A rendőri karjelzések a közlekedésben: alapoktól a komplex helyzetekig

A közlekedésben résztvevők jelentős része nincs tisztában a rendőri karjelzések jelentésével. Rendszeresen szembesülünk azzal, hogy baleseteknél, eltereléseknél a járművezetők - kerékpártól a kamionig - gyakran találgatnak, mit is akar jelezni nekik a rendőr. Ez a hiányos tudás nemcsak frusztrációt okoz, de súlyos balesetveszélyes helyzeteket is teremthet, mivel a rendőri jelzések figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése kritikus következményekkel járhat.

A rendőri karjelzéseket minden autósnak megtanítják a KRESZ-tanfolyamon, mégis sokan zavarba jönnek, ha egy forgalomirányító rendőrrel találkoznak. A mindennapi közlekedés során ma már szinte kizárólag jelzőlámpák, táblák és felfestések irányítják a forgalmat, ezért egyre ritkább az a helyzet, amikor egy rendőr áll a kereszteződés közepén, és karjelzésekkel szabályozza a haladást. Azonban előfordulhat, hogy nem működik a jelzőlámpa, vagy a forgalmat más okból rendőr irányítja. Ezekben az esetekben elengedhetetlen a karjelzések ismerete.

A közlekedési szabályozás rövid története és a jelzések hierarchiája

Magyarországon először a közlekedés szabályozását 1901. június 6-án Rudnay Béla, Budapest főkapitánya rendelte el, ami június 15-étől volt hatályos. Ennek szövegezése megjelent a Rendőri lapok kiadványban is. „Az automobil-közlekedés szabályozása” 17 közlekedési szabályozási pontból állt, a 18. pont a hatályba léptető rendelkezés volt, amely még a büntetési tételeket is megszabta az egyes pontok megsértése esetén.

Később, az 1929. évi 250.000. B.M. számú rendelet határozta meg rendőri feladatként a forgalom irányítását és bemutatta az alapjelzéseket is. A kiegészítő jelzések pontos meghatározására az 1950. évi szabályozásban került sor. Nemzetközi viszonylatban először az 1949-es Genfi, majd az 1968. évi Bécsi Egyezmények szabályozták egységesre a közlekedés rendjét.

A KRESZ II. része a közúti jelzéseket tárgyalja. A Bécsi Egyezmény alapján a közúti jelzéseknek van egy jól meghatározott hierarchiája, értéksorrendje:

Tudja a helyes választ a rendőri karjelzésekre?

1. Személyi forgalomirányítás (pl. rendőr, jelzőőr)
2. Fényjelző készülékek (jelzőlámpák - az elsőbbséget meghatározó jelzőtáblákkal szemben)
3. Jelzőtáblák és útburkolati jelek
4. Forgalmi szabályok (pl. jobbkéz-szabály)

Ennek megfelelően a rendőri jelzés minden közlekedőre vonatkozik, irányadó, és minden más jelzést felülír, legyen az jelzőlámpa, tábla vagy útburkolati jel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendőri jelzés nem ír felül minden szabályt. Így például nem írja felül az útvonaltípust, a veszélyt jelző, továbbá a méret- és súlykorlátozás jelzőtáblákat, és nem írhatja felül a vasúti átjáró tilos jelzését sem. Leginkább a csomópontok irányításánál ír felül jelzéseket és szabályokat.

A forgalomirányító rendőr szerepe és feladatai

A rendőri forgalomirányítás ideiglenes jellegű beavatkozás, nem napi rutin. Jellemzően a közlekedés során fellépő zavarok miatt szükséges, például balesetek, dugók, lámpahibák vagy rendezvények esetén. Feladata a biztonságos és gyors közlekedés elősegítése, a forgalmi torlódás tervszerű irányítása, a különböző irányból érkező gyalogosok és járművek forgalmának térbeli és időbeli szétválasztása, valamint a haladási sorrendjük meghatározása.

