A Szent László Ejtőernyős Hadosztály Jelvényének Története és Jelentősége
2017 Szent László éve, és ebben a cikkben azokról a jelvényekről lesz szó, amelyek magukon hordozzák I. (Szent) László jelképeit. A Szent László hadosztály története a II. világháború Magyarországi szakaszának utolsó fejezetéhez csatlakozik.
Szent László, a Katona-királyi Hagyomány Megteremtője
Az 1077-1095 között uralkodott Árpád-házi király a magyar katonai hagyományok egyik legkorábbi megteremtője. A hazáját védelmező, a csatában seregét személyesen vezető, csatabárdos lovagkirály legendája fontos helyet tölt be a magyar katonai gondolkodásban.
1068-ban besenyő és úz sereg tört be a Magyar Királyságba, ami végigdúlta a keleti országrészt és Bihar váráig is eljutott. Az ellenük felkelt magyar sereget Salamon király, László és Géza hercegek vezették. Az észak-erdélyi Kerlesnél a magyar sereg megütközött és szétverte az ellenséget!
Az 1192-ben szenté avatott király attribútuma, a bárd a magyar katonai jelképrendszer különleges elemévé vált.
A Szent László Hadosztály Megalakulása és Harcai
A Hadosztály Szervezése
Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztere, Csatay vezérezredes rendelte el egy elit hadosztály felállítását ejtőernyős, repülőlövész és gránátos ezredek szervezésével. Szervezése 1944. október 12-i elrendelésekor magját az ejtőernyős-ezred és a várpalotai gyalogsági kiképzőtábor 201. önálló tanzászlóalja alkotta, majd a testőr lövész- és egy csendőrzászlóaljjal, valamint a repülőgép nélkül maradt hajózó és földi személyzettel kiegészítették.
Suzuki alkatrészek és szakértő szerviz Magyarországon
Az ejtőernyősök már eddig is bizonyították kiváló harcértéküket. Mintájukat követték a repülőlövész ezred - több, személyükben is légi győzelmes - megfigyelő tisztjei, Jutast végzett tiszthelyettesei és önkéntes repülőgép-vezető növendék és repülő katonái, valamint a gránátos ezred testőrlövész zászlóaljának tisztjei és katonái.
A hadosztály parancsnoksága Budapesten, 1944. december 2-án alakult meg, azonban együtt sehol sem került bevetésre, egyes ezredeit, zászlóaljait tűzoltó módra vezényelték a veszélyeztetett frontszakaszok között. Fontos megjegyezni, hogy a hadosztálynak sem a Waffen-SS-hez, sem a hungarista mozgalom fegyveres alakulataihoz nem volt semmi köze.
Főbb Harci Tevékenységek
Az 1944/45. téli honvédelemben főként egyes részeit vetették be, legsikeresebb védelmi harcát - először szinte teljes állományával - 1944. december 22-e és 1945. január 9-e között vívta a garam-ipolyi harcok során; a letkési hídfőnél nagy veszteségek árán elkerülte a szovjet bekerítést és hadifogságot.
1944 decemberében a letkési hídfőért folyó küzdelemben a Szent László Hadosztály soraiban a vitéz Bertalan Árpád I. honvéd ejtőernyős ezreddel és a repülő lövész ezreddel harcolt a szovjet túlerő ellen. A hatalmas szovjet túlerővel szemben hősiesen védekezve fedezték a német visszavonulást, melyet Heinz Guderien német vezérkari főnök levélben köszönt meg a honvédelmi miniszternek.
A hadosztály vitéz Szügyi Zoltán ezredes, majd vezérőrnagy parancsnokága alatt az Ipoly-Garam folyók védelmében nagy veszteségekkel késleltette két szovjet páncélos hadtest támadását, melyek végül is Kicsindnél kerítették be a hadosztály nagyobb részét.
autókereskedés és szolgáltatások Fertőszentmiklóson
Az 1945. január 20-i fegyverszünet hírére csak gránátos ezredének néhány katonája állt át. A hadosztályt - második, Pápán történt felállítása után - 1945. március végén, Veszprém feladása után vetették be a Balaton-felvidék, majd Zala és a Mura folyó védelmére.
A Háború Vége és a Parancsnok Sorsa
A háború befejezése után is harcérintkezésben maradtak a szovjet csapatokkal. A hadosztály parancsnoka csak május 10-én 0 óra 0 perctől tiltotta be csapatai részére a fegyverhasználatot. 1945. május 14-én Wolksbergben, mintegy 20 000 „szent lászlós” katona díszmenetelt teljes fegyverzetével parancsnoka, és az angol páncélos hadosztály parancsnoka előtt.
Ezután az angol hadsereg a hadosztályt szolgálatban tartotta még 1945. július 21-ig, a háború vége után két és fél hónapig, csendőreit Klagenfurtban, 1946 őszéig.
