Kettőstömegű Lendkerék: Működés, Meghibásodás és Mire Figyeljünk?

Kettőstömegű lendkerék, ez az a szó, melyet a mai modern dízel autóval rendelkezők, ha meghallanak, feláll a hátukon a szőr. Sokan félnek tőle, hiszen általában csak a rémhírek keringenek eme alkatrészről, hogy drága, hamar tönkremegy… A félelem nem alaptalan, hiszen nem éppen a legolcsóbb alkatrésze az autónak. Esetenként akár 400-500 ezer forintba is kerülhet. Nem beszélve arról, hogy szinte mindig teljes kuplung szettel együtt kell cserélni. Angol megnevezése DMF (Dual Mass Flywheel), német megnevezése ZMS (Zweimassen-Schwungrad).

A Kettőstömegű Lendkerék Működési Elve és Felépítése

A kettős tömegű lendkerék (KTL) egy olyan alkatrész, amely a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. Feladata a motorban keletkező rezgések csillapítása. Az az igazság, hogy a kettőstömegű lendkerék egy zseniális szerkezet. A hagyományos, egy tömegű lendkerékkel szemben a KTL két részből áll, melyek rugók és csillapítók kötnek össze.

A lendkerék két részből áll, melynél az egyik rész fixen a motor főtengelyéhez van rögzítve, míg másik oldala a kuplung tárcsához és kuplung szerkezethez van csavarozva. A két fél lendkerék között különböző ellenállású rugórendszer található, ami mindig az adott motorhoz van hangolva, így egymáshoz képest képesek elfordulni, így a régi rugós aggyal rendelkező kuplung tárcsákra már nincs szükség. Tehát a kettőstömegű lendkerék, ahogy a neve is mutatja kettő lendkerékből áll. Egy elsődlegesből és egy másodlagosból (a másodlagos lendkerék tekercsrugókkal kapcsolódik az elsődlegeshez). Tartalmaz még tekercsrugókat, súrlódóbetéteket és még néhány apró alkatrészt melynek a részletezésébe most ne menjünk bele.

A két tömegnek illetve a rugóknak köszönhetően az elsődleges lendkerék amplitúdójának (harmonikus rezgőmozgás) csak a töredéke jelentkezik a másodlagos lendkeréken, ahonnan a forgatónyomaték továbbítódik a sebességváltóra onnan pedig a féltengelyekre. A kettős tömegű lendkerék valójában nem csak egy komfortnövelő alkatrész, amely a zavaró rezgéseket csillapítja. Ha van az autónkban, a motor kisebb vibrációt ad át a karosszériának, vagyis jobban érezzük magunkat az utastérben. Ahhoz, hogy erre képes legyen, bonyolult ellenállásokkal és rugókkal van tele, a kettőstömegű lendkerék emellett a hajtásláncot is védi a hirtelen nyomatéklöketektől.

Mikor van Szükség Kettőstömegű Lendkerékre?

Ha szemügyre veszünk egy régebbi és egy napjainkban gyártott dízel erőforrással rendelkező gépkocsit, akkor meglepődve tapasztaljuk, hogy sokkal finomabban jár, nincs rázkódás az utastérben nem beszélve a komfortérzetről mikor sebességet váltunk. Eme alkatrész feltalálásának köszönhetjük azt a rengeteg nyomaték és lóerő többletet, hiszen mechanikai sérülés nélkül át tudja adni az energiát az erőátviteli alkatrészeknek. Vagyis akkor kijelenthetjük, hogy a kettőstömegű lendkerék nem más, mint egy energia elnyelő alkatrész.

Részecskeszűrő hiba jelei és megoldásai

A járműgyártók első felszereléseiben egyre több kettős tömegű lendkereket alkalmaznak - a tendencia tovább emelkedik. Ennek az oka a kettős tömegű lendkerék műszaki előnyeiben található, valamint a zajszint csökkentésének és a modern motorok károsanyag-kibocsátás csökkentésének a szükségességében. A legolcsóbb autókban is ugyanolyan fontos szerepe van a kettős tömegű lendkeréknek. Például a kis, 3 hengeres motoroknál a lendkerék által tárolt mozgási energia segít átmozdítani a főtengelyt a holtponton. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma már szinte nem létezik dízel autó kettőstömegű lendkerék nélkül, sőt néhány benzines autónál is alkalmazzák már. Főleg a nagyobb teljesítményű feltöltősöknél.

