Renault Clio 1.2 16V hibakódok és gyakori problémák részletes áttekintése
A Renault Clio hosszú évek óta a népszerű kisautók közé tartozik Európában. Azonban, mint minden autónak, a Cliónak is vannak típushibái, amelyekre érdemes odafigyelni. A modern autók igyekeznek minél pontosabban felismerni és kategorizálni a működés során fellépő hibákat. Az OBD-kódok (On-Board Diagnostics) nagy pontossággal leírják, mi a probléma, így az autó szétszerelése nélkül is azonosíthatjuk a gond forrását.
A Renault Clio 1.2 16V motorvezérlésének hibái és diagnosztikája
Általános elektromos és motorvezérlési problémák
A barátom vett egy 1.2 16v 2002-es autót. Sajnos tele van elektromos hibával, eléggé elhanyagolt szegény. A fő probléma az, hogy 10 inditásból, kb. 5x beindul, (de ez igazából véletlenszerű) a többi indításnál beindul ugyan a motor, de csak fél másodpercre. Hozzátartozik a dologhoz: az immo lámpa gyujtás nélkül villog rendesen, de a gyujtás ráadásánál nem alszik el, folyamatosan világít. Ha már jár a motor, nem áll le menetközben. Egy 2003-as, 1,2 benzines, 16 szelepes Renault Clio II autónk és a szerelőm szerint megadta magát a motorvezérlő elektronika és az UCH elektronika is. Az alany egy 2001 Renault Clio 2 1.4 16v volna egy vezérlés csere után valószínűleg elfelejtette a fojtószelep az állást, valamit egy fojtószelep pótméter sáv 1 hibát dob. Sziasztok! Az autóban egyszer csak nem működött a szivargyújtó, rádió pedig 20 percenként magától kikapcsol. Van esetleg ötletetek, mi lehet ez?
Esettanulmány: Alapjárati és indítási problémák (Clio II 1.2 16V, 2003)
Ez a cikk egy Renault Clio II (1.2 literes, 2003-as évjárat, motorkód: D4F712, motormenedzsment: Magneti Marelli 5NR) diagnosztizálási folyamatát mutatja be, amely több napos eredménytelen vizsgálódás után került a szakértőkhöz. A hibajelenségek: Az autó néha napokig indítható, majd csak a sokadik indításra indul be. Sikeres indítás után néhány perces elfogadható motorműködés után a motor egyre gyengül, egyenetlenné válik az alapjárat, a motor szinte kiesik a helyéről, néha újra erőre kap, de általában le is áll. Kezdeti lépések: Az autóval való első találkozás nem volt zökkenőmentes. Egy utólag beépített riasztó okozott problémákat, amelyet végül sikerült lekötni. Az időszakos indíthatatlanság okára hamar fény derült: a gyári immobiliser sporadikus hibája okozta a problémát. A motor működési zavarának feltárása azonban több időt vett igénybe. Rutin vizsgálatok: A mindennapi rutin szerint elvégzett vizsgálatok nem hoztak azonnali eredményt. Bár kiderült, hogy az egyik henger kompresszió végnyomása alacsonyabb a többihez képest, ez nem bizonyult a hiba okának. A hibás működés nem volt köthető egyik hengerhez sem. Keverékképzés vizsgálata: Egyértelműnek tűnt, hogy a motor hibás működésekor elszegényedik a keverék. A befecskendezési idő, az üzemanyagnyomás és a befecskendező szelepek ellenőrzése nem mutatott eltérést a normál állapothoz képest. Elektronikus fojtószelep vizsgálata: Mivel az autó elektronikus fojtószeleppel van felszerelve, az oszcilloszkóp használata vált szükségessé a gyors változások rögzítéséhez. A fojtószelep-potméter jelének mérése során kiderült, hogy a fojtószelep állandó helyzetben marad, sőt, a vezérlőegység próbálja menteni a helyzetet és jobban kinyitja a levegő útját. További vizsgálatok: A következőkben az EVAP-rendszert és a levegőcsöveket zárták le, de a hiba továbbra is fennállt. Az árammérő fogóval végzett mérések kimutatták, hogy a befecskendezés nem szűnik meg a leállás pillanatában, és a fordulatszám-jeladó jele is összeomlik. ECU hiba gyanúja: Miután minden jeladót és beavatkozót külön-külön ellenőriztek, és mind hibátlannak bizonyult, felmerült az ECU hiba gyanúja. Azonban a szakértők nem akartak elhamarkodottan következtetni. A megoldás: Több tucat oszcillogramm elemzése után sikerült azonosítani a problémát. A befecskendezés időzítése nem volt megfelelő. Míg normál esetben a befecskendezés a főtengely-jeladó "fogkihagyásához" esett, a hibás működés során a vezérlőegység elkezdte késleltetni a befecskendezést, ami végül a keverék elszegényedéséhez és a motor leállásához vezetett.