A karos forgalomirányítás megkezdése előtt is számos feladata van a rendőrnek. A biztonságos, hatékony és szakszerű irányítás érdekében a rendőrnek nemcsak a karjelzéseket kell ismernie, hanem a munkavégzésének területét, az adott forgalmi csomópontot is. Ha lámpás irányítás helyett karos forgalomirányításra van szükség, akkor törekednie kell a lámpaváltás rendje szerint adni a jelzéseket, ami növeli a biztonságot, hiszen a rendszeresen ott közlekedők rutinból mennének. A megszokottól való eltérés magasabb figyelmi szintet igényel a közlekedőktől.

Tudnia kell továbbá a forgalmi sávok számát, az azokból való továbbhaladási irányokat, a kanyarodás rendjét és a kihelyezett jelzőtáblákat, s még a környező csomópontok átbocsátóképességét is. Előre ki kell választania a forgalomirányító pontot, ahonnan ő is a legjobban észlelni tudja a járműveket és gyalogosokat, valamint őt is a leghatékonyabban lehet észlelni.

Alapvető rendőri karjelzések és jelentésük

A rendőri karjelzések alapvetően nem túl bonyolultak. A KRESZ szabályai szerint a legfontosabb a rendőr testhelyzete, és a karjainak mozgása, pozíciója.

Közösségi média trendek a Z generációnál

1. Megállj jelzés (tilos továbbhaladni)

• Ha a rendőrnek a hasát, vagy a hátát látjuk, az egyértelműen megálljt parancsol. Ilyenkor nincs kivétel, meg kell állni.
• Ha a tenyerét mutatja felénk, az is azt jelenti, hogy várnunk kell, illetve akkor is, ha a felőlünk eső karját maga elé tartja.

A rendőr teste, illetve a kinyújtott karok akadályként értelmezendők. Aki a rendőr testére vagy karjára merőlegesen érkezik, tilos irányban halad.

2. Szabad út jelzés (továbbhaladhatsz)

• Ha a rendőrt oldalról látjuk - vagy póriasan szólva az élén áll -, akkor elvileg mehetünk. A rendőr testtartására párhuzamosan érkezőknek van "zöld" jelzésük, azaz továbbhaladhatnak. A rendőr kartartása ebben az esetben nem számít, ha a teste a haladási irányunkkal párhuzamos.

A szabály úgy szól, hogy rendőri irányítás esetén vagy mindegyik irányba mehetünk (ha a testhelyzetünk engedi), vagy egyikbe sem (ha a testhelyzetünk tiltja). Aki a rendőr testére párhuzamosan érkezik, az bármilyen irányba, tehát jobbra kis ívben, egyenesen (a rendőr mögött) és balra nagy ívben (a karjelzésnek megfelelően a rendőr előtt) is haladhat, feltéve, hogy nincs más tiltó jelzés.

3. Változás következik (felkészülés a megállásra/indulásra)

• Ha a rendőr a karját, botját a magasba emeli, azzal azt jelzi, hogy változás következik, pont, mint a sárga lámpánál. Ez a jelzés a közlekedési lámpa sárga fényének felel meg, vagyis óvatosságra int.
• Ilyenkor mindenkinek meg kell állnia, kivétel annak, aki már nem tud biztonságosan megállni, ő még áthaladhat. A kereszteződésben lévő autóknak mielőbb el kell hagyniuk azt. Aki hirtelen fékezés nélkül meg tud állni, annak már nem szabad behajtania.
• A függőlegesen feltartott kar másik jelentése, hogy a forgalmi rend megváltozik, ideiglenes forgalomirányítás következik. Amíg a rendőr behalad a forgalomirányító pontra, addig minden forgalmi iránynak tiltó jelzése van.

A függőlegesen feltartott karjelzésnél még a megkülönböztető jelzéseit együttesen használó jármű (pl. mentő, tűzoltó) sem mehet tovább, csak ha a rendőr külön jelzést ad neki.