A Kettőstömegű Lendkerék Meghibásodásának Jelei

Fontos, hogy a kettős tömegű lendkerék hiba jeleire oda kell figyelnünk és a jeleit sem szabad félvállról vennünk! Vannak bizonyos vészjósló jelek melyekből számítani lehet a hamarosan közeledő javításra.

A kettős tömegű lendkerék hibájának jelei:

1. Zajok: Ha fémes zajt hallunk, az a probléma jele lehet. A kettőstömegű lendkerék meghibásodásának jele, ha leállításkor erős koppanás hallatszik. Ilyen pl: a leállítás illetve indítás közben koppanó (csattanó) hang, egyenetlen alapjárat, csörgő-zörgő hang alapjáraton. "Hibajelenség többféle lehet. A motor zörög indításnál, zörög leállításnál, zörög alapjáraton" - mondja Rosenkranz Attila független autószerelő, hozzátéve, hogy indításnál és leállításnál jellegzetes csattanó hangot is lehet olykor hallani.
2. Rezgések: Alacsony fordulatról való gyorsításnál beremegett az egész kasztni (kb. 1500-2300 ig). Ha álló helyzetben a kuplungot enyhén benyomva remegés érződik rajta, közeledik a csere ideje. Pörgesse fel a motort álló helyzetben lassan és egyenletesen. Ha a motor vibrációja a fordulatszám emelkedésével erősödik, akkor a kettős tömegű lendkerék hibás.
3. Kuplung problémák: A motor működését is befolyásolhatja.
4. Elszíneződés, zsírszivárgás: Hőmérséklet miatt elszíneződik, zsírszivárgásokat szokott előfordulni.

Ha a fenti jeleket észleljük, akkor autónkat el kell vinni szerelőhöz. Fontos, hogy a problémával kapcsolatban, jó, ha azt minél előbb jelezzük egy szerelőnek. A kettős tömegű lendkeréknek a járműben történő megítélésénél alapvetően győződjenek meg arról, hogy a környező olyan szerkezeti részek, mint pl. a kipufogó berendezés, hővédő lemezek, motorfelfüggesztés csillapítóbakjai, segédberendezések és hasonlók nem okoznak-e zajt. Továbbá bizonyosodjanak meg arról, hogy az olyan aggregáthajtásoktól, mint pl. Annak érdekében, hogy be tudják határolni a zajforrást használhatnak például egy sztetoszkópot.

Zajforrások és azok elkülönítése

A "klakk-zörej" az összekapcsolásnál, a sebességváltásnál és a terhelésváltásnál keletkezhet a hajtásláncból is jöhet. A zörejt a váltó fogaskerekeinek foghézaga, a csuklóstengelyek/kardántengely vagy a kiegyenlítőmű és a kiegyenlítő kerekek játéka okozza. A kettős tömegű lendkerék nem hibás. A másodlagos lendítőtárcsa kiszerelt állapotban az elsődleges lendítőtárcsához képest elfordítható. Adott esetben itt is észlelhető zaj. Ez a zaj vagy a karimától, ami felütközik az íves rugón vagy a másodlagos lendítőtárcsának a súrlódásvezérlő tárcsán történő felütközésből származhat. A brummogó zajoknak több oka lehet; pl. rezonancia a hajtásláncban vagy a kettős tömegű lendkerék nem megengedett mértékű kiegyensúlyozatlansága. A nagy kiegyensúlyozatlanság oka pl. a kettős tömegű lendkerék hátoldalán lévő kiegyensúlyozó tömegek hiánya vagy egy hibás siklócsapágy lehet.

1.6 HDI DPF eltávolítás problémái

Mi okozza a Kettőstömegű Lendkerék Meghibásodását?

