Rudolf Diesel és a dízelmotor története
Rudolf Christian Karl Diesel (1858-1913) német mérnök volt, a róla elnevezett öngyulladású belsőégésű motor (dízelmotor) feltalálója, mellyel nevét örökre beírta a történelem könyvekbe. Nevét mindenki ismeri, mi azonban arra is kíváncsiak voltunk, milyen ember volt Rudolf Diesel, és hogyan született meg forradalmi találmánya. Erről olvashatnak cikkünkben.
Rudolf Diesel élete és tanulmányai
Rudolf Christian Karl Diesel 1858. március 18-án született Párizsban, bajor bevándorló szülők gyermekeként. Apja augsburgi származású volt. A családot 1870-ben a porosz-francia háború kitörésekor az összes némettel együtt kiutasították Franciaországból, és ők a harcok miatt Londonba mentek.
Rudolf néhány hónap múlva nagybátyjához költözött Augsburgba, ahol előbb kereskedelmi, majd ipari iskolát végzett. Szülei kívánsága ellenére gépészmérnök szeretett volna lenni. Öt évig a müncheni műszaki főiskola hallgatója volt, ahol 1880-ban „summa cum laude” eredménnyel diplomázott, az iskola addigi legjobb diákjaként.
Ez idő tájt angol és francia nyelvtanítással tartotta el magát. Diplomájának megszerzése után egykori professzora, a hűtőgépet feltaláló Carl von Linde vállalkozásainál dolgozott önkéntesként. A következő évben, miután szabadalmaztatott egy jégkészítő berendezést, ő lett a párizsi hűtőgépgyár és tervezőiroda vezetője. Carl von Linde 1890-ben felajánlott Dieselnek egy berlini állást az új alapítású Piac- és Hűtőcsarnokok Rt. igazgatóságában, így visszatért Németországba.
A dízelmotor születése és fejlesztése
Már ifjúkorában elgondolkoztatta a hagyományos hőerőgépek üzemanyag-pocsékolása. Ebben az időben a kis hatásfokú és nagy méretű gőzmotor volt használatban. Diesel hamar felismerte, egy önálló, hatékony, kis méretű erőgép szükségességét.
Everling Karosszéria szolgáltatások
Párizsban ammónia-üzemanyagú motorral kezdett kísérletezni. Kísérleteit a M.A.N. finanszírozta. Eleinte egy ammóniával működő motoron dolgozott, ám ez sikertelennek bizonyult. Ezután a Carnot-körfolyamaton alapuló öngyújtó motort kezdte tanulmányozni. Munkája során benzinnel kísérletezett, hogy szabályozott nyomású, öngyulladással működő hőerőgépet fejlesszen ki. Első tervei szerint szénport fecskendezett be a hengerbe, de a végcél a kerozin magas nyomáson történő öngyulladása volt.
Ennek az elvnek a leírásával, Rudolf Christian Karl Diesel 1892. február 27-én adta be kérelmét a Császári Szabadalmi Hivatalba az „Új racionális hőerőgép” címmel, amiben a később általa elnevezett motorfajta leírását takarta. Ez a szabadalom a gáztörvényeken alapult levegősűrítéssel működő, tehát gyújtógyertya nélküli (öngyulladásos), belsőégésű motorokat írta le.
A dízelmotor lényege, hogy nem az összesűrített porlasztott benzin és a levegő keverékét gyújtja be egy elektromos szikra, mint az Otto-motornál, hanem a sokszorosára sűrített és ezért 540 Celsius-fokosra felhevült levegő robban be öngyulladással a bespriccelt olaj hatására.
Ezt követően még másfél év telt el a működőképes prototípus beindításáig, amire 1893. augusztus 10-én került sor az Augsburgi gépgyárban. Diesel motorja először 1893. augusztus 10-én produkált öngyulladást. A világ első 5 lóerős, négyütemű, egyhengeres dízelmotorját 1897. február 17-én a Müncheni Műszaki Főiskolán mutatták be, termikus hatásfoka jobb volt, mint a többi ismert gépé. Sulzer 1897-ben elkezdte az általa fejlesztett motor gyártását.
