Suzuki Bandit 600 Karburátor Beállítási Útmutató: A Megbízható Működésért
A Suzuki Bandit sok motoros számára egy rendkívül jó és megbízható mindennapi társ, amely hosszú távon hűségesen szolgál. Azonban mint minden belsőégésű motor esetében, kulcsfontosságú az üzemanyagellátás szabályozása, annak pontos és biztonságos működése érdekében. Egy karburátorral felszerelt motor, mint a Bandit 600, különös figyelmet igényel, ha a teljesítménycsökkenés vagy rendellenes működés tünetei jelentkeznek.
Amikor Egy Henger Megáll: Hibaelhárítás és Kezdeti Lépések
A múlt héten egyszercsak megállt az egyik henger. Leesett az alapjárat, és elindulni csak hosszan csúsztatott kuplunggal tudtam. Megijedtem persze, nehogy valami komolyabb gond legyen, de konzultáltam a bandit.hu fórum segítőkész tagjaival, és megnyugtattak, hogy valószínűleg csak az egyik karbi túltolja az üzemanyagot, és azért nem megy. A tünetek is erre utaltak: fehér füst és elégetlen benzin szaga a kipufogóban, időnként pedig benzincsöpögés nyomai a karbi alatt.
Kaptam egy megatippet, hogy valószínűleg elég csak kikötni a karbit annyira, hogy jól meg tudjam rázni, és helyre kerül a tűszelep, de sajnos ez nem jött be, így muszáj volt nekilátnom a karburátor szétszedésének és teljes tisztításának. Rögtön XBR Peti barátom örökbecsű mondása jutott eszembe: "Egy karbi egy gond, sok karbi sok gond." De engem nem olyan fából faragtak, hogy beijedjek ilyesmitől, végül is az XBR karbiját már jópárszer szétszedtem, ez sem lehet nagyon más, csak négyszer annyi van mindenből!
A Karburátor Tisztítás Lépésről Lépésre
A gépkönyv elővétele után kezdődött a munka. Elsőként összedobtam egy 4-rekeszes dobozt, hogy az alkatrészeket ne keverjem össze. A karburátor kiszedése után következett a membránok és súbertűk kiszerelése. Szerencsére mind épnek és egészségesnek látszott, nem volt szakadt vagy sérült egyik membrán sem, és a tűk is egyenesek és hibátlanok voltak.
Aztán következett az izgalmasabb rész, az úszóház és a fúvókák szemrevételezése. Hát mit mondjak, jó koszos volt minden, akármi is legyen végül a probléma megoldása, erre a karbira bizony alaposan ráfért már a pucolászás. Be is áztattam a fúvókákat benzinbe pár órára, majd a dremel finomszőrű drótkeféjével eltávolítottam róluk az oxidáció nyomait, és szép fényesre tiszítottam őket. Így azért mindjárt más! Szerencsére a tűszelepek is teljesen épnek tűnnek.
Baleno acélfelni specifikációk
A fúvókák tisztítása után következett a karburátor ház és a járatok tisztítása karburátortisztító spray és sűrített levegő segítségével. Az alapjárati levegőcsavarok eléggé össze-vissza voltak beállítva, mindet egyformára állítottam. Az úszóházak tömítéseit átkentem Loctite 5923-as felülettömítővel, ami benzinálló, nem keményedik ki, így nem akadályozza a későbbi szétszereléseket.
A tisztítás és az összeszerelés után nemcsak a probléma szűnt meg teljesen, de sokkal szebb lett a hangja és sokkal egyenletesebben húz, mint előtte! Így egy igazi sikertörténet kerekedett a problémából, mindenkinek csak ajánlani tudom!
Miért Fontos a Karburátor Pontos Beállítása?
Minden belsőégésű motor esetében kulcsfontosságú az üzemanyagellátás szabályozása, annak pontos és biztonságos működése érdekében. A benzin égésének jellemzője, hogy optimálisan csak a megfelelő mennyiségű őt körülvevő levegő jelenlétében tud elégni. Ez az arány az általunk használt 95-ös és afölötti oktánszámú, benzinkúton kapható benzineknél 14.7:1, mely azt jelenti, hogy minden 1 egységnyi üzemanyaghoz 14.7 egységnyi levegő szükséges (hivatalosan tömegarány, azaz 1 kg benzinre jut 14.7 kg levegő). A benzin ilyen körülmények között tökéletesen ég el. Ha nem ideálisak a körülmények, akkor a benzin égése során többlet-károsanyagkibocsátást és teljesítménycsökkenést okoz, és ez ráadásul mind szegény, mind dús keveréknél egyszerre igaz!
Szegény Keverék: A Rejtett Veszély
Szegénynek nevezünk egy égést, ha túl kevés üzemanyagot kap egy motor és emiatt nyilvánvalóan oxigéntöbbletben ég. Ha egy motor szegényen jár, az nehezebb hidegindítást, fulladozást, nagy terhelésnél pedig öngyulladást (detonációt) is előidézhet, mely akár a dugattyú lassú, fokozatos átolvadásához is vezethet. Némileg ellentmondásos, de ha kevés üzemanyag jut be, akkor általában annak eredményeképp több hő keletkezik, melegebb a hűtővíz. Ez részben azért van, mert a kevesebb üzemanyag kevesebb hőt von el saját maga párolgásával, illetve mert a szegény égés égési ideje hosszabb, mint az optimális keveréké, s így a hőenergia nagyobb része egyszerűen átszivárog a hengerfalon ahelyett, hogy a dugattyút „nyomná le”.
