Személygépkocsi bérleti díj áfalevonhatósága: Új szabályok és gyakorlati tudnivalók

Az áfa törvény idei változásaiból a bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos új adólevonási szabályozás az, ami a legtöbb vállalatot érintheti. A személygépkocsi bérlet kapcsán az eddigi előírások módosítása az Európai Tanács derogációs határozatán alapul. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 2019. január 1-jei hatályba lépéssel módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket.

Jogi háttér és a szabályozás célja

Az új szabályokat az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja, illetve a 125/A. szakasz tartalmazza. A módosított rendelkezések értelmében a gazdasági tevékenység érdekében (a továbbiakban: üzleti célú használat) és azon kívül (a továbbiakban: magáncélú használat) egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét (ide értve a nyílt végű lízinget is) terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka nem helyezhető levonásba a magáncélú használat miatt.

A rendelkezés célja az adminisztrációs egyszerűsítés, mivel ez esetben az adóalany mentesül az alól, hogy tételesen nyilvántartsa az üzleti és a magáncélú használatot. Fontos kiemelni, hogy 2019. január 1-jétől alapesetben nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka. Az 50 százalékos levonási tilalom független attól, hogy a bérbeadási szolgáltatás hogyan valósult meg, klasszikus bérleti szerződés alapján vagy nyílt végű pénzügyi lízing keretei között.

A személygépkocsi fogalma az Áfa tv. alkalmazásában

Az Áfa tv. nem tartalmaz a személygépkocsira külön fogalmat, egyedül a személygépkocsi beszerzésre jutó áfalevonási korlátozásnál rögzíti a személygépkocsi vámtarifa számát (8703).

Az adóhatóság a témában 2018 végén megjelentetett egy tájékoztatót, mely szerint az Áfa tv. alkalmazásában személygépkocsi alatt: „2019. július 1-jéig a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos, 2019. július 1-jétől pedig a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerint hatályos besorolás alapján a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművet kell érteni."

Zárt végű lízing előnyei

A személygépkocsi bérleti szolgáltatás fogalma

Az Áfa tv. 259. § 4. pontja értelmében bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. A definíció nem tesz különbséget a rövid vagy hosszú távú bérbevétel között, így a rövidebb bérlések mellett a levonási jog hatálya alá tartoznak az operatív lízingek és a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatások is.

Az adólevonás lehetőségei és választási jog

A módosítás eredményeként a személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok 2019-től választhatnak, hogy:

az előzetesen felszámított áfa 50%-át levonják, vagy
az Áfa tv. 125/A. §-ban biztosított választási jogukkal élve, az útnyilvántartásnak megfelelően az üzleti használat arányában alkalmazzák az adólevonást.

Minek lehet az ÁFA-ját levonni, ha vállalkozó vagy?

Az 50%-os levonási módszer

Amennyiben az adóalany a személygépkocsi bérbevétele kapcsán az 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza, elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a bérbevétel bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Ha igen, akkor - az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett - az adóalany (függetlenül az üzleti- és a magáncélú használat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza. Ez a módszer jelentős adminisztratív egyszerűsítést jelent, mivel nem szükséges tételesen nyilvántartani az üzleti és magáncélú használatot.

Viszont azt fontos megjegyezni, hogy csak akkor tudunk az autóink bérleti díjával külön-külön elszámolni, ha a bérleti szerződésben személygépkocsikra lebontva vannak rögzítve a bérleti díjak.

Útnyilvántartáson alapuló levonás

Az Áfa tv. 125/A. §-a ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos levonási tilalomtól. Ezen döntését az adóalanynak nyilvántartásában rögzítenie szükséges. Ez esetben - a 2019. január 1-je előtt hatályban lévő szabályokkal összhangban - az adóalanynak tételesen alátámasztva igazolnia kell az üzleti és magáncélú használat arányát, és a levonási jogát - az Áfa tv. 120. §-ában foglaltaknak megfelelően - az adóköteles gazdasági tevékenységéhez használt arányban gyakorolhatja.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Ha az adóalany a személygépjárművet gazdasági tevékenysége mellett magáncélra is használja és nem az 50%-os levonással szeretne élni, akkor útnyilvántartást kell, hogy vezessen az üzleti célú útjairól. A nyilvántartás formájáról nem rendelkezik a jogszabály, így bármilyen módszer megfelel (GPS alapú, műholdas, vagy egyéb nyilvántartás).

Döntés több személygépkocsi bérlése esetén

Ha az adóalany több személygépkocsit is bérel, lehetősége van arra, hogy a magánhasználat meghatározására vonatkozó módszert (50%-os átalány vagy tételes nyilvántartás) személygépkocsinként alkalmazza. Amennyiben az adóalany egy bérleti szerződés keretében több személygépkocsit bérel, az alkalmazott módszer személygépkocsinként való meghatározásának feltétele, hogy a bérleti szerződés személygépkocsira lebontva tartalmazza a bérleti díjakat. Számlánkénti választási jog csak rövid távú bérlet egyes eseteinél értelmezhető. Rövid távú bérbeadásról az Áfa tv. 44. § (4) bekezdés b) pontja alapján a 30 napot meg nem haladó használat esetén beszélhetünk.

