A Toyota Prius és a Szén-dioxid Kibocsátás Csökkentése
Sorban harmadik éve mutat romló tendenciát az európai újautó-piac széndioxid-kibocsátása. Utoljára 2016-ban csökkent az Európában eladott új személygépkocsik átlagos, súlyozott CO2-kibocsátása, mutat rá a JATO Dynamics legfrissebb elemzése. A tavalyihoz képes „mindössze” 1,3 grammal nőtt a kilométerre vetített széndioxid-emisszió, de az eddigi legkedvezőbb, 2016-os értékhez (117,8 g/km) viszonyítva már pontosan 4,0 g/km, azaz 3,4 százalékos az emelkedés!
Sokan azt gondolnák, a tisztán elektromos hajtásláncok térnyerése hozhat érdemi változást ezen a téren, ám az eladások azt mutatják, hogy a benzin-elektromos hibridek kedvezőbb árfekvésük és jobb használati értékük miatt továbbra is sokkal népszerűbbek, mint a villanyautók (az öntöltő hibridek az összes villamosított jármű 56 százalékát tették ki), így összesített hatásuk is jobban érvényesül.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy továbbra is az a Toyota vezeti a CO2-kibocsátási rangsort, amelynek európai eladásaiban 50,3 százalékkal részesültek az öntöltő hibrid modellek (52%), ellenben jelenleg egyetlen tisztán elektromos modell sem szerepel a kínálatában. A márka ráadásul nemcsak a legkedvezőbb eredményt érte el, de a legnagyobb mértékű fejlődést is. (Ennek köszönhetően idén csoportszinten, a Lexus luxusmárkával együtt is kedvezőbb súlyozott értéket regisztrált a Toyota (99,0 g/km), mint tavaly önmagában.)
A Toyota Prius az egyik legismertebb hibrid autó, melynek célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. A világ legnagyobb autógyártója korán felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket, és mára a legnagyobb versenyelőnye az ilyen hajtásrendszerek fejlesztésében szerzett tapasztalata lett. 10-ből 6 hibrid autó, ami tavaly gazdára talált a világon, a Toyota terméke volt, a Priuson kívül még 30 másik további benzines-elektromos autót árulnak, míg sok autógyártónak máig nincs egy sem.
A Toyota számításai szerint ennyivel kevesebb szén-dioxid került a légkörbe az 1997 óta eladott 8,5 millió hibridjüknek köszönhetően; ez nagyjából annyi, mint amennyit egész Magyarország bocsát ki másfél év alatt. 58 millió tonna.
Toyota Prius 2, 2009.
A Prius gyújtógyertyáinak fontossága
A Dízel Alternatívája és a SUV-ok Terjedése
A JATO szerint továbbra is két tényező okozza a visszaesést: az egyik, hogy a dízeltechnológiától elforduló ügyfelek többsége nem részben vagy teljesen elektromos, hanem benzinmotoros járművet választ új autónak, a másik a nagyobb gördülési és légellenállásuk miatt kevezőtlenebb károsanyag-kibocsátással üzemeltethető szabadidőjárművek fékevesztett terjedése.
A benzinmotoros, illetve villamosított szegmensek egyaránt két-két százalékponttal erősödtek, ám egy hibrid vagy elektromos járműre továbbra is hét (2018-ban tíz) benzines jutott. 2019 során további öt százalékponttal 31 százalékra zsugorodott a dízelek részesedése az eladásokból.
Ami a SUV-okat illeti, az immár minden létező méretosztályban jelen lévő crossoverekből a JATO Dynamics adatai szerint 2019-ben 6 030 481 darabot adtak el Európában, és ezzel a teljes piac (15 757 412 autó) 38,3 százalékát tették ki. Vagyis nagyon kicsi rá az esély, hogy a következő években jelentős mértékű CO2 csökkenést jegyezhessünk az európai piacon.
