elmulasztjuk, már számolhatunk azzal, hogy akár végre is hajtják a külföldi bírságokat. Bár nem zárható ki, hogy ne lehetne megúszni a külföldi bírságokat, erre egyre kevésbé érdemes bazírozni.

Az átvételre központi hatóságként az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) jelölték ki. Az átvétel feltétele, hogy a végrehajtásra átvett pénzbírság meghaladja a 70 eurós összeget.

A külföldi pénznemben kiszabott bírságot - és az eljárási költséget - forintban, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos középárfolyam alapján számítva kell végrehajtani.

A bírság végrehajtását az ORFK akkor vállalja, ha a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti meg és Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik.

A rendőrség a határozat végrehajtásának feltételeit hivatalból vizsgálja, de nincs lehetősége a külföldi hatóság által megállapított szabálysértés, azaz alapeljárás törvényességének vizsgálatára.

A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015. március 11-i (EU) 2015/413 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv (CBE irányelv) 2.

Külföldi pénzbírságok végrehajtása Magyarországon

Az alábbi táblázatban a külföldön elkövetett szabálysértések, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések miatt kiszabott pénzbírságra vonatkozó megkeresések és végrehajtásra átvett ügyek számát láthatjuk az elmúlt öt évből.

A táblázatból kitűnik, hogy 2018-2020 között viszonylagos nyugalom volt, az elmúlt két évben azonban rakétaként lőtt ki a behajtott bírságok összege. Az emelkedés úgy is szembetűnő, hogy a 2021-es és 2022-es adatok tartalmazzák a Salzburg Fórum hatálya alá eső jogsértések miatti végrehajtási eljárásokat is, míg a korábbi évek adataiból ezek hiányoznak. Összehasonlításul: a megállapodást kiszolgáló informatikai rendszer 2020. február 3. óta működik, ekkortól 2021.

Az ORFK-tól biztos, ami biztos, megkérdeztük, hogy átvesznek-e végrehajtásra olyan ügyet, amikor külföldi hatóság bérautóval elkövetett szabálytalanság miatt próbál bírságolni, vagyis nem magyar rendszámú autóval követtek el szabálytalanságot külföldön.

tags: #szlovák #rendszám #bírság #fizetés

• Gyújtáskapcsoló zárbetét csere Matizban
• Visszapillantó tükör index hibaelhárítás Touran
• Tetőcsomagtartó Spark-hoz
• Új B-osztály bemutató
• Személyautó bérlés árak Székelyudvarhely