Suzuki Swift Alváznyúlvány Problémák és Karosszéria Javítási Tudnivalók
Magyarországon a karosszéria javítás árak törés vagy horpadás esetén körülbelül 20.000 Ft/elem, míg rozsdásodás esetén 25.000 Ft elemenként. A karosszéria lakatos óradíjak pedig átlagosan 15.000 Ft. Persze ezek abszolút átlagárak, elemenként és a sérülés mértékétől függően változnak, további befolyásoló tényező az autó gyártmánya és típusa is.
A Korrózió Keletkezése és Javítása
Minél idősebb egy gépkocsi, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elöregszik a karosszéria és a rozsdásodásokat szükséges javíttatni. Legnagyobb költséget az ajtók, a lökhárítók, a hátsó sárvédők és a tető lakatolása jelenthet.
Tegyük fel, hogy az ajtót érő külső behatás következtében a kasztni behorpad. A horpadás mértékétől függően a lakk, vagy a festék le is pattanhat. A lepattant védőréteg helyén elkezdődik a korrózió, avagy a rozsdásodás. Ezen folyamat során bármely szakaszban dönthetünk a sérülés javíttatása mellett, viszont én azt javaslom, hogy a lehető legkorábbi szakaszban ezt megtenni, ugyanis minél “súlyosabb” a sérülés, értelemszerűen annál többe kerül a javíttatás.
Míg például az ajtó fényezését ért karcolás esetében lehetséges, hogy “csak” a lakkréteg sérült, így akár már 12.000 Forintos újralakkozási munkadíjjal megúszhatjuk. Törött ajtó karosszéria javítása hozzávetőlegesen 16.000 Forint, plusz fényezés 20.000 Forint, mely összesen 36.000 Forint.
Behorpadt a kaszni? Lakk, vagy festék lepattogzás javítása: akkor, ha például enyhe horpadás keletkezik a kasztnin, melyet viszonylag könnyen orvosolnak a karosszéria lakatos mesterek, ám a lepattant lakk, vagy festék réteget mindenképpen javítani szükséges, hogy nyomtalanul eltüntessék a sérülés nyomait.
Baleno acélfelni specifikációk
Karosszéria töltőanyag használata - DIY tippek egy bemutató autó építőtől
Fényezési munkálatok
Amennyiben karambolos autóról van szó, melynek során a fényezés is megsérült, abban a karosszéria javítása után újra kell fényezni, színrefújni, lakkozni, és/vagy polírozni az adott elemet, vagy elemeket. Az autó fényezése elengedhetetlen befejező művelet a karosszéria lakatolása után.
Karcolások javítása: minden autótulajdonos ismeri ezt a bosszantó érzést, amikor új karcolást fedez fel az autóján, depláne, ha nem a saját hibájából keletkezett. Ebben az esetben a karcolást el kell tüntetni, majd az elemet, részt fényezni.
Mattulás javítása: ez a probléma leggyakrabban idősebb autóknál figyelhető meg, amikor a gyári lakkréteg már nem csillog olyan szépen, mert megrágta az idő vasfoga. Esetleg olyan éghajlati tényezők állnak fenn, hogy erre szükség van, például tengeri, sós levegő a mediterrán térségekben.
Fényezés témakörben szót kell ejteni a másik közkedvelt módszerről, az autófóliázásról is. A kettő egyáltalán nem ugyanaz, nem jobb, vagy rosszabb, csak más. Alapvetően fóliázni csak kívül lehetséges a kocsit, fényezni kívül és belül is lehetséges.
Abban az esetben, ha a karcolás, vagy horzsolás mélyebb, a javítási folyamat ugyan azonos, viszont a felhasznált anyagmennyiségek növekednek. Miután a törött, vagy sérült lökhárítót megjavították, utána színre kell fújni, vagy fóliáztatni szükséges, persze csak abban az esetben, ha az autó lökhárítója eredetileg is festve volt.
Ismerje meg a Suzuki Hayabusát
Szélvédő Javítás és Csere
Szélvédő javítás: kisebb (egyenként maximum egy pénzérme nagyságú) pont alakú sérülés esetén alkalmazható, általában fizeti a biztosító, költsége: 5.000 és 15.000 Forint között helyezkedik el.
