Az Ajánlati Biztosíték Jelentősége és Szerepe a Közbeszerzésekben
Az önkormányzatok közbeszerzései során számos fontos kérdés merült fel az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. §-ában szabályozott ajánlati biztosíték arra szolgál, hogy az ajánlattevők betartsák az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségeiket, így biztosítva azt, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésének meghatározott időpontjában lehetőleg ne maradjon a szerződést megkötni kívánó másik fél nélkül.
Az ajánlati biztosíték az ajánlattevők ajánlati kötöttségének megtartását biztosítja. A Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását hivatott biztosítani. Hangsúlyozandó, hogy a Kbt. nem teszi kötelezővé az ajánlati biztosíték kikötését, az kizárólag jogosultság az ajánlatkérő számára. Függetlenül a közbeszerzési eljárás tárgyától és becsült értékétől, ajánlati biztosíték valamennyi közbeszerzési eljárásban előírható, azonban nem kötelező eleme az ajánlatkérői előírásoknak.
Az ajánlattevőnek kell - ajánlata érvényességének egyik feltételeként [Kbt. 74. § (2) bekezdés c) pont] - igazolnia, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő az előírt mértékben és határidőben rendelkezésére bocsátotta. Lényeges ismérve, hogy kizárólag az ajánlattételhez rendelhető ajánlati biztosíték, részvételi szakaszban az ajánlati biztosíték nem értelmezhető, hiszen az eljárás részvételi szakaszában ajánlattételre még nem kerülhet sor.
Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti.
Az Ajánlati Biztosíték Teljesítésének Formái
A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
Az Ajánlati Biztosíték Mértékének Meghatározása és Elvei
Az ajánlati biztosíték mértéke természetesen az esélyegyenlőség alapelvi követelményéből fakadóan nem állapítható meg oly módon, hogy az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését okozza. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők az ajánlati biztosíték összegét ne határozhassák meg túlzott mértékben, a Kbt. 59. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem előtt tartani, mekkora költség keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. által e körben használt „költség” kifejezés a korábbi Kbt. által használt „veszteség” fogalmához képest mindenképp szűkebb kört ölel fel. Az ajánlati biztosíték mértékének meghatározásakor azt is célszerű figyelembe venni, hogy az ajánlattevők számára anyagi teherként merül fel az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása, különösen, ha azt bankgarancia vagy biztosítási kötelezvény formájában adják. E költségeket pedig az ajánlattevők nagy valószínűséggel az ajánlati árukban fogják érvényesíteni.
Az Ajánlati Kötöttség Megsértésének Következményei
Az ajánlati kötöttség megsértésének - ide értve a szerződéskötés ajánlattevőnek felróható okból történő, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége alatti elmaradását is - következménye az ajánlati biztosíték elveszítése, melyet a Kbt. 59. §-ának (4) bekezdése szabályoz.
Az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték, amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttséget megsérti, azaz az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonja, vagy a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg. Nem szabad azonban megfeledkezni a harmadik esetkörről sem, amikor is az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat. Az ajánlat érvénytelenségének következménye mellett az előbbi esetben is az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték.
Az Ajánlati Biztosíték Érvényessége és Visszafizetése
Az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltától kezdődően kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ajánlatok bírálatáról készült összegezést követően a nyertes ajánlattevő, illetve a nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlattevő ajánlati kötöttsége a Kbt. előírása alapján meghosszabbodik, a többi ajánlattevő felé pedig az összegezés kiküldését követően az ajánlatkérőnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
A nyertes ajánlattevő, illetve visszalépése esetén a nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlattevő részére a szerződés aláírását követő tíz napon belül kell visszafizetni a biztosítékot. Amennyiben az ajánlattevő úgy dönt, hogy nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét követő tíz napon belül.
A Kbt. 70. § (2) bekezdésében deklarált hallgatási szabály értelmében az ajánlattevő hallgatása esetén, azaz kifejezett nyilatkozata hiányában az ajánlati kötöttség meghosszabbodik. Mindebből azonban nem következik az ajánlati biztosíték automatikus, a kötöttség meghosszabbított időpontjáig történő fenntartása. Az ajánlati biztosítéknak ugyanis az ajánlati kötöttség ideje alatt folyamatosan fenn kell állnia.
Szükséges megjegyezni, hogy az okirati formában nyújtott biztosíték esetében fennállhat olyan helyzet, amikor is az összegezés kiküldését követő időpontban jár le a kötelezvényben rögzített határozott időtartam. Ebben az esetben, bár az ajánlati kötöttség a törvény erejénél fogva meghosszabbodott, az ajánlatkérő nem rendelkezik érvényesíthető biztosítékkal a szerződéskötéstől való visszalépés esetén. Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlatok további fenntartására hívhatja fel az ajánlattevőket.