A kettőstömegű lendkerekek meghibásodását nem kívánt rezgések okozzák, ami sokszor a befecskendező rendszer hibájából fakad. Ezért is van az, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy legtöbb lendkerék probléma a PD TDI motorokkal van, hisz legtöbbször itt jelentkezik a hengerek egyenetlen járásából adódó plusz rezonancia. Sokan nem is gondolnák, hogy a meghibásodása nem csak a vezetési stílustól, szokástól… függ. Igen nagy szerepet játszik a befecskendező rendszer is, hiszen annak meghibásodása egyenetlen alapjáratot tud eredményezni, amit még ha nem is érzékelünk, a lendkerékre abszolút nincs pozitív hatással.

Nagy általánosságban elmondható, hogy azon autókban, melyben teljesítményt növelnek, a kettőstömegű lendkerekek sokkal hamarabb tönkremennek. Kiváltképp ha ezt a teljesítménynövelést olyan szakbarbárok végzik, akiket legkevésbé érdekel, hogy ilyenkor sokkal nagyobb rezonancia keletkezik a motorban.

Az alábbi táblázat összefoglalja a kettőstömegű lendkerék élettartamát befolyásoló tényezőket és hatásukat:

Élettartam és Mire Számíthatunk?

Sajnos, azt viszont el kell fogadni, hogy legtöbb kettőstömegű lendkerekes autóban előbb, vagy utóbb bekövetkezik a lendkerék hibája kb. 150-300 ezer km között. A várható élettartama egy ilyen lendkeréknek 100-300 ezer km-ig terjedhet. Ez lehet kevesebb illetve több, de nyilván összhangban van a gépjármű felhasználási jellegétől valamint a motor teljesítményétől (chip tuning).

Mennyit bír? Kinél mennyit. Azt mondják, a kettőstömegű lendkerék békés autópálya-tempóban ezer kilométeren sem kopik annyit, mint egy csodás reggeli dugóban tíz kilométeren, szóval 120-320 ezer kilométer között bármikor csereérett lehet az alkatrész. A sok megállás-elindulás gyilkolja igazán, de az állandóan alapjárathoz közeli, alacsony fordulatszámon való közlekedést sem szereti. A legtovább azon autósok lendkereke bírja, akik sokszor a 110-130 km/órás tartományban használják autójukat, ami egy dízel autó esetében 2000-3000 1/perc fordulatot jelent.

Átfogó útmutató a BMW 530d DPF-ről

Nem az a baj, hogy benne van az autóban, hanem az, hogy a legtöbb gépjármű nem a tényleges megtett km óra állással kerül eladásra.

A Kettőstömegű Lendkerék Cseréje és Alternatívái

Ilyen esetben költségessége ellenére érdemes mihamarabb kicserélni a terméket, mert további károkat is okozhat mind a motorban és váltóban is. Ha tönkrement, nincs javítgatás, csere van! Úgyanis ezt az alkatrészt nem lehet felújítani! A lendkerék cseréje nem egyszerű feladat, az autóból ki kell szerelni a lendkereket. Biztos, ha az egész procedúrát inkább szakemberre bízzuk!

A lendkerék cseréjekor, ajánlott a kuplung készletet is kicserélni, hisz ezen alkatrészek együtt kopnak. Rosenkranz szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kuplung és a kettőstömegű lendkerék szorosan összetartozó alkatrészek, ha az egyik csereérett, akkor bizony a másikat is cserélni kell vele. "Hiába mondjuk, hogy így nincs garancia, mindig van, aki csak az egyiknek a cseréjét kéri, aztán néhány hét múlva kezdhetjük az egészet elölről. Ez csak párban megy, különben sokkal drágább lesz" - figyelmeztet Rosenkranz.

Mindenféleképp olyan szervizt válasszon, ahol ezen komoly munkálatokhoz megvannak a szükséges szerszámok és persze a szaktudás. Ha összevetjük a végén egy több százezres tételre is számíthatunk.

Alternatív Javítási Megoldások

Léteznek úgymond kiváltó szettek a kettőstömegű lendkerék helyett, ami ugyan lényegesen olcsóbb, ámbár annak ellenére óvatosan kell kezelnünk a kérdést. Az egytömegű, hagyományos lendkerék nagyban megváltoztathatja a motor járását ezzel csökkentve a mechanikai zajok elnyelését. Nem beszélve arról, hogy a sebességváltó is nehezebben tudja elviselni a hirtelen fellépő nagyobb mechanikai terhelést. Ugyanis Könnyen előfordulhat akár egy nyelestengely törés harmadrészt általában a kiváltó szetthez nem gyártanak külön csak kuplung szettet (szerkezet, tárcsa, kinyomó csapágy). Általában újra meg kell vásárolni lendkerékkel együtt a kiváltó szettet a legközelebbi kuplungcseréhez.