Szélvédő csere: nagyobb sérülés, vagy mélyebb, szélesebb kiterjedésű repedések esetén jön szóba az autóüveg cseréje. Ebben az esetben az szélvédőjavítással és/vagy cserével foglalkozó szakember munkadíján felül meg kell vennünk magát az autóüveget. Lehetséges első és hátsó szélvédő cseréje is, utóbbi a drágább, mert ezekben általában fűtőszál fut keresztben és szinte minden autóban színezett valamilyen formában ez az üveg. Ehhez az összeghez még hozzá kell számolnunk magának a szélvédő üvegnek az árát, mely nagyjából 9-21.000 Ft közötti összegre tehető.
A sikeres javítás esélye az idő múlásával az alábbiak szerint csökken: ha kisebb, mint egy pénzérme: 99%, ha már továbbrepedt: 70%, és ha a repedés már 10 cm-nél is hosszabb, sajnos itt már csak 20% az esély.
A Javítási Költségeket Befolyásoló Tényezők
- Az autó gyártmány és modell: általánosságban elmondható, hogy az újabb és a luxusautók javítása többe kerül, mint a régebbi autóké.
- Elhelyezkedés: A helyi munkaerőköltségek, az alkatrészek elérhetősége és az autószervizek közötti verseny szintén befolyásolhatja a fizetett összeget.
- A karosszérialakatos műhely: több lehetőség áll a rendelkezésünkre, mint például, hogy autónkat márkakereskedésbe, független lakatosműhelybe vagy mobil szervizbe visszük-e. Általánosságban elmondható, hogy a márkakereskedések szervizei kerülnek a legtöbbbe, noha nyilvánvalóan megvan az ezzel együtt járó előnyük is.
Jó tudni, hogy segítséget is kaphatunk a karosszérialakatos műhely kiválasztása előtt, mégpedig oly módon, hogy előzetes árkalkulációt kaphatunk ingyenesen nagyon sok szervízben. Érdeklődd meg a biztosítódtól, hogy vannak-e olyan preferált lakatosműhelyek, amelyek közül választhatsz a kárigény felgyorsítása érdekében.
Hol Javíttassuk Az Autót?
Mindeképpen javaslom, hogy ellenőrizhető, leinformálható szakemberhez fordulj, már csak a garancia miatt is. Hiszem mit tudsz tenni, ha egy kedves ismerősöd rossz munkát végez az autódon? Kellemetlen és kényelmetlen helyzet mindenkinek. Ráadásul a javíttatás extra költséggel jár majd, mintha kétszer végeztetted volna el az adott munkát.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Általában előzetes szemrevételezés és kárfelvétel történik, majd árajánlatot, árkalkulációt készítenek. Ezután időpontot kell egyeztetni, amikor szeretnéd vinni az autót.
Könnyű a válasz, természetesen nálunk a Qjob-on, a legjobb szakemberek egy helyen. Nem jellemző, általában az állapotfelmérés és árajánlat kérés ingyenes. A Qjob-ot hónapról-hónapra egyre több szakember és megbízó használja.
A Suzuki Swift Alváznyúlvány Problémái
Egy használt autó átnézésekor nem elég a festékréteg vastagságát mérő műszerrel felszerelkezni. Mert a kívül érintetlennek és rozsdamentesnek tűnő autók alul fájó meglepetéseket tartogathatnak.
A segédkeretek pont azért korrodálnak, amiért a futóműben a lengőkarok is. A bölcsőket többnyire melegen sajtolják és két sajtolt elemből erősítik össze őket ponthegesztéssel. Mivel a lemezek végig sincsenek hegesztve, a két fél összeeresztésénél bejut a víz és idővel szétporlik az egész. A gyenge alapanyag miatt szokás a segédkeretet vastagra méretezni, hogy az anyagmennyiség kompenzálja az anyagminőség korlátait.
Az angolul subframe, németül Fahrschemel vagy Hilfsrahmen néven futó segédalvázkeret az 1990-es évek közepétől kezdett általánossá válni az új autókban. Nagyon hasznos eszköz, mert a segédvázra előszerelhető komponensekkel könnyebben és gyorsabban beépíthető a futómű az autógyárban, mind az első, mind a hátsó.