Átlagos CO2-kibocsátás járműkategóriák szerint (forrás: JATO Dynamics)
| Járműkategória | CO2-kibocsátás (g/km) |
|---|---|
| Minik | 107,7 |
| Városi járművek | 109,2 |
| Alsó-középkategória | 115,3 |
| Középkategória | 117,9 |
| Nagyautók | 131,0 |
| Szabadidőjárművek | 131,5 |
Az eredmény: Európa 23 országából mindössze hét (azaz a nemzeti piacok nem egészen egy harmada) tudta csökkenteni újautó-piaca átlagos CO2-kibocsátását. A legjobb eredményt Portugália (-22,2%), Norvégia (-12%) és Hollandia (-5,9%) mutathatta fel; az öt legnagyobb piac közül egyedül Franciaország (-3,6%) csökkentette sikeresen a széndioxid-emissziót. A skála másik végpontján Horvátországot (+3,6%) és Görögországot (+4,6%) találjuk.
A Toyota Véleménye az Elektromos Autókról és a Hibridek Fontosságáról
Elképesztő kijelentés: egy villanyautó nagyobb szénlábnyomot hagy, mint három hibrid! Akio Toyoda, a Toyota elnöke ismét nyíltan bírálta az elektromos járművek kizárólagosságára épített klímastratégiákat. A Toyota vezetője szerint a közlekedés zöldítése nem oldható meg egyetlen technológia erőltetésével.
A Toyota Prius 1.5 akkumulátorának részletei
A Toyota szerint a hibridek ökológiai hatékonysága még mindig alábecsült. Cégük becslése alapján egy elektromos autó körülbelül akkora szénlábnyomot hagy, mint három hibrid, ha az áramtermelés karbonintenzitását is figyelembe vesszük. Ezért nem mondanak le a hibridekről és a plug-in hibridekről sem, miközben fejlesztik az elektromos modelljeiket és a hidrogénes megoldásaikat is.
Miközben a tisztán elektromos autók piaci növekedése egyes országokban lelassult vagy stagnál, a hibridek folyamatosan emelkedő pályán mozognak. Toyoda szerint a villanyautók fontos szerepet játszanak, de nem jelenthetik az egyetlen utat a zöld közlekedéshez.
A Prius Formaterve és Vezetési Élménye
Az eddigi Priusok többé-kevésbé úgy néztek ki, mint egy normál Toyota, viszont a vezetési élmény, amit nyújtanak, különbözőbb aligha lehetett volna. A gondosan továbbfejlesztett negyedik generációnál fordult a kocka: ezt már majdnem olyan vezetni, mint egy normál autót, viszont a külseje igencsak meg fogja osztani a közvéleményt. A 3 literes szabvány szerinti fogyasztás és az alacsony fenntartási költségek azért elég meggyőző érvek mellette.
Az utóbbi évek legvitatottabb formaterve egészen biztos a negyedik generációs Priusé. Amikor először láttam meg a kiszivárgott képeken, nem akartam elhinni, hogy ennyire bátor lett a korábban a konzervativizmusáról ismert Toyota.
Azért megnyugtatok mindenkit, élőben közel sem olyan vészes a helyzet, mint ahogy a képek alapján tűnik, bár az amorf lámpákat így is szokni kell. A hidrogénnel üzemelő, vízpárát lehelő Mirai nehezen befogadható formanyelvét ötvözték a klasszikus Prius alapformával, állítólag a jövőben minden környezetbarát Toyota hasonlóan fog kinézni.
Azért is engedhették meg az extravagáns dizájnt, mert a Prius fő piacán, Amerikában a típus vásárlói kifejezetten igénylik, hogy már az autójuk külseje is sugallja, mennyire törődnek a környezettel, talán az sem véletlen, hogy Hollywoodban ma szinte mindenki Priusszal jár. Európában még más a hozzáállás, de a Toyotának arra is van megoldása, ha valaki nem akar kérkedni a zöld szemléletével, és inkább rejtőzködő hibridet szeretne: az Auris, ami kombiként is létezik.