Ezek az alternatív javítási megoldások nem felelnek meg a járműgyártók specifikációinak! Ezek a tengelykapcsoló tárcsák ebben az alkalmazási formában nem képesek a motor által gerjesztett forgási lengéseket szemben a kettős tömegű lendkerékkel a kisebb elfordulási szög miatt teljesen felvenni. "Van, aki kitalálja, hogy inkább átalakítószettet (amikor a kettőstömegűt egytömegű lendkerékkel váltják ki - a szerző) rakat be, aztán panaszkodik, hogy a csere után jobban ráz az autó.

Kettőstömegű Lendkerék Benzines és Dízel Autókban

Amennyiben belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát. Aminél még legtöbb dízel autóban elégnek érezte mindenki 50-70 lóerőt, nem is volt semmi baj, hisz a normál acél lendkerék és a hagyományos rugós középaggyal rendelkező kuplung tárcsa vígan ellátta feladatát.

Benzines kontra dízel - érvek és ellenérvek

• Városi használat: Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Tehát innen megközelítve igaz lehet, hogy városi használatra inkább benzines autót válasszunk. Ezenkívül a dízel motorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet.
• Fogyasztás: A pro érvek mind igazak, de egy ugyanolyan teljesítményű (ne lökettérfogatot nézzünk) dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km, ami nem tűnik soknak, de 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva a fogyasztáskülönbség 1 250 000- 1 900 000 forint. Ezt az összeget jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni.
• Környezetszennyezés: A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).
• Karbantartás: Ez nagyjából igaz a régebbi szívó benzines motorokra. A szerkezetük jóval egyszerűbb és olcsóbb alkatrészekből állnak. Bár a szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani, a fogyasztása a fent leírtak szerint jelentősen magasabb. Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban (kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.

Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót.

Kettőstömegű lendkerék benzines autókban

A vibráció és a nagy nyomaték főleg a dízelmotorokra jellemző, de a benzines autók tulajai sem alhatnak nyugodtan a turbók erőltetése óta. Több modern feltöltős benzinesben is kettőstömegű lendkerékkel biztosítják a finom járást, többek között az Opelnél és a Volkswagen-konszern TSI-motorjainál is előfordul kettőstömegű lendkerék. Biztosat csak alvázszám alapján lehet mondani, aki aggódik, diktálja be a számot egy márkaszervizben, és remélje a legjobbakat.

Jó hír viszont, hogy egyes dízelekben nincs kettőstömegű, ilyenek például a Hyundai-Kia dízelei, de a PSA 1,6-os HDi-jeiből és a Renault 1.5 dCi-jéből is vannak olyanok, amelyek egytömegű lendkerékkel készülnek. Rosenkranz tapasztalatai szerint leggyakrabban a Német, Japán autókban kell kettőstömegűt cserélni, aztán jönnek a francia autók. Erre magyarázat lehet, hogy a Volkswagen korábbi PD befecskendező-elemei a legkisebb tűrésűek mind közül, márpedig a kettőstömegűt egy elkopott vagy elkoszolódott porlasztócsúcs is nyírja, mert alig észrevehetően, de egyenetlenül jár miatta a motor.

Mi, mármint a vásárlók, akartuk, hogy a modern autók finoman, rángatásmentesen járjanak, a kulturált üzem árát többek között a kettőstömegű lendkerékkel fizetjük meg. Előfordul, hogy ütemenként akár nyolc befecskendezési ciklus van, ami bizony rezonanciával jár, nem beszélve a környezetvédelmi emissziós normákról, sajnos meg kell fojtanunk a motorunk!

tags: #reszecske #szuro #kettos #tomegu #lendkerek #információ

• Lengyelországi Kia Sportage elemzés
• Daewoo Matiz alapjárat hiba okai
• Hátsó lökhárító vásárlási tanácsok 308 SW-hez
• Hatékony vasalás a Hyundai SI 331-gyel
• Golf IV sárvédő és szélvédő ápolása