Rendszámtábla: Mikor bűncselekmény és mikor szabálysértés az eltávolítása vagy hiánya?

A rendszámtábla minden gépjármű kötelező tartozéka, és a közúti közlekedésben való részvétel alapfeltétele. Azonban mi történik, ha a rendszám hiányzik, eltávolítják, vagy manipulálják? A jogalkotás és a bírói gyakorlat is komplexen kezeli ezt a kérdést, különbséget téve bűncselekmény és szabálysértés között.

A KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályzata) előírja a rendszámtábla meglétének ellenőrzését minden indulás előtt. Gyakorlatilag senki sem ellenőrzi megállás-elindulás alkalmával külön a rendszámtáblák meglétét vagy sértetlenségét. A rendszámtáblák azonban a városi forgalom során változatos erőhatásoknak vannak kitéve, kiváltképpen a parkolások során. Elég egy kisebb koccanás, egy magasabb szegélykő vagy éppen a rendszámkeret anyagfáradása, és a táblák önálló életre kelnek. Nem ritka tehát, hogy egy-egy közlekedő járműről hiányzik valamelyik (általában az első) rendszám.

Az "egyedi azonosító jellel visszaélés" bűntettének értelmezése

Az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményét a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 347. §-a szabályozza. A Kúria (a legfelsőbb bírósági fórum) számos esetben vizsgálta már e bűncselekmény értelmezését, különösen abban a kontextusban, amikor a rendszámtáblát hatósági eljárásban távolították el.

Esettanulmány: A jogszerűen eltávolított rendszám esete

Egy konkrét eset során a felülvizsgálati eljárásban is irányadó történeti tényállás lényege szerint a terhelt 2019. február 15. napján - vezetői engedély nélkül - közlekedett C. településen, az A. J. út előtti útszakaszon egy 2018. december 31. napján a forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli - eredetileg CGJ-439 forgalmi rendszámú - személygépkocsival. A személygépkocsin azért nem volt hatósági jelzés, mivel azt 2019. január 30-án a közúti közlekedési igazgatási feladatokról szóló Kormányrendelet (Korm. r.) 97. §-a alapján jogszerű eljárásban elvették.

A Salgótarjáni Járásbíróság e tényállás alapján a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében, és vele szemben egy év négy hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

A főügyészség - a Legfőbb Ügyészség által is osztott - álláspontja szerint a terhelt nem használt fel olyan dolgot, amelynek egyedi azonosító jelét jogellenesen eltávolították, mert az eltávolítást nem valósítja meg a hatósági jelzésnek a Kormányrendelet 97. §-a alapján jogszerű eljárásban történő elvétele.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta, és a felülvizsgálati eljárás eredményeképpen a Salgótarjáni Járásbíróság büntetővégzését megváltoztatta, a terheltet felmentette az ellene a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bűntett vádja alól. A Kúria számára a felülvizsgálati eljárásban megválaszolandó elvi jelentőségű büntető anyagi jogi kérdés tehát az volt, hogy elköveti-e a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pont szerinti bűncselekményt az, aki olyan dolgot használ fel, amelynek egyedi azonosító jelét jogszerűen távolították el. A Kúria a kérdést nemlegesen döntötte el.

Jogi érvelésének kiindulópontjaként rögzítette, hogy a személygépkocsi rendszámtáblája egyedi azonosító jel, amelynek jogellenes eltávolítása esetén az egyedi azonosító jel nélküli gépjárművel közúton történő közlekedés a gépjármű felhasználását jelenti, így az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményének megvalósítására alkalmas. „Az ilyen elkövetési magatartás a bűncselekmény tényállásszerű megvalósulásának feltétele; hogy a rendszámtáblát, mint egyedi azonosító jelet jogellenesen távolítsák el.”

Abban az esetben, ha a hatósági jelzés eltávolítására nem jogellenesen, hanem jogszabályi felhatalmazás alapján, hatósági eljárásban kerül sor, az ilyen módon eltávolított rendszámtábla nélküli gépkocsival történő közlekedés az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményét nem valósítja meg. E magatartás a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 221. §-a szerinti szabálysértésnek minősülhet.