4. Kiegészítő karjelzések (sebesség és irány)

A rendőr kiegészítő karjelzésekkel is sürgetheti, vagy lassíthatja a közlekedőket, valamint segítheti a kanyarodókat:

• Ha a tenyerével, vagy a botjával maga felé int, az azt jelenti, hogy tempósabban kellene haladni.
• Ha a tenyerével a föld felé int, akkor vissza kell venni a sebességből, lassítani kell.
• Ha a rendőr fütyül a sípjával, az rendszerint nem az elismerés jele, hanem szabálytalanságot vagy veszélyhelyzetet jelez. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy tüntetőleg másik irányba néz a járművezető, hiszen a rendőr valamit jelezni akar.

A balra kanyarodás segítése

Az útkereszteződésben történő irányításkor a balra kanyarodó járművek segítését kiegészítő karjelzéssel biztosítja a rendőr. Erre szükség lehet a jobb, illetve a bal keze felőli irányból is:

Media Markt Daewoo kínálata

• A jobb oldaláról érkező, és balra kanyarodni szándékozó járművet meglassíttatja, esetleg meg is állítja. A bal karja felől mindenképpen megállítja a forgalmat, majd ezt követően adja ki a jobb karjával a „maga mögé int” jelzést a balra kanyarodóknak.
• A bal oldaláról érkező, és balra kanyarodók segítésekor először a jobb karját maga elé nyújtja, ezzel megállítva az onnan érkezőket. A bal karjával pedig „maga elé int”, akár tompaszögben is, hogy megmutassa a pontos érkezési irányt, helyet. Például párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestnél, középen zárt villamospályára ne hajtson rá a sofőr.

A rendőri jelzések összefoglalása táblázatban

Gyalogosok és rendőri karjelzések

Fontos megjegyezni, hogy a rendőri jelzések a gyalogosokra is vonatkoznak, bár ezt ma még kevesen tudják. Amikor a rendőr függőlegesen felemeli a karját, a forgalom irányának megváltozásakor az úttesten lévő gyalogosnak hamar be kell fejeznie az áthaladást, újabb gyalogos nem léphet le az úttestre a rendőr vállával párhuzamosan érkezve, hanem álljon meg.

A kiegészítő karjelzéseknél a gyalogos pozíciója a rendőr vállsíkjához képest nem változik, az azzal párhuzamosan haladó gyalogosnak nem jelent tiltó jelzést. Azaz, amennyiben a rendőr kiegészítő karjelzést ad a járműveknek a balra bekanyarodás segítésére, a vezetőnek elsőbbséget kell adnia az azon az úttesten áthaladó gyalogos részére, ahova a fordulás során megérkezik.

A Baranya Megyei Balesetmegelőzési Bizottság munkatársai felhívják a figyelmet arra, hogy rendőri forgalomirányításnál akár kis, akár nagy ívben kanyarodunk, a gyalogosnak elsőbbsége van. Egyenesen haladva a gyalogosnak meg kell állnia, ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy óvatlan gyalogos vagy egy KRESZ-t nem ismerő gyermek lelép a járdáról. Mindig legyünk elővigyázatosak!

Komplex helyzetek és különleges szabályok

Jobbra kanyarodás tilalma

A továbbhaladás tilalma esetén (szemből vagy hátulról érkezve a rendőr vállsíkjára merőlegesen) járdaszigettel leválasztottan „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblával rendelkező, külön jobbra kanyarodó sávról indulva nem kanyarodhat jobbra a vezető. Eredetileg lámpás csomópontnál, amikor járdaszigettel elválasztottan, külön sávra is érkezik (gyorsítósáv) a járművel a sofőr, még akkor sem kanyarodhat el, azaz formálisan tilos jelzésen halad át a vezető.

Fontos, hogy mindig figyeljük a jelzőtáblát is, mert ha az tiltja az egyik irányba haladást (pl. a jobbra fordulást), akkor nem szabad arra mennünk akkor sem, ha a rendőri jelzés szerint mehetnénk.

Rendőrszemélyzet váltása

Egy idő után szükséges az irányító rendőr leváltása. Személyzetváltáskor a kereszteződésben irányító rendőr karjának/botjának függőleges feltartásával minden forgalmi irányt megállít. Ezt követően van lehetőség a váltótársnak - ugyancsak feltartott karral - elfoglalni az irányító pontot. A korábban irányító rendőr pedig szintén feltartott karral hagyja el a csomópontot. Az új irányító személynek meg kell várnia, míg társa biztonságos helyre ér, és csak utána indíthatja meg valamelyik irányú járműforgalmat.

