Renault Megane Indítási Problémák Okai

Bárkivel, bármikor megeshet, hogy nem indul be gépjárműve. Sajnos ez ugyanúgy előfordulhat használt és új autók esetében is, persze az újak esetében erre kisebb az esély. Annak hogy a jármű nem indul számos oka lehet, melyek jelentősebb része elektronikai gond lehet, de ezen felül is találkozhatunk nem várt problémákkal.

A leggyakoribb okok

Akkumulátor problémák

Elsőként mindig az akkumulátort érdemes ellenőriznünk. Amennyiben elfordul a slusszkulcs és rá tudjuk adni a gyújtást, akkor kapcsoljuk be az ablaktörlőt. Ha nagyon lassan mozog, sokkal lassabban, mint máskor, akkor valószínűleg az akkumulátor feszültsége alacsony.

Amennyiben nem világít semmi a műszerfalon, az azt jelenti, hogy nem érkezik elég energia az akksiból. Lehet, hogy rossz az akkumulátor vagy rossz a gyújtáskapcsoló. Kapcsoljuk be a fényszórókat, és ha működnek, akkor az akkumulátornak van elég energiája, így a probléma a gyújtáskapcsolóval vagy a vezetékekkel lehet.

Ha nem történik semmi, mikor a kulcsot elfordítjuk, azt jelenti, hogy az indítómotor „nem forog”. Leggyakrabban ezt a rossz akkumulátor okozhatja. Előfordulhat az is, hogy elfordítjuk a kulcsot, de a motor nem forog, minden, amit hallunk egy egyszer vagy többször ismétlődő kattanás a motortér felől. Nagyon gyakran ezt a gyenge akkumulátor vagy az akksin egy rossz csatlakozás okozhatja. Megeshet, hogy az akkumulátor pólusai korrodáltak.

Ha a motor fordulatszáma folyamatosan lassul, vagy csak kattog, akkor az önindító motor nem ad át elég energiát a motornak. Ezt a problémát viszonylag könnyű felismerni, mivel csak 2 kábel van, amik az energiát szállítják az akksiból a motorhoz. Itt is gyakori ok a gyenge akksi, de a rossz indítómotor is okozhatja.

Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban

A motor életre keltésének sikertelensége sok esetben nem is az akkumulátor, hanem az említett egységek egyikének hibájából is eredhet - még akkor is, ha az adott pillanatban éppen tényleg az a kézzel fogható tünet, hogy az akkumulátor nem ad elég áramot ahhoz, hogy az önindító indítani tudjon. Ugyanakkor az akkumulátor lemerülése nem csak abból adódhat, hogy az túlzottan koros, elérte már ciklusa végét, hanem akár abból is, hogy az önindító öreg, kopott, túlzott áramfelvétellel dolgozó.

Az elhasználódott önindító ugyanis gyengébben, lassabban forgat, vagyis egy indítás során jobban meríti az akkumulátort. Ráadásul ezt a téli hideg csak fokozza, vagyis hiába jó az akkumulátorunk, könnyen a parkolóban maradhat autónk.

Ahogyan azonban arról már a korábbiakban szót ejtettünk, az indítási folyamat nem valósulhat meg feltöltött akkumulátor nélkül, ehhez pedig jó generátorra is szükség van. Esélyes, hogy a generátorhiba is télen jelentkezik, ilyenkor ugyanis különösen sok fogyasztót használunk: bekapcsoljuk az ablak- és tükörfűtést, feltekerjük a fűtést, maximális fokozaton használjuk a ventilátort, és ha autónkban van, valószínűleg az ülés- és kormányfűtést is igénybe vesszük. Generátor legyen a talpán, amelyiknek ez nem jelent kihívást, de ha az alkatrész jó állapotban van, megbirkózik a feladattal.

A legnagyobb igénybevételt azok az autók kapják, amelyeket rövid utakra használnak: ilyenkor gyakran még a motor sem melegszik be, kis utakon pedig csakis a legjobb állapotú generátor képes megfelelően feltölteni az akkumulátort. Ráadásul hidegben csökken az akkumulátor áramleadása, ugyanakkor a motor beindítása nehezebb, hiszen az olaj is dermedtebb.