Dús Keverék: A Pazarolt Erő
Ha egy motor dúsan jár, az az egyszerűbb eset. Ilyenkor a motor hidegen jár, nehezen pörög fel, csökken az elérhető fordulatszám (és ezzel a végsebesség is), elképzelhető hogy beköpi a gyertyát, füstöl, pazarolja az üzemanyagot, viszont legalább a motornak nem lesz tőle baja.
Ismerje meg a Suzuki Hayabusát
| Keverékarány | Tünetek | Hatás a motorra |
|---|---|---|
| Szegény | Nehéz hidegindítás, fulladozás, öngyulladás (detonáció), magasabb hűtővíz hőmérséklet | Dugattyú átolvadása, motor károsodása |
| Dús | Hidegen jár, nehezen pörög fel, csökken az elérhető fordulatszám, gyertya beköpése, füstölés, üzemanyag pazarlás | Általában nem károsítja a motort |
Carburetor - Working of Carburetor - How Carburetor Works Theoretically
A Karburátor Beállításának Előkészületei
A karburátor beállítása azzal kezdődik, hogy kizárjuk a más egyéb befolyásoló tényezőket. Hamar belátható, hogy a pontos karburátorbeállítás nem kivitelezhető, ha a robogón repedezett a szívócsonk melyen a motor többlet (fals) levegőt tud szívni. Ellenőrizzük, hogy jó állapotú-e a gyújtógyertya, nincs-e kirepedezve a szívócsonk, tiszta-e a levegőszűrő, szimeringek rendben vannak-e, benzincsap vákuum oldala nem enged-e át, szivató jól működik-e, stb.
A Karburátor Beállításának Módszertana és Tartományai
A beállítás módszertana tehát a fentebb leírtak alapján a dús üzemállapotból tart a szegényebb felé, majd visszakorrigál az ideálisba. A karburátor az éppen aktuális gázállástól függően különböző fúvókarendszereket és járatokat használ. Ezeket tartományoknak nevezzük, és jól jellemzi, hogy néhány tartománynak (gázállásnak) kitüntetett fúvókarendszere van.
Kezdjük azzal, hogy a karburátort a gyártó alapbeállítására hozzuk, ez egy biztos kiindulási alap lesz nekünk. Jellemzően ez úgy néz ki, hogy a súbertű közepére tesszük a zégergyűrűt, az alapjárati keverékcsavart teljesen betekerjük majd másfél fordulatra kitekerjük, illetve ellenőrizzük az alapjárati és főfúvókák méretét egy fúvókakaliber segítségével.
A karburátor beállítást mindig dúsból szegénybe, teligáz felől az alapjárat felé közelítve illik beállítani, bár utóbbi igazából opcionális. A lényeg az, hogy a különböző gázállások közben működő fúvókarendszereket tudjuk pontosan azonosítani, és értsük azt, hogy mi miatt van, hogyha teljes gázadáskor dúsan jár miközben alapjáraton pedig szegény.
Alapjárati Rendszer (teljesen elengedett gáz)
Teljesen elengedett gáznál szinte az összes keverék az alapjárati rendszeren át kerül be a motorba, hiszen a tolattyú szinte zárva van. Végezzünk egy tesztet: indítsuk be a motort, s vegyük észre, hogy hidegen, szívató nélkül (manuális szivató esetén) az hogyan viselkedik. Ha egyből beindul, pedig nem is húzzuk a szivatókart, merüljön fel bennünk a gyanú, hogy lehet, hogy eleve túlságosan dús az alapjárati keverék, máskülönben mi szükség volna a szivatóra.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Ha szükséges, üzemmeleg motornál állítsuk be az alapjárati keverékcsavart úgy, hogy mindig abba az irányba tekerjük a csavart, ahol a motor magasabb alapjáratot képes elérni. Ha túltekertük és már esik a fordulatszám, akkor túlhaladtunk az ideális keverékarányon. A magas alapjáratot korrigáljuk az alapjárati csavarral, és ezt a műveletet ismételjük addig, amíg meg nem találjuk azt a keverékcsavar-állást, ahol az alapjárati csavar pozíciója a legalacsonyabb és még így is képes járni a motor.
Negyed-gázállás (Tolattúkivágás)
Egy hajszálnyit emelve a tolattyún (gázálláson) már a negyedgázos tartomány lép életbe, ezt viszont a súberház (más néven tolattyú) légszűrőoldali kivágása határozza meg. Vegyük észre, hogy ez a kis henger az egyik oldalról lapos szögben meg van vágva. A negyed-gázállás beállítása a tolattyúkivágás módosításával történik. Ez a legtöbbször nem szükséges, viszont ha mégis, az sok tapasztalatot kíván.
Középtartomány (Súbertű és Kehelycső)
A második leggyakoribb a középtartomány (1/3 gáztól 3/4 gázig) beállítása. Ez úgy történik, hogy van egy adott átmérőjű kehelycső, melyben egy kúpot mozgatunk, a kehelycsövet ezzel változó mértékben elzárjuk. Ezt a kúpos hengert nevezzük súbertűnek, és ezen általában a fejrészen találunk 4-5 rovátkát. A súbertű magasságának változtatásával befolyásolhatjuk a középtartomány keverékét.
Főfúvóka (Teljes gáz)
A legegyszerűbb eset (de semmiképp sem kihagyható) a főfúvóka. Ez felelős a teljes gázálláson történő üzemanyag-ellátásért. A főfúvóka mérete a motor igényeihez és a környezeti feltételekhez kell, hogy igazodjon.
A karburátor beállítás tehát sok esetben türelemjáték, mely tapasztalatot és némi kísérletezési hajlandóságot kíván. Az, hogy sokat tekergettem már karburátort, segít a gyorsabb és pontosabb beállításban.