A Kúria döntésének kritikája

A Kúria álláspontja szerint az egyedi azonosító jel eltávolításához csak akkor fűz a büntetőtörvény büntetőjogi következményeket, ha az eltávolítás jogellenes. Ez azonban evidencia, hiszen a jogrend egységének elvéből az következik, hogy nem lehet büntetőjog-ellenes olyan magatartás kifejtése, amelyet más jogág megenged. Ez a hatályos Btk. általános részi szabályként (Btk. 24. §) is rögzíti. Mindez azt is jelenti, hogy az intézkedő rendőr, aki a Korm. r. 97. §-a értelmében a hatósági jelzést a helyszínen elveszi, azaz leszereli a járműről, az egyedi azonosító jellel visszaélés Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekményét nem valósítja meg.

Rendszám formátumok Szlovéniában

Tényállástani szempontból azonban nem teljesen világos, hogy mi a dogmatikai indoka annak, hogy a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés megvalósulását olyan elkövetési magatartás tanúsításához köti a bíróság, amelyet az adott bűncselekményi fordulat esetén a jogalkotó maga nem szabályoz elkövetési magatartásként. A törvényszöveg nyelvtani értelme alapján egyértelműnek tűnik, hogy a jogalkotó nem azt támasztotta a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pont szerinti bűncselekmény megvalósulása feltételéül, hogy az elkövető olyan dolgot (jelen esetben járművet) használjon fel, amelynek az egyedi azonosító jelét jogellenesen távolították el.

Az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményének jogi tárgya ugyanis az a közbizalom, amely az egyedi azonosító jellel nyilvántartott dolgok azonosíthatóságához fűződik. Az olyan járművel való közlekedés, amelyen fizikailag nincs elhelyezve a hatósági jelzés, sérti e jogi tárgyat, hiszen egy hatósági jelzés (rendszám) nélkül a közúti közlekedésben részt vevő jármű egyedi azonosításra alkalmatlan a közlekedésben résztvevők, vagy adott esetben a hatóság számára (pl. sebességmérés vagy díjfizetés ellenőrzésekor). Ezért a teleologikus értelmezés is azt erősíti, hogy a hatósági jelzés (rendszám) nélküli gépjármű vezetése - függetlenül a rendszám eltávolításának jogszerűségétől vagy jogellenességétől - megvalósítja az egyedi azonosító jellel visszaélést.

Praktikus tennivalók elveszett vagy ellopott rendszámtábla esetén

Előfordulhat, hogy menet közben hagyjuk el az egyedi számsort, vagy nem vesszük észre annak hiányát induláskor. De mi tévők legyünk, ha velünk esik meg a baj és közlekedés közben odalesz az egyik rendszámtáblánk?

Ne próbáljuk meg házilag pótolni: Semmi esetre sem javasolt a rendszám karaktereinek barkács módszerekkel (kartonlap, filctoll, ragasztószalag, festék, stb.) való pótlása. Az ilyen „önkényes átrendszámozás” az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményét valósíthatja meg. A rendszám házilagos pótlása és a keretben vagy a szélvédő mögötti utólagos elhelyezése nem jó ötlet.
Lopás esetén tegyen feljelentést: Ha este, leparkoláskor még megvolt a rendszám, és reggelre hűlt helye, akkor valószínű, hogy ellopták. Ilyen esetben irány a legközelebbi rendőrség, és feljelentést kell tenni az ügyben.
Elvesztés esetén keresse meg: Az anyag nem vész el, csak tartózkodási helyet vált. Ha van sejtés arról, hogy merre kóborolhat a renitens rendszám, érdemes felkeresni a környéket és annak rendőrségét.

„Csak munkanélküli” – mondta apám Aztán a tiszt megkérdezte „Hol van az ezredes… ” TÖRTÉNET

A hiányzó rendszámtábla pótlása

A hiányzó rendszámtábla esetén követendő eljárás kettéválik attól függően, hogy mit gyanítunk a háttérben.

