A Škoda MB modellek öröksége és a motor szelepeinek kritikus szerepe
A járművek motorjának optimális működéséhez számos alkatrész precíz együttműködése szükséges, melyek közül a szelepek kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Cikkünkben áttekintjük a legendás Škoda 1000 MB modell történetét és műszaki jellemzőit, valamint részletesen foglalkozunk a motor különböző szelepeinek, mint például az üzemanyag nyomásszabályzó szelep és az alapjárati levegőszabályozó szelep funkciójával, hibajeleivel és a lehetséges megoldásokkal.
A Škoda 1000 MB - Egy ikonikus modell története
A Škoda 1000 MB az egyik legjelentősebb modell a Mladá Boleslav-i autógyár 124 éves történetében. 55 évvel ezelőtt az 1000 MB fordulópontot jelentett a cseh autógyártó történetében. A kompakt autó önhordó karosszériát és hátulra beépített 1000 cm3 motort kapott. 1964 tavaszán váltotta fel a népszerű ŠKODA OCTAVIA-t ami a klasszikus hajtáslánccal - orr-motor és hátsó kerékhajtás - rendelkezett.
Már az ötvenes évek közepén elkezdtek dolgozni a mérnökök az új Škoda személyautón, és a Nyugat-Európában akkor nagyon is divatos farmotoros felépítés lemásolása mellett döntöttek. Egészen konkrétan a Renault konstrukcióihoz hasonlítgatták a saját készítésű karosszériát, amely azért egyedibb megjelenést kapott, mire sorozatgyártásba került. A konstrukciónak nem is annyira a farmotor, mint az önhordó karosszéria volt a legnagyobb újdonsága.
A hatvanas évek elején a meglévő gyár mellé egy teljesen új üzemet húztak fel Mladá Boleslavban, kifejezetten az új autó gyártására. Több mint 40 csarnok és egyéb épület készült, összesen 13 kilométernyi új utat építettek, és a korábban meglévő iparvágányt is át kellett helyezni, ami 10 kilométer vasúti pálya építését jelentette. Több mint 300 vállalat, köztük 134 külföldi vett részt a több mint 40 csarnok és egyéb épület építésében és felszerelésében. A gyár akkor a legmodernebb autógyárak közé tartozott, és a kommunista országok határain túl is szabványokat állított fel. A 80 hektáros területen 13 kilométeres úthálózat, egy rendező udvarhoz vezető tíz kilométernyi vasúti pálya, és tizenegy kilométeres futószalag volt megtalálható.
A ŠKODA alumíniumötvözetet, valamint speciális öntési eljárást használt a motor forgattyúsházához, és négyfokozatú kézi sebességváltót, ami Európában egyedülálló volt. Ez Josef Polák cseh mérnök által 1922-ben bejegyeztetett szabadalomra támaszkodott. Ugyanakkor az intelligensen tervezett, mindössze 105 kg súlyú forgattyúházba nem kellett lyukakat fúrni - az öntvények meneteit egyszerűen meg kellett vágni. Az itt felépített kohóban készültek az alumínium motorblokkok és a váltóházak - a cseh Josef Polák mérnök által 1922 felvázolt technológiát valósították meg.
Az 1000 MB műszaki jellemzői és mindennapi használata
A járművek új generációja a NOV (Nový Osobní Vůz, „új személygépkocsi”) megjelölést kapták a fejlesztési szakaszban. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos tesztnek vetették alá. 1962 májusáig 50 prototípus összesen 1,598,840 kilométert tett meg, többek közt a volt Szovjetunió szélsőséges hidegében is. A fék-, üzemanyag- és hűtőrendszerek tesztjeit a Kaukázusban végezték, ahol három járműnek szélsőséges 45 Celsius fokos hőmérsékleten kellett teljesítenie.
Az 1000 MB névre keresztelt modell 1964 és 1969 között készült, az egyliteres négyhengeres blokk 45 lóerőt produkált. A 988 köbcentis négyhengeres teljesítménye 37 lóerő, az alacsony, 755 kg-os saját tömegnek köszönhetően az 1000 MB megelégedett 7-8 liter benzinnel 100 km-en, miközben akár 120 km/órás csúcssebességet is elérhetővé tett. 1966-ban a teljesítmény 32 kW-ra (43 LE) nőtt, a ŠKODA 1100 MB-vel pedig egy második motorváltozat is megjelent, amely 1,1 literes hengerűrtartalommal 38 kW (52 LE) teljesítményt biztosított.
