Skoda Superb termosztát DSG hiba jelei – Minden, amit tudnod kell
A Skoda Superb egy népszerű autó, amely a megbízhatóságáról és kényelméről ismert. Azonban, mint minden autónál, itt is előfordulhatnak bizonyos problémák. Két gyakori probléma a termosztát meghibásodása és a DSG (Direct Shift Gearbox) váltóval kapcsolatos gondok.
A termosztát meghibásodásának jelei
A termosztát lényegében egy hőmérséklet-szabályozóként működik minden motor hűtőrendszerében, a hűtőfolyadék áramlását nyitja, vagy blokkolja. Annak érdekében, hogy gépjárművünk termosztátjának meghibásodását meg tudjuk előzni, figyelembe kell vennünk néhány fontos szempontot, ebbe beletartozik például a hűtőfolyadék rendszeres, és gondos cseréje, annak érdekében, hogy ne kerüljön levegő a rendszerbe, hiszen ez akár túlmelegedéshez, vagy akár az érzékelők meghibásodásához is vezetne.
Az autó termosztátjának meghibásodásának fő tünete lehet a motor túlmelegedése. Ezt könnyen észre tudjuk venni, hiszen az utastérben is szokatlanul meleget fogunk tapasztalni. Ilyenkor nem nyit a termosztát, zárt helyben marad, és a hűtőfolyadék nem képes folyni. Fontos tudni, hogy ez a túlmelegedés károsítja a motort.
Ha a termosztát tönkremegy, akkor általában ez az egész hűtőrendszer nem megfelelő működését okozhatja. Ha szemmel tartjuk a műszerfalon megtalálható hőmérsékletmérőt, akkor ezt a jelenséget viszonylag gyorsan felismerhetjük, hiszen ilyenkor a mérőtű leesik, vagy hirtelen kiugrik. Ha ez bekövetkezik, akkor azt vehetjük az autó termosztát hiba jelének.
A túlmelegedés mellett a rossz termosztát egyik tünete lehet a túlhűtés is. Vagyis a motor soha nem képes elérni az üzemi hőmérsékletet. Ahogy már fentebb említettük intő jel lehet a szivárgó hűtőfolyadék is. A hűtőfolyadéknak köszönhetően tud a motor megfelelő hőmérsékletet tartani, ám a folyadék hiánya (vagy kiegyensúlyozatlansága) a motor teljesítményét is befolyásolhatja.
Ha szivárog az autónk hűtőfolyadékja vagy a jármű alól, vagy a termosztát házából, akkor valószínűleg levegő fog jutni a rendszerbe. A motor túlmelegedése, a túlhűtése egyaránt megnöveli a kipufogógáz-kibocsátást, ez pedig nem csak a környezetünkre, hanem az üzemanyag-fogyasztásunkra is rossz hatást fog gyakorolni.
Ez úgy történik, hogy a jármű nem tudja az üzemi hőmérsékletet elérni, és ilyenkor az autó termosztát hiba jelei nagy valószínűséggel a megnövekedett üzemanyagfogyasztásban is meg fognak mutatkozni. Emellett, ha a motor felöl szokatlan zajokat hallunk, akkor ez is jele lehet annak, hogy nem megfelelően működik az autó termosztátja.
Szerencsére elmondhatjuk, hogy a termosztát hiba ellenőrzés viszonylag könnyű feladat. A jármű induláskor felmelegíti a motort, ilyenkor a termosztátnak zárt helyzetben kell állnia, majd ezt az ideális (90 Celsiusfokos hőmérsékletet) fenn is tartja. Míg fenntartja a hőmérsékletet addig nyit és zár az autó termosztátja. Mégis legfontosabb feladatának a motor lehűtése számít, ilyenkor a termosztátnak folyamatosan nyitott állapotban kell lennie. Így tud szabad utat biztosítani a hűtőfolyadék folyamatos áramlásának.
Ha viszonylag sok időt vesz igénybe az autó motorjának felmelegítése, vagy esetleg túlhevül, akkor szinte biztos, hogy egy meghibásodott termosztáttal van dolgunk. Keressük meg az autó termosztátot, és indítsuk el hidegen a motort, ezt követően tegyük kezünket a felső csőre. Ha az rögtön elkezd melegedni, akkor a termosztát beragadt nyitott helyzetbe, ha azonban hideg marad akkor zárt helyzetbe marad. A változást általában 3 percen belül érezni kell.