A hadosztály tisztjeinek szovjeteknek való kiadatása előtt (1944. október 13-tól) parancsnokuknak, Szügyi Zoltánnak (1896-1967) fogvatartói fölajánlották a francia zónába vitelét, mivel ő a menekülést csak 32 tisztjével együtt fogadta volna el, 1946. március 15-én mindegyiküket átadták a magyar hatóságoknak (Katonapolitikai Osztály). 1948. február 23-án a budapesti népbíróság 'háborús bűnösként' 10 évre, II. fokon 1949. november 28-án életfogytiglani fegyházra, nyugdíj- és állásvesztésre ítélte. 1956-ban szabadult.
A Hadosztály Jelvénye: Története és Szimbolikája
A második világháború végén, 1944. október 12-én felállított, a Magyar Királyi Honvédség „elit seregtestének szánt Szent László hadosztály” nem hivatalos jelvényében is helyet kapott a bárd.
Szent Margit Gimnázium: tanulmányok és „jogosítvány”
Fontos megjegyezni, hogy 1943 februárjában a Honvéd Vezérkar főnöke rendeletben tiltotta meg az alakulat jelvények viselését, de a hadosztály elit státusza, valamint a katonákra gyakorolt pozitív lélektani hatása miatt megtűrték annak használatát. A közös jelvény viselése az összetartozás érzését erősítette a több fegyvernemből összeállított hadosztály tagjainál, köztük a Magyar Királyi 1. vitéz Bertalan Árpád Honvéd Ejtőernyős Ezred katonái és tisztjei számára.
A jelvény préselt alumíniumból készült, egyszerű kidolgozása a háború végi állapotoknak és a nem hivatalos mivoltának tudható be. Rögzítését varrással lehetett megoldani, amire négy furat szolgált a jelvénytesten. Alá fegyvernemi színű, hajtókaposztó alátétet tettek.
A hadosztály kemény ellenállása miatt, a jelvény nyomán, a szovjet tisztek és katonák, a „bárdos brigantik” névvel illették az alakulat tagjait. A név elnyerésében óriási szerepet játszott az ejtőernyős ezred állományának küzdelme!
A Jelvény Sorsa a Rendszerváltás Után
A háborút követően az új politikai rendszer majdnem egy félévszázadra eltüntette Szent László király jelképeit, ám 1990 után ismét lehetőség nyílt a használatukra. 1992-től a Magyar Honvédségben hivatalosan engedélyezték a csapat karjelzések rendszeresítését, ám a bárd ismét „félhivatalosan” jelent meg. A honvédelmi miniszter 104 1992. (HK 21.) HM utasítása a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 77/1987. (HK 32.) HM utasítás módosításáról szóló közleményében ez szerepel.
A Jelvény a Modern Magyar Honvédségben
Az Ejtőernyős Hagyomány Folytatása
1999-ben a Magyar Honvédség 88. Gyorsreagálású Zászlójának (1993-96 között légimozgékonyságú), 1. százada az alakulat többi alegységéhez hasonlóan nem hivatalos megkülönböztető karjelzést készíttetett magának. A 2. és 3. század szárnyakkal és kardal díszített felvarrójával ellentétben, az 1. század karjelzésében a Szent Lászlói attribútumok, a bárd és a hadosztály jelvényén szintén szereplő korona kapott helyet. Természetesen az alegységek száma, és a „PRO PATRIA”, vagyis a Hazáért felirat minden, a zászlóalj minden századának felvarrójára felkerült. Az idők során színes és alacsony láthatóságú változat is készült a felvarróból.
A formai eltérés oka sokkal meglepőbb, mint az elsőre gondolnánk. 1999-ben Letkésen a Szent László Hadosztály emlékművénél és katonai temetőnél tartott megemlékezésen a hadosztály veterán katonái személyesen kérték fel az ott jelenlévő, a díszőrséget adó 88-as katonákat, és az 1. század akkori parancsnokát, Dósa István századost, hogy viseljék az ők jelvényüket, ezzel folytatva a Szent Lászlói hagyományokat.
A Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős alakulatának kiképzése.mp4
2000. október 1-jétől az MH 88. Gyorsreagálású Zászlóalj elnevezése MH 1. Könnyű Vegyes Ezredre változott. 2001 folyamán az 1. GYR századot átképezték és átszervezték ejtőernyős lövészszázaddá. Ennek több következménye volt. Az egyik, hogy 1954 óta újra lett ejtőernyős lövészalegység a Magyar Honvédség kötelékében. A Könnyű Vegyes Ezred nem hivatalos csapat- és alegység karjelzés grafikái, köztük az 1. Könnyű Vegyes Ezredé is megjelent hivatalos nyomtatványokban. Végül csak az ejtőernyős lövészszázadé valósult meg teljes mértékben.