Több rendőr a kereszteződésben

Nagy csomópontok esetén nem elegendő egy személy a forgalom irányítására, szükséges lehet 2, 4, akár 6 rendőr is egy-egy komplex kereszteződés ellátásához. A közös irányítás fokozott figyelmet és a kollégák együttműködését igényli. Nagyon jó összhangot kíván.

Jármű megállítása útkereszteződésen kívül

A rendőr függőlegesen feltartott karjával kapcsolatban szó került már a járműveket megállító jelzésről, ha nem útkereszteződésben irányítja a rendőr a forgalmat. A megállítás történhet úgy, hogy a rendőr gyalogosan az úttesten áll. Mozgó rendőrségi járműből fény- és rövid hangjelzéssel, majd karjával/jelzőtárcsával ad megállító jelzést. A rendőrségi járművön (fényhídon) megjelenő STOP feliratnak is ugyanez a jelentése. Akár rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül is adhat utasítást.

A rendőri forgalomirányítás előnyei és hátrányai

Hátrányok

• Sajnálatos, hogy a közlekedésben résztvevők gyakran nem ismerik a jelzéseket, ami lassító hatású.
• A forgalomirányító ponton álló rendőr az elhelyezkedésével szűkíti a járművek számára a kereszteződés területét, keresztmetszetét.
• A nagy járművek ráadásul jelentős takarást idéznek elő, rontva a rálátást a rendőrre és a forgalomra.
• A rendőrnek fokozott fizikai és pszichés terhelést is okoznak a rossz látási- és láthatósági viszonyok, valamint a szélsőséges időjárás viszontagságai.

Előnyök

• A dinamikus irányításnak köszönhetően gyorsabb áthaladást biztosít(hat) egy-egy irány számára, mint a fix jelzőlámpa program.
• A kiegészítő karjelzések által a kanyarodóknak optimális helyzetet tud teremteni, rugalmasan reagálva a forgalmi helyzetre.
• Rendkívüli helyzetekben (baleset, lámpahiba, útlezárás) nélkülözhetetlen, mivel azonnali és rugalmas megoldást nyújt a forgalom zavartalan és biztonságos fenntartására.

Egyéb forgalomirányító jogkörrel rendelkező szervek

A rendőrökön kívül más szervek is rendelkeznek forgalomirányító jogkörrel. Ilyenek a katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a közlekedési hatóság közúti ellenőre. A 2010-es KRESZ módosítás óta ők is irányíthatnak forgalmat útkereszteződésben, valamint megállíthatnak egy adott útszakaszon is. A közterület-felügyelő, a jelzőőr vagy a polgárőr is megállíthatja a forgalmat meghatározott esetekben.

KRESZ tesztek és példahelyzetek a rendőri karjelzések értelmezésére

A rendőri karjelzések ismeretének hiánya komoly problémákat okoz. Egy-egy KRESZ-teszt segíthet feleleveníteni a szabályokat, hiszen a mindennapi forgalomban is előfordulhat, hogy csak a rendőr irányítja a forgalmat. A korábban megszerzett tudás a járművezetők körében alkalmazás hiányában gyakran megkopik.

1. példa: Merőleges testhelyzet

Kérdés: A forgalmat irányító rendőr nekünk merőleges kéztartással áll az útkereszteződés közepén. Mit jelent ez a jelzés a vezető számára?

1. Szabad az út, továbbhaladhatunk.
2. Meg kell állni, mert tilos továbbhaladni.

Helyes válasz: b) Meg kell állni. A rendőr teste, illetve a kinyújtott karok akadályként értelmezendők. Aki a rendőr testére vagy karjára merőlegesen érkezik, tilos irányban halad.

2. példa: Párhuzamos testhelyzet

Kérdés: A rendőr karjait lent tartja. A kormánykerékkel jelölt járművel, testtartására párhuzamosan érkezünk. Mi a helyes teendő?