Talán a felületkezelést elhanyagoló autógyártók abban bíztak, hogy a segédváz elég vastag anyagból van ahhoz, hogy csak az autó élettartamának végére rozsdásodjon el. De nem így lett, a segédkeretek rozsdásodása nagyon sok autón súlyos típusbetegség.
A téma kapcsán bontósokkal, autószerelőkkel, alvázvédelemmel foglalkozó szakemberekkel beszélgetve a Mercedes-Benz W168, az A-osztály első generációja volt a leggyakoribb példaautó, amiről a bölcsőrozsdásodás kapcsán hallottam. Ugyanaz az Opel Meriva alulról. Sokszor olyan autókon is kuka a segédkeret, amelyek karosszériája a felszínen korróziómentes, a sárvédőívek, a küszöbök és a lemezek még épek.
A legnépszerűbb használt autók közé tartozó Opelek körül a bölcső korróziója jellemző gond a H Astrán, az első generációs Meriván vagy a 2000-2006 közötti C Corsán. Az átrozsdásodott segédkeret simán bukási ok a tisztességes műszaki vizsgákon.
Gyári új alkatrésszel a bölcsőcsere költsége az autó értékének aránytalanul nagy részét tenné ki. Szerencsére van elég autó a bontókban, amelyekből kinyerhető egy még évekig használható alkatrész.
Olasz autók bölcsőjével lehet igazán jól járni. Újat venni belőle aránytalanul nagy költség. Én a család egyik Opeljéhez és egy 159-es Alfához kerestem volna, de a cikk kapcsán megkérdezett márkaszervizekben a gyári új alkatrészek ára 200 és 400 ezer forint között szórt. Ugyanaz az A Meriva a segédkeret cseréje után.
A segédkeret cseréjének időszükséglete erősen autófüggő. Elég lehet pár csavart oldani eltávolításához, más autókban jóval nagyobb feladat a lebontása.
Tehát ha használt autót kerestek és nincs mód műhelyben megemelni az autót vagy aknából alánézni, feküdjetek be a kocsi alá és nézzétek meg jó alaposan, milyen állapotban van a motor alatti segédkeret!
Volt olyan régi Swift, amiből kiszakadt elől a lengőkart tartó nyúlvány, annyira elrohadt.
Tanácsok és Megelőzés
Hiába kezelem majd le hiába csiszolom le és teszem rendbe, azért azt mégsem tehetem, hogy a hibátlan fényezésemet nekiállok és leszedem.Ezért minden szépen lassan rozsdásodni fog.Bentről.
Amit írsz, az egy dolog, amiről én, meg másik, hogy maga a lemez nem volt valami fényes. Gondolom, hiába a legprofibb utókezelés, ha mag az anyag indul meg.
Lehet, hogy sok lemezt tároltak párás környezetben, így rozsdafoltok keletkeztek, de azt nem értem, ha galvanizált a karosszéria akkor ebben a technológiában kell keresni a hibát, hiszen egy pácfűrdőn megy keresztül ami mindent levisz azért, hogy ez a vékony réteg tökéletesen rátapadjon.Ha a pácfürdőben eltöltött idő, illetve ezen fürdő "legyengült" nincs tökéletes tapadás és akkor a következő rétegek sem tapadnak rá.
Sztem amit tudsz tenni: pótold a garanciális átvizsgálásokat ha tudod, majd reklamáljad meg.
Ha a szervizpecsétjeid rendben vannak érdemes egy szakszervizbe bevinni, mert ez a rozsda belülről kifelé jön.
Bezárom magam mögött a lépcsőházajtót, és a parkolón keresztül elindulok a metrómegállóba. Önkéntelenül is mustrálom az autókat: az egyiken a sárvédőívek hólyagosodnak, a másikon a küszöb alja ragyog narancssárgán. Ha már kívülről is látszik a rozsda, az esetek többségében a lemez alatt még nagyobb a baj.
