Személygépkocsi Kár Javítás Áfa: Részletes Útmutató

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) szabályrendszere alapján jellemzően nincs mód levonni az azon termékbeszerzésekhez, szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan a vállalkozásokra előzetesen felszámított áfa összegét, amely beszerzések nem a vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében merülnek fel. Az utóbbi években mindig volt valami téma, ami miatt a személygépkocsik áfa-szabálya előtérbe került.

ÁFA-levonás általános szabályai személygépkocsik esetében

A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges üzemanyag, illetve termékek áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni. Ez utóbbi körbe tartoznak mindazon termékek, amelyek a személygépkocsi működtetéséhez, állagának megóvásához, fenntartásához szükségesek, például (a teljesség igénye nélkül) az alkatrészek, tisztítóanyagok, téli/nyári gumiabroncs, gumiszőnyeg. Az önállóan történt termékbeszerzések esetében nem vonható le az ÁFA. Ide tartozik az olaj, az alkatrész, az üzemanyag vásárlása. A legjelentősebb költség jellemzően az üzemanyag.

Az Áfa tv. a motorbenzint terhelő áfa levonását tételesen tiltja. A jogszabály a személygépkocsi üzemeltetéshez használt bármely üzemanyag áfa levonását is megtiltja. Levonható lehet az üzemanyag áfa tartalma, ha például a bérbeadó által a felhasznált üzemanyag továbbszámlázása üzemanyagkártya használata alapján történik.

A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokhoz kapcsolódó áfa 50 százaléka immár évek óta levonható. Fontos kiemelni, hogy mindez csak és kizárólag a szolgáltatásokra vonatkozik, magukra a termékekre nem. Az adózó a szolgáltatások esetében elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet.

Viszonylag új szabály, hogy (2019. január 1-től) a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka esik levonási tilalom alá. Az 50 százalékos levonási tilalom független attól, hogy a bérbeadás hogyan valósult meg, klasszikus bérleti szerződés alapján vagy nyílt végű pénzügyi lízing keretei között. Ebből adódóan az adó levonási tilalommal nem érintett részének (felének) levonására az adóalany abban az esetben is jogosult lehet, ha a személygépkocsit az adott teljesítési időszakban minimális mértékben használja adóköteles tevékenységéhez, és útnyilvántartást sem vezet. Az Áfa tv. ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos levonási tilalomtól. Ez esetben viszont az adóalanynak tételesen alátámasztva igazolnia kell az üzleti és magáncélú használat arányát, és a levonási jogát az adóköteles gazdasági tevékenységéhez mért arányban gyakorolhatja.

Zárt végű lízing előnyei

Minek lehet az ÁFA-ját levonni, ha vállalkozó vagy?

Személygépkocsi javításának ÁFA-kezelése

A személygépkocsi javítások ÁFÁ-jának 50%-a már 2013. január 1-től visszaigényelhető. Fontos megérteni, hogy a javítási számla - attól függetlenül, hogy a felhasznált anyagokat tételesen tartalmazza - teljes egészében igénybevett szolgáltatásról szóló számla. Ennek ÁFA-jára az ÁFA trv. 124. § (4) bekezdése 50%-os levonási tiltást ír elő, vagyis a szolgáltatás áfájának 50%-a esik levonási tilalom alá. A javítási számlában ugyanis a szolgáltatás jelleg az elsődleges, és azt NEM kell vizsgálni, hogy mennyi a javítási számlában az anyagköltség és a munkadíj.

Vannak esetek, amikor egyszerre történik termék és szolgáltatás számlázása, ilyenkor el kell dönteni, hogy melyik kategóriába soroljuk a számlát. Például egy gumicserénél, amikor a szerelést is megrendeljük, a termékvásárlás az elsődleges, hiszen a szerelés is csak azért történt meg, mert vásároltunk gumit, tehát az ÁFA nem igényelhető vissza. Ezzel szemben, ha kötelező szerviz során válik szükségessé alkatrész-vásárlás, akkor szolgáltatásnak tekinthető a teljes számla, az ÁFA 50 %-ban levonható lesz.

A levonható 50% is csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a cégautót vállalkozási tevékenységre használja a cég, igazoltan. Nem a bármilyen mértéken van a hangsúly, hanem az igazoltan kifejezésen. Igazolni pedig csak nyilvántartással lehetséges.

ÁFA-levonás káresemények és biztosítói térítések esetén

A személygépkocsival kapcsolatos káresemények kezelése, különösen az ÁFA levonás szempontjából, gyakran okoz fejtörést. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Érdekes szituációt okozhat, ha a javítás költségeinek egy részét a Casco révén a biztosító fizeti.