Hogyan működik valójában a dízelmotor? (Animáció)
A dízelmotor ipari alkalmazásai és terjedése
Diesel kezdetben ipari felhasználásra, a gőzgép helyettesítésére törekedett, ezért egy ideig csak stabil, nagyméretű motorok készültek szabadalma alapján. A világ első, Rudolf Diesel által épített dízelmotorja az augsburgi MAN gyár múzeumában található.
1898-tól sorra jöttek létre a dízelmotorgyárak, Augsburg után a Grazi Vagongyárban, az Egyesült Államokban és Svájcban is építettek új rendszerű gépeket. 1900 őszén Londonban megalapították a Dízelmotor Társaságot - az új motort nagydíjjal jutalmazták a párizsi világkiállításon. 1910-ben megépült az első dízelmotoros óceánjáró, a Fram kutatóhajó, és 1912-ben épült meg az első dízelmotoros tengerjáró hajó és mozdony is, ami jelentős ugrás volt a motortípus terjedésében.
Magyarországi kapcsolatok és fejlesztések
Magyarország korán bekapcsolódott a dízelmotorgyártásba. Diesel 1896-97-ben a budapesti Ganz vállalat alsó-ausztriai gyárában is dolgozott. Loebersdorfban a monarchia haditengerészete számára gyártottak dízelmotorokat, 1902-től már szabadalma alapján.
A budapesti Fegyver- és Gépgyár (FÉG) igazgatója már 1898-ban tárgyalt a feltalálóval a licenc megvásárlásáról, majd a gyár mérnökei - köztük Schimanek Emil, a Műegyetem későbbi professzora - az 1900-as párizsi világkiállításon találkoztak is Rudolf Diesellel. Diesel figyelemmel kísérte a találmánya alapján készült motorokat, többször járt Budapesten is a FÉG Soroksári úti üzemében.
Az itt tervezett és készült első magyar dízelmotort önálló kivitele miatt Diesel „magyar típusnak” nevezte el, mert az egyhengeres, négy lóerős, álló elrendezésű szerkezet nem a német eredeti pontos mása volt. A századfordulón már elkészült az első hazai dízelmotor. E motorokat az 1920-as évekig nem szerelték személygépkocsikba, stabil, álló erőforrásként az iparban hasznosították, illetve hajókban, mozdonyokban, teherautókban és buszokban használták.
Személyes kihívások és pénzügyi nehézségek
Rudolf Diesel hamarosan gazdag ember lett, de pénzét gyorsan elvesztette, mert rosszul gazdálkodott vele. Több kisebb szabadalmát is eladta, hogy meg tudjon élni. Folytatta a motortervezést, és előadásokat is tartott Európa-szerte és Amerikában. De nem csak a fejlesztés volt nehézkes, a kompressziógyújtású motor ötlete más konstruktőrök fejében is felmerült, és pereket indítottak.
Árak és tudnivalók: E46 320d turbó
Az évekig tartó szabadalmi perek egyre jobban megviselték Diesel egészségét, aki 1901-ben családjával átköltözött a bajor fővárosba, majd egy időre bevonult egy München melletti szanatóriumba is. A nyitóképen Rudolf Diesel (balra) vendégségben Thomas Edisonnál látható West Orange-ban 1912-ben.