Abban az esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenysége keretében egyaránt végez adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet, az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó levonható arányát a következőképpen kell megállapítani. Először meg kell határozni az üzleti és a magáncélú használat arányát, mely történhet az 50 százalékos levonási tilalom alkalmazásával, vagy - amennyiben az adóalany ezt választotta - a tételesen alátámasztott üzleti és magáncélú használat arányának kimutatásával. Az így kapott, a magáncélú használat miatt levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa összegét kell az adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenység miatti arányosításba bevonni.

Különleges esetek és alkalmazási szempontok

Kizárólag adóköteles célra használt autó

Ha az adóalany a személygépkocsit kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja, akkor teljes egészében megilleti az adólevonás joga. Itt azonban figyelni kell ennek a ténynek a részletes dokumentálására (például útnyilvántartás).

Kizárólag magáncélra használt autó

Ha az adóalany a személygépjárművet nem használja gazdasági célra, úgy adólevonási joga nem keletkezik. Ebben az esetben viszont kérdéses lehet a bérleti díj, vagy pénzügyi lízingügylet esetén az értékcsökkenési leírás költségként történő érvényesíthetősége.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Ellenérték fejében történő hasznosítás (munkavállaló általi magáncélú használat megtérítése)

Abban az esetben, ha az adóalany továbbterheli a személygépkocsi bérleti díját, akár megtérítteti munkavállalójával a gépjármű magáncélú használatát, a bérleti díj áfájának teljes összegét csak akkor helyezheti levonásba, ha legalább a bérleti díj 50%-át a továbbszámlázott szolgáltatásnyújtás adóalapjába beépíti. Az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha a 124. § (4) bekezdésében felsorolt esetben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Amennyiben az adóalany az 50 százalékos diktált hányadot alkalmazza, úgy az általa bérbevett személygépkocsi előzetesen felszámított áfáját teljes mértékben levonásba helyezheti (feltételezve, hogy az üzleti tevékenysége kizárólag adólevonásra jogosító tevékenység), ha az általa a személygépkocsi bérbeadója részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50 százalékát a munkavállalókkal megtérítteti (továbbszámlázza).

Amennyiben az adóalany élt a 125/A. § szerinti döntési lehetőségével (ezt nyilvántartásában rögzítette), akkor az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása nem merül fel, vagyis nem szükséges, hogy az adóalany a bérbevételt terhelő előzetesen felszámított adó teljes levonásához az általa a bérbeadó részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50 százalékát megtéríttesse a munkavállalóival. A munkavállalókkal megtérítendő ellenérték kapcsán azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Áfa tv. 259. §-a 13. pont d) alpontja értelmében nem független feleknek minősülnek, és a munkavállaló nem rendelkezik levonási joggal, így az Áfa tv. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében adóalapnak a szokásos piaci árat kell tekinteni, amennyiben az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest. A trükk csak ott van, hogy ha a bérleti díj „aránytalanul” alacsony, akkor a szokásos piaci árat kell adóalapnak tekinteni, nem pedig a valódi, a bérletbe adónak fizetett összeget.

Hatályba lépés és átmeneti rendelkezések

A Tanács derogációs határozata alapján 2019. január 1-jétől 2021. december 31-éig van lehetőség az egyszerűsített levonási módszer választására. Ez az időszak meghosszabbítható.

Két feltételnek kell megfelelni, hogy alkalmazható legyen 2019-től az 50%-os áfalevonási lehetőség:

a számla olyan elszámolási időszakról került kibocsátásra, amely 2018. december 31-ét követően kezdődik, és
a levonási jog keletkezése (azaz a számla teljesítési időpontja) is 2018. december 31-e utáni.

Az új szabály - az átmeneti rendelkezés alapján - arra az esetre alkalmazható először, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Így például, ha személygépkocsi bérbeadásról a felek 3 havonta számolnak el, az elszámolási időszak a naptári negyedév, és a számla kibocsátása, valamint a fizetés esedékessége a tárgynegyedévet megelőző hónap utolsó napja, akkor ez esetben - az Áfa tv. 58. §-ának rendelkezéseire figyelemmel - az 50 százalékos levonási tilalmat, a 2019. második negyedévről 2019. március 31-ig kibocsátott számla alapján megfizetett bérleti díj vonatkozásában kell először alkalmazni.

A példa szerinti esetben az átmeneti rendelkezés alapján az 50 százalékos levonási korlát azonban nem alkalmazandó a 2019. első negyedévére vonatkozóan 2018. december 31-ig kibocsátott számla alapján 2018. december 31-éig esedékes bérleti díjra. (Bár az elszámolás időszaka az utóbbi példa esetében is 2018. december 31-ét követően kezdődik, azonban a fizetendő adó megállapításának időpontja és ezáltal a levonási jog keletkezési időpontja nem 2018. december 31-ét követő időszakra esik.)

Az alábbi táblázat összefoglalja a hatályba lépés főbb pontjait:

Esemény	Dátum	Jelentőség
A módosító törvény hatályba lépése	2019. január 1.	Az új áfalevonási szabályok alkalmazásának kezdete
Derogációs határozat időszaka	2019. január 1. - 2021. december 31.	Az egyszerűsített levonási módszer választásának lehetősége
Személygépkocsi definíció változása	2019. július 1.	Vámtarifaszám szerinti besorolás pontosítása
Átmeneti szabály alkalmazása	Elszámolási időszak kezdete 2018. december 31. után ÉS levonási jog keletkezése 2018. december 31. után	Az 50%-os levonási tilalom elsődleges alkalmazási feltételei