Gyakori biztosítói gyakorlat és az adóhatóság állásfoglalása

Gyakori probléma, hogy a szervizben azt a felvilágosítást kapják a cégek, hogy a biztosító csak az ÁFA 50%-át téríti. Ennek kapcsán egy 2014-es levélben az adóhivatal leírta, hogy ez a biztosítói gyakorlat hibás. Ugyanis az ÁFA fele a cégek részéről ugyan levonható az áfatörvény alapján, de ez nem azt jelenti, hogy minden cég le is vonhatja. A biztosító nem kérhet NAV-os igazolást arról, hogy a cégek tudják-e érvényesíteni az autójukra a levonási jogot, mert az adóhatóság ilyen igazolást nem adhat ki.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Az ügy főszereplője céges tulajdonú autójánál szerette volna a casco-térítést érvényesíteni a javítás költségénél. A biztosító azonban csak a nettó összeget + az áfa felét utalta át a szerviznek, mondván, hogy a cég visszaigényelheti az áfa másik felét. Erre apellálva az adószakértő tanácsára a cég elküldte nyilatkozatát a szerviznek és a biztosítónak is, kijelentve, hogy nem tudják levonni az áfát.

A vállalkozás nyilatkozata az irányadó, a biztosítónak pedig ehhez kötődően kötelező a javítás le nem vonható áfáját is megtéríteni, akár cascóról, akár kötelező biztosításról van szó. Fontos tudni, hogy 2009. februártól a személygépkocsi magáncélú használata adómentes természetbeni juttatás az szja-törvény szerint. A természetbeni juttatás nyújtása érdekében beszerzett (lízingelt) jármű tehát a vállalkozás érdekében felmerült költség, amely után a vállalkozás cégautóadót fizet. Így az ilyen jármű is megfelel a számviteli előírásoknak, és a vállalkozások egy része dönthet úgy, hogy nem követeli meg - még részben sem - a személygépkocsi üzleti célú felhasználását.

A javítás és biztosítói térítés könyvelése

Egy céges autóval történt baleset után a helyreállítási költség teljes összegét a számla alapján nyilvántartásba kell venni, és ez a szervizzel szembeni kötelezettség lesz. Gyakori probléma az is, hogy a cégek csak a kifizetett összeget könyvelik el, mondván, nekik ez csak ennyibe került. Ez viszont helytelen. Tisztázni kell, hogy a javítás költség-e vagy ráfordítás, és a biztosító bevételét akkor is nyilvántartásba kell venni, ha nem közvetlenül nekünk utal.

A biztosító térítésével kapcsolatban az okozhat gondot, hogy a szerviz által a cég nevére kiállított számlának egy részét a biztosító közvetlenül a szerviznek fizeti meg. Miután erre a tranzakcióra nincs rálátás, nem tudjuk biztosan, hogy ez mikor és milyen összegben történik meg. Az a következtetés, hogy ha a biztosító nem fizetett volna, akkor a cég vagy nem adta volna ki a megjavított autót, vagy már szólt volna, hogy van még tartozás.

Példa könyvelési tételekre egy káresemény esetén:

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javítani kellett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünknek állítja ki: szervizszolgáltatás és anyagköltség 150 000 Ft + 40 500 Ft áfa, összesen 190 500 Ft. Társaságunk a szervizcégnek 20 250 Ft-ot, a biztosító a szerviznek 170 250 Ft-ot fizet a költségek + áfa címén.

  • A személygépkocsi javításával kapcsolatos költségeket az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni a szerviz számlája alapján: T 522 - K 454 (150 000 Ft).
  • A le nem vonható áfát is: T 522 - K 454 (20 250 Ft).
  • A levonható áfa visszaigényelhető: T 466 - K 454 (20 250).
  • A szerviznek átutalt összeg: T 454 - K 384 (20 250 Ft).

Általánosabb könyvelési tételek:

  1. Kapott számla rögzítése: T 86. T 466. K 45. (költség, levonható áfa, szállítói tartozás) és a le nem vonható áfa: T 86. K 45.
  2. Biztosítói térítés elszámolása: T 36. K 96. T 45. K 96. (más követelés, egyéb bevétel, szállítói tartozás)
  3. A szerviz számlájának kiegyenlítése: T 45. K 38. (szállítói tartozás, pénztár/bank)

A végén foglalkozzunk azzal az esettel is, ha a káresemény következtében az autó használhatatlanná válik. Sokszor ez abban valósul meg, hogy úgynevezett „GTK”, azaz gazdasági totálkárosnak minősítik az autót. Már legalább 2 éve érvényben van az a szabály a számviteli törvényben, hogy a tárgyi eszközök kivezetését nettó módon kell kimutatni. Ha úgy könyvelünk, hogy az értékesítést a 96-os számlára tesszük, akkor azt át kell vezetni a 86-os számlára.

tags: #személygépkocsi #kár #javítás #áfa