Rejtélyes halál és örökség
Rudolf Diesel élete tragikusan végződött: 1913. szeptember 30-án éjszaka eltűnt az SS Dresden gőzhajó fedélzetéről. Száztíz éve, 1913. szeptember 29-én tűnt el nyomtalanul egy hajóról Rudolf Diesel, a róla elnevezett belsőégésű motor feltalálója. A zaklatott idegzetű feltaláló 1913. szeptember 29-én este Antwerpenben felszállt a Dresden nevű brit komphajóra, hogy átkeljen a La Manche csatornán, az angol Harwich kikötőjébe. A hajón vacsoránál látták utoljára, ezután hajnali ébresztést kérve kabinjába vonult vissza. A kabint reggel üresen találták, Diesel vélhetőleg már nem feküdt le, mert az ágya be volt vetve.
Holttestét néhány nappal később találták meg a tengerben, majd tengerész szokás szerint vissza is adták a víznek. Halála pontos körülményeit sohasem sikerült tisztázni, számos teória látott napvilágot.
- Voltak, akik nyomtalan eltűnését depressziója és pénzügyi nehézségei miatt elkövetett öngyilkossággal magyarázták. Utastársai azonban arról számoltak be, hogy jókedvű volt előző este.
- Voltak olyan vélekedések is, mely szerint a német titkosszolgálat gyilkoltatta meg, hogy megakadályozza találmányainak ellenséges kezekbe kerülését. II. Vilmos császár nem nézte jó szemmel a hadiipari szempontból kecsegtető erőforrás nemzetközi térhódítását az első világháború előtti időszakban, a pletykák szerint a konstruktőr 1913-as rejtélyes halála is ehhez köthető.
- Megint mások szerint bizonyos kőolajcégek keze volt a dologban, hiszen Diesel a növényi olajok üzemanyagként való használatának lehetőségét hangoztatta. Rudolf családja arról volt meggyőződve, hogy ezért lökte valaki őt a tengerbe, hogy szabadalmait ellophassa.
A dízelmotor a járműiparban és jövője
Rudolf Diesel nem érte meg, hogy motorját autóban is felhasználják. A hajtómű gépkocsiban való alkalmazására Diesel halála után tíz évvel került sor - a Peugeot volt az úttörő. Az első dízelmotoros teherautót 1923-ban építették. A hajtóművet Diesel halála után két évtizeddel, 1933-ban alkalmazták először a Citroën Rosalie márkájú gépkocsiban.
Az első szériában gyártott dízelautót a Daimler-Benz készítette 1936-ban. Az első sorozatgyártású dízelmotoros személyautó a Mercedes 260 D volt 1936-ban. A technológia tömeges elterjedése csak az 1973-as olajválság után kezdődött, amikor a benzin jelentősen drágább volt a dízelolajnál.
A dízelmotornak a legjobb a hatásfoka a dugattyús belső égésű motorok közül, a nagyobb kompresszió jobb termodinamikai hatásfokot tesz lehetővé, és az üzemanyag magasabb hőértéke miatt a dízelek kevesebbet fogyasztanak a benzinmotoroknál. Világosan felismerte a növényi olajok üzemanyagként való használatának lehetőségét.
A második világháborúban a dízelmotorral hajtott harckocsik nagyobb hatótávolságúnak bizonyultak, mint benzinmotoros társaik. A dízelmotor a közúti forgalomban a múlt század második felében jelent meg tömegesen, először a teherfuvarozásban, később a személygépkocsikban is. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően az immár csendes és nem füstölő dízelmotorokat prémiumkategóriás kocsikba is beépítik. Hasonlóan sikeres erőforrás volt az 1949-től gyártott 170 D is. Ma már minden kategóriában rendelhető dízelmotorral szerelt autó.
A világ eddigi legnagyobb dízelmotorja egy hatalmas konténerhajóban működik, a finn gyártmányú erőgép 13,5 méter magas, 26,59 méter hosszú és 2600 tonnát nyom. A 14 hengeres, turbófeltöltésű motor 80 080 KW teljesítményű. 1974-ben szabadalmaztatták a kombinált feltöltő rendszert, ami tovább növelte a dízelmotorok hatékonyságát.
tags: #rudolf #turbo #dizel #információk