A futómű szilentblokk: Csend, stabilitás és a tökéletes úttartás titka
Minden, amit tudnod kell a lengőkar szilentjéről. A lengőkar szilent az autó futóművének egyik kulcsfontosságú eleme, amely a lengőkar és a karosszéria közötti rezgések és zajok csillapításáért felelős. Biztosítja a kényelmesebb utazást, javítja a vezethetőséget és a stabilitást, valamint megakadályozza a lengőkarok deformálódását. A hibás lengőkar szilent súlyos következményekkel járhat, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a működésével, a hibajeleivel és a cseréjével.
A futómű szilent hiba komoly problémákat okozhat az autó viselkedésében, kényelmében és biztonságában is. Bár a szilentblokkok apró, gumiból és fémből álló alkatrészek, jelentőségük messze túlmutat méretükön. Ezek a komponensek felelősek azért, hogy az autó futóműve rugalmasan kapcsolódjon a karosszériához, elnyeljék a rezgéseket, valamint csökkentsék a menetzajokat és az úthibákból eredő ütődéseket. Ha ezek a szilentek elhasználódnak vagy sérülnek, az az autó irányíthatóságára és utazási komfortjára is negatív hatással lesz. A következő cikkben részletesen bemutatjuk, mi is az a futómű szilent, hogyan ismerhetők fel a hibák, milyen következményekkel jár a meghibásodásuk, és hogyan orvosolhatók a problémák.
Mi a szilentblokk és hogyan működik?
A szilentblokk, becenevén szilent kivételesen nem a németből vagy angolból, hanem nagy valószínűséggel a franciából jött, a Paulstra cég silentbloc márkanevéből, amit ők egyébként már nem is használnak. Áttértek a vibrachoc-ra, a szilent meg nálunk ragadt. Szilentblokk lehet minden gumi, ami két fém vagy más szilárd anyag közé szorult. Nevéből sejthető az elsődleges szerepe: zajcsillapítás.
A futómű szilent, más néven szilentblokk vagy gumibak, a futómű és a karosszéria között helyezkedik el, és elsődleges célja, hogy rugalmas kapcsolatot biztosítson a felfüggesztés különböző elemei között. Ezek az alkatrészek többnyire gumi és fém kombinációjából készülnek, hogy egyszerre legyenek tartósak és elnyelő képességűek. A gumi rész feladata, hogy csillapítsa a rezgéseket és ütődéseket, míg a fém részek a megfelelő rögzítést biztosítják. A legprimitívebb dolog, amit határesetként szilentblokknak nevezhetünk, a gumitalp. Hasonló szerepet töltenek be a szilentek az autóban.
Nem hívjuk annak, de tágabb értelemben a motortartó bak is szilent, amely a lehetőségekhez képest elszigeteli a berregő, vibráló motort a karosszériától, amiben minél rezgésmentesebben, minél nagyobb csendben szeretünk gubbasztani. Ugyanígy a futóműelemek és a kasztni között is vannak ilyen-olyan gumialkatrészek, amelyek a kátyúba huppanó, fekvő rendőrbe ütköző, aszfaltrepedéseken bukdácsoló kerekek által keltett rezgéseket próbálják elnyelni.
Lépésről lépésre: Renault torziós rugó szilent csere
A klasszikus értelembe vett szilent a kerekeket megvezető lengőkar és a karosszéria vagy a bölcső, segédkeret között nyel élete során több ezer, százezer, millió alkalommal. A szilentek különböző helyeken találhatók az autó futóművében: a lengőkaroknál, a stabpálcáknál, sőt néha a motor vagy váltó felfüggesztésében is. Ezek az alkatrészek hatékonyan járulnak hozzá a jármű csendes és sima futásához. Emellett fontos szerepük van a jármű stabilitásában is, hiszen az irányíthatóság szempontjából kritikus, hogy a futómű elemei ne mozogjanak túlzottan egymáshoz képest. Az első illetve a hátsó lengőkar szilent anyagát tekintve egy vulkanizált kaucsuk gumi. A lengőkar áll magából a testből amihez csatlakozik általában 1-2 lengőkar szilent, ezt hívjuk lengőkar első szilentnek vagy hátsó szilentnek.
