Körözés és Elfogatóparancs Magyarországon: Rendszám, Személy és Dolog Lekérdezése

A rendőrségi körözés és az elfogatóparancs két alapvető jogi eszköz, melyet a hatóságok az ismeretlen helyen lévő személyek, holttestek vagy tárgyak felkutatására, illetve személyazonosságuk megállapítására használnak. A joggyakorlatban és a köztudatban gyakran keverednek ezek a fogalmak, holott céljukban és jogkövetkezményeikben jelentős különbségek rejlenek.

A Személy és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (Körtv.) adja meg az alapvető kereteket, melyet a körözési nyilvántartási rendszerrel és a körözési eljárással kapcsolatos rendőrségi feladatokról szóló utasítás egészít ki.

Mi a körözés és az elfogatóparancs közötti különbség?

Az ügyvédi munka során gyakran tapasztalható, hogy két fontos büntetőjogi fogalom, az elfogatóparancs és a személykörözés fogalmai keverednek egymással. Ezt a törvényt kell alkalmazni a személyek, az ismeretlen holttestek és a tárgyak körözése, valamint a körözött személyek, holttestek és tárgyak nyilvántartása során.

Körözés

E törvény alkalmazásában a körözés az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége. A körözés elrendelésére feljogosított hatóság határozata alapján a Rendőrség folytatja le az eljárást. A körözés önmagában ugyanakkor csak arra irányul, hogy a keresett személyt a hatóság azonosítsa és tartózkodási helyét felkutassa. A körözött személy (terhelt) azonosítása és tartózkodási helyének megállapítását követően az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani, kivéve, ha elfogása, előállítása egyéb okból szükséges.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

Elfogatóparancs

Az elfogatóparancs ezzel szemben már magában foglalja, hogy a keresett személyt megtalálása esetén meghatározott időn belül az adott rendőrség, ügyészség, vagy bíróság elé kell állítani. A fentiekből következik, hogy aki ellen csupán körözés van kiadva, de elfogatóparancs nincs kibocsátva, annak őrizetbe vételére nincs jogalap.

A körözés és az elfogatóparancs főbb jellemzői

A rendőrségi feladatok és a körözési rendszer

A körözési nyilvántartási rendszerrel és a körözési eljárással kapcsolatos rendőrségi feladatokról szóló utasítás részletezi a rendőrség teendőit. Az utasítás hatálya kiterjed az Országos Rendőr-főkapitányságra (ORFK), a Készenléti Rendőrségre (KR), a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (RRI), a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (RFK), valamint a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.

A körözés elrendelését, módosítását, visszavonását a lehető legrövidebb időn belül, de - az eltűnés miatti körözést kivéve - legkésőbb az erre vonatkozó határozat meghozatalától vagy intézkedés megtörténtétől számított 24 órán belül kell rögzíteni a HERMON-ban. Az ORFK körözési adatkezelésért felelős szervezeti eleme, a Körözésfelügyelet látja el a nyilvántartó hatáskörébe tartozó adatkezelési feladatokat, együttműködve a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer fejlesztéséért és üzemeltetéséért, valamint a HERMON üzemeltetéséért felelős szervezeti elemmel.

A Körözésfelügyelet az adatkezeléssel kapcsolatos feladatok mellett a HERMON-nal kapcsolatos felhasználói támogatás biztosítására is gondoskodik, beleértve a hivatali munkaidőn túli készenlétet és az oktatási, továbbképzési feladatok végrehajtását.

Rendszám formátumok Szlovéniában

Adatgyűjtés és nyilvánosság

A körözési nyilvántartásról szóló törvény határozza meg, hogy a körözési eljárást a rendőrség folytatja le, és ennek keretében adatgyűjtést folytat le. Ez azt jelenti, hogy minden rendelkezésre álló hivatalos forrásból információt próbál szerezni a körözött személy hollétével kapcsolatban. Megnézhetik akár a társadalombiztosítási nyilvántartásban, hogy ki a körözött személy körzeti orvosa, mikor járt nála.

A bűnügyi nyilvántartó szerv, a lakcím nyilvántartó hatóság, kormányhivatal, az útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv eljárásuk során kötelesek ellenőrizni, hogy a hozzájuk forduló ügyfél szerepel-e a körözött személyek nyilvántartásában. Amennyiben az ügyfél körözés alatt áll, úgy erről haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget. A közérdekből nyilvános körözések nyilvántartását a rendőrség honlapján közzétételre kerülnek.

Személykörözés és eltűnt személyek felkutatása

A személykörözést gyakran az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt (gyanúsított, vádlott) tartózkodási helyének felkutatása érdekében rendelik el. Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy személyazonossága ismeretlen, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság a lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg a személyazonosság megállapítása érdekében körözését rendelhet el.

A rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el:

• a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,
• a személyazonosság megállapítása érdekében az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek, valamint az ismeretlen holttestnek, testrésznek.

Eltűnt személyek felkutatása

Az eltűnésre vonatkozó bejelentést elsődlegesen fogadó, a körözési eljárás folytatására illetékes rendőri szerv a körözés elrendelése előtt legfeljebb nyolc órával végrehajtott előzetes ellenőrzés keretében - amennyiben az eltűnés körülményei alapján indokolt - ellenőrzi, hogy:

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

• az eltűnt személyt az eltűnést követően mentőszolgálat szállította-e, illetve az eltűnt személy lakóhelye, illetőleg az eltűnés helye szerint illetékes kórház befogadta-e;
• eltűnését követően az eltűnt személlyel kapcsolatban történt-e rendőri intézkedés, nem vált-e baleset áldozatává;
• az eltűnt személyt büntetés-végrehajtási intézet befogadta-e;
• az eltűnt személy szerepel-e a rendelkezésre álló nyilvántartásokban;
• az eltűnt személy rendőri szerv őrizetében vagy letartóztatásban van-e;
• az eltűnt személy nem azonos-e valamely, már megtalált és ismeretlen személyazonosságú holttesttel;
• nem magyar állampolgár eltűnt személy esetében az idegenrendészeti nyilvántartás, illetőleg a menekültügyi nyilvántartás milyen adatokat tartalmaz.

Az eltűnt személy felkutatására illetékes körözési eljárást folytató rendőri szerv a bejelentő részletes meghallgatását követően, a körözés elrendelése után az eltűnt személlyel kapcsolatban számos további információt ellenőriz, mint például az eltűnés és bűncselekmény közötti összefüggés, az eltűnt okmányai és személyes tárgyai, kapcsolatai, életvitele, esetleges öngyilkossági szándéka vagy lőfegyverrel való rendelkezése. A rendőrség az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárás során feltárja az eltűnt személy kapcsolatrendszerét, megállapítja a pontos személyleírását, tanúkutatást végez, adatgyűjtést kiterjeszt a polgárőr szervezetek tagjaira, felméri anyagi helyzetét, és megismeri az eltűnt személy élet- és munkakörülményeit. Különösen kiskorú eltűnésekor, felnőttkorú eltűnésekor minden esetben környezettanulmányt készít.

Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő huszonnégy órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté. Fontos, hogy ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, haladéktalanul intézkedni kell a szükséges adatgyűjtésekre, és indokolt esetben a nemzetközi körözés elrendelésére.

Dologkörözés, különös tekintettel a gépjárművekre

A körözés nemcsak személyekre, hanem tárgyakra is kiterjedhet. Az egyedi azonosításra alkalmas tárgy az, amely számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, illetve ezek kombinációjából álló jelsorozattal rendelkezik, így különösen okmányszámmal, alvázszámmal, vázazonosítóval, motorszámmal, rendszámmal, gyártási számmal, gyári számmal rendelkezik, illetve okmányazonosító jelet tartalmaz, vagy egyéb egyedi ismérve alapján kétséget kizáróan azonosítható.

A gépjármű eltulajdonításáról szóló bejelentés vagy feljelentés esetén a rendőrség bejelentést felvevő munkatársa a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásában a Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű adatainak haladéktalan ellenőrzése és a tulajdonos, illetve az üzembentartó adatainak a bejelentés adataival történő egyeztetése után azonnal elrendeli a körözést.

A gépjármű eltulajdonítására vonatkozó, távközlési eszközön tett bejelentés esetén a bejelentést fogadó rendőri szerv a bejelentőt felkéri, hogy a bejelentés felvétele és az adatok egyeztetése érdekében lehetőség szerint késedelem nélkül keresse fel a legközelebbi rendőri szervet. Amennyiben a bejelentő közlése szerint a személyes megjelenésre vonatkozó kérésnek elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, a rendőrség soron kívül gondoskodik a bejelentés helyszínen történő ellenőrzéséről és jegyzőkönyvbe vételéről.

A dologkörözés elrendelését követően szükségességi és célszerűségi indokok figyelembevételével végre kell hajtani a körözési eljárás adatainak és információinak megfelelő intézkedéseket, a beszerzett adatok és információk alapján a számba vehető értékesítési helyek, vonalak, valamint a rendelkezésre álló online hirdetési és közösségi (social media) felületek ellenőrzését, továbbá a körözött dolog természetétől függően a felügyeletet gyakorló és/vagy a vonatkozó (regisztrációs) nyilvántartást vezető hatóság (testület) megkeresését.

A dologkörözés elrendelését követően a körözött dolgot és - amennyiben rendelkezésre áll, vagy beszerezhető - annak egyedi azonosítási jegyeit feltüntető képmását tartalmazó adatot, információt (elsősorban fényképét) vagy utólag készített grafikát, továbbá egyéb, a dolog egyedi azonosítására alkalmas képi megjelenítési formát soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül be kell szerezni és rögzíteni kell a HERMON-ban. Az egyedi azonosítóval nem rendelkező, de egyedileg azonosítható dolog rögzítése esetén - a kiegészítő és leíró adatok/megjegyzés rovatban - meg kell adni a körözni kívánt dolog különös ismertetőjegyeit (speciális fajta, megnevezés, ábrázolás, méret, súly, anyag, szín, mintázat stb.).

Az elfogatóparancs kibocsátása és következményei

Az elfogatóparancsot szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, valamint meghatározott más esetekben bocsátja ki az eljáró hatóság (nyomozó hatóság, ügyész, bíróság) annak érdekében, hogy a terheltet elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozóhatóság elé állítsák.

Az intézkedésre jogosult szervnek az elfogatóparancsot ki kell bocsátania, ha:

• a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során, a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre;
• ha a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárásban - az eljárás felfüggesztése nélkül -, a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott megszökött vagy elrejtőzött;
• ha szabadságvesztés büntetést, vagy a szabadságvesztés büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni.

Elfogatóparancs több okból kerülhet kiadásra. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki. Látható tehát, hogy nem csupán gyanúsított, hanem a még meg nem gyanúsított személlyel szemben is elrendelhető az elfogatóparancs. Ehhez azonban a következő két feltétel megléte is szükséges: tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt, vagy tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt.

Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt ügyész, illetve nyomozó hatóság, illetőleg 72 órán belül elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt bíróság elé kell állítani. Az őrizetbe vételtől számított 3 napon belül a nyomozati bíró dönti el, hogy kényszerintézkedést rendel-e el.

Nemzetközi elfogatóparancs és körözés

A nemzetközi körözés nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést.

A Rendőrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs Rendszerbe az eltűnt személyre vonatkozó adatot, valamint a büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre vonatkozó adatot, ha körözését lakó vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el.

Ha az eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a körözés alá vont személy az Európai Unió valamelyik tagállamában tartózkodik, sor kerülhet az európai elfogatóparancs kibocsátására. Az európai elfogatóparancs kibocsátása az EU egész területén érvényes. Ennek következtében egy utcai igazoltatás során azonnal észlelni fogja a hatóság a körözést. Az európai elfogatóparancs 2004. január 1-je óta működik, és váltotta fel azokat a hosszadalmas kiadatási eljárásokat, amelyek korábban léteztek az uniós tagállamok között. Az európai elfogatóparancs lényege szerint az elfogás helye szerinti állam az érintett személy letartóztatását követő legfeljebb 60 napon belül köteles határozatot hozni az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában. Amennyiben a személy hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni. A keresett személyt a lehető leghamarabb az érintett hatóságok megállapodása szerinti időpontban, de legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott jogerős határozat meghozatalától számított tíz napon belül át kell adni.

Amennyiben a körözött személy harmadik országban tartózkodik (pl. Amerikai Egyesült Államok, Dél-Amerika, Dubaj), akkor kerülhet sor a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására. A terhelttel szemben - feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja - a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsáthat ki büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, ha a terhelttel szemben kiadatásnak van helye. Nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának tehát akkor van helye, ha a kiadatás feltételei is adottak. Magyarországnak jelenleg 47 országgal van kétoldalú kiadatási egyezménye, ebbe beletartozik Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság. De vannak országok, amelyekkel nemzetközi szerződések vannak érvényben, amely alapján a komoly bűnözők kiadatása nem fog akadályt okozni.

A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) feladatai közé tartozik a más állam hatósága által kezdeményezett körözés elrendelése, a magyar hatóság által elrendelt körözés más állam hatóságához történő továbbítása, a külföldi kezdeményezésű körözések visszavonása, valamint az értesítések küldése a körözésekkel kapcsolatban.

Hogyan tudhatja meg, hogy körözik-e, és mit tehet?

Hogyan tudhatja meg, hogy Önt vagy hozzátartozóját körözik-e? Erre szolgál a nyilvántartási rendszer, mely az elfogatóparancs alapján körözött személyek nyilvántartását is tartalmazza. A körözési nyilvántartási rendszer tartalmazza, hogy melyik hatóság milyen ügyben keresi.

Ha a körözés oka megszűnt, abban az esetben azt haladéktalanul vissza kell vonni. Ha megjelenik az elrendelő hatóság előtt az elfogatóparancsot vissza kell vonni. Az esetek nagy részében azonban ilyenkor is őrizetbe veszik, de mielőtt önként megjelenne a hatóság előtt célszerű ügyvéd segítségét igénybe venni.

Célszerű ügyvéd segítségét kérni. A jogi képviselő a meghatalmazás felvétele után fel tudja venni a kapcsolatot az eljáró szervvel, ahol részletesebb információkhoz juthat. Fontos, hogy ebben az esetben a szakember felméri a helyzet komolyságát és ennek fényében tud tájékoztatást és tanácsot adni. Amennyiben a védenc ismeretlen helyen tartózkodik, de még nem született meg a bíróságon a jogerős ítélet, akkor érdemes feladnia magát, mivel ebben az esetben nem zárja ki önmagát a feltételes szabadulás lehetősége alól. De, ha az elfogatóparancs kiállításának oka megszűnt, de még mindig szerepelünk a körözési listán, akkor is célszerű ügyvéd segítségét kérni.

tags: #rendszam #korozes #alatt #all #e #lekerdezes

• Elektronikai hibaelhárítás Toyotákhoz
• Futárszolgálati piac átalakulása
• Kuplung hiba jelei i40-nél
• KRESZ szabályok gyalogos-átkelőhelyekre
• Bontott Skoda váltó választás