Rendőrségi Járművek és a Lada Niva: Történet az Aukcióktól az Utakig
A rendőrség működésének egyik alapvető eleme a megbízható járműpark. Idővel azonban a szolgálati autók elérik élettartamuk végét, és új feladat vár rájuk: árveréseken kerülnek új tulajdonosokhoz. Az Autópark Maxabo rendszeres eseményein számos, egykor a rend fenntartását szolgáló jármű cserél gazdát, a Lada Niva robusztus terepjáróktól egészen az 1980-as évek különleges teherautóiig. A rendőrségi járművek története és jelenlegi állapota betekintést nyújt a flotta sokszínűségébe és az azt érő kihívásokba.
Leszerepelt Rendőrségi Járművek és az Aukciók Világa
A rendőrségtől leselejtezett autók vagy korosak, vagy erősen sérültek. Tavaly egy kicsivel korábban, szeptemberben tartotta az Autópark Maxabo az egykori rendőrautók árverését. Idén sem marad el a börze, október 31-én 10 órakor lesz a nyilvános, de előzetes regisztrációhoz kötött licit. Az árverési tételek addig megtekinthetők (munkaidőben), az autók persze nem kipróbálhatók, de a helyszínen átnézhetők, motorjaik is beindíthatók, már amelyiké.
Nem csak egykori matricás, hanem kisebb részben akár „civil rendőrségi, BM-es autókról van szó, sőt akad bűnjelként lefoglalt is. Ma már mind „hatósági jelzéseitől megfosztott, jelentős részükön persze látszódnak az egykori matricanyomok és akár valahai rendőrségi rendszámuk is. A kínálatban nagyon és közepesen viharvert, valamint egészen korrekt példányok is kínálkoznak. Miként a piacon általában, itt is igaz, hogy az autók állapota messze nem biztos, hogy arányos futásukkal.
Egy fekete, ráadásul Easytronic váltós Astrát nézegettem, hogy milyen meglepően megkímélt a fényezése (legalábbis ebben a közegben és ahhoz képest, hogy a fekete dukkó mennyire kényes), pedig 364 959 kilométerével az a jelenlegi kínálat futásbajnoka. Helyszínelő Transporterek, Astrák dögivel és Octaviák is szép számmal akadnak. A frissebb rendőrautókból csak nagyon erősen sérült példányok találhatók. Azok is érdekesek lehetnek. Miként azt Jakab Attila, az Autópark Maxabo ügyvezetője elárulta, az erősen sérült autókért leginkább külföldi vevők indulnak, talán épp a híres Arthur Tussik, aki bizonyára látna potenciált a gyári technológiával már biztosan gazdasági totálkáros autókban is. Még szomorúbb, hogy miként az árverési listából látható, vannak műszaki totálkáros autók is.
A Lada Niva és az 1980-as Évek Emlékei a Flottában
A rendőrségi flottában megfordult járművek között különleges helyet foglal el a Lada Niva. 250 ezer forintról startolnak a működőképes Lada Nivák, ami jól mutatja, hogy terepjáróként még ma is fogalom a szovjet 4×4-es. Bár a rendelkezésre álló információk nem részletezik a Lada Niva rendőrségi alkalmazását az 1980-as években, ezen aukciók kínálata rávilágít a korabeli járműpark sokszínűségére. A kínálat érdekessége például az 1980-as, emelőhátfalas, működőképes IFA W50 - mármint a működőképesek közül -, amely egyértelműen az említett évtizedet idézi.
Sprinter: A rendőrség megbízható partnere
A Lada Niva, mint robusztus terepjáró, a közutakon is megmutathatja képességeit, bár olykor váratlan helyzeteket teremthet. Nem kifejezetten lassan halad a belső sávban a Lada Niva, de hát mindenki úgy tesz a széles úton, és a forgalom is elég ritka. A közlekedési rendőr azonban az orosz terepjárót szeretné ellenőrizni, ezért kiinti a járművet. Annak a sofőrje meg túlságosan hirtelen lép a fékre, ami a kormányzással együtt már veszélyes kombináció, az autó álló kerékkel kezd el keresztirányban csúszni a rendőrök felé. Azok gyorsan szaladni kezdenek, de szerencsére még a becsapódás előtt elfogy a lendület, és megáll a Niva.