2002-ben a boszniai SFOR-MSU magyar századában (aminek állományát az 1. Könnyű Vegyes Ezred adta) szolgáló egyik ejtőernyős készítette el a parancsnokság műhelyében a tárgyalt darabot. Csak öt példány készült akkor, így elmondhatjuk, hogy a jelvény valóban létezik, de igazán nem tudott elterjedni. Kis darabszámban történt utángyártásra feltételezésem szerint sor kerülhetett, de az sem érhetett el magas számot. Ezt a jelvényvariánst az 1999-ben megjelent elődjével együtt 2016-ig viselhették az (időközben 88. Könnyű Vegyes Zászlóaljjá átszervezett) 1. század katonái, amikor a zászlóalj beolvadt a 2.
Emlékeztető Jelvények
Első hivatalos megjelenésre a 90-es évek óta az MH 25. Klapka György Lövészdandár és Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület által megrendezésre kerülő „Szent László” menet teljesítménytúra kapcsán történt meg. Az embert próbáló túra díjaként a részvevők egy három fokozató (arany, ezüst, bronz) préselt fém jelvényt és hímzett felvarrót nyerhetnek el. Az embléma szinte teljesen megegyezik hadosztályéval, de természetesen a „hadosztály” felirat helyére, a „menet” és a fokozat szavai kerültek. Az arany fokozathoz egy hímzett felvarró is tartozik, amit a gyakorló ruhán lehet elhelyezni!
A Szent László Hadosztály Emlékezete és Öröksége
Megemlékezések és Hagyományőrzés
Méri Lajos szervező elmondta, hogy csaknem húsz éve foglalkoznak a megemlékezéssel, főleg még akkor élő tanúk, részt vevők visszaemlékezéseiből és irodalmi anyagból tájékozódtak a Szent László hadosztály tájainkat is érintő tragikus eseményekről. Ezért érzik, hogy erkölcsi kötelességük emlékezni ezen időszakra, azokra a hősökre, akik életük árán is védték falvainkat.
Alig néhány település van, ahol a harcokban hősi halált halt ejtőernyős katonáknak emlékműve található és ezek közé tartozik Letkés és a ma Szlovákiához tartozó Szalka. A két település szép példáját adja annak a határon átnyúló együttműködésnek, hogyan kell ápolni a hősök emlékét.
A szalkai rendezvényen Szilvia Cagalová polgármester asszony emlékezett a környéken folyt harcokra és az ott elhunyt katonákra, akik közül három ejtőernyős sírja a helyi temetőben található. A letkési temetőben Simon Barnabás polgármester köszöntötte a megemlékezőket, a Magyar Honvédség részéről Lippai Péter dandártábornokot, az NKE HHL dékánját, Szűcs Péter ezredest, a Ludovika Zászlóalj Parancsnokát és Tőkés Bertalan alezredest, a vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi ezred törzsfőnökét.
Az idei letkési megemlékezésen első alkalommal vettek részt a Ludovika Zászlóalj tisztjelöltjei és a Területvédelmi ezred katonái. Izrael Pál plébános mondott imát az elesettekért és áldotta meg az emlékművet, amelyre felkerült az eredeti tervekben szereplő turul, de csak most sikerült elkészíteni egy nagylelkű adományozó jóvoltából, aki szeretné az inkognitóját megőrizni. A hősi emlékmű és egyéni sírok koszorúzása után „A halott katona nem ellenség” gondolat jegyében az ott nyugvó szovjet katonák emlékművére is került virág.
A falu felett magasodó kereszttől - melyet szintén a fiatalok helyeztek el pár évvel ezelőtt - gyönyörű panoráma nyílik a vidékre, ahol a táj még most is viseli a világháború harcainak nyomait - bármerre nézünk, látni ágyúlövedék vagy gránát ütötte krátereket.
Előadások és Túrák
A Gizella-napok programsorozatához kapcsolódó „A II. világháború emlékezete” című kamarakiállítás megnyitója után Dr. Farkas Jenő nyugalmazott rep. ezredes tartott előadást „A Szent László hadosztály története” címmel a Laczkó Dezső Múzeumban 2015. május 5-én, kedden 17 órakor. Egy további előadásra is sor került Dr. Farkas Jenő nyugalmazott rep. ezredes előadásában 2017. augusztus 13-án.
A letkési művelődési házban Szalay Attila helytörténész az 1944 decemberi harcokról tartott vetítettképes előadást. Kiemelve a vitéz Csörgey László repülő főhadnagy hősiességét, aki éppen azon a napon halt hősi halált, amikor leánya megszületett, aki ismét megtisztelte jelenlétével a megemlékezést.
Ez év december fagyos reggelén indultak a kétrészes túrára, azon az útvonalon, melyet az egykori hadosztály is végigjárt, védve az érintett falvakat. Helemba községből indultak, majd a bajtai, lelédi erdők hivatalos turista ösvényén mintegy 20 km-es utat tettek meg a nappali és esti túra során.
tags: #Szent #László #ejtőernyős #hadosztály #jelvény #története