Renault Grand Scenic defektjavító készlet használata és egyéb hasznos tudnivalók

Manapság az autógyártók úgy gondolják, a pótkerék úri huncutság, és nincs rá igazán szükség. A legtöbb gyártó helyet és tömeget akar spórolni a pótkerék elhagyásával. Pedig típustól függően mindössze 20-25 liternyi csomagtér, és 10-20 kilogrammnyi tömeg spórolható meg a pótkerék, kerékkulcs és az emelő elhagyásával, cserébe az autó egy egyszerű defekttől is azonnal mozgásképtelenné válhat.

Vannak modellek, ahol már fizikailag sem fér el a pótkerék, ilyen például a Citroën C4 Grand Picasso 150 lóerős eHDi motoros változata, ahol a pótkerék lehetséges helyét az AdBlue tartály foglalja el. Így itt az amúgy 30 ezer forintért rendelhető pótkerék nem jön szóba, be kell érnünk az utastér padlójába rejtett gumijavító habbal, kompresszorral.

Ez a városi - nyugat-európai - embernek nyilván nem okoz akkora lelki törést, ha lyukad a gumi, hívja az segélyszolgálatot, aki ripsz-ropsz megoldja a bajt. De mi van, ha se időnk, se pénzünk nincs ilyen úri mókára és mondjuk egy világvégi szigeten poshadunk?

Nézzük meg, hogyan állnak a gyártók a pótkerékhez:

Az Audi A1 és A1 Sportback, az RS és hibrid modellekbe, valamint az A3 quattróba, R8-ba és TT-be nem tesznek gyári pótkereket, és ha akarunk se tudunk bele rendelni. A többi típusban mankó, vagy teljes értékű, acélfelnis pótkerék található.
A VW modellkínálatában a Sharan amelyikbe nem rendelhető pótkerék, a többi autóba vagy szériában van extraként rendelhető pótkerék, 12700 és 72390 forint közötti összegért. A Caddy 4Motion érkezik gumijavító szettel, és a T5-ösök kaphatnak szintén javítókészletet, ha a vevő akkora alufelnivel rendeli a járgányt, amely nem férne bele a pótkeréknek készített üregbe.
A Škoda jóval szűkmarkúbban bánik a vevőkkel, csak a Praktikban széria a pótkerék, a többi típusba 16510 és 49530 forint közötti felárért rendelhető pótkerék.
A SEAT Ibiza és Toledo igazi pótkerékkel, a Leon, Altea XL szükségpótkerékkel érkezik.
A Toyota a legtöbb modellnél úgy okoskodik, hogy az alapfelszereltségű modellekhez csupán defektjavító készlet jár, afelett pedig pótkereket kap a vevő. Kivétel persze itt is van, a gazdagon felszerelt Avensis, Verso, panoráma üvegtetős modellekbe szintén csak defektjavító jut. Viszont az Aygo, Yaris Van, Rav4 mind kapott pótkereket. Hasonlóan járt a márka terepjáró kínálata, ott nincs mese, mindegyikhez igazi, teljes értékű pótkereket mellékelnek.
Peugeot: Az iOn és az 508 RXH defektjavító szettel érkezik, míg a többi modell mind kap valamilyen pótkereket.
A Renault-Dacia listáján a Scénic változatai, a Koleos, Espace, Master, Trafic, Dacia Duster, Dokker és Dokker Van érkezik széria pótkerékkel, a többiekhez pedig 10-20 ezer forintért adnak pótkereket.

A kezelési könyv szerint durván 5 kilométer tehető meg az így telehabozott abronccsal, ami valljuk be, elég vérszegény teljesítmény. Emellett életveszélyes is, hiszen az autópálya leállósávban eltöltött idő bármelyik percében átrongyolhat rajtunk egy bóbiskoló bolgár kamionos, vagy egy száguldó vadkretén. Ugyan a habbal feltöltés ennél kevesebb időt igényel, így a életveszélyben is rövidebb időt töltünk, viszont a kezelési könyv által ígért 5 km-es táv jó eséllyel semmire nem elég, ilyen sűrűn még itthon sincsenek menedéket jelentő benzinkutak. Magyarul elég hamar újból a leállósávban találja magát a sofőr.

Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban

Bár azt hihetnénk, hogy a defekttűrő abroncs megment a bajtól, ez nem feltétlenül van így. És használható is, a Michelin ZP - nem a Zöld Pardon a megfejtés, hanem Zero Pressure - leeresztve is használható, megerősített oldalfalú gumiabroncsokat jelöli. Ezek a defekttűrő abroncsok lehetővé teszik, hogy lapos abronccsal is tovább lehessen autózni. A varázslat a megerősített oldalfalban van, amitől ugyan jóval nehezebb lesz az abroncs - míg egy átlagos gumi 10 kg, addig ugyanez a méret defekttűrő kivitelben 14 kg-ot nyom - de szúrt sebbel is végzi a dolgát tovább, a fentebb jelzett távolságig.

De ez még nem minden, a defekttűrő abroncsokhoz illik különleges felnit is használni, amely extra peremmel óv attól, hogy a levegőjét vesztett abroncs kanyarban leforduljon róla. A nehezebb, merevebb abroncs különleges futómű hangolást is igényel, a Michelin partner BMW így ilyeneket gyárt, hogy a merevebb falú abronccsal is komfortos legyen az autózás. Megfelelően hangolt futómű hiányában a defekttűrő abroncsok érezhetően kényelmetlenebbek lehetnek a mezei társaiknál.

Defekttűrő gumiabroncs szerkezete

A szögbe, csavarba hajtás miatti defekt egyre ritkább, helyettük az alattomos kátyúk, illetve a padkázás miatt mennek tönkre a gumik. Utóbbi különösen veszélyes, hiszen sokszor nem is azonnal lyukad a gumi, hanem a sokadik járdára felállás után, vagy teljesen váratlan pillanatban adja fel az abroncs a harcot.

Nálunk a szerkesztőségben mindenki azt vallja, hogy legalább egy mankókeréknek kéne lennie minden autóban.

Symbioz: Captur és Arkana között

Az ESP hibajelzése

Az ESP (Elektronikus Stabilitásprogram) számos modern gépjármű alapvető biztonsági rendszere, amely a jármű stabilitásának fenntartására és a kanyarodás közbeni csúszás megakadályozására szolgál. A rendszer meghibásodása számos módon észlelhető, és komoly kockázatot jelenthet a biztonságra.

Az ESP hiba jelei változatosak lehetnek, és sok esetben nem azonnal észlelhetőek. Gyakori tünet, ha az ESP figyelmeztető lámpa folyamatosan világít a műszerfalon. Ez a jelzés rendszerint a rendszer egy hibájára utal, amely lehet egy egyszerű elektronikai hiba vagy komolyabb mechanikai probléma.

Az ESP figyelmeztető lámpája a legtöbb jármű műszerfalán megtalálható, és általában sárga vagy narancssárga színnel jelenik meg. Amikor ez a lámpa folyamatosan világít, az egyértelmű jele annak, hogy a rendszerben hiba van. Amennyiben ez a jelzés csak bizonyos helyzetekben, például csúszós útviszonyok közepette világít, az még normális működésre utalhat.

Az ESP rendszer számos összetevőből áll, amelyek közül bármelyik meghibásodhat. Az érzékelők, a kerekekre ható fékrendszer, valamint az elektronikai vezérlés is hiba forrása lehet. Ha valamelyik komponens meghibásodik, akkor az ESP nem tud hatékonyan beavatkozni, amikor szükséges lenne.

Az ESP hiba jelei között vezetési instabilitás is szerepelhet. Amennyiben a jármű kanyarodáskor vagy hirtelen irányváltásoknál túlzott csúszásérzetet ad, az jelezheti, hogy az ESP rendszer nem működik megfelelően.

Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató

Az ESP hibák diagnosztizálása speciális eszközöket és szaktudást igényel. A jármű modern diagnosztikai rendszereivel pontosan meghatározható, melyik komponens vagy szenzor okozza a hibát.

Az ESP hibák leggyakoribb oka az érzékelők meghibásodása. Az érzékelők folyamatosan figyelik a jármű mozgását és a kerekek forgását, és ha ezek nem működnek megfelelően, a rendszer nem tud pontos adatokat gyűjteni.

Az ESP rendszer élettartamát jelentősen növelhetjük rendszeres karbantartással. Az érzékelők tisztítása, a fékfolyadék szintjének ellenőrzése, valamint a szoftveres frissítések elvégzése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszer megbízhatóan működjön.

Ha a járművezető észleli az ESP hiba jeleit, akkor ajánlott minél hamarabb szervizbe menni. Egy apró hiba idővel súlyosabbá válhat, és akár a teljes rendszer meghibásodásához vezethet. Az ESP hiba javítási költségei a probléma mértékétől és az autó márkájától függően változnak. Az egyszerűbb szenzorhibák javítása viszonylag olcsóbb lehet, míg a bonyolultabb elektronikai hibák költségesek.

Az ESP rendszer a modern autók alapvető biztonsági eleme, amely kritikus szerepet játszik a jármű stabilitásának fenntartásában. Az ESP hiba jelei könnyen felismerhetőek, ha tudjuk, mire figyeljünk, így a problémák gyorsan orvosolhatók. Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük és karbantartsuk a rendszert, hogy a jármű biztonságos maradjon minden körülmények között.

ESP működése

Defektjavítási történet

Egy vasárnap reggel egy díszes Citroën alufelnivel, amin lyukas a gumi, egy gumis műhely előtt állunk. Még előző este, a parkolóban kaptunk defektet. Egy deszkadarab, ronda szöggel akaszkodott a gumiba, és sziszegve ereszkedett felnire az autó bal hátulja. Komoly szíváson és hangos versenykáromkodáson vagyunk túl, mert a kocsiban csak gumijavító habot és egy kompresszort találtunk. Se emelő, se kerékkulcs, se ciánkapszula.

Kölcsön emelő, kölcsön kerékkulcs. 17-es kerékkulcsot egy merülni készülő, gyanútlan búvár autójából kértünk kölcsön - a velünk együtt utazó Swiftben 19-es volt. A Suzuki emelője nyöszörögve ugyan, de megemelte a jóval nehezebb autót, lekaptuk a kereket, és 30 kilométer autózás, egy határátlépés, temérdek kérdezősködés után végre a gumis műhely előtt állunk a beteggel.

Éppen Z-tervet kovácsolunk, amikor nyikorogva nyílik a műhely ajtaja, és előbukkan a baltaarcú bosnyák. Krákog, morog, de végül vet egy pillantást a guminkra. Hogy a szőke lökdöste-e le, extra konyhapénzt szimatolva, vagy benne duzzadt már zavaró méretűre a szánalom, sosem tudjuk meg.

Felfújja a gumit, majd ráköp a sérülésre. Hümmög, előkap egy akksis fúrót, amin olyan félelmetes fej van, amit anno a spanyol inkvizíció is megkönnyezett volna. 10 másodperc nyiszatolás, majd ki tudja honnan, egy folyadéktól csöpögő spárgaszerű izét kap elő, amit rutinos mozdulattal beleilleszt a lyukba. Az egész mutatvány nem tartott egy percig.

Félve kérdezzük, mennyi az annyi, de nem vészes az extra profit, 10 euróból megússzuk a villámjavítást. Boldogan fizetünk, és távozunk a felbakolva fonnyadó autó felé.

Közben hangosan és szaftosan elátkozzuk az összes olyan mérnököt, közlekedési felügyeletet, és marketingest, aki szerint 2013-ban el lehet adni egy autót pótkerék nélkül.

Nem is olyan régen, a rendőrök még a pótkerék nyomásának ellenőrzésével is szórakoztatták az autóst.