A négyajtós mellé 1966-ban csatlakozott az MBX, a ritka és drága kupét az ezres mellett 1,1-es blokkal is lehetett kérni, ahogy innentől kezdve a nagyobb motor a négyajtóshoz is elérhetővé vált. Az egyik legritkább és gyűjtők/rajongók által legnagyobb becsben tartott Škoda, az MBX nevű kupé is ide tartozik, amelyből 2517 darabot készítettek 1966-1968 között.
Méretek szempontjából a mai kompakt kategóriának felel meg a Škoda limuzinja, a hossz 4,17 m, a szélesség 1,63 m, a magasság 1,39 m. Az utasteret ággyá lehetett alakítani, az orrban lévő 220 literes csomagtér padlója alatt lapult a pótkerék, amelyhez elölről lehetett hozzáférni. Kompakt méretei ellenére a ŠKODA 1000 MB nagyon tágas és funkcionális belsővel büszkélkedhet. Erre példa, hogy a széria ülések fekvőhellyé alakíthatók át. Az autó két csomagtérrel volt ellátva: a hátsó ülések mögötti akár menetközben is elérhető volt; az autó elülső részében lévő pedig 220 liter térfogattal rendelkezett, ami a pótkerék felett helyezkedett el.
Az autóm üléseit ággyá lehet alakítani, ami abban az időben, amikor készült, messze nem volt általános. Ugyanilyen különlegesesség volt az automata szívató, ami az akkor itthon futó típusok közül például a VW bogárban volt megtalálható. Később még a négyütemű Trabant és Wartburg megjelenésekor is minden autós lap megírta, hogy automata szívató van bennük, amit az én autóm huszonöt évvel korábban már tudott. Tankoláskor még egy különleges szolgáltatását megcsillanthatja az autó, mivel belülről nyitható a tanknyílás.
Skoda 1000MB 1968
A precíz üzemanyag-ellátás fontossága - Az üzemanyag nyomásszabályzó szelep
A tökéletes égéshez a levegő és az üzemanyag arányának hajszálpontosnak kell lennie a hengerekben - ezt hívjuk sztöchiometrikus keveréknek (benzin esetében kb. 14,7:1). Ebben a kényes egyensúlyozásban kulcsszerepe van az üzemanyagnyomás-szabályozónak. Amikor beindítja az autót, az üzemanyagszivattyú (ami általában a tankban lakik) azonnal munkához lát: felpörög, és elkezd kiszivattyúzni egy pontosan meghatározott nyomással az üzemanyagot a tartályból.
Folyamatosan figyeli, hogy a szivattyú éppen hány bar nyomást küld a railbe, és ha ez több a kelleténél (általában 3-6 bar között van az érték típusonként), egyszerűen kinyit egy visszafolyó ágat, és a felesleges benzint vagy gázolajat szépen visszavezeti a tankba. Ha ez a szabályozó kezd öregedni - bereped a membrán, beszorul a rugó, vagy egyszerűen csak tele lesz korommal és lerakódással -, azonnal borul minden.
Az üzemanyag nyomásszabályzó szelep hibájának jelei
A nyomásszabályozó első árulkodó jelei általában finomak, de egyértelműek, ha odafigyel az ember: a motor néha „köhint” egyet, gyorsításkor lomhább a kelleténél, vagy egyszerűen többet kér a tankolásnál, mint korábban. Ha a jármű dús, fekete füstöt ereget, megeshet, hogy az üzemanyag-szabályozóval van probléma. Gyakran diagnosztizáljuk ilyenkor a meghibásodott üzemanyagnyomás-szabályozót.
A vákuumcső közvetlenül az üzemanyagnyomás-szabályozóhoz csatlakozik, ha üzemanyag van benne, akkor probléma van. Az egyetlen módja, hogy biztosan megtudja, ha kikapcsolja a járművet, leveszi, és megnézi. Ha a motorja dúsan működik, lassítás közben visszasülhet. Ha túl sok benzint kap az autó (dús keverék), akkor az el nem égett benzin a kipufugón át távozik, és üzemmeleg állapotban képes berobbanni a kipufogóban.
Itt a legnyilvánvalóbb tünet - a motor nem indul el. Az üzemanyagnyomás-szabályozó nem csak „finomhangol”, hanem egyenesen életbevágó szerepe van abban is, hogy reggel, amikor elfordítja a kulcsot, a motor ne csak köhögjön párat, hanem tényleg beinduljon. Lehet, hogy kezdetben be tudja indítani a motort, de végül meghibásodik. Ha ilyet észlel, ne halogassa, mert a szivárgó benzin vagy gázolaj pillanatok alatt tüzet foghat a forró kipufogón. Az eredmény? És ami a legrosszabb: ezek nem csak kényelmetlenségek. Ha arra gyanakszik, hogy meghibásodott az üzemanyag nyomásszabályozó, megvizsgálhatja saját maga, vagy elviszi egy műhelybe, és átvizsgáltatja egy autószerelővel.