Égéskimaradás és hibás hengerazonosítás (Clio 1.2 16V, 2006)
Egy 2006-os Renault Clio 1.2-es motorral érkezett, amely remegő motorral és égéskimaradással küzdött. A Siemens SIM 32 motorirányító több hibakódot is letárolt, köztük a DF112-t, ami a 2. henger hibás gyújtására utalt. A diagnosztizálás lépései: Hengerek azonosítása: Francia autóknál a hengerek számozása nem mindig egyértelmű. Alkatrészek cseréje: A gyújtógyertyák felcserélése után a hibakód a 3. hengerre változott. Oszcilloszkóp használata: A befecskendezési áramimpulzusok és a gyújtótrafó áramfelvételének mérése nem mutatott eltérést. Hallásvizsgálat: A 3. henger gyújtókábele felől áthúzásra utaló hangokat hallottak. Szemrevételezés: Nagyítóval és lámpával megtalálták a picinyke kis áthúzást a gyertyapipán. A megoldás: A gyújtókábel cseréje megoldotta a problémát. Azonban a szakértők szerették volna megérteni, hogy miért a 2-es, majd a 3-as henger égéskimaradását regisztrálta a vezérlő. A fázisfelismerés problémája: A motor nem rendelkezik vezértengely-jeladóval, ezért az ECU szoftveresen, az ún. "memo-phasing" funkcióval állapítja meg a fázisinformációt. Ez a funkció a motor leállítása során elmenti az aktuális fázispozíciót, és a motor indításakor ezt veszi alapul. Ritkán, de előfordulhat, hogy a memo-phasing program hibásan fut le, így indítás után a motor hibás fázisinformációval fut. Ennek következménye, hogy az ECU az 1-est a 4-es hengernek, a 2-est pedig a 3-as hengernek fogja gondolni. A tanulság: Az irányítóegységek hibafelismerő képességének korlátai vannak, ezért mindig kritikus szemmel kell vizsgálni a hibakódokat.
Gázpedál-szenzor és kábelköteg problémák
Egy Renault Clio 1.2-es autóval érkeztek, amely időnként hibajelzést adott, és nagyon erőtlenné vált. Kiindulási adatok: Renault Clio 1.2, D4F 712 motorkód, 2004-es évjárat, letárolt hibakód: gázpedál-érzékelő hibás jel, hiba bekövetkezési gyakorisága: kb. óránként egyszer. A gázpedál pozíciójának érzékelése nem különösebben bonyolult. Ahogy ezt a legtöbb korszerű gázpedálszenzornál megszokhattuk, hat kábel köti össze az ECU-t a szenzorral: két külön test, két 5 V-os szál és két jelszál. Igazság szerint nincs is sok probléma a gázpedáljeladókkal. Éppen ezért az ilyen hibák nagy részében kábelkötegproblémára kell gondolnunk. A bizonyításhoz nem elég mindig a diagnosztikai készülék, az oszcilloszkóp ilyenkor sokkal hasznosabb eszköz. Két csatorna kezdésnek éppen elég: a jelszálakat az ECU-csatlakozótól körülbelül 10 centiméterrel szúrjuk meg. Az első műszeres próbakör végén észrevettük, hogy a hibaállapot több esetben kapcsolódott a kuplungpedál működtetéséhez. Amikor kinyomtuk a kuplungot, a zöld csatorna sokszor "beszakadt", a kapcsolatot a kuplung és a hiba között többször elő is tudtuk idézni. A gázpedáljeladó kábelkötege (a hat vezetékkel) a kuplungpedál fölött kanyarodik el, és egy csatlakozóba jut, közvetlenül a kuplungpedál mellett. Ahogy nyomogatjuk a pedált, a csatlakozó megmozdul, és a kitágult csatlakozóhüvelyek miatt a jel eltorzul. A csatlakozó kiszerelése, tisztítása, a csatlakozóhüvelyek "beállítása" következik. Majd rövid próba gyújtáson: minden rendben, a hiba - egyelőre úgy tűnik - elmúlt. Így teszünk pontot egy két éve húzódó probléma végére. A méréstechnika egyik legalapvetőbb hibáját követtük el: a mérőeszköznek soha nem szabad beavatkoznia a mért áramkörbe. A motortérbe elhelyezett mérőcsipeszekhez a kábeleket a nyitott ablakon át, a motorháztető és a szélvédő között vezettük be. Szerencsétlen módon a "barna" csatorna mérőkábele bekerült a jobb oldali torony alá. Néhány jobbkanyar után a kábel becsípődött, és a szigetelés levált. Innentől kezdve minden jobbra kormányzás során testelődött a mérőkábel, és a mérőfejen keresztül a jelszál is. Az autó egyetlen hibája tehát a kuplungpedál melletti csatlakozó volt. A sérült mérőkábel kiváltása és a kábelek más "nyomvonalon" történő elvezetése után már tényleg semmilyen hibajelenség sem fordult elő, ezt egy közel 100 kilométeres tesztkörrel bizonyítottuk. A mérőkábelekre nem csak a torony környékén leselkedik veszély, a kipufogó magas hőmérséklete, vagy pl. a forgó alkatrészek mind potenciális veszélyek a kábelekre nézve.
Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban
ALAPVETŐ AUTÓIPARI OSZCILLOSZKÓP KÉPZÉS [PicoScope Autódiagnosztika] Szerelői gondolkodásmód
Általános típushibák és karbantartási tippek
Motor specifikus hibák (1.2 16V D4F)
Az 1.