A szilentek szerepe a futóműgeometriában
Úgy harminc évvel ezelőtt rájöttek a futóműmérnökök, hogy a szilenteket nem csak zajszigetelésre lehet használni. Amikor kanyarodunk és kifelé dől a bódé, jó, ha a kerék függőleges marad, sőt, a kanyarkülső inkább kicsit befelé dől - ezt eddig meg lehet oldani okos futóműgeometriával -, de milyen szép lenne, ha hátsó külső kerék kicsit rá is kormányozna, nagyobb összetartással. Ha pedig nagyot fékezünk, stabilabbá válna az autó, ha az első futóműnek lenne nagyobb az összetartása. Ezeket a hatásokat, amelyek legszerencsésebb esetben a kerékre ható erőkkel arányosak, tervezett deformációjú elemekkel, többek között nagy térfogatú, bizonyos irányokban engedékenyebb szilentekkel lehet elérni.
Anélkül, hogy most ebbe nagyon belebonyolódnánk, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a futómű legérzékenyebb gumielemei közé tartoznak. Vagyis bizonyos típusok esetében mifelénk átlagos használat mellett is az elfogadottnál gyakrabban mennek szét.
A szilentblokk meghibásodásának jelei és okai
Gyakran tönkre is megy. Élettartama fordítottan arányos az útminőséggel, vagyis nálunk hamarabb fárad el, mint Svájcban, de ritkábban, mint Szenegálban. Sokszor nem szakad atomjaira, csak elöregszik, megváltozik a rugalmassága, kilágyul vagy eldeformálódik. Kilágyul, megolvad, kiszopósodik. Az autó meg kóvályog, szédeleg, kopog.
A futómű szilent hibáját gyakran nem könnyű azonnal felismerni, mert a tünetek lassan, fokozatosan jelentkeznek. Az első jelek közé tartozik az autó irányíthatóságának romlása, például az, hogy kanyarodáskor vagy fékezéskor "úszik" az autó. Szintén árulkodó jel lehet, ha egyre több kopogó vagy nyöszörgő hang hallható a futómű felől, főként rossz minőségű úton. A kormányzás bizonytalanná válhat, és egyenes úton haladva is gyakori lehet a kormány folyamatos korrigálása. Emellett előfordulhat, hogy a gumiabroncsok egyenetlenül kopnak, különösen, ha a futómű geometria már nem megfelelő. Egyes esetekben a menetkomfort is csökken, az utastérben érezhető rázkódás vagy rezgés formájában. Ezek a tünetek fokozatosan egyre erősebbé válhatnak, ahogy a szilent állapota romlik. Komolyabb esetekben a futómű elemei akár egymáshoz is súrlódhatnak, ami további károkat okozhat. Aki ült már igazán sokat futott autóban, ismeri azt a kicsit megereszkedett érzést, az enyhe támolygást, finom dobogást, ami a kiült ülések és kopott lengéscsillapítók mellett a szilenteknek is köszönhető. Amennyiben a lengőkarodban a lengőkar szilent elszakadt, kirepedezett akkor az hibás. A lengőkar szilent hiba oka általánosan elmondható, hogy a lengőkar szilent felszakadása, elszakadása, kirepedésében nyilvánul meg!
A meghibásodás gyakori okai
A szilentblokkok anyaga természetes öregedésen megy keresztül, ami hosszabb használat után elkerülhetetlen. A gumi idővel elveszíti rugalmasságát, megkeményedik vagy megrepedezik, főként ha gyakran extrém hőmérsékleteknek vagy vegyszereknek van kitéve. A sózott utak, olajfoltok, üzemanyag és egyéb vegyi anyagok is károsíthatják az anyagot. Emellett a vezetési stílus is befolyásolja az élettartamukat: a rossz minőségű utakon való gyakori közlekedés, a padkákra való felhajtás, illetve a túlterhelt jármű fokozott igénybevételt jelent. A sportosabb vezetés, hirtelen fékezések, éles kanyarok is növelik a szilentek kopását. A futómű egyes elemei közötti mechanikai terhelések is okozhatnak előrehaladott károsodást, különösen, ha a szilent már egyébként is elöregedett. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a kor, hanem a környezeti és használati körülmények együttesen határozzák meg az alkatrész élettartamát.