Skoda 1000MB 1968
Az alapjárati levegőszabályozó szelep működése és meghibásodása
Az alapjárati léptetőmotor felel az üresjárati fordulatszám szabályozásáért. Megtalálható az üzemanyag-befecskendező rendszerrel ellátott, benzinmotorral felszerelt gépkocsikban. A motorba áramló levegő mennyiségét szabályozza, néhány, folyamatosan leolvasott paraméter alapján. A jármű jelenlegi működési körülményei miatt az alapjárati motor levegőszabályozó szelep megnöveli vagy csökkenti a motor fordulatszámát. Például, ha a járművünk nehéz teherrel jár, vagy túl gyorsan melegszik fel, akkor az alapjárati levegőszabályozó szelep a fordulatszámot megnövelheti vagy csökkentheti.
A motorvezérlő egység felelős az alapjárati levegőszabályozó szelep kezeléséért. Amikor ez a központi számítógép információkat kap a motor hőmérsékletéről és terheléséről, ezeket az információkat használja az alapjárati levegőszabályozó szelep megfelelő beállításához. Ha a motor jár, de a jármű nem mozog, ez azt jelenti, hogy a motor alapjáraton van. Ez alatt az idő alatt a motor belsejében percenkénti fordulatok száma megváltozik.
Az alapjárati motor levegőszabályozó szelep (angolul: idle air control motor) vagy más néven üresjárati szabályzó felelős a motor alapjáratának szabályozásáért. A szelep a motor egyik fő irányító eleme, amely vagy csökkenti, vagy növeli a percenkénti fordulatszámot, attól függően, hogy az aktuális üzemi körülmények megkövetelik. A szelep a szívócsonk mellett a fojtószelepházhoz van csatlakoztatva. Az alapjárati léptetőmotor működését az ECM, tehát az Electronic Control Module szabályozza. Impulzusokat, tehát „lépéseket“ küld a motornak, melyek alapján változtatja a fojtószelep szögét.
Az alapjárati szabályozó szelep hibájának jelei és diagnosztikája
Ha rossz az alapjárati motor légszelep az autóban, számos probléma és tünet jelentkezhet önmagában. Ha nem cseréljük ki azonnal a szelepet, akkor az autó használhatatlanná válik.
- Ingadozó Alapjárat: Hiba esetén az alapjárat egy pillanatban túl magas, máskor pedig túl alacsony.
- Motorhiba Jelző Lámpa (Check Engine): A központi számítógép bekapcsolja az ellenőrző figyelmeztető lámpáját a műszerfalon. A rossz alapjárati levegőszabályozó szelep minden bizonnyal lehet ennek oka.
- Egyenetlen Alapjárat: A normál, egészséges, alapjáraton működő levegőszabályozó szelep biztosítja a jármű zökkenőmentes, egyenletes alapjáratát. De ha a szelep valamilyen okból rosszul működik, akkor az alapjárat egyenetlen lesz. A durva alapjárat intenzív rezgéseket okozhat, amikor a járművet járó motor mellett leállítják.
- Motor Leállása: Ha a motor leáll egy rossz alapjárati motor levegőszabályozó szeleptől, akkor a jármű nem üzemképes. Ha távol vagyunk otthontól és ez bekövetkezne, a leállás kezdetben néhány percenként történik.
- Leállás Terhelés Növekedésekor: Néha a motor leáll, önmagában, más esetekben, ha a motor terhelése növekszik. Például, ha bekapcsoljuk a fűtőberendezést vagy a légkondicionálót. Ha rossz alapjárati motor levegőszabályozó szelepünk van, akkor a motor valószínűleg azonnal leáll. A probléma ideiglenes kijavításához kapcsoljuk ki a fűtőkészüléket vagy a légkondicionálót a terhelés csökkentése érdekében.
Hibakódok és diagnosztika
Van otthon hibakód olvasód, de nem tudod, mit jelentenek az OBD hibakódok a kijelzőn? Az On-Board Diagnostics (OBD) rendszer hibakódjai elengedhetetlenek a modern járművek diagnosztikájában. Az OBD hibakódok egyedi, standardizált kódok, amelyek információt hordoznak a jármű rendszerében található problémákról.