Persze az időjárástól függetlenül is csökkenhet a generátor töltési képessége az évek során, legrosszabb esetekben pedig az alkatrész egyik pillanatról a másikra teljesen meg is halhat - utóbbit jellemzően kontroll-lámpa jelzi a műszerfalon. Ha ez felvillan, jó, ha tudjuk: generátort kell vásárolnunk.

Symbioz: Captur és Arkana között

Akik rendelkeznek autóval, azok számára nyilvánvaló, hogy a generátor a gépjármű egyik roppant fontos eleme. Ennek egyik kulcsfontosságú része a feszültségszabályzó, amely regulálja ezen alkatrésznek az akkumulátor feltöltéséhez, valamint a jármű elektromos berendezéseinek működéséhez szükséges feszültséget.

A feszültségszabályzó működése

A járó autó elkezdi termelni az energiát a generátor belsejében, egészen pontosan a benne található forgórészt forgatja a hajtószíj. Ezt követően a villamos áram a feszültségszabályzón keresztül áramlik az akkumulátorba. Az áthaladó teljesítmény szintjétől függően a fesszabályzó adott időpontban ki- vagy bekapcsolja a generátort.

Ha az akkumulátor feszültsége 13,5 Volt alá csökken, úgy a feszültségszabályzó feszültségérzékelője a generátorra zárja az áramkört. Így a generátor csatlakozója áramot kap, aminek következtében az bekapcsol és az akksi számára áramot biztosít. Amikor az autó akkumulátorának feszültsége eléri a 14,5 Voltot, úgy a feszültségszabályzó érzékelője kikapcsolja a generátort, amiből adódóan megszűnik az akksi áramellátása. Ez a folyamat meggátolja azt, hogy utóbbi túltöltődjön, felrobbanjon vagy kiégjen.

Egyes feszültségszabályzók olyan elektromechanikus alkatrészeket használnak, amelyek az energiaáramot fizikailag szakítják meg, bár ezek inkább a régebbi típusú gépjárműveknél jellemzők. Más fesszabályzók a feszültségáram szüneteltetéséhez és újbóli elindításához tisztán elektronikus elemeket alkalmaznak.

Az elektronikus feszültségszabályozó az előbbinél egy modernebb típus, amely csak elektronikus alkatrészeket használ a generátor által termelt feszültség regulálására. Egy mikroprocesszorból, egy érzékelőből és egy sor tranzisztorból áll, amelyek szabályozzák a generátor forgórészén áthaladó áramot.

Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató

A mikroprocesszor figyeli a generátor előállította feszültséget, és beállítja a forgórészen átfolyó áramot, hogy fenntartsa az állandó feszültségkimenetet. Az elektronikus feszültségszabályozó pontosabb, mint a mechanikus feszültségszabályozó, és sokkal kevésbé hajlamos a kopásra.

Autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei

Az autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei felhívják a figyelmet az alkatrész működésével kapcsolatos problémákra. Szerencsére nem kell autószakértőnek lenni ahhoz, hogy ezeket a jelzéseket még azelőtt kiszúrjuk, mielőtt nagyobb károsodást szenvedne gépjárművünk. Az alábbiakban összeszedtük, melyek az autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei közül a leggyakoribbak.