Persze nem lehet minden karosszériaelemet készen kapni, sokszor a táblalemez jelenti a kiindulást; precíz munkával abból készül a gyárival megegyező formájú alkatrész. Egy ilyen műtét a végére nem lesz olcsó, a fényezéssel együtt már az autó piaci értékét közelíti.
A korrózió más: ha elkezdjük megbontani a problémás részt, simán belefuthatunk a végeláthatatlan szívásba, ami csak eszi a munkaórákat, és Föld körüli pályára állítja a projekt összköltségét.
A tapasztalatok szerint konszernen belül is nagy a szórás, ami a rozsdásodási hajlamot illeti. Az Audik bírják a legjobban, ami nem is csoda, hiszen már a nyolcvanas évek közepén, a 100-as és 200-as modelleknél bevezették a teljes egészében galvanizált karosszériát.
A Volkswagen és a Seat elmarad az Auditól, de a rokon márkák közül a Škoda a legproblémásabb. A 2000 körüli-utáni évjáratok már egész jók mindből.
A másik örök sláger a BMW: amikor Papp Tibi az Avensis-utódot kereste, testközelből szembesült azzal, hogy az E46-os hármasok már rohadós korba léptek, nagyon nehéz rozsdamenteset találni.
A harmadik német prémiummárkának, a Mercedesnek volt egy sötét évtizede: 1993 és 2003 között botrányosan tudtak rohadni. Erről nagyrészt a vízbázisú festék tehet, amit akkor kezdtek használni környezetvédelmi megfontolásból.
Egészen cifrán, szinte bárhol képesek elrohadni a 2004 előtt gyártott Opelek is, ezeket a lakatos nagy ívben kerülné, ha magának kellene autót választania.
A Fordok sem tűnnek sokkal tartósabbnak, náluk is egészen a 2004-es gyártásig jellemző az esetenként brutális lemezhiány.
A japánokat többé-kevésbé egy kalap alá veszi a szakember: jellemzően belülről kifelé rohadnak, a hátsó váznyúlványoknál kezdődnek a bajok, majd következnek a kerékjáratok, sárvédőívek. Mire ezek kívülről is látszódnak, addig az egyik nyúlvány szinte biztosan megadja magát. A Mazdákkal különösen sok a tennivaló, Csaba szinte nem is látott ezekből rozsdamenteset. A másik ellenpontot a Toyota jelenti, legalábbis az 1995 után gyártott modellek. A Yaris, a Corolla és az Avensis egyaránt sokáig bírja garázs nélkül is, ha nincs külső sérülés. Amikor először hozzájuk kell nyúlni, helyenként még fellelhető rajtuk a gyári alváz- és üregvédő.
Olasz autók közül a legendásan rohadós Ritmo, Argenta és Croma már teljesen kikopott a forgalomból, a kilencvenes években pedig ott is egyre több típus jött ki galvanizált kasznival. Ennek ellenére a Tipók már elporladtak, a nyúlványproblémás Puntók pedig gyakori vendégei a lakatosműhelyeknek.
Bármire képesek viszont a franciák, ezt nemcsak a mindenhol viszkető 205-ösünk támasztja alá. Sokszor előfordul, hogy a festék látszólag egyben marad, alatta pedig csendben elfogy a lemez anélkül, hogy észrevennénk. Amikor már látszik, nagy a baj.
Ezek persze nem általános érvényű megállapítások, hiszen a rohadósnak mondott típusokból is találunk makulátlan példányokat, ahogyan a legendásan tartós kasznik is elfáradnak, ha csak ütik-vágják őket. Akkor sem kell beletörődni a pusztulásba, ha nem tudjuk garázsban tartani az autót, a gondos karbantartás sokat segíthet. A műanyag betétek mögé, a díszlécek könyékére és a kis zegzugokba is érdemes legalább évente egyszer belesni, és megszabadulni az ott összegyűlt szennyeződésektől.
Az utólagos alváz- és üregvédelemmel szintén jelentőse megnövelhetjük a karosszéria élettartamát. Ha pedig már felbukkant a rozsda, minél hamarabb megszüntetjük, annál kevésbé fog fájni a pénztárcánknak.
És hogy ezek alapján mit venne a karosszériás? Toyotát, mert egészen tartós karosszériába került a megbízható technika.