Technikai Fejlesztések és Fogyasztás
Az új Priusnak kedvezőbb a légellenállása, mint a régié (a 0,24-es alaktényező a világ egyik legjobbja), mégis több leszorítóerőt termel, és már az oldalszélre sem érzékeny. Fokozza a stabilitást, hogy a tömegközéppont mélyebbre került, amit úgy értek el, hogy a magasságot 2 centivel csökkentették, az üléseket közel 6 centivel mélyebbre építették be, a hibrid rendszer akkumulátorát a csomagtartóból a hátsó ülések alá helyezték át.
A Prius az első Toyota, ami már az új, TNGA nevű moduláris építőkészletből épül fel. Szinte minden új Toyota ezt kapja mostantól, ami sok közös alkatrészt és nagy költségcsökkentést jelent.
A korábbi Priusokban a bolygóműves erőátvitel miatt gázadás után úgy érezte az ember, mintha egy laza befőttes gumin keresztül húznák az autót. Nem volt lineáris kapcsolat a gyorsulás és a fordulatszám között, ha lepadlóztuk, a fokozatmentes váltó miatt felbőgött a motor, és állandó fordulaton bömbölt. Most viszont olyan érzés gyorsítani, mintha a motor és a kerekek közvetlen kapcsolatban lennének, a motorhang finom gyorsítás közben folyamatosan emelkedik, de most már az sem zavaró, ha nagy gázra a fordulatszám egy magas, állandó értékre áll be, mert a gördülési zajt leszámítva olyan gondos a zajszigetelés, mint egy Lexusban.
Az 1,8-as, Atkinson-ciklusú benzinmotor az elődből származik, de jelentősen átdolgozták, hogy még hatékonyabb legyen. Sok apró trükkel elérték, hogy villámgyorsan bemelegedjen, és tisztábban égesse a benzint, amitől a termikus hatásfoka 40 százalék lett (a benzin energiatartalmának ekkora részét fordítja az autó hajtására). Egy átlagos benzinmotor egyébként 30-35 százalék között mozog.
Amit nem vártam volna egy Priustól, hogy még valamennyi vezetési élményt is ad: az újban a kormány közvetlen és pontos, a végre teljesen független, kettős keresztlengőkaros hátsó futómű és az alacsony építés sokat javított az úttartáson, ráadásul úgy, hogy közben a hangolás megmaradhatott kényelmesen lágynak, mert alacsony súlyponttal nem kell kemény futómű ahhoz, hogy ne essen le az autó az útról.
Az új Prius a kisebb kerékkel az európai norma szerint csak 3 litert fogyaszt vegyesen, ami hatalmas javulás, holott az előd sem volt éppen iszákos a maga 3,9 literével. Abban is hasonlítanak, hogy máshol fogyasztanak jól, mint egy normál autó: a nemzetközi menetpróbán a valencia környéki országutakon 5,5-6 liter között mozgott az átlagfogyasztásunk nem túl kíméletes vezetési stílussal, viszont a városba beérve gyorsan csökkenni kezdett a fedélzeti számítógépen olvasható érték. Ha abból indulunk ki, hogy az előddel is el lehetett járni Budapest belvárosban 4,5 literrel, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy 4 liternél kevesebbel is beérheti az új.
A Toyota Prius Ötödik Generációja
A Toyota Prius váratlant húzott ötödik generációjával, amely új, lenyűgöző fejezetet nyit a modell történetében a műszaki innovációk és a dinamizmus tekintetében. Az Európában kizárólag plug-in hibrid elektromos hajtással, Plug-in Hybrid utónévvel érkező legfrissebb Prius az úttörő elődök nyomában haladva ismét megkérdőjelezi a konvenciókat.
A 13,6 kWh-s akkumulátornak köszönhetően akár 86 kilométeres tisztán elektromos hatótávolságot tud felmutatni az autó, ami az esetek túlnyomó többségében bőven elegendő a napi használatra. A 2,0 literes TNGA motor 152 lóerős (112 kW) teljesítményt nyújt, és az új, 163 lóerős (120 kW) első transaxle egységgel párhuzamosan működve 223 lóerős (164 kW) rendszerteljesítményt biztosít.
tags: #szén-dioxid #kibocsátás #toyota #prius