A hiányzó rendszámtábla csak egy alkalommal pótolható és csak egy darab adható ki a már korábban kiadott karakter- és számsorral.
Ha mindkét rendszámtábla hiányzik, vagy másodszorra tűnik el ugyanannak a rendszámpárnak az egyik darabja, akkor azt bevonja a hatóság, és teljesen új rendszámot kell igényelni a hozzá tartozó regisztrációs matricával egyetemben.
Ha régi formátumú rendszámot kell pótolni, akkor 2022. július 1-je óta új formátumúra kell váltani, ami mindkét rendszám cseréjét jelenti. Vagyis ha csak az első tábla esett le, már nem kérhetünk helyette másikat, hanem mindkét rendszámot le kell cserélnünk új formátumúra a hozzá járó regisztrációs matrica kíséretében.

Praktikus tanácsként annyi leszögezhető, hogy ha már mindenképpen hazárdírozni szeretne a sofőr, akkor inkább közlekedjen egy rendszámtáblával a pótlás idejéig. Azzal csak a KRESZ szabályait sérti, bűncselekményt nem követ el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszámtábla hiányának oka nehezen bizonyítható, ami megnehezíti a megfelelő szankció kiválasztását a járőr számára is. Az autósok ilyenkor - jó és rosszhiszeműen, esete válogatja - rendre arra hivatkoznak, hogy az előbb még megvolt, és fogalmuk sincs hova tűnhetett.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Rendszámtábla manipuláció és eltiltás hatálya alatti vezetés

A rendszámtábla manipulációja gyakran más, súlyosabb bűncselekmények elrejtésére szolgál, mint például az eltiltás hatálya alatti vezetés. A jogalkotó 2021 tavaszán megelégelte az eltiltás hatálya alatti vezetések számának gyors növekedését.

Esettanulmány: Az önkényesen átrendszámozott autó esete

Kétszeresen is tévedett az a 37 éves férfi, akit tavaly április 27-én egy önkényesen átrendszámozott autó volánja mögött értek a rendőrök egy rutinszerű közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzés alkalmával. A rendszámtábla-csere hátterében az állt, hogy a férfinek nem volt jogosítványa, s mert korábban közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt tíz hónap - végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték.

Csakhogy a rendőrök megállították és igazoltatták. Perceken belül mindenre fény derült: az eltiltás hatálya alatti vezetés és a rendszámtáblacsere is. Ez a bűncselekmény a Btk. 239/B. §-a szerint „Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bevezető példában említett férfi ráadásul nemcsak eltiltás hatálya alatt vezetett, de még a jármű egyedi azonosító jelével is visszaélt.

Fontos tudni: ezt a bűncselekményt nemcsak az követheti el, aki önkényesen „átrendszámozza” az autóját. Vád alá helyezhető az is, aki egy egyedi azonosító jelet, például egy rendszámtáblát eltávolít vagy meghamisít (bizonyos karaktereit átfesti).

További példák rendszámhamisításra

Június 20-án a közterület-felügyelet és a rendőrség közös járőrei közbiztonsági ellenőrzést tartottak Békásmegyeren. Az ellenőrzés kifejezetten a roncsautók felkutatására terjedt ki. A Hímző utcában ellenőriztek egy személygépkocsit, a vizsgálat közben pedig kiderült, hogy a gépkocsin egy másik jármű forgalmi rendszáma volt. A helyszíni szemle során beigazolódott az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja.

Rendszámtábla hiányának jogi következményei

A Kúria a Btk. 347. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazási körét (a hamis és hamisított mellett kizárólag) a jogellenesen eltávolított egyedi azonosító jelű dologra mint elkövetési tárgyra korlátozó jogértelmezéssel ténylegesen szűkítette a büntetőjogi felelősség körét. A jogalkalmazó ugyanis csak akkor jogosult a büntetőjogi tényállások hatókörének leszűkítésére, ha ennek során a jogértelmezés határai között marad.

Vitathatónak tűnik a Kúriának a jogszerűen eltávolított rendszámtábla nélküli személygépkocsival történő közlekedés Szabs. tv. 221. § szerinti szabálysértésként való kezelése. A Szabs. tv. 221. §-a szerint szabálysértést követ el, aki a járművet érvénytelen hatósági jelzéssel üzemelteti. A szabálysértési tényállás tehát az érvénytelen hatósági jelzéssel való közlekedést szankcionálja, márpedig megítélésem szerint az érvénytelen hatósági jelzés és az eltávolított hatósági jelzés nem szinonim fogalmak. A hatósági jelzés (rendszámtábla) érvénytelensége feltételezi, hogy a járművön van hatósági jelzés, de az valamely okból érvénytelen. Az olyan járművel való közlekedés, amelynek hatósági jelzését (rendszámát) eltávolították, tehát amelyen fizikailag nincs jelen hatósági jelzés, nem tűnik a Szabs. tv. 221. §-ának keretei között értelmezhetőnek. E következtetés helyességét erősíti a Szabs. tv. 221. §-ának a 176. §-sal történő összevetése is, amely a hatósági engedély nélküli vezetést szankcionálja.

Objektív vagy szubjektív szempontok?

Kérdéses, hogy a hatósági jelzés eltávolításának jogszerűsége mint a későbbi felhasználás bűncselekményi jellegét kizáró körülmény objektív vagy szubjektív természetű-e, vagyis függ-e az elkövető tudattartalmától a bűncselekményi jelleget kizáró hatása. Ha például az elkövető nem tud arról, hogy az általa felhasznált, rendszám nélküli jármű hatósági jelzését korábban jogszerűen távolították el, akkor is mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól?

Kell-e bizonyítást felvenni arra, hogy az elkövető tudott-e a hatósági jelzés korábbi eltávolítása jogtalanságáról vagy jogszerűségéről? Továbbá mi a teendő abban az esetben, ha nem lehet az eljárás adatai alapján kétséget kizáróan megállapítani (például a hatósági intézkedés megfelelő dokumentálásának hiányában), hogy hogyan történt a rendszám levétele, eltávolítása? Ebben az esetben az in dubio pro reo elve alapján (kétség esetén a vádlott javára kell dönteni) elvileg felmentést kaphat az elkövető.

Összefoglaló táblázat: Rendszámhiány és jogi következmények

Rendszámtábla állapota/Helyzet	Rövid leírás	Jogi besorolás	Vonatkozó jogszabály/megjegyzés
Jogszerűen eltávolított	A rendszámot hatóság távolította el (pl. forgalomból kivonás miatt), és a járművet így használják.	Nem bűncselekmény (Kúria értelmezése)	Btk. 347. § (1) b) - Kúria felmentő ítélete alapján. Szabs. tv. 221. § (szabálysértésként felmerülhet, de vitatott).
Jogellenesen eltávolított	A rendszámot az elkövető jogellenesen eltávolította, és a járművet így használja.	Bűncselekmény	Btk. 347. § (1) b) - egyedi azonosító jellel visszaélés.
Hamisított rendszám használata	A rendszámtábla karaktereit megváltoztatták, vagy más járműhöz tartozó rendszámot helyeztek fel.	Bűncselekmény	Btk. 347. § (1) a) - egyedi azonosító jellel visszaélés.
Elveszett rendszámtábla	Menet közben esett le, vagy észrevétlenül tűnt el (nem lopás).	Szabálysértés (KRESZ megsértése)	KRESZ, Szabs. tv. 221. § (érvénytelen hatósági jelzés miatti vita).
Egy rendszámtábla hiányzik	A két rendszám közül csak az egyik van a járművön.	Szabálysértés (KRESZ megsértése)	KRESZ, Szabs. tv. 221. §. A pótlás időtartamára "kevésbé súlyos" megoldás.
Lopott rendszám használata	Más járműről származó, ellopott rendszámot helyeznek fel.	Bűncselekmény	Btk. 347. § (1) a) vagy b) - egyedi azonosító jellel visszaélés, esetleg lopás.