Személygépkocsi káresemények könyvelése: Részletes útmutató

A gazdasági élet során a vállalkozásokat sajnos számos váratlan esemény érheti, amelyek közül kiemelten fontos a káresemények megfelelő számviteli kezelése. Különösen gyakori és összetett a személygépkocsival kapcsolatos káresemény, amely bár remélhetőleg nem mindennapos, de sajnos időnként előfordulhat. A káresemények könyvelését számos tényező befolyásolja, mint például a biztosítói térítés mértéke és a levonható áfarész. Ez az útmutató segít eligazodni a személygépkocsi káresemények számviteli és adózási vonatkozásaiban.

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Káresemények elszámolása általánosságban

Az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseménnyel kapcsolatos kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

Egyéb ráfordítások

Ezen előírás alapján azon károk, káresemények ráfordításait (számlázott, bíróság által megítélt, szerződésből eredő összegeit) kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, amelyeket a társaság, a társaság munkavállalói, a társaság eszközei más társaság eszközeiben okoztak. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni továbbá a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. A vállalkozás bevételszerző tevékenységétől függetlenül bekövetkezett eseményről van szó, amelyek által az eszközállomány csökken. Az ilyen ráfordítást a számviteli törvény értelmében egyéb ráfordításként számoljuk el, az adózás előtti eredményt csökkenti a káresemény hatása.

Az oltási, romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51-52. számlaosztályban könyveljük. Kérdésként merülhet fel, hogy az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51-52. számlaosztályba könyveljük? A helyes elgondolás szerint az elszámolásnak egyféle módja lehetséges, függetlenül attól, hogy van-e biztosítási díj, vagy nincs.

Zárt végű lízing előnyei

Megsemmisült eszközök és terven felüli értékcsökkenés

Ha a káresemény következtében a társaság eszköze (készlete, tárgyi eszköze, immateriális jószága) megsemmisül, a káresemény előtti állapotában már nem használható, akkor a megsemmisült eszköz - esetlegesen visszanyerhető anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértékével csökkentett - könyv szerinti értékét is az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

a vásárolt készletek könyv szerinti értékét: T 8693 - K 21-22, 26-28;
a saját termelésű készletek közvetlen önköltségét: T 261 - K 582 és T 8693 - K 261;
a tárgyi eszközök, az immateriális javak könyv szerinti értékét, mint terven felüli értékcsökkenést: T 8663, 8664 - K 118, 128, 138, 148, 158, 168.

A könyv szerinti érték minden esetben a visszanyerhető és készletre vett anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértékével csökkentett értéket jelenti. A Számviteli törvény (Sztv.) szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a megrongálódás, megsemmisülés miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan eszközök esetében. A károk miatti értékvesztéseket minden esetben az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

Káresemények bevételei

A számviteli törvény az egyéb bevételek kategóriába sorolja a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, ha az a tárgyévhez vagy előző üzleti évekhez kapcsolódik és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendeződött. Itt kell elszámolni minden, a káreseményekkel kapcsolatos bevételt, ide értve a biztosítóintézeti térítéseket, illetve a kárt okozó által megtérített összegeket. A biztosító által térített összeget a kár mértékétől függetlenül minden esetben az egyéb bevételek között kell elszámolni. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván.

Személygépkocsi káresemények specifikus kezelése

A személygépkocsival kapcsolatos káresemények könyvelése különös figyelmet igényel, különösen, ha a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Egy céges autóval történt baleset után a helyreállítás folyamata a következő. A javítást végző szerviz a teljes költséget az autó tulajdonosának állítja ki, viszont ők csak a számla egy részét fogják kifizetni. Egy cascós kár esetében ez lehet például a javítási költség 20%-a.