A futómű szilent hibájának diagnosztizálása
A futómű szilent hiba pontos megállapításához célszerű szakember segítségét kérni, mert a tünetek más hibákkal is összetéveszthetők. Lengőkar szilent hiba gyanú esetén az autót mindenképpen fel kell emelni és a futóművet meg kell vizsgálni. Egy tapasztalt autószerelő emelőre teszi az autót, és különböző irányokból mozgatva vizsgálja meg a futómű elemeit. A kilazult, kiszakadt vagy elmozdult szilentblokkok szabad szemmel is felismerhetők lehetnek. Emellett speciális eszközökkel rezgésteszt vagy vizuális ellenőrzés is végezhető, hogy pontosan meghatározzák a hiba helyét. Egyes szervizek ultrahangos vagy kamerás vizsgálatot is alkalmaznak a nehezen hozzáférhető helyeken lévő szilentek ellenőrzésére.
Amennyiben van a szervizben rázópad akkor az is sokat tud segíteni a lengőkar szilent hiba feltárásában. Fontos, hogy ne csak a hibás elemet cseréljük ki, hanem ellenőrizzük a többi szilent állapotát is, hiszen általában egyszerre kopnak. Egy alapos állapotfelmérés része kell legyen a futómű teljes vizsgálata is, beleértve a gömbfejeket, lengéscsillapítókat és csapágyakat.
Szilentblokk csere: hagyományos megoldások és költségek
A szilent hibájának javítása általában az érintett alkatrész cseréjével történik, hiszen a gumielemek nem javíthatók, csak újra cserélhetők. A szerelő széttárja a kezét: csak lengőkarral együtt lehet cserélni. Mély levegőt vesz a tulaj, gyanús neki, ahogy az olajos ujjak pörgetik az ezreseket. Ez most egy úgynevezett átverés?
Lengőkar szilentet cserélni lehet, de nem ajánlott és anyagilag se éri meg. A lengőkar szilent cseréhez a lengőkart előszőr is ki kell szerelni kompletten. Ha ez megvan akkor a rossz szilentet ki kell préselni a helyéről és az újat pedig be. Viszont az életben ez nem ilyen egyszerű. Először is ismerni kell a lengőkar felépítését és anyagát. Acél, alu vagy valami ötvözett. Amennyiben alu vagy alu ötvözet a lengőkar akkor a szilent cserét el kell felejteni, mert könnyűfémbe nem szabad préselni. A ki- és bepréselés közepes szakértelem igényel. Egy átlagosan felszerelt garázsban nem biztos, hogy nekiállnék, de ahol már van műhelyprés vagy legalább egy nagy satu, ott már csak egy kis odafigyelés kell.
Gyakori futómű problémák: szilentek és toronycsapágy
Egyes autótípusoknál a szilent külön is cserélhető, más esetekben csak a teljes lengőkarral együtt vásárolható meg. Az anyagköltség típustól függően változik: egy egyszerű szilent ára 3-5 ezer forint is lehet, míg egy teljes lengőkar több tízezer forintba is kerülhet. A munkadíj szintén változó, de általában 10-25 ezer forint közé tehető alkatrészenként. Célszerű a szilent cseréjét követően futómű-beállítást is végeztetni, mivel a geometria elállítódhat a javítás során. Ez további 10-15 ezer forintos tétel lehet, de elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez.
Költséghatékonyan vagy biztonságosan?
Kezdjünk el számolni és kijön a végeredmény. Előszőr is egy lengőkar szilent 4-5 ezer ft, ebből kell úgy kettő, továbbá van még egy talpas is amit ki kellene cserélni, ha már ki van szerelve a lengőkar. Ez legyen mondjuk 6 ezer ft. És akkor jön a munkadíj lengőkar ki-be szerelés mondjuk 1-1 óra vagy is 30.000 ft (15.000ft/óra). És akkor itt jön a fekete leves. A Szilent ki be préselése is lehet 1-2 óra. Ezután még mindig benne van a pakliban az, hogy az 5-10 éves lengőkar hibás, sérült vagy nem bírta ki a préselést (20T). Tehát ha ezeket a számokat összeadjuk és a hibázási lehetőségeket vagy az anyagfáradást nem is vesszük figyelembe akkor egyértelműen látszik, hogy a legjobb megoldás a komplett lengőkar csere. Munkadíjban is olcsóbban jövünk.