• Túl- vagy alultöltés: A túltöltés az autó generátor feszültségszabályzó egy gyakori meghibásodási módja. A jelenség akkor fordul elő, ha a generátor termelte feszültség túl magas, ami az akkumulátor túltöltődését okozza. Ez idő előtt károsíthatja az akkumulátort és az elektromos alkatrészeket. Az alultöltés egy másik meghibásodási módja a generátornak. Akkor beszélünk erről, ha a generátor által előállított feszültség túl alacsony, aminek következtében az akkumulátor nem kap elég töltést. Ennek következménye az akkumulátor lemerülése, ami indítási sikertelenséghez és leálláshoz vezethet.
• Feszültségingadozások: Nem ritkán előfordulhatnak feszültségingadozások is, amennyiben az autó generátor feszültségszabályozója meghibásodik. Ezek legtöbbször villódzó fényeket, az audiorendszer torzulását és egyéb elektromos alkatrészekkel kapcsolatos problémákat okozhatnak.
• Dióda hiba: A generátorban található diódák az alkatrész által termelt váltakozó áramot egyenárammá alakítják, amelyet az autó elektromos rendszere használhat fel. Ha ezen elemek nem megfelelően működnek, úgy a generátor által termelt feszültség inkonzisztens lesz, ami elektromos alkatrészek károsodások vezet.
• Alkatrészek kopása: Mint minden más alkatrész, így az autó generátor feszültségszabályzója is idővel elhasználódik. Ez mind a mechanikus, mind az elektronikus változatnál ingadozó feszültségszabályozást és meghibásodást eredményezhet.
• Elsötétülő vagy villogó fényszórók: Az autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei között egy másik gyakori a fényszórók elsötétülése vagy villogása. Ha azt észleljük, hogy a fényszórók nem olyan fényesek, mint korábban, vagy gyakran fel- és kikapcsolnak (pulzálnak), az annak a jele lehet, hogy a feszültségszabályozó nem működik megfelelően.
• Akksi figyelmeztető lámpa: A feszültségszabályzó rendellenes üzemének másik jele az akkumulátor figyelmeztető lámpájának felvillanása a műszerfalon. Ez a jelzés általában akkor világít, ha a generátor nem tölti rendesen az akksit. Amennyiben a fesszabályzó nem kontrollálja megfelelően a feszültséget, előfordulhat, hogy az akkumulátor nem kap elég töltést, ami miatt az akkumulátor jelzőlámpája kigyullad.
• Lemerült akkumulátor: Az tapasztalható, hogy a jármű akkumulátora folyamatosan lemerül még a töltés után is? Ez szintén az autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei közé tartozik. Ha a fesszabályzó meghibásodik, úgy a generátor a kelleténél több vagy kevesebb feszültséget termel, aminek egyenes következménye az akksi túl- vagy alultöltése.
• Égett szag: Az autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei között említhető továbbá, ha égett szagot észlelünk az autóban. Ennek a legvalószínűbb oka, hogy az akkumulátor túltöltődött, ami túlmelegedéshez vezethet.

Diagnosztika

Ha gyanítjuk, hogy az autó generátorának feszültségszabályozója meghibásodott, mindenképp érdemes elvinni a járművet autójavításra. A szakemberek a felmerülő problémát többféle módon is diagnosztizálhatják:

• Szemrevételezéses ellenőrzés: Minden esetben ez a legelső lépés: a szerelők szemrevételezéssel ellenőrzik a generátort és a feszültségszabályozót, hogy nincs-e rajta kopás, sérülés vagy laza csatlakozás.
• Feszültségvizsgálat: Ha a szemrevételezés nem vezet eredményre, egy multiméterrel tesztelhetik a generátor által termelt feszültséget, és összehasonlítják azt a gyártó specifikációival. Ha az érték az ajánlott tartományon kívül esik, akkor valószínűleg a fesszabályzó működésében lesz a hiba.
• Terhelési teszt: A szakemberek ezen művelet során egy terhelési teszterrel ellenőrzik az akkumulátor és a generátor elektromos terhelések kezelésére való képességét. Ha ezen berendezések nem felelnek meg a vizsgálaton, úgy a probléma minden bizonnyal a generátor feszültségszabályozójával lehet.

Üzemanyag problémák

Amennyiben nem az akkumulátor, akkor a második leggyakoribb ok az üzemanyag hiánya, vagy annak nem megfelelő érzékelése. Gyakori, hogy az üzemanyagmennyiség-mérő nem működik megfelelően és az autóból kifogy az üzemanyag, miközben a mérő azt mutatja, hogy még van benne. Sajnos ennek ellenőrzésére, nincsen alternatív mód hogy az üzemanyagszintet ellenőrizzük.

Kormányzár

Gyakran előfordul, ha a kormányzár be van kapcsolva, vagy ha az első kerekeket nyomja valami (pl.: járdaszegély), hogy nem tudjuk a kulcsot elfordítani a gyújtás irányába. Ebben az esetben, próbáljuk elfordítani a kormányt jobbra vagy balra, miközben lassan mozgatjuk a kulcsot - ez segíthet kioldani a kormányzárat.

Indításgátló (Immobiliser)

Ma már számos autó fel van szerelve úgynevezett indításgátlóval, ami lehetővel teszi, hogy az autó csak akkor induljon, ha a megfelelő kulccsal próbálják indítani. Ez lényegében azt jelenti, hogy a slusszkulcs belsejében van egy chip egy biztonsági kóddal. Normális esetben, ha ráadjuk a gyújtást, akkor ez az ikon egy rövid ideig világít, majd elalszik. Ez azt jelenti, hogy a kulcs kódja helyes és az autó indulhat.

Ha ráadjuk a gyújtást, de az ikon továbbra is világít vagy villog, akkor a biztonsági rendszer vagy nem ismerte fel a kulcsot vagy valami probléma van a rendszerrel. Előfordulhat, hogy az érzékelő nem jó, de lehet, hogy a kulcsot kell átprogramoztatni.

Renault kulcskártya problémák

A Renault tulajdonosok - különösen a Megane II és Scenic II szériák gazdái - jól ismerik azt a jellegzetes, lapos eszközt, amely felváltotta a hagyományos kulcsot. Ez a Renault kulcskártya.

A Renault indítókártyái (főleg a korai, 2002-2008 közötti modelleknél) érzékeny elektronikát rejtenek. Az interneten rengeteg tévhit kering a „csináld magad” módszerekről. A Megane II és Scenic II modellek ID46-os transzponder chippel (vagy annak megfelelő elektronikával) kommunikálnak.

A kártya elektronikáján van egy úgynevezett immobilizer tekercs ami antennaként továbbitja az immo jelét. A tekercs gyenge pontja a forrasztási láb. Igen, javítható.

Új kártya nem készíthető programozás nélkül, viszont felújítható a régi ha a PCF7947-es chipje nem sérült. A régi rossz kártya PCF7947-es chipjének átforrasztása egy új alaplapra.

Gyakran találkozni azzal a jelenséggel, hogy ha a kártya megmozdul magától nyitja vagy zárja az ajtókat, sokszor megállás nélkül „kattog” a centrálzár. Ennek a terméknek több variációja van.

A Renault indítókártyák programozása nem lehetséges gombkombinációkkal vagy „trükkökkel”.

Kiírja az autó, hogy: Card not detected. Sajnos az esetek 99%-ában nem. A kártyában lévő elem kizárólag a távirányító (ajtónyitás/zárás) működtetéséért felel. Az indításért (immobiliser) egy passzív tekercs felel a kártyán belül, ami elem nélkül is működik.

Amint egy kártyát feltanítottak egy autóra, az „hozzázáródik” annak az alvázszámához. Bontott vagy talált kártyát nem lehet újraprogramozni egy másik járműhöz. Mindenképpen szükség van az autóra is.

Amikor az új kártyát tanítjuk, a rendszer újraprogramozza a meglévőket is.

Egyéb lehetséges okok

A modern autók elektronikus rendszere sok kilométernyi kábelt, ezernyi csatlakozót, biztosítékot, relét, és tucatnyi vezérlőegységet, szenzort tartalmaz. A helyzetet bonyolítja, hogy a vezérlőegységek (hívhatjuk számítógépnek) kommunikálnak a különböző jeleket adó és vevő érzékelőkkel és egymással is. Ezt a kommunikációs rendszert CAN bus (Controller Area Network) rendszernek hívják.

Egy kommunikációs kábel, vagy csatlakozó sérülése, esetleg érintkezési hibája az egész rendszer összeomlását eredményezheti. Nem ritka, hogy maga a vezérlőegység hibásodik meg.

Szintén gyakori anomália, hogy bár az önindító teker, a motor mégsem indul. Ennek oka szintén lehet kontakthiba. Mivel az önindítónak hatalmas az áramfelvétele, emellett a vezetékek nem érintkeznek tökéletesen, nem marad elegendő feszültség a befecskendezők kivezérlésére, így pedig nem fecskendeznek be, tehát a motor nem indul. Természetesen maga az akkumulátor hibája is okozhat hasonló problémát.

