Személygépkocsi árak régen és ma: Valóban drágábbak lettek az autók?
Az autók árairól szóló viták gyakran fellángolnak, sokan állítják, hogy ma már megfizethetetlenek a gépjárművek, szemben a "régi szép időkkel". Az emberek egyetlen közös pontja az autók ára volt: azért nem vásárol autót a fiatal, mert drága, drágább, mint régen. De vajon igazuk van-e?
Ahhoz, hogy alaposan utánajárjunk a kérdésnek, három autót vettünk alapul, olyanokat, amik reprezentatívak és megszakítás nélkül jelen voltak, illetve vannak a magyar piacon. Belépőszintnek a kisbenzines Golfot választottam, közepes szedánnak a dízel Peugeot 405-öst és leszármazottait, végül - mivel sokan az elérhetetlenné váló élményautózást siratták - az MX-5-öt.
Gazdasági környezet a '90-es évek elején
Az 1990-1991-es időszak még így is csalóka, mert ahogy a visszafojtott lélegzet után zihál az ember, úgy a felszabaduló gazdaság sem rögtön egy normális állapotban talált magára, előbb erős kilengéseket mutatott. '91-ben például 31%-kal tetőzött az infláció, ezután lassan normalizálódott. Nem is kapkodott a nép az autók után, a fővárosi autópiacon 1200 jármű között jegyzetelő újságírók is csak egy-két adásvételről számoltak be.
Az autók ára és a fizetések alakulása
Itt muszáj ideiglenesen összezavarni az olvasót: az autók úgy drágulnak, hogy közben nem drágulnak. Az 508-as kétezres BlueHDi-vel ma tízmillió forint körül mozog, míg a '90-ben gyártott ükapja hasonló motorral volt 1,430 millió. Ez ma korrigált áron 20-21 millió forintot jelentene. Ám a magyarázat csak félig gyökerezik az inflációban, a másik fele a fizetésekben keresendő.
Szintén 1990-ben a havi nettó átlagkereset 12 234 forint - ma egy Chivas Regalt, vagy egy érdemesebb furmintot kapunk ennyiért -, a nettó minimálbér még kétségbeejtőbb, 4500 forint volt. Ha nem költött volna másra az egyszerű melós - nem eszik, nem fűt -, 39 évig kellett volna villanykörtéket csavargatnia a kanizsai Tungsramban egy új MX-5-ért. Valójában tehát lehetetlen volt egy élet alatt annyi pénzt félretenni, hogy egyszer végre roadsteri szél fütyülje a tüdejébe ragadt Symphoniát.
Autóvásárlás reálértéke: 1990 vs. Ma
Nézzük meg egy táblázatban, mennyi időt kellett dolgozni egy autóért 1990-ben, és mennyit ma:
| Autómodell | Év | Ár (Ft) | Átlagos nettó havi fizetés (Ft) | Hány havi fizetés az autó ára | Hány év munkabér az autó ára |
|---|---|---|---|---|---|
| Peugeot 405 dízel | 1990 | 1 430 000 | 12 234 | 117 | 9.75 |
| Peugeot 508 BlueHDi | Ma (kb. 2020-as fizetés alapján) | 10 000 000 | 244 609 | 41 | 3.4 |
Ez a táblázat világosan mutatja, hogy míg a Peugeot 405-ös dízelváltozatának ára 1990-ben több mint 9 évnyi átlagfizetést emésztett fel, addig a mai Peugeot 508-as, bár nominálisan drágább, már "csak" alig több mint 3 évnyi átlagfizetésbe kerül. Közben viszont elfelejtjük, hogy az évek alatt az átlagkereset is egyre nőtt (2020-ban a KSH szerint nettó 244609 forint), ráadásul sokkal gyorsabban, mint ahogy az autó drágulni tudott. Így mostanra átlagosan negyed annyit kell dolgozni egy új autóért, mint 1990 környékén. Tehát azt a kijelentést, hogy az autó egyre drágul, ha el nem is vetjük teljesen, legalább az irányát meg kell fordítanunk: nem most olcsó, régen volt drága.
Az abszolút áremelkedés okai
Az árak azóta folyamatosan nőnek, az elmúlt tíz évben valóban szembeötlő, milliós nagyságrendet ugrottak. Ez nem csak annak köszönhető, hogy kis szünet után ismét emelkedni kezdett az infláció, a fő ok inkább az, hogy kormányzati és vásárlói nyomásra eurómilliárdokat kell biztonságtechnikai és emisszió-csökkentő fejlesztésekre költeni.
Ezzel kapcsolatban érdemes tisztázni valamit: ha eddig érlelte magában az olvasó azt az érvét, hogy bezzeg a Zsiguli olcsóbb volt, hát azért volt olcsóbb, mert - bár minden tiszteletem a Ladáké, de - objektíve, akár emberéletekben is mérhetően rosszabb volt. Cserébe ezek a fejlesztések nem csak roppant összegekbe, de súlyba is kerülnek: így lehet az, hogy az 508-as fél tonnával nehezebb, mint a 405-ös volt; a 2021-es M3 meg majd' egy súlyban lesz az E39 M5-tel úgy, hogy utóbbit még 5 literes V8 mozgatta.
Az autóipar nagyobb változások előtt áll, mint az elmúlt száz évben bármikor - Boros Péter
A filléres, grammnyi mutatók és számlapok helyett is érintőképernyők mutatják az információkat, közben a tükrök - és a sofőr - helyett kamerák, tucatnyi szenzor és radarok nézik az utat, ezek tetejében pedig épp egy technológiai küszöbön gyötrik keresztül magukat a gyártók, melynek költségeit valakire terhelni kell: így például az elektromos autózásért az is fizet, aki soha nem fog EV-t venni.