| Szempont | Szilentblokk külön cseréje (préseléssel) | Komplett lengőkar csere |
|---|---|---|
| Alkatrészek költsége | Lengőkar szilent(ek) + talpascsukló | Komplett lengőkar (szilentekkel, talpassal) |
| Munkadíj (ki-/beszerelés) | ~30 000 Ft | ~30 000 Ft |
| Munkadíj (préselés) | ~15 000 - 30 000 Ft (1-2 óra) | 0 Ft |
| Alumínium lengőkar esetén | Nem ajánlott / Tilos (préselés miatt) | Megoldás |
| Lengőkar sérülésének kockázata | Magas (préseléskor) | Alacsony |
| Összesített költséghatékonyság | Anyagilag nem éri meg, drágább lehet | A legjobb megoldás, munkadíjban olcsóbb |
Lengőkar szilent csere by dögvèsz
Alternatív megoldás: a poliuretán szilentblokk
Akik megunják a szüntelen cserélgetést, vagy drágállják a kizárólag lengőkarral együtt kapható szilenteket, gyakran keresik a gyáritól eltérő megoldásokat. Bekopogtattunk a Powerflex magyar képviseletéhez, ahol vállalták, hogy átszilentezés előtt és után is kipróbálhatunk egy autót. Eleve más anyagból készülnek, gumi helyett poliuretánból, ami azért szerencsés választás, mert nem öregszik. Nem bántja sem az olaj, sem a benzin, de még az napfény, vagyis az UV-sugárzás sem, bár mondjuk az elég ritkán éri a szilenteket.
Kicsit másképpen is működik, mint a hagyományos szilentek, mivel itt a középső csövecske nincs összesütve a rugalmas anyaggal. Míg a gumiszilenteket rögzítő csavarokat mindig akkor kell meghúzni, amikor terhelten, alapállásban van az autó, vagyis le van engedve a csápos emelő, a Powerflexek rozsdamentes anyagból készült perselye úgy van kitalálva, hogy szabadon elfordulhasson az őt körülölelő poliuretánban, ezért erre nem kell odafigyelni. Hobbi- vagy versenyautóknál, ahol szokták variálni a magasságot, önmagában ez is óriási előny. De aki csak sima ültetőrugókat rakott az utcai autójába, az is jól teszi, ha meggyőződik arról, hogy a rugócsere után kilazították, és az alacsonyabb helyzetben húzták vissza a lengőkarok csavarjait.
Keménységi fokozatok és élettartam
Kétféle keménységben gyártják a Powerflexeket: a lágyabb lila anyagot ajánlják utcai vagy mérsékelten sportos használathoz, a feketét pedig versenyzéshez. A lila 70 shore körüli keménységű, vagyis viszonylag lágy - olyannyira, hogy ezt már nem is nagyon lehet forgácsolással előállítani. A legnagyobb különbség a gyári szilentekhez képest, hogy a Powerflexek nincsenek kikönnyítve, mind tömör poliuretán, vagyis kevesebb elmozdulást engednek meg ugyanakkora erő hatására. Így aztán sokkal ritkábban mennek tönkre, ezért is merik őket örök garanciával hirdetni. Az öri gari nagyon jól hangzik, de annyi korlátozás azért van, hogy csak annál ér, aki a szilenteket vette. Vagyis ha veszünk egy lila szilentes autót és szétrongyolódik a poliuretán, nem verhetjük az asztalt, de amíg nálunk a gép, és persze ha nem versenyzünk vele, akkor elég egyszer megvenni a szilenteket, ezzel le van a gond.
Mikor éri meg a poliuretán szilent?
Ha ennyire tökéletes, miért nem jár mindenki ilyennel? Egyrészt nincs minden típushoz, másrészt nem kimondottan olcsó. A kettes Octavia két nagy szilentje az első lengőkarnál, amit a kóstolópróba kedvéért kicseréltünk, például közel harmincezer forint. Ez a Skodánál pénzügyileg nehezen indokolható, azonban bizonyos Alfáknál, ahol csak lengőkarral együtt lehet kapni a szilentet és elég sűrűn kell cserélni, még olcsóbb is lehet a gyári vagy utángyártott verziónál. BMW-sek is gyakran lerabolják a polcot - egyes típusoknál évi rendszerességgel szakadnak szét a nagyszilentek, amit a tulajdonosok előbb-utóbb megunnak, és még ha olcsóbb is az utángyártott szilent, az örökös szervizjárás és a többször kifizetett munkadíj helyett egy nagyobb zsebbe nyúlással örökre letudják a problémát.
Mások sokszor mondják, hogy már a legmárkásabb, régen a gyárival megegyező minőséget garantáló, sőt, beszállítóként is működő utángyártók egyre silányabb alkatrészeket engednek ki a kezükből - én is gyakran tapasztalom, meg se próbálnám cáfolni. A választék kicsit brites beütésű, például meglepő módon több TVR-hoz is van készlet, de Mercihez egyáltalán nem, viszont létezik néhány univerzális, méretre vágható darab, amivel például problémásabb veteránoknál lehet ügyeskedni.
Vezetési élmény a Powerflex szilentekkel
Viszont annak is tudatában kell lenni, hogy ha a nagy, puha gumigöböt egy keményebb, teli darabra cseréljük, azzal belenyúlunk a futómű gyárilag kitalált viselkedésébe. Konkrétan elveszítjük az első futóműnél a fékezésnél létrejövő összetartást vagy a hátsó futómű passzív kormányzását, csak hogy a korábban említett példákat ismételjük. Nem kérdés, hogy egy szétszakadt, kilágyult szilentnél biztonságosabb lesz az autó a lila szettel, de lehet, hogy a gyári felálláshoz képest kicsit másképp fog viselkedni. Egy-egy autópályás fékezésnél, sávváltásnál előfordulhat, hogy a megszokottnál többet kell korrigálni, cserébe viszont közvetlenebb, élettelibb kormányzást kapunk - ezért is használják a Powerflexeket előszeretettel tuningautókban.
Engem pont az érdekelt, hogy mennyire elviselhető ez a szofttuning egy hétköznapi autóban. Az eddigi keményszilentes élményeim elég megrázóak voltak a szó eredeti értelmében, ezért én utcai használatra csak óvatosan ajánlottam ezeket. A 140 ezret futott Skodában mindössze annyi meglepetés ért az első próbaút során, hogy egészen halk kopogást véltem hallani a jobb oldalról. A Golf-platformra épülő kerregő gardrób bálnásan viselkedett, ahogy szokott, eredeti feszességükből legfeljebb a lengéscsillapítók veszítettek valamit, különben ennyi futásnak megfelelően alig használt benyomást keltett az autó.
Bemutató jelleggel megnéztük azt is, milyen átszilentezni egy lengőkart - kiszerelés után alig pár perc a ki- és bepréselés - de az Octaviánál csak az első lengőkarok hátsó nagy szilentjeit cseréltük. Ezeknek az ökölnyi méretű gumiöntvényeknek viszont amúgy is szokatlan a kialakítása: a lengőkar hatszögletű végződésére csúsznak rá. Őszintén szólva csodálkoztam, hogy 140 ezer kilométer alatt csak ennyire szopósodtak, elnézést, tágultak ki. Látszik a holmin, hogy nem csak úgy kifaragták a formát, hanem gondolkodtak is kicsit. Ennél a nagyszilentnél például más anyagból van a két rész, a terhelésnek megfelelő irányban kúpos, és feszesen, pontosan illeszkedik. De ahol kell, acélból készült hézagolókat, betéteket is adnak a készlethez - látszik, hogy a brit gyártó foglalkozott minden típussal, amihez szilentet árul, és egyértelműen a gyárinál jobb minőségre törekednek.
Elsőre alig észrevehető a változás. Ha nagyon odafigyelünk, a kisebb úthibák persze valamivel jobban átjönnek, a fekvőrendőr is határozottbban köszön be, a bokszba hajított drazsés doboz hangosabban zenél. De sokkal enyhébb a különbség, mint a versenyzésre használt hazai gyártású zöldszilenteknél vagy az általam ismert filléres amerikai piros cuccok esetében. Nem mondom, hogy a gyerekaltatásra használt családi egyterűt átalakítanám, de nem kell rettegni attól, hogy az átszilentezett autó közúton használhatatlan lesz. A jótékony hatás nagyobb tempónál jön elő érezhetően. Ebből a szempontból a dízel Skoda persze nem a legideálisabb tuningalany - egy Focus vagy egy 1-es BMW inkább megköszönné a kezelést -, de itt is tagadhatatlanul precízebb lett a kormányzás, közvetlenebben érezni az autó reakcióit a kézmozdulatainkra. Olyan jellegű változást kell elképzelni, mint amikor egy collal nagyobb felnit teszünk fel, és a peresebb gumitól frissebbnek, ropogósabbnak érezni az egész autót. Csak itt nem kell félni a padkázástól meg a felnigörgőzéstől. Ja, és megszűnt a halvány kopogás is, amit ezek szerint a kikopott hatszög okozott - véletlenül megjavítottuk az autót. A tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy utólag jön rá a tulajdonos, mennyire megszokta a rosszul viselkedő autót. Bár utcai autóknál a gyári megoldások híve vagyok, ha szétszakadós szilentű járművem lenne, meggondolnám a lila poliuretán cseredarabok beszerelését.