Fordoknál például a levegőszűrő ház alatti hossznyúlványon 5-6 testcsatlakozást találhatunk, melyek kontakthibája gyakran okoz különféle elektromos hibákat. Hondáknál a motor-karosszéria közötti testkábel érintkezési hibája gyakran okoz gyújtáshibát és kommunikációs hibákat. Opelnél, Volkswagennél az akkumulátor alatti kábelköteg és vezérlő tud szétmaródni az akkuból szivárgó sav hatására.

Jól látható, hogy a hibalehetőségek tárháza kimeríthetetlen és a mozdulatlannak, statikusnak gondolt elektromos rendszer temérdek meghibásodást okozhat, melyeket gyakran még a szakembereknek is rendkívül lokalizálni.

Renault Megane: További gyakori problémák

A Renault Megane egy népszerű autó Magyarországon, megbízhatóságáról és kedvező ár/érték arányáról ismert. Azonban, mint minden autónál, előfordulhatnak hibák, amelyek bosszúságot okozhatnak. Ebben a cikkben átfogóan foglalkozunk a leggyakoribb problémákkal: a rángatással, az indítási nehézségekkel és a hibajelző lámpa okaiival.

Rángatás

A rángatás egy rendkívül kellemetlen jelenség, ami többféle okra vezethető vissza. Fontos, hogy figyeljük meg, mikor jelentkezik a rángatás: hideg motornál, meleg motornál, gyorsításkor, egyenletes sebességnél, vagy terhelés alatt.

A leggyakoribb okok között szerepel a gyújtásrendszer meghibásodása:

• Gyújtógyertyák: Kopott, elöregedett vagy hibás gyújtógyertyák egyenetlen égést okozhatnak.
• Gyújtótrafók: A gyújtótrafók felelősek a gyújtógyertyákhoz juttatott magasfeszültségért.

Az üzemanyagrendszer hibái is rángatást okozhatnak:

• Fojtószelep: A fojtószelep szabályozza a motorba jutó levegő mennyiségét.
• MAP szenzor (Manifold Absolute Pressure): A MAP szenzor a szívócsőben uralkodó nyomást méri.
• EGR szelep (Exhaust Gas Recirculation): Az EGR szelep a kipufogógáz egy részét visszavezeti a szívócsőbe.
• Lambda szonda: A lambda szonda a kipufogógáz oxigéntartalmát méri.

Indítási problémák

Az indítási problémák rendkívül frusztrálóak lehetnek. A leggyakoribb ok a lemerült vagy gyenge akkumulátor. Ellenőrizzük az akkumulátor töltöttségét és állapotát. Ha az akkumulátor rendben van, de az autó mégsem indul, akkor az indítómotor lehet a hibás.

Az üzemanyag hiánya vagy a nem megfelelő üzemanyagnyomás szintén megakadályozhatja az indítást. Az immobiliser egy biztonsági rendszer, ami megakadályozza az autó indítását a megfelelő kulcs nélkül.

• Főtengely pozíció szenzor (Crankshaft Position Sensor): Ez a szenzor a főtengely helyzetét érzékeli.

Hibajelző lámpa

A hibajelző lámpa (vagy „Check Engine” lámpa) kigyulladása azt jelzi, hogy a motorvezérlő elektronika (ECU) valamilyen hibát érzékelt. A legfontosabb dolog, hogy kiolvassuk a hibakódot egy OBD2 diagnosztikai eszközzel. A hibakód segít beazonosítani a probléma forrását.

A Renault Megane hibáinak okai sokrétűek lehetnek. A rángatás, az indítási problémák és a hibajelző lámpa kigyulladása mind-mind komoly figyelmeztető jelzés. Fontos, hogy a hibákat minél hamarabb beazonosítsuk és elhárítsuk, hogy elkerüljük a nagyobb problémákat és a drágább javításokat.

tags: #renault #megane #indítási #gondok #okai

• D4D turbónyomás szabályozás
• Kipufogórendszer felépítése Rover 200-ban
• Bontott alkatrészek Sorento típushoz
• Precíz nyomaték digitális kulccsal
• Meglepő eredmények a mosószerek tesztjén