Javítási költségek

Ha például a társaság személygépkocsija más társaság személyautójával frontálisan ütközött, az ütközés következtében a saját személygépkocsi ugyan megsérült, de helyreállítható, akkor a helyreállítás számlázott költségeit az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Amennyiben a vétlen gépkocsiban keletkezett anyagi kár, a helyreállítást, a mentés költségeit a társaságnak kell megtérítenie, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

A helyreállítási költség teljes összegét a számla alapján nyilvántartásba kell venni, és ez a szervizzel szembeni kötelezettség lesz. Ha a kárt szenvedett saját eszközt a társaság állítja helyre, annak költségeit az 5. számlaosztályban a költségnemek között kell elszámolni, ha a javítást külső szervezet végzi el, akkor az általa számlázott összeget is az 5. számlaosztályban kell könyvelni.

Gazdasági totálkár

A végén foglalkozzunk azzal az esettel is, ha a káresemény következtében az autó használhatatlanná válik. Sokszor ez abban valósul meg, hogy úgynevezett „GTK”, azaz gazdasági totálkárosnak minősítik az autót. Fontos megjegyezni, hogy a számviteli törvényben van egy szabály, miszerint a tárgyi eszközök kivezetését nettó módon kell kimutatni. Ha úgy könyvelünk, hogy az értékesítést a 96-os számlára tesszük, akkor azt át kell vezetni a 86-os számlára.

Biztosítói kártérítés

A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet.

A biztosító térítésével kapcsolatban az okozhat gondot, hogy a szerviz által a cég nevére kiállított számlának egy részét a biztosító közvetlenül a szerviznek fizeti meg. Miután erre a tranzakcióra nincs rálátásunk, nem tudjuk biztosan, hogy ez mikor és milyen összegben történik meg. Marad az a következtetésünk, hogy ha a biztosító nem fizetett volna, akkor a cég vagy nem adta volna ki a megjavított autót, vagy már szólt volna, hogy van még tartozásunk. Tisztáztuk, hogy a javítás költség-e vagy ráfordítás, és a biztosító bevételét akkor is nyilvántartásba kell venni, ha nem közvetlenül nekünk utal.

Gyakori problémák és tévedések

Sajnos elég sokszor találkozni azzal, hogy a káresemény hátterét a beszámoló készítésekor, az év zárásával együtt kell kibogozni. Gyakori probléma az is, hogy a cégek csak a ténylegesen kifizetett összeget könyvelik el, mondván, nekik ez csak ennyibe került. Ez viszont helytelen. Tapasztalatok szerint egy külsős könyvelő sokszor nem is tudja, hogy az autót baleset érte, csak annyit lát, hogy az autó szervizben volt. Persze a leszámlázott tételekből lehet következtetéseket levonni, például, ha lámpacsere, karosszériamunka stb.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Amikor a számla megérkezik, akkor talán rutinszerűen az igénybe vett szolgáltatások közé könyveljük. Ha megvilágosodunk, hogy ez egy káresemény, akkor ezt később ki kell javítani. Sokkal nehezebb a helyzet, ha a javítást a biztosító nem téríti, mert például nem volt cascónk.

ÁFA és Társasági adó vonatkozások

ÁFA kezelése

Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is. Károkozás esetén a károsult nem a saját tevékenységének ellenértékeként jut vagyoni értékhez, hanem a károkozó köteles az általa jogellenesen okozott kárt neki megtéríteni. Ebből az következik, hogy a károsult nem végez az áfa-törvény 9-12. §-ában meghatározott értékesítést, illetve szolgáltatást a károkozó felé a káresemény bekövetkezésekor. Így áfa-fizetési kötelezettség a károsultnál - a káresemény vonatkozásában - nem állhat fenn.

Természetesen, ha a károkozó bizonyos termékek ellenérték nélküli átadásával kívánja a megtérítendő kár összegét kiváltani, akkor nála az áfa-törvény 9. § szerinti termékértékesítés, vagy a 13. § szerinti szolgáltatásnyújtás adókötelezettsége merül fel. Ez esetben, nem egy káresemény miatti kártérítésről van szó, mely nem képezné az ellenérték részét, hanem ellenérték fejében történő ügylet.

