Személygépkocsi Értékesítésének ÁFA Szabályai és Levonási Arányosítása

A személygépkocsik beszerzésével, üzemeltetésével és értékesítésével kapcsolatos ÁFA vonatkozásokat bemutató cikksorozat első részének folytatásaként vizsgáljuk meg most, mi a teendőnk akkor, ha megválunk a személygépkocsitól - lássuk tehát az értékesítéssel kapcsolatos ÁFA kérdéseket.

A Személygépkocsi Meghatározása ÁFA Szempontjából

A személygépkocsi fogalmát az Áfa tv. értelmező rendelkezés keretében nem szabályozza. Az általános forgalmi adó tekintetében terméket (birtokba vehető dolgot) a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása alapján kell meghatározni. A személygépkocsit terméknek kell tekinteni. Az a jármű személygépkocsi, amelyet a Kereskedelmi Vámtarifa besorolás alapján a személygépkocsik közé sorolható.

A Kereskedelmi Vámtarifa 2018. január 1. napján hatályos besorolását kell tekintetbe venni. A Kereskedelmi Vámtarifa ezen időpontban érvényes besorolása alapján személygépkocsi az a jármű, amely a Kereskedelmi Vámtarifa 8703 besorolása alá tartozik. A besorolás szempontjából más körülmények nem relevánsak. Ebből adódóan önmagában a forgalmi engedélybe foglalt bejegyzésből nem vonható le az a következtetés, hogy a jármű személygépkocsi. Az Áfa tv. alkalmazásában más jogszabály (pl. a személyi jövedelemadóról szóló törvény) definíciója nem alkalmazható.

A mindennapi gyakorlatban az adóalany számára nem szükséges foglalkozni a vámtarifa szerinti besorolással, mivel a járművek típusengedélyének kiadásakor a hatóság minden esetben alaposan megvizsgálja a jármű jellemzőit. Ennek eredményeként a forgalmi engedélybe a gépjármű személygépkocsi jellegét a kiadott típusengedély alapján jegyzik be. A forgalmi engedély olyan hivatalos iratnak minősül, amely egyértelműen meghatározza a gépjármű kategóriáját. A fentiek alapján egy jármű akkor minősül személygépkocsinak, ha forgalmi engedélyében M1 vagy M1G kategóriába tartozó bejegyzés található.

Előfordulnak olyan gépjárművek is, amelyek nem vesznek részt a közúti forgalomban, tehát nem rendelkeznek forgalmi engedéllyel, mégis személygépkocsinak kell őket tekinteni a vámtarifaszám szerinti besorolásuk alapján. Ilyen gépjármű például a golfkocsi, a motoros szán, illetve a versenyautó. Kiemelten fontos, hogy a könyvelő ne hagyja magát megtéveszteni olyan elnevezések által, mint a lakóautó vagy a kisbusz, ugyanis az adókötelezettség megállapítása szempontjából kizárólag a forgalmi engedélyben szereplő hivatalos bejegyzés bír relevanciával.

Zárt végű lízing előnyei

ÁFA Levonási Tilalom a Beszerzéskor és Kivételei

Személygépkocsi beszerzése esetén az általános szabály szerint az általános forgalmi adó nem vonható le. Fentiek azt jelentik, hogy alapesetben a személygépjármű beszerzése levonási tilalom alá esik.

Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a járművet kifejezetten továbbértékesítési céllal, vagyis kereskedelmi forgalomba szánt árunak szerzik be, ekkor az adólevonás lehetősége fennáll. További kivételt jelent az is, ha a gépjárművet túlnyomó részben, ésszerű időn belül, legalább 90%-os arányban adóköteles taxiszolgáltatáshoz vagy adóköteles bérbeadási tevékenységhez használják fel. Az ésszerű időtartam hosszát a jogszabály nem konkretizálja, ezért célszerű azt egyéves időintervallumban meghatározni. A 90%-os felhasználási arány megállapítására a futásteljesítmény, azaz a kilométeróra állása alapján célszerű támaszkodni.

A szabály alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az Áfa törvény 135. §-ában foglalt előírásokra is. Például, amennyiben a vásárlás évében nem történt meg a jármű bérbeadása, a beszerzéskor felszámított áfa nem volt levonható. Ha azonban az elkövetkező öt év - vagyis a figyelési időszak - bármelyikében a járművet legalább 90%-ban bérbeadásra használják, úgy az adott évre vonatkozóan a beszerzéskor felszámított általános forgalmi adó egyötöd része levonhatóvá válik az adott év utolsó adóelszámolási időszakában. Ugyanezt a szabályt fordított esetben is alkalmazni kell: amennyiben a beszerzéskor levonható volt az adó, de a figyelési idő alatt olyan év fordul elő, amikor a 90%-os bérbeadási arány nem teljesül, úgy a felszámított áfa egyötöd részét vissza kell fizetni az adott év utolsó adóbevallási időszakában.

A jogszabály külön nevesíti a halottszállító járműveket, amelyek esetében megengedi az adó levonását. Számomra különös, hogy évtizedekkel ezelőtt olyan jogértelmezés alakult ki, amely szerint a gépjármű-kereskedők nem vonhatják le a bemutató autóik beszerzésekor felszámított áfát, noha ezen járműveket nyilvánvalóan továbbértékesítési szándékkal szerzik be. A hatóság ugyanis ez esetben nem ismeri el a továbbértékesítési célt, és emiatt nem engedélyezi az adólevonást.

Lízingelt Személygépkocsik ÁFA Kezelése és az Arányosítás

A zártvégű lízing termékbeszerzésnek számít, ezért az erre vonatkozó levonási tilalom alkalmazandó erre a beszerzési - vagy más néven finanszírozási - formára. Ezzel szemben a vállalkozások döntő többsége személygépkocsit nyíltvégű lízing keretében szerez be. A nyíltvégű lízing útján történő beszerzés nem minősül termékbeszerzésnek, következésképpen nem tekinthető személygépkocsi-vásárlásnak sem, így a lízingdíjakban szereplő általános forgalmi adó levonását a jogszabály nem tiltja. Figyelemmel arra, hogy a gépkocsi termékértékesítés keretében történő beszerzése levonási tilalom alatt áll, azt feltételezzük, hogy az adott esetben nyílt végű pénzügyi lízingről vagy operatív lízingről (tartós bérletről) lehetett szó. Ez utóbbiak ugyanis az Áfa-tv. alkalmazásában bérbeadásnak/bérbevételnek minősülnek, ezáltal a lízingdíjak áfája (mint szolgáltatásnyújtást terhelő áfa) nem esik levonási tilalom alá.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Személygépkocsi bérbevétele, valamint nyíltvégű vagy operatív lízing keretében történő használatba vétele esetén az egyes időszakokra vonatkozó használati díjakat tartalmazó számlák általános forgalmi adó tartalmának levonására nem vonatkozik tételes tilalom. A vállalkozás számára két lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik módszer szerint a vállalkozó útnyilvántartás vezetésével megosztja a havi díjakat tartalmazó számlák áfa-tartalmát levonható és nem levonható részre, az üzleti célú és magánhasználat arányának megfelelően. A másik megoldás az 50%-os átalány szerinti levonás alkalmazása, amely során a számlán szereplő áfa-tartalom felét a vállalkozó automatikusan levonhatja. A két megközelítést a vállalkozás akár havonta is váltogathatja, ami azt jelenti, hogy a havi díjak áfa-tartalmának legalább 50%-a mindenképpen levonható.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal további jogértelmezése szerint, ha az adózó egyaránt végez áfa-levonásra jogosító és ilyen jogot nem biztosító tevékenységet is, akkor a személygépkocsi bérleti díjának áfa-tartalmát első lépésben e tevékenységek arányában szükséges megosztani, és ezt követően az így meghatározott levonható adó 50%-a érvényesíthető a vállalkozó által az átalány levonás szabálya szerint.

Fontos megjegyezni, hogy a nyíltvégű lízing első, általában jelentősebb összegű díjrészlete esetében az adólevonási jog ugyanúgy megilleti az adóalanyt, mint a későbbi, rendszeres részletek esetében. E nagyobb összegű első részletre semmilyen speciális szabály nem vonatkozik. Ennek ellenére egyes szerzők megszorító értelmezéseket próbálnak megalkotni az első részlettel kapcsolatban. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezen vélekedések nem rendelkeznek törvényi alapokkal, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem tett közzé e tárgykörben semmilyen hivatalos iránymutatást. Ha mégis jelentősebb kezdőrészlettel találkozunk, hogyan lehet arányosítani az első havi bérleti díjat, ami a jármű értékének jelentős hányadát teszi ki? Ha a valóságnak inkább megfelelő feltételezésből indulunk ki, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a díj valójában a teljes időszakra vonatkoztatható.

Felmerül néhány gyakorlati kérdés: magánhasználatnak minősül-e a munkába járás? Általában igen, de más a helyzet például egy területi képviselő esetében, aki az autót praktikus okokból a lakóhelyén tárolja. Mi történik akkor, ha a társaság díjat számít fel a magáncélú használat ellenértékeként? Ebben az esetben ez - mivel ez adóköteles szolgáltatásnyújtás - ÁFA-val terhelten történik majd meg. Ilyen esetben nincs tehát olyan futásteljesítmény, amely ne üzleti célú használat lenne, azaz a bérleti díj ÁFA tartalma levonható. Az adminisztrációt talán egyszerűsítheti, ha a társaság az első időszakban jelentősebb mértékben használja magáncélra az autót - olyan arányban, amelynél vélhetően később sem fogja nagyobb mértékben privát célra használni azt. A személygépkocsi bérlője a jövőben - ugyanúgy, mint a jármű tulajdonosa - nem jogosult a gépkocsihoz kapcsolódó üzemanyag és alkatrészek áfa-tartalmának levonására.

A Személygépkocsi Értékesítésének ÁFA Mentessége

Az semmiképpen nem meglepő, hogy a személygépkocsi értékesítése is termékértékesítésnek minősül, azaz főszabályként az értékesítésre általános forgalmi adó felszámításával kerülhetne sor. Ez viszonylag egyszerűnek tűnik, azonban itt is felmerülhetnek különlegesebb esetek. Az Áfa tv. 87. §-a az áfa alóli mentességet a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel biztosítja.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Az Áfa tv. 87. § Adómentességi Szabályai

Az Áfa tv. 87. § b) pontja alapján adómentes az értékesítés, ha a beszerzéskor felszámított adó az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja és a 125. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem volt levonható. Például, ha a vállalkozás a személygépkocsit saját használatra vásárolja meg, akkor az ahhoz kapcsolódóan felmerült áfát nem vonhatja le. Ennek következtében a személygépkocsi belföldi értékesítése áfamentes.

Az Áfa tv. 87. § c) pontja alapján a személygépkocsi értékesítése akkor élvezhet adómentességet, ha a beszerzés során az adóalanyra nem hárítottak át áfát. Ennek lehet az az oka, hogy a beszerzés nem adóalanytól történt (pl. magánszemélytől), vagy az értékesítő a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazta, amely miatt a vevőre nem háríthatott át általános forgalmi adót, vagy az Áfa tv. 87. § b) pontja alapján adómentes volt az értékesítése. Ilyen esetben az Áfa tv. 87. § c) pontja akkor alkalmazható, ha a beszerzésre az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozott volna, amennyiben azt előzetesen felszámított adó terhelte volna. Az Áfa tv. 87. § c) pontja kizárólag az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozik, így annak alkalmazása során nem kell arra figyelemmel lenni, hogy a beszerzési cél alapján az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése szerinti adólevonási jog felmerül-e.

Az Áfa tv. 87. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2013-tól is adómentes az értékesítés, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, az nem lett volna levonható. Ugyanez a helyzet akkor, ha használtcikk kereskedelem esetén különbözeti adózás keretében szerezte be a személygépkocsit az adózó, esetleg alanyi adómentes jogállású adózótól vásárolt. Azért ne feledjük: akkor van lehetőség adómentesség alkalmazására, ha a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított adó merült volna fel és az az ÁFA törvény 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lett volna levonható - figyelemmel a levonási tilalom alóli kivételekre is. Alanyi adómentes adózók esetében is adómentes lesz az értékesítés.

A számlán az adómentesség jogcímét fel kell tüntetni. Ezt meg lehet tenni úgy, hogy a számlán a vonatkozó jogszabályi rendelkezést tüntetik fel, azaz azon az Áfa tv. 87. § b) pontjára, illetve a 87. § c) pontjára hivatkoznak (például megjegyzésként felvezetik a számlára a következő szöveget: „Az értékesítés az Áfa tv. 87. § b) pontja alapján áfamentes”).

Az Adóköteles Értékesítés Esetei

Amennyiben az adóalany a személygépkocsit túlnyomórészt taxiszolgáltatás folytatása érdekében, vagy bérbeadási céllal szerezte be, akkor az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjától függetlenül az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján jogosult az előzetesen felszámított adó levonására. Ennek következtében ilyen esetben a személygépkocsi belföldi továbbértékesítése esetén az adóalanyt az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség nem illeti meg, azaz az értékesítés adóköteles. Ebből következően az Áfa tv. 87. § a) és c) pontjai sem alkalmazhatóak.

Ugyanakkor a bérlet nem is tekinthető beszerzésnek, termékértékesítésnek ilyenkor csak azt a vételárrészt tekintjük, amely a gépkocsi maradványértéken történő megvásárlása esetén merül fel. Ha a lízingbe vevő úgy dönt, hogy a futamidő lejárta után a gépjárművet maradványértéken megvásárolja, és ennek áfatartalmát az Áfa tv. 124. §-ára tekintettel nem vonhatja le, akkor a gépkocsi továbbértékesítésekor alkalmazni kell az Áfa tv. 87. §.

A Viszonteladókra Vonatkozó Speciális Szabályok és a 2021-es Változások

Az Áfa tv. 87. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2021. január 1-jétől akkor adómentes a személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett volna, kivéve azt az esetet, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történt. Ez utóbbi esetben az értékesítés így adóköteles. A hivatkozott rendelkezésből következően, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott előzetesen felszámított áfa, 2021. január 1-jétől már csak a saját vállalkozás keretében történő hasznosítási célra - azaz például cégautónak, bérbeadási célból, taxiszolgáltatás nyújtásához - vásárolt személykocsi későbbi értékesítése adómentes.

Azonban, ha az adóalany a személygépkocsit továbbértékesítési céllal vásárolta nem adóalanytól, vagy olyan adóalanytól, aki az Áfa tv. 87. §-a alapján az értékesítés során nem számolt fel áfát, vagy alanyi adómentes minőségében eljáró adóalanytól, vagy a különbözeti adózás szabályait alkalmazó viszonteladótól, használtcikk-kereskedőtől, és a beszerzést így nem terhelte előzetesen felszámított adó, ennek a személygépkocsinak a 2021. január 1-jén vagy azt követően történő értékesítésére, vagy az értékesítés ellenértékébe beszámító, 2020. december 31-ét követően átvett, jóváírt előlegre az adómentesség nem alkalmazható. Az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 341. § (3) bekezdése szerint az Áfa tv.-nek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a személygépkocsit értékesítő adóalany az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró viszonteladó, úgy az ő továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi értékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontjának sem a 2020. december 31-éig hatályos rendelkezése alapján, sem a 2021. január 1-jétől hatályos előírása alapján nem adómentes. Ugyanis az Áfa tv. 87. § c) pontja mindkét időállapot szerint az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban nem e rendelkezés alapján, hanem az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs levonási joga a termék beszerzésével kapcsolatban. Ettől eltérően, ha a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élve lemondott a különbözeti adózás alkalmazásáról, és így azt követően az Áfa tv. általános szabályai szerint járt el, azon személygépkocsik értékesítését, melyek beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, az Áfa tv. 2020. december 31-éig hatályos 87. § c) pontja alapján adómentesen végezhette. Az Áfa tv. 87. § c) pontjának 2021. január 1-jétől hatályos módosítása okán azonban a különbözeti adózás alól kijelentkezett viszonteladónak a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi adómentes értékesítésére 2021-től már nem lesz lehetősége, következésképpen az értékesítés teljes ellenértéke mint adóalap után kell áfát felszámolnia.

Főszabály szerint, ha egy viszonteladó lemond az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti szabályok alkalmazásáról, ez a döntése az Áfa tv. 225. § (1) bekezdés c) pontja alapján a választása évét követő második naptári év végéig köti, attól nem térhet el. Az Áfa tv. 2020. november 27-én hatályba lépett 341. § (2) bekezdése azonban lehetővé teszi, hogy a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi értékesítésével foglalkozó viszonteladó - az egyéb feltételek fennállása esetén - megváltoztathassa a fenti döntését, és 2021-től újra a különbözeti adózást alkalmazhassa (azaz adót az árrés után kell fizetnie) akkor is, ha a választása évétől számított kettő év még nem telt el. Ennek feltétele, hogy erről a döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020. december 31-éig nyilatkozatot tegyen az erre szolgáló változásbejelentő lapon.

Az előzőek szerint áfa nélkül továbbértékesítési célból beszerzett személygépkocsi értékesítésére általános szabályok szerinti adózás választása esetén sem vonatkozhat az Áfa tv. 87. § c) pontja. Ennek az az oka, hogy az Áfa tv. 87. § c) pontja 2021. január 1-jétől tartalmazza az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozást, amely jogszabályhely a továbbértékesítési célú beszerzés esetén az adólevonási jog tilalmát feloldja. Ennek következtében továbbértékesítési célú beszerzés esetén az előzőekben említett okok miatt áfa nélkül beszerzett személygépkocsi továbbértékesítésénél az Áfa tv. 87. § c) pontja szerinti adómentesség nem alkalmazható.

Külföldi Beszerzések és Értékesítések ÁFA Szempontból

Harmadik ország területéről történő személygépkocsi beszerzése esetén - függetlenül attól, hogy a jármű új vagy használt - a vámhatóság mindig kivet vámáfát. Ez a vám áfa csak abban az esetben vonható le, ha a járművet taxiszolgáltatáshoz vagy bérbeadáshoz használják fel.

Manapság egyre népszerűbb üzletággá fejlődött a közösség területéről történő használt személygépkocsi behozatala. Sok esetben a vállalkozások saját használatra is külföldről vásárolnak használt személygépkocsit, mivel a választék a hazai kínálatnál sokkal nagyobb, illetve bízva abban, hogy a kiválasztott jármű műszaki állapota jobb a hazai társainál. Amennyiben egy magyar vállalkozás különbözeti adózás szabályait alkalmazó közösségi adóalanytól (például használtautó kereskedőtől) vásárol személygépkocsit, akkor közösségi termékbeszerzés címén a vállalkozásnak nem keletkezik forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettsége. Ha a magyar vevő olyan számlát kap az eladótól, amelyen az szerepel, hogy a jármű árrésadózott használt termékként kerül értékesítésre, úgy belföldön nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége.

A vállalkozásnak nem keletkezik közösségen belüli termékbeszerzés címén forgalmi adó fizetési kötelezettsége, ha a személygépkocsit a közösség területéről nem adóalanytól (például magánszemélytől) vásárolja meg. Amennyiben a járművet az Európai Unió más tagállamából vásárolják, és a magyar vevő adómentes számlát kap, úgy belföldön közösségi beszerzés címén áfát kell fizetni. A felszámított adót a beszerző nem helyezheti levonásba. E szabály alól két kivétel van: egyrészt, ha a vállalkozás a beszerzett személygépkocsit bérbeadás céljából vásárolta, akkor a beszerzés áfája levonásba helyezhető; másrészt a vállalkozás abban az esetben is levonhatja a felszámított áfát, ha a személygépkocsi beszerzése továbbértékesítés céljából történt. A fent leírtak mellett fontos azonban a beszerzőnek megvizsgálni azt is, hogy a megvásárolandó személygépkocsi az áfa fogalomrendszerében nem minősül-e új közlekedési eszköznek.

tags: #személygépkocsi #értékesítés #áfa #arányosítás

• Vonóhorog bekötési útmutató Clio-hoz
• a veterán öngyilkosság megelőzésének szükségességéről
• Sport és állampolgárság: Mi a kapcsolat?
• Távirányító választás Opel kulcshoz
• GTI motor takaró műanyag elemei