Az Ajánlatkérő Kötelezettségei a Biztosítékkal Kapcsolatban
Ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség alatt az ajánlatkérő nem tájékoztatja az ajánlattevőket, minden ajánlattevő részére köteles az ajánlati biztosítékkal megegyező összeget megfizetni azzal, hogy emellett természetesen a pénzben lerótt ajánlati biztosíték, illetve a más formában (bankgarancia, biztosítási kötelezvény) teljesített ajánlati biztosíték is visszajár.
Abban az esetben pedig, ha az ajánlatkérő jogtalanul elzárkózik a szerződés megkötése elől, akkor ugyanilyen kötelezettsége van a szerződéskötésre jogosult ajánlattevővel szemben.
Szivargyújtó biztosíték csere Octavia
Egyéb Biztosítékok a Közbeszerzési Eljárásokban
A teljesítési, a jólteljesítési és egyéb biztosítékokra vonatkozó részletes rendelkezések a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosításával kerültek a törvénybe. A módosítás célja áttekinthető és világos szabályok révén az ajánlattétel egyszerűsítése, olcsóbbá tétele, ezáltal a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, az érvénytelenség esélyének csökkentése.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a Kbt. 126. § (5) bekezdése alapján arra vonatkozóan, hogy a teljesítési -, Szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények -, valamint előleg-visszafizetési biztosítékot a Kbt. 126. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig a Megrendelő (Ajánlatkérő) rendelkezésére bocsátja.
| Típus | Mérték | Érvényesség kezdete és időtartama | Kbt. Szakasz |
|---|---|---|---|
| Teljesítési biztosíték | A szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a | A szerződés hatálybalépésétől a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárásáig | 126. § (2), (4) |
| Szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka (Jólteljesítési biztosíték) | A szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a | A jótállási kötelezettség kezdetétől, a jótállás teljes időtartamára | 126. § (3), (4) |
| Előleg-visszafizetési biztosíték | Az előleg teljes összege | Legkésőbb az előleg kifizetés időpontjáig, az ajánlatkérő által igazolt teljesítésig | 126. § (6) |
Teljesítési Biztosíték
A teljesítési biztosítékszerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a a Kbt. 126. § (2) bekezdés szerint. A teljesítési biztosíték akkor megfelelő, ha korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, illetve az igénybejelentéstől számított 5 banki munkanap alatt igénybe vehető és az érvényességi ideje a Szerződés hatályba lépésének időpontjától kezdődően a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontjáig tart. A teljesítési és a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékát a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontja alapján kell Vállalkozónak (Ajánlattevőnek) rendelkezésre bocsátania.
Szerződés Hibás Teljesítésével Kapcsolatos Igények Biztosítéka (Jólteljesítési Biztosíték)
Szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka: szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a a Kbt. 126. § (3) bekezdés szerint. A Kbt. 126. § (4) bekezdése alapján a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékának a jótállási kötelezettség kezdetének, azaz a sikeres Műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontjától kell rendelkezésre állnia és a jótállás teljes időtartamára kell szólnia.
Előleg-visszafizetési Biztosíték
Előleg-visszafizetési biztosíték: Mértéke az előleg teljes összegével megegyezik. A nyertes ajánlattevőnek az előleg-visszafizetési biztosítékot az előleg teljes összegére a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon, legkésőbb az előleg kifizetés időpontjáig az Ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátania és az Ajánlatkérő által igazolt teljesítésig fenn kell tartania, melynek részletes szabályait a szerződéstervezet tartalmazza. A nyertes ajánlattevő mentesül az előleg-visszafizetési biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben írásban nyilatkozik arról, hogy az előleg megfizetésére nem tart igényt.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) és a Biztosítékok
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) bevezetésével azonban a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet is tartalmaz speciális rendelkezéseket az ajánlati biztosítékra. Az EKR. 10. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Ilyen előírás esetén tehát nem elegendő a garanciavállaló vagy a kezességvállalásról szóló nyilatkozatról készült szkennelt példány feltöltése.
Az EKR-re tekintettel szükséges formai követelményekre javasolt már a biztosíték igénylésekor felhívni a pénzügyi intézmény vagy biztosító figyelmét.
A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.
tags: #rendelkezésre #állási #biztosíték #jelentése