Az autó termosztát hiba jelei a következőek lehetnek: szivárgó hűtőfolyadék, megnövekedett üzemanyag-fogyasztás, de a meghibásodás következtében akár szokatlan zajokat is tapasztalhatunk.
Összefoglalva, a termosztát meghibásodásának jelei:
- Motor túlmelegedése
- Motor túlhűtése
- Szivárgó hűtőfolyadék
- Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás
- Szokatlan zajok a motor felől
A DSG váltó hibáinak jelei
A DSG (Direct Shift Gearbox) váltók egyre népszerűbbek az autósok körében, mivel egyesítik az automata és a manuális váltók előnyeit. Időszerű, mert az első duplakuplungos váltóval szerelt autók most öregedtek abba a korba, hogy igazán elérhetővé váljanak széles tömegek számára is.
A működését úgy a legegyszerűbb leírni, ha elképzelünk két kézi váltót, amelyet egy házba építenek be. Az egyik kuplung mögött a páratlan (1-3-5-7), a másik mögött a páros (2-4-6) fokozatok vannak, így kapcsolásnál a fokozat ott vár bekészítve, csak az egyik kuplungot kell nyitni, a másikat zárni, lehetőleg egy időben. Így a váltás gyors, rántásmentes, ráadásul a vonóerő egy pillanatra sem lankad.
A köznyelvbe DSG néven épültek be, pedig ezt a megnevezést a Volkswagen használja, ráadásul még csak nem is konszernszinten, hiszen egyes Audikban S-Tronicként, Porschékban PDK néven fut. A Ford is használ ilyen váltót, ott Powershift néven kell keresni, viszont arra kértem Sándort, maradjunk a Volkswagen duplakuplungosainál, ez jön szembe a legnagyobb eséllyel.
Ma három ilyen váltó érhető el: a hatsebességes, olajban futó kuplunggal szerelt DQ200-as, a száraz kuplungos, hétgangos, DQ250-es, és a hétsebességes, olajban futó kuplungos 0B5-ös. Előbbi kettő a gyártó keresztmotoros típusaihoz tartozó DSG, míg az utóbbi a hosszmotoros Audikban használt váltó. Sándor szerint a hatsebességes, olajos kuplungos, keresztmotoros a legjobb konstrukció, ebből is hozzák javítani a legkevesebbet. Jó értelemben igénytelen váltó, elég benne csak 60 ezer kilométerenként olajat cserélni.
A hatsebességes, keresztmotoros váltónál inkább a vezérlőelektronika meghibásodása fordul elő. Sándor véleménye szerint a korábbi, első generációs DSG-k jobban bírták, mint az aktuális változatok, de a legtöbb probléma így is az elhanyagoltságra vezethető vissza.
Attól a váltótól érdemes óvakodni, ami nem tudja a hibátlan, döccenés mentes működést. Ha előre- vagy hátramenetbe kapcsoljuk, véletlen sem csattanhat, és ha a finom, automatás kúszás helyett erőteljes megindulással reagál az autó a fék felengedésére, az szintén nem jó omen. Érdemes kivárni, amíg a motor eléri az üzemi hőmérsékletet, gurulni pár métert, majd újra üresbe húzni az előválasztót. Ha ilyenkor az autó meggurul hátra, az szintén a kuplung közeli halálát jelzi.
Az egyik jellegzetes meghibásodás a kuplung megégése, ez nem konstrukciós probléma, a vezérlőelektronika meghibásodásából ered, esetleg kenési elégtelenségből. Az elektrohidraulikus szeleptömb, más néven a mechatronik már jóval változatosabb módokon tud elhalálozni. Ebben a vezérlés áramkörének átvezetői szakadhatnak meg, ez a hőterhelésre vezethető vissza. Ezt vagy a kapcsolás, vagy a kuplungok nyitása-zárása szenvedheti meg, ha a hőfok jeladó vezetéke szakad meg, akkor a motorvezérléssel való kapcsolat dőlhet össze. Ezeket a víz is tönkreteheti, a váltó pedig kétféleképpen kaphat vizet: ha nincs fent az alsó burkolat az autón, egy pocsolyán áthajtva a szuszogón keresztül, vagy pedig a hűtőből.
Szinte már unalmas, de ezt is a karbantartás hiánya okozza, hiszen hasonlóan a multitronichoz, ebben a váltóban is vizes hőcserélővel hűtik az olajat. Egy aludobozban találkozik a két folyadék, egymástól egy recés felülettel elválasztva. Amikor az olajcsere hiánya miatt felgyűlik a fémreszelék a recék között, az hajlamos átszakadni és kész a baj.
Ha a szeleptömb és a kuplungok jól vannak, nagy baj már nem lehet, a váltómű ugyanúgy működik, mint egy kézi váltó. Itt esetleg a kapcsolóvillák perselyei kophatnak ki, ami miatt nem megy végbe a váltás, esetleg a villákon lévő mágneses jeladók szednek össze annyi fémreszeléket, hogy nem tudják ellátni a feladatukat.
A kuplung és az elektrohidraulikus vezérlőtömb esetében Sándor inkább a javításra törekszik: lamella-cserék, szelep-cserék, a lényeg, hogy ne kelljen a teljes alkatrészt cserélni, mert az olyan szinten tudja megdobni a költségeket, ami már gazdasági totálkárt jelent.
Sándor szerint sokan nem tudják kezelni az automatát, kétlábaznak, egyszerre nyomnak gázt és féket, és mivel itt nem hidraulikus kuplung van, nem az olaj nyíródik, hanem égnek a kuplungtárcsák. Ugyanígy ártalmas az ipszilonozás közben D-be rakni a váltót, amikor az autó még hátrafele gurul: ilyenkor a váltó egyszerűen nem tud mit kezdeni magával, még akár a váltóvillák is összeakadhatnak. És bár üzemszerű használat a padlógázos indulás, ez sem tesz jót hosszú távon, de legalábbis egy duplakuplungos ezt kevésbé viseli jól, mint egy hagyományos automata.
Durva hibák és még durvább költségeket pörgettünk végig, de ettől függetlenül nem szabad kimondani, hogy minden DSG rossz lenne, hiszen itt is áll az örök igazság, hogy a szerelő csak a hibás darabokkal találkozik. Sándor szerint rossz konstrukció kevés van, az igazi veszély az elhanyagolás.
A DSG váltó hibák kiolvashatóak a hibakód segítségével: P17BF, P189C, 06300 - Nyomásveszteség a sebességváltó hidraulikus egységben / repedések a mechatronikai házban.
Néhány gyakori DSG váltó hiba:
- Rángatás váltáskor
- Késleltetett váltás
- Zajok a váltóból
- Hibakódok a műszerfalon
A DSG (Direct Shift Gearbox) váltók egyre népszerűbbek az autósok körében, mivel egyesítik az automata és a manuális váltók előnyeit.
A diagnózist megkönnyítik a hibakódok, de a rendszeres karbantartás, különösen az olajcsere elengedhetetlen a DSG váltók hosszú élettartamához.
Összefoglalva, a DSG váltó hibáinak jelei:
- Döccenésmentes működés hiánya
- Csattanás előre- vagy hátramenetbe kapcsoláskor
- Erőteljes megindulás a fék felengedésére
- Meggurulás hátra üresben
- Kuplung megégése
- Vezérlőelektronika meghibásodása
- Szeleptömb meghibásodása
Megelőzés és karbantartás
Annak érdekében, hogy elkerüljük a termosztát és a DSG váltó meghibásodását, fontos a rendszeres karbantartás. Ez magában foglalja a hűtőfolyadék és a váltóolaj rendszeres cseréjét, valamint a rendszeres ellenőrzéseket.
A rendszeres karbantartás és a megfelelő alkatrészek használata jelentősen meghosszabbíthatja az autó élettartamát, és csökkentheti a javítási költségeket.
A következőkben egy táblázatban összefoglaljuk a legfontosabb karbantartási teendőket:
DSG váltó állagmegőrzése, és átmosásos olajcseréje
| Alkatrész | Karbantartási teendő | Gyakoriság |
|---|---|---|
| Termosztát | Hűtőfolyadék csere | 2 évente |
| DSG váltó | Váltóolaj csere | 60 000 km-enként |
| Általános | Rendszeres ellenőrzés | Évente |
Ha bármilyen gyanús jelet észlelünk, érdemes azonnal szakemberhez fordulni a probléma diagnosztizálása és a szükséges javítások elvégzése érdekében.