A szilentblokk karbantartása és élettartamának növelése
A futómű szilentek állapotát legalább évente, vagy minden 20-30 ezer kilométer megtétele után érdemes ellenőrizni. A legideálisabb, ha ezt az olajcseréhez kapcsolódó szerviz alkalmával is elvégzik, amikor úgyis emelőre kerül az autó. Ha az autóval gyakran járunk rossz minőségű utakon, hegyi szerpentineken vagy gyakori a nagy terhelés, a szilentek gyorsabban elhasználódnak. Éppen ezért érdemes gyakrabban szemügyre venni őket. Ha valaki a gumiabroncs kopását vagy a futómű hangját gyanúsnak találja, ne várjon a következő szervizig. Egy-egy szilent állapotát otthoni ellenőrzésre is meg lehet próbálni, de a pontos diagnózis mindig szerelő dolga. Egy teljes futómű átvizsgálás általában 20-30 perces munka, de nagyban hozzájárul a biztonságos közlekedéshez. A megelőzés mindig olcsóbb, mint a javítás - különösen akkor, ha elkerülhető vele egy komolyabb baleset.
Ha szeretnénk, hogy a futómű szilentek sokáig jó állapotban maradjanak, érdemes néhány tanácsot megfogadni. Először is, kerüljük a nagy sebességű kátyúba hajtást vagy a járdaszegélyre történő felhajtást. Ezek az ütések jelentős stressznek teszik ki a futómű minden részét, különösen a szilenteket. Tartsuk be a gyári ajánlott guminyomást is, mert az alul- vagy túlfújt gumik fokozott terhelést jelentenek a felfüggesztésre. Kerüljük az autó túlterhelését is, mert ez az egyik fő oka a szilentek idő előtti kopásának. Az agresszív vezetési stílus, hirtelen fékezés vagy gyors kanyarozás szintén csökkenti az élettartamukat. Ha lehet, parkoljunk fedett helyen, hogy a gumi alkatrészeket kevésbé érje közvetlen napfény vagy fagypont alatti hőmérséklet. Érdemes időnként autómosáskor alulról is lemosni az autót, különösen télen, hogy a sóréteg ne károsítsa a szilenteket.
A meghibásodás következményei és a műszaki vizsga
A futómű szilent hiba hosszú távon komoly károkat okozhat az autó más alkatrészeiben is, ha nem foglalkozunk vele időben. A lazán mozgó futóműelemek megnövelik a terhelést a lengéscsillapítókon, gömbfejeken és csapágyakon, ami azok idő előtti kopásához vezethet. Emellett a menetkomfort jelentősen csökkenhet, hiszen az utastérbe egyre több rázkódás, zörej és rezgés jut be. A pontatlan kormányzás miatt megnőhet a balesetveszély, különösen nagy sebességnél vagy kanyarodás közben. A gumik egyenetlen kopása nemcsak drágábbá teszi az üzemeltetést, de csökkenti a tapadást és a féktávolságot is. A szilent hiba figyelmen kívül hagyása tehát nemcsak kényelmetlen, hanem veszélyes is lehet. A műszaki vizsgán is problémát okozhat, hiszen a hibás szilent a futómű hibájának minősül, és elutasíthatják a vizsgát. Ráadásul, ha a hiba miatt más alkatrészek is sérülnek, a javítás költsége sokszorosa lehet az eredeti hiba költségének.
Amiatt nem kell aggódni, hogy a műszaki vizsgán fennakadnak az átalakításon - a tapasztalatok szerint a vizsgabiztosok jellemzően értékelik a tulajdonos igényességét, pedig ha szigorúan értelmeznénk a törvény betűjét, ez már erősen szürke zóna. Egyelőre viszont a kisipari szilentsütők termékeit sem szokták kiszórni - nem is lenne igazságos, hiszen sokszor jobbak az olcsó, távol-keleti utángyártott vackoknál.