Lada autó evolúció 1970–2032 | Hogyan lett a VAZ-2101-ből Niva X
További Érdekességek a Rendőrségi Aukciókról
Az aukciókon széles a választék, mely alkalmat adhat olcsó járművek beszerzésére. Működőképes Opel Astra G vagy Volkswagen Bora 130 ezer forinttól, Suzuki Ignis 200 ezer forinttól, Astra H 240 ezer forinttól, valahai, 15 évet szolgált járőr Octavia 150 ezer forinttól licitálható. Akad meglepően egyben lévő Skoda Octavia RS, lehet szemezgetni a Yetik közül is, bár azok eléggé viharvertek. Meglepetés a Dacia Dusterek kínálata. Nem csak megjelenésre korrektek, Jakab Attila is megerősítette: a Dusterek egyértelműen jobban bírták a rendőrségi üzemet, mint például az Opel Astrák.
Mindegyik autóra (és motorkerékpárra, ugyanis azok is vannak!) igaz, hogy vastagon piaci áruk alatt indulnak, ahogyan az is, hogy egy alapos gatyába-rázás, külső-belső takarítás mindenképp rájuk fér. Ahogyan a kiírás szól, „közúti közlekedésre nem alkalmasak, forgalomból ideiglenesen kivonva, egyéb tartozékok hiányosak lehetnek. Mindegyikre kell tehát költeni némi pénzt, hogy használhatóak legyenek, ugyanakkor egy 300 ezer forintról induló robotizált váltós Astra H, vagy egy 200 ezer forintos Astra G Elegance önmagában is lehet érdekes, míg a leginkább elszomorító példányok alkatrészeik miatt lehetnek kikiáltási áruknál is értékesebbek. Nem csak az árverésen szerepelnek volt rendőrségi Astrák, ezekből az Autopark Maxabo is szokott venni, rendberakott állapotban is 1 millió forint alatt megkaphatók, az árverésen persze akár üzemképesen is megcsíphető a feléért. Ha viszont olcsón szeretnénk működőképes, akár korrekt abroncsokat viselő autóhoz jutni, meg lehet próbálni az árverést.
A Rendőri Létszám és a Járműpark Kontextusa
A járműpark fenntartása és frissítése szorosan összefügg a rendőrség általános működőképességével és létszámával. A mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora, a társadalmi fenntarthatóság fontos része a lakosság szubjektív biztonságérzetének fenntartása és javítása, továbbá a bűncselekmények és a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számának csökkentése. 2000 és 2022 között 30,47%-kal 292-ről 381 főre nőtt a 100 ezer főre jutó rendőrök aránya. 2007-ig arányuk kisebb ingadozásokkal csökkent. Miután hazánk 2007-ben belépett a schengeni egyezményt alkalmazó országok körébe, így a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határ 1111,5 km hosszán megszűnt a határellenőrzés.
A magyar-horvát, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-ukrán 1103,7 km hosszú határszakasz egyben külső schengeni határ lett. A schengeni egyezményhez való csatlakozáskor az eddig önálló szervezetként működő határőrség 2008. január 1-jével integrálódott a rendőrségbe. Az integrálódás során a rendőrség átvette a határőrizeti feladatokat és a határőrségnél szolgálatot teljesítő személyi állomány jelentős részét. Ezért 2008-ban 22,18%-os növekedés tapasztalható a 100 ezer főre jutó rendőrök számában (275-ről 336-ra). 2015-től a központi irányítás várakozása szerint várhatóan fokozódó illegális migráció hatására ismét bővítették a rendőrség létszámát. A növekedés 2018-ra azt jelentette, hogy 407 rendőr jutott 100 ezer főre. Az uniós átlagot nézve megállapítható, hogy hazánkban a 100 ezer főre jutó rendőrök száma, az Eurostat adatai alapján, az átlagszámot mindig meghaladja.
2016-ban ez az átlag 318 fő (Magyarországon 379 fő) volt, a 2017-2019-es évek átlaga az EU-ban 334, Magyarországon 401 fő, 2018-2020-ban pedig az unióban 333, hazánkban 398 fő volt. Összességében egy rendőr jutott 300 lakosra az EU-ban, hároméves átlagban (2018-2020), 333 rendőr 100 ezer lakosra. Az érték némileg csökkent az előző hároméves átlaghoz képest (2017-2019-ben), 100 ezer lakosra 334 rendőr jutott. Az országok között azonban nagyok a különbségek. A 100 ezer lakosra jutó rendőrök száma Finnországban (134,1) a legalacsonyabb, ezt követi Dánia (192,6) és Svédország (200,1). Nyolc EU-tagállamban ez a szám meghaladta a 400-at. A legmagasabb értékeket Cipruson (556,5), Görögországban (509,0), Horvátországban (499,3), Máltán (459,7) és Portugáliában (445,1) jegyezték fel. Mindazonáltal előfordulhatnak különbségek az egyes országok között, hogy mely állások sorolhatók a rendőrséghez, mivel az országok eltérő módon szervezik meg a bűnüldözést.