1. Megállunk, mert a rendőr karjaival tiltja az irányt.
2. Lassítunk, majd megállunk a rendőr előtt, amíg eldönti milyen karjelzést akar adni.
3. Elindulhatunk, mert engedélyezett az áthaladás.

Helyes válasz: c) Elindulhatunk, mert engedélyezett az áthaladás. A rendőr teste nekünk párhuzamosan áll, ezzel engedélyezve a továbbhaladást. A rendőr kartartása ebben az esetben nem számít.

3. példa: Kiegészítő kanyarodási jelzés

Kérdés: A rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával maga elé int. A kormánykerékkel jelölt jármű balról érkezik. Mi a helyes teendő?

1. Megállunk, mert a rendőr bal karjával tiltja az irányt.
2. Elindulhatunk, mert engedélyezett az áthaladás.
3. Járművünkkel lassítunk, majd megkerüljük a rendőrt és visszafordulunk.

Helyes válasz: b) A jármű elindulhat. Ebben a helyzetben a rendőr a bal karjával maga elé int, vagyis a balról érkező járműveknek szabad az út. Aki viszont a rendőr testére merőlegesen, vagy a felemelt kar irányába érkezik, annak tilos továbbhaladni. Ez a jelzés egyértelműen azt üzeni, hogy a tőle balról érkező jármű a rendőr előtt balra bekanyarodhat, egyenesen továbbhaladhat, vagy jobbra kanyarodhat.

4. példa: Melyik autó haladhat át a kereszteződésen?

Vegyünk egy példát, ahol a rendőr testhelyzete merőlegesen áll egy „B” jelű, szürke autóra, így letiltja annak továbbhaladását. A jobb kezében lévő bottal pedig egy „A” jelű, sárga autó indulását akadályozza meg. Ebben az esetben a kereszteződésben kizárólag a „C” jelű, piros autó hajthat át. Mivel rendőri irányítás van érvényben, a piros autó jobbra kis ívben, egyenesen (a rendőr mögött) és balra nagy ívben (a karjelzésnek megfelelően a rendőr előtt) is haladhat. Fontos, hogy ez a karjelzés nem tiltja a „C” jelű jármű egyenes irányban történő továbbhaladását vagy jobbra kanyarodását sem. A lényeg azonban a többi irányból érkező járművek helyzetén van: a rendőr jelzése ugyanis minden más irányból érkezők számára a továbbhaladás tilalmát jelenti.

Felhívás a tudatosságra és az oktatásra

A rendőri karos forgalomirányítás során is a biztonság az első: mind a rendőr, mind a járművek konfliktusmentes haladása szükséges. A megfelelő láthatóság és a jelzések érthetősége alapkövetelmény. Ennek megfelelően éjszakai időszakban csak kivilágított helyen van karos forgalomirányítás, a szükséghelyzetektől eltekintve.

Sajnos sok közlekedő hozzáállása megváltozott. Rendőri tapasztalat, hogy régen, ha nem értette a vezető a rendőri jelzést, akkor megállt, ma azonban sokan behúzzák a nyakukat, és továbbmennek. Ez azt üzeni, hogy korábban tisztelték a rendőrt, és vállalták a felelősséget (hiányos tudás), várva az eligazítást. A mostani magatartás üzenete pedig, hogy a sofőr nem vállalja a felelősséget, egyszerűen elmenekül a számára kellemetlen helyzetből. Pedig továbbra is a rendőröknek a közlekedés segítése a feladata.

Sokat tehetünk a járművezető-jelöltek tudásának minél magasabb szintre emelésében: többet kell foglalkozni az elméleti és a gyakorlati foglalkozások során a személyi forgalomirányítással. Tegyük meg mindannyiunk biztonsága érdekében, hogy kevesebb baleset következzen be!

tags: #rendori #karjelzesek #transport #media #közlekedés

• E46 navi javítás árak
• Zafira B: Amit a súlyról tudni kell
• Kihangosító bekötése Stilo autóba
• Megane-Astra összehasonlítás
• Sárvédő csere Ignis modellekhez