Az OBD hibakódok megfejtésében jelentős szerepet játszik a számsor elején olvasható betű. A második karakterből megállapítható, hogy gyártóspecifikus vagy gyártófüggetlen hiba jelentkezett a járműben. 0 = gyártófüggetlen, míg 1 = gyártóspecifikus. Az OBD2 hibakód olvasók hasznos eszközök nemcsak szakembereknek, de hobbiautósok számára is. Segítenek gyorsan azonosítani a jármű problémáit anélkül, hogy szakemberhez kellene fordulni. Használatával az autósok képesek monitorozni a jármű teljesítményét és az üzemanyag-hatékonyságot is. Fontos megérteni, hogy a jármű műszerfalon megjelenő jelzések és az OBD hibakódok között lehetnek eltérések.
| OBD Kód | Leírás |
|---|---|
| P0099 | Beszívott levegő hőmérsékletérzékelő 2. |
| P0100 | Légtömeg- ill. légmennyiségmérő áramkör hibája. |
| P0101 | Légtömeg- ill. légmennyiségmérő áramkör tartomány-/teljesítményprobléma. |
| P0102 | Légtömeg- ill. légmennyiségmérő áramkör alacsony bemenet. |
| P0103 | Légtömeg- ill. légmennyiségmérő áramkör magas bemenet. |
| P0104 | Légtömeg- ill. légmennyiségmérő áramkör időszakos hiba. |
Skoda 1000MB 1968
Szelep tisztítás és karbantartás
Ahogy a motor működésében résztvevő alegységek mind ki vannak téve a szennyeződésnek, ugyanúgy az alapjárati léptetőmotor is elszennyeződik a lerakodások által. Az alapjárati motor kiszereléséhez kössük le a levegőcsöveket és húzzuk le az elektromos csatlakozót. Az alapjárati motor áltatában nem szétszerelhető alkatrész, azt megbontani csak roncsolással lehet.
Azt a bemenő és kimenő levegőcsatornákba juttatott tisztító folyadékkal, pl. féktisztító spray, érdemes nekiesni a nem kívánt lerakódások szennyeződések ellen. A lerakódások akadályozzál a szelep mozgását, vagyis a alapjárat szabályzó szelep nyitását és tökéletes zárását. Amikor már tiszta folyadék távozik, abba hagyhatjuk a tisztítást és visszaszerelhetjük a szelepet. Az alapjárati szelep, fojtószelep és ház tisztítása együttesen is hoz ugyan javulást, de ha egy több sebből vérző, elhanyagolt autó kopott rendszerének többi hibáját nem fogja kijavítani.
Teendők hiba esetén és megelőzés
Ha a voltmérő a normál tartományon kívüli értéket mutat, akkor meg kell vásárolni egy új alapjárati motor levegőszabályozó szelepet. Ha nem sokat tudsz az autójavításról, az alkatrész csere munkájának elvégzéséhez, a szerelőnek is fizetni kell. Ez azt jelenti, hogy mind az alkatrészeket, mind a munka költségeket meg kell fizetni. Az alapjárati levegőszabályozó szelep átlagos csereköltsége szerviztől és gépjárműtől függően változik. Néhány típus esetében akár pár ezer forintból is kijöhet a cseréje.
Tapasztalatunk szerint egy hibás nyomásszabályozó pontosan ugyanolyan idegesítő, „hol megy, hol nem” tüneteket okoz, mint a piszkos injektorok, csak jóval olcsóbb és gyorsabb cserélni. Ha ezeket észleli, ne várja meg, míg durvább lesz a helyzet (pl. hidegen egyáltalán nem indul, melegben fulladozik, vagy már a műszerfalon is villog a motorhibajelző). Hozza be nyugodtan a XVI. kerületi műhelyünkbe, rákötjük a diagnosztikára, megnézzük élő adatban a nyomásértéket, és ha tényleg a szabályozó a ludas, egy-két óra alatt cseréljük, és az autó újra úgy jár, ahogy kell.
Szóval ha a diagnosztika ingadozó vagy hibás nyomásértéket mutat, vagy az autó „furán viselkedik”, ne hagyjuk tovább romlani. Egy új nyomásszabályozó csere pár tízezer forint és pár óra munka, de megspórolhatunk vele egy komplett motorfelújítást vagy egy katalizátor-csere számlát. Ezután olyan problémák merülnek fel, amelyek miatt az autó másképp viselkedik és/vagy biztonsági kockázatot jelenthet.