Forgalomból való kivonás Magyarországon
Költségek és profit az autógyártásban
A kutatás-fejlesztés az autó árának majd 20%-át teszi ki, a felhasznált nyersanyag és a gyártás a 60%-át. A kisebb modelleken kereshető haszon eközben alig 4-6% körül mozog, miközben például a Porsche autónként átlagosan 5 millió forintot nyer. Éppen a szűkös profit és a magas költségek miatt mozdul a piac a nagyobb és komplikáltabb modellek felé, így gyakran egyazon típus szegmenst is lép az évtizedek alatt: tehát a hibát akkor követjük el, ha az egyes modelleket változatlannak tételezzük - ha az ember minden sejtje és talán a világnézete is kicserélődhet hét év alatt, akkor egy Golf sem feltétlenül fogja ugyanazt képviselni, amit 30 évvel ezelőtt.
Fenntartási költségek
Mivel a fogyasztói árindex-kosárba - a mindennapi élethez szükséges árucikkek közé - a személygépjármű bele sem tartozik, kitérünk az autó fenntartásának költségeire is. Míg 1990-ben átlagban évi 77860 forintba került egy 1300-as Lada fenntartása, addig a megemelt benzinár (taxisblokád), a kötelező biztosítás önálló intézménnyé való kiszervezése (korábban a benzin árába volt beépítve) és a meredek infláció miatt ez az összeg 1991-ben már 129000 forint volt. Ez a fizetési szinttel korrigálva ma durván évente 2 millió forintnak felel meg, miközben ma hozzávetőleg 1 millió forintot költünk autófenntartásra. Tehát ez is olcsóbb lett.
További tényezők
Egyetlen szempontot (jó, lehet, hogy többet is) nem vettem figyelembe, ami torzíthat a képen. Rengeteg olyan dologra kell manapság költeni, amire régen nem kellett: okostelefon, Netflix, kondibérlet, jógamatrac, drón, a gyereknek különmatek, a tengerimalacnak inzulin meg szívgyógyszer - hogy ezek mellett kevesebb jut-e például autóra, azt nehéz lenne megállapítani.
Az autóvásárlás adminisztratív terhei napjainkban
Használt autó vásárlásakor az egyik legfontosabb teendő a kötelező biztosítás megkötése. Első lépés: kötelező biztosítás kötés. Az adásvételi szerződés aláírása után, mielőtt egy métert is gurulnál az új autóddal kötelező biztosítást kell kötnöd. Ezt követően, az adásvételi szerződés megkötésétől kezdve 15 napod van az átírást elintézni.
Az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga) egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. Az eredetiségvizsgálat célja igazolni és felülvizsgálni azt a tényt, hogy a gépjármű állapota megegyezik-e a gyári eredeti állapottal, illetve hogy az azonosító adatok megfelelnek-e a nyilvántartásoknak. Ezek mellett még számos olyan lehetőség van, mely segíti a beazonosítást, hiszen a vizsgálat technológiái lehetővé teszik bizonyos jellemzők bevizsgálását is. Eredetiségvizsgálatra leggyakrabban tulajdonosváltás esetén van szükség, vagyis használt autó adásvételekor. Ez az egyik legfontosabb adminisztratív lépés az átírás előtt. Éppen ezért célszerű az egész folyamatot előre megtervezni: adásvételi szerződés, kötelező biztosítás, eredetiségvizsgálat, majd átírás. A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában. Fontos, hogy ha a 60 napos érvényességi idő lejár, akkor új eredetiségvizsgálatra lehet szükség. Használt autó vásárlásakor a kötelező biztosítást már az adásvétel napján meg kell kötni. A kötelező biztosítás megléte az egyik alapfeltétele a jármű átírásának.
Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?
Az eredetiségvizsgálat díja Magyarországon hatóságilag szabályozott, és a jármű típusától (személyautó, motorkerékpár, teherautó stb.) valamint a motor hengerűrtartalmától függően változik. Ha az eredetvizsgát megszerezted, foglalhatod az időpontot az okmányirodába. A gépjármű átírást elvégezheti a kereskedő vagy te is. Ilyenkor a szerződéskötéssel egyidejűleg kötnöd kell az autóra egy kötelező biztosítást (legalább egy biztosítási ajánlat szükséges az ügyintézéshez). Kifizeted a kereskedőnek az eredetiségvizsgálat díját, a vagyonszerzési illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díját (6-6000 Ft) és aláírsz egy meghatalmazást, hogy a nevedben eljárhasson. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezést, eredetvizsgát, és az átírást. Ha magadnak intézed az átírást, ugyan ezeket a lépéseket kell neked is végigjárnod. Nem természetes személyek (pl. cégek) esetében más szabályok vonatkozhatnak.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. A zöld rendszámra jogosult környezetkímélő gépkocsi fogalmát a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet tartalmazza. Ha az okmányirodában kifizetted, amit ki kell, ott helyben rögtön kinyomtatják és odaadják a nevedre szóló forgalmi engedélyt, a törzskönyvet pedig a bejelentett lakcímedre postázzák majd. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.
A gépjárműadó a Magyarországon forgalomban lévő járművek után fizetendő éves kötelezettség. A pontos összeg a jármű teljesítményétől (kW) és korától függ, ezért érdemes előre kiszámolni, mennyi lesz a gépjárműadó. A cégautóadó a vállalkozások által használt személygépkocsik után fizetendő havi adó. A pontos összeg a jármű teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi besorolásától függ, ezért érdemes előre kiszámolni, mennyi lesz a cégautóadó.
tags: #szemelygepkocsi #arak #regen