Társasági adóalap

Ugyanakkor a társasági adó alapjának megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni minden ráfordításként elszámolt összeget, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. A megfogalmazás sajnos itt sem egyértelmű, hiszen a káresemény a tevékenységtől függetlenül, de azzal összefüggésben következik be, az eszközcsökkenés (ráfordítás) viszont nem a vállalkozás érdekében merül fel. A jogszabályt értelmezve tehát arra juthatunk, hogy az ilyen ráfordítást a társasági adó alapjánál figyelembe vehetjük, ám súroljuk a „nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás” fogalmát. A gyakorlati tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a fenti ráfordítás elszámolható.

Dokumentálás és felelősség

Érdemes elgondolkodni a kár felmerülése felelősségének kérdéséről is. Bár az előírások nem tesznek különbséget az adózó hibájából (nem megfelelő őrzés, gondatlanság) és az adózótól függetlenül bekövetkező károk között, épp az előbbi bizonytalan határvonal miatt az adózó hibájából bekövetkezett károk esetében különös gondosságra van szükség az adó megállapítása során. Igaz, hogy a rossz gazdálkodásból eredő károkon (az adókimaradáson keresztül) osztozik az állam a gazdálkodókkal, ám a gazdasági élet egyéb szereplői között megszokott módon, „elmaradt haszon” címen követelhetné a vétkes magatartásból eredő károk adóját. Szerencsére ez a jelenlegi szabályozásból egyáltalán nem tűnik ki.

Szabályszerűen kiállított az a bizonylat, amely a valóságnak megfelelően tartalmazza a könyveléshez szükséges adatokat. A károk következtében megsemmisült, megsérült készleteket kármegállapítási jegyzőkönyvben kell felmérni és összegezni. Ezek alapján mind az analitikus, mind a szintetikus könyvelés adatait helyesbíteni kell. Elemi kár, egyéb károk esetében általában elegendő a biztosító szakértőjének véleménye, a kárfelmérés során keletkező dokumentumok megfelelően igazolják a kár tényét. Amennyiben az elkövető személyére fény derülhet, vagy eltűnt vagyon előkerülhet, akkor célszerű rendőrségi feljelentést tenni.

Példák és könyvelési tételek

A káresemények könyvelésében gyakran merülnek fel kérdések. Íme néhány példa a gyakorlatból és a hozzájuk kapcsolódó javasolt könyvelési tételek:

Gépjármű javítás biztosítói önrésszel

Társaság gépjárművét a szakszerviz cascora megjavítja. A szerviz kibocsátja a számlát 300 ezer Ft-ról, ebből a társaság fizet 100 ezret, a biztosító 200 ezret. A gépjárművek káreseményének elszámolásával kapcsolatosan a 9351. kérdésnél egyéb ráfordításként, a 9363. kérdésnél igénybe vett szolgáltatásként javasolják a javítási számla elszámolását. Cégünk mindig szolgáltatásként könyvelte az 523-as számlán.

A javítást végző cég számlája:

T 8631 Egyéb ráfordítások / 466 Előzetesen felszámított áfa - K 454 Szállítók

Amit a biztosító fizet a javítónak:

T 454 Szállítók - K 3681 Különféle egyéb követelések
T 3681 Különféle egyéb követelések - K 9631 Egyéb bevételek

Amit mi fizetünk (ÁFA, önrész):

T 454 Szállítók - K 384 Elszámolási betétszámla

Ingatlan tűzkárral kapcsolatos elszámolások

Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban a következő a helyes könyvelés:

Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségei és a káreseménnyel kapcsolatos helyreállítási költségek elszámolása a ráfordítások között történik:

Oltási, romeltakarítási költségek: T 8631 - K 454 (Szállítók)
Helyreállítási költségek (amennyiben nem beruházás jellegű): T 5-ös számlaosztály - K 454 (Szállítók)

A biztosítói térítés elszámolása: