Suzuki SX4 tengelykapcsoló légtelenítési útmutató és a nehéz váltás okai

Ön ismeri a járművét, ezért feltűnő lesz, ha másképp kezd viselkedni. Az alábbiakban felsoroljuk a nehéz váltás okait, illetve azokat a lehetséges jeleket, amelyek arra utalnak, hogy szükség lehet a sebességváltó ellenőrzésére vagy javítására.

Melyek a nehéz váltás okai?

10 jel, ami utalhat meghibásodhat sebességváltóra:

A sebességváltó nem kapcsol, vagy nem marad sebességben
A váltások késnek vagy hiányoznak a sebességfokozatok
A sebességváltó csúszik vagy a motor magas fordulatszámon pörög
A sebességváltó folyadék szivárog
Égett szagot érez
Ha zúgó vagy csörgő zaj hallható
Az autónak csökkent a teljesítménye
Kigyulladt a motorellenőrző lámpa (CHECK ENGINE) vagy a túlvezérlés (Overdrive) lámpa
A sebességváltók csikorognak váltás közben
A kuplung nagyon alacsonyan vagy nagyon magasan fog

Ha sebességbe kapcsoláskor nem mozdul a váltókar, akkor lehet probléma pl. a szivárgás miatti alacsony váltóolaj szint, maga a váltó, a váltókábel.

Ha a sebességváltónak sokáig tart sebességbe kapcsolni, akkor előfordulhat, hogy a sebességváltó folyadékszintje alacsony, mert szivárgás vagy a karbantartás hiánya miatt szennyeződött, de akár víz is beszivároghat az egységbe. Ezt az állapotot okozhatja az alacsony váltó olajszint, a karbantartás hiánya, valamilyen szennyeződés, illetve a sebességváltó alkatrészeinek kopása is. Az alacsony váltó olajszint túlmelegedést is okozhat, amely károsíthatja a váltó belső alkatrészeit.

A jármű alatti piros folyadék annak a jele, hogy valószínűleg szivárog a váltófolyadék az egyik hűtővezetékből vagy tömítésnél. Ez nemcsak a sebességváltónak árt, hanem veszélyes is, ha a folyadék forró csőre vagy más, érzékeny felületre szivárog. Ellenőriztesse az olajszintet a megfelelő folyadékszint és állapot tekintetében.

Az égő szagot általában valamilyen folyadék szivárgása okozza, vagy bizonyos esetekben a folyadék alacsony szintje okozza égett kuplung szagát. Ha gyorsan észleli a folyadékszivárgást, akkor megmentheti a sebességváltót a károsodástól.

Baleno acélfelni specifikációk

A sebességváltó belsejéből érkező zúgó, kattogó vagy csörgő zaj általában rossz csapágy, bolygómű sérülés vagy egyéb belső probléma tünete.

Ha a jármű nem húz, vagy erősen csökkent a teljesítménye, ugyanakkor a motor megfelelően működőnek tűnik, akkor ennek oka lehet belső erőátviteli probléma, hibás féknyereg vagy féktömlő miatt működő fékek, vagy a fedélzeti számítógépnek a motor védelme érdekében korlátozott teljesítménye is.

A motorellenőrző lámpa jelzése a motoron kívül másra is vonatkozhat. Ki kell olvasni a hibakódokat, hogy mely rendszerekben és áramkörökben jelentkeztek problémák.

Ha a kézi sebességváltó váltáskor csikorog, az általában a kuplunggal kapcsolatos jelenség, maguknak a sebességváltóban lévő váltószinkronizáló gyűrűk kopása vagy törése, illetve a váltó kopási vagy beállítási problémái.

Ha a kuplungpedál nagyon alacsonyan fog, az általában a kuplungot működtető összekötő vagy hidraulikus rendszerrel kapcsolatos probléma. Egy egyszerű beállítás vagy légtelenítés megoldhatja ezt a problémát, ha nincs hidraulikus szivárgás.

Ismerje meg a Suzuki Hayabusát

Ha a manuális váltó nem veszi a sebességet az autó beindított állapotában, de leállított motorral lehet váltani, akkor a probléma a nyomólap vagy a kuplungtárcsa lehet.

Ha az autó nem veszi az 5. sebességet, vagy kidobja az 5. sebességet, érdemes levenni a sebességváltó burkolatát, és megnézni, hogy a szinkronizálás során az ötödik fokozatban elforog-e a fogaskerék. Elképzelhető, hogy egy törött alkatrész vagy az alacsony váltó olajszint nem engedi kapcsolni az 5.

A váltókar és a tényleges sebességváltó szerkezet között sok fém alkatrész van, amelyeket gömbcsuklók kötnek össze. Ez az összeköttetés a motortól balra lévő sebességváltó és az utastér közepéhez közel lévő váltókar között van.

Ha egy manuális váltó nem veszi a sebességet, vagy az automata váltó beragad (pl. P állásba), a legvalószínűbb ok manuális váltónál a kuplung és/vagy a nem időben cserélt váltóolaj.

Manapság a járművek műszerfalán számos lámpa figyelmeztet, mielőtt gond lenne. Ha ezek közül a lámpák közül valamelyik kigyullad, az a jármű valamelyik alkatrészének hibáját jelentheti, amelyet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Most, hogy beértünk a télbe, sokaknál merül fel problémaként, hogy nem fűt rendesen az autó. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani a fűtéshiba jellegét, tudnunk kell, hogyan melegszik fel az utastér. A hűtőfolyadék az egyik kulcseleme a fűtésnek, ez veszi fel a motorműködésből leadódó fölösleges hőt. A folyadék zárt rendszerben történő keringtetéséért a vízpumpa felelős.

A fűtés-hűtés rendszert két fő részre bonthatjuk, melyeket a termosztát választ szét. A termosztát az adott hőmérséklettől függően nyit vagy zár: alapból hideg motornál elzárja a hűtőfolyadék útvonalát. Ilyenkor nem cserélődik a vízjáratokban a folyadék, ezáltal gyorsabban tud felmelegedni a motor. Amint eléri ideális üzemi hőmérsékletét a motor, úgy a termosztát teljesen vagy csak részben kinyit, utat engedve ezáltal a motorban felmelegedett hűtőfolyadéknak.

Az autó elejében található radiátorban először lehűl, majd így visszamegy a motorba, és kering tovább. Jellemzően a műszerfalba is szerelnek gyárilag egy radiátort, melyet a kisebbik körbe kapcsolnak: a fűtéscsap különíti el a rendszertől. Amint benyomjuk a fűtést, a csap egyből kinyílik, és a belső radiátorba keringő felmelegített hűtőfolyadék felmelegíti az alkatrészt.

A fűtés meghibásodásáért nagyon sokszor okolható a rossz termosztát. Erre adhat gyanút, ha sok idő eltelik, mire a hűtőfolyadék üzemi hőmérsékletre melegszik, netán ha vezetés közben visszahűl. Abban az esetben, ha a hűtőfolyadék hőmérséklet jelzője nem áll meg középállásban a műszerfalon, akkor feltehetőleg az a gond, hogy nem nyit ki a termosztát. Ilyenkor is meg kell vizsgáltatni az alkatrészt, szükség esetén pedig cseréltetni.

Persze nem feltétlen a termosztát a hibás a gyenge fűtésért. Amikor túl alacsonyra kerül a hűtőfolyadék szint, netán levegőssé válik a hűtőrendszer, akkor is tapasztalhatunk olyan tüneteket, mint a rossz termosztátnál. A rendszer belevegősödését magunk is leellenőrizhetjük: ha bugyogást hallasz a kesztyűtartó alól, akkor szinte biztos, hogy levegő került a rendszerbe.

Amennyiben elfelejtjük időben cserélni a hűtőfolyadékot, vagy gyenge minőségűt töltünk a kocsiba, akkor könnyebben eltömődhet a radiátor és a fűtés-hűtés rendszer egyéb elemei egyaránt. Ezt a hűtőfolyadék elszíneződéséből is észlelhetjük: amennyiben rozsdás színűvé, zavarossá válik, akkor eltömődött a radiátor. Ilyenkor nem elég új folyadékot tölteni a hűtőrendszerbe, ki is kell tisztíttatni azt.

Bizony a kiegyenlítő tartály kupak is lehet ludas azért, ha fázunk a kocsiban. A kupak nem csak a nyílást zárja le, hanem a benne lévő szelep segítségével tartja optimális nyomás alatt a hűtőrendszert. A szelep egy bizonyos nyomás fölött kinyit, viszont ha meghibásodik, akkor az előírtnál alacsonyabb nyomásnál, a kelleténél hamarabb nyit ki, így a hűtőfolyadék kinyomódik a kupaknál.

Szélsőségesebb esetekben a fűtés leállását a kezdeti stádiumban lévő hengerfej meghibásodás is okozhatja. Ilyenkor valószínűleg a hengerfej tömítésének átégése áll a háttérben.

Ami megkülönbözteti a GIN 801 Bt.-t a többi autószerelő műhelytől, az az átfogó diagnosztikai megközelítésünk, valamint az a szakértelem és sokéves tapasztalat, amellyel pontosan meg tudjuk határozni a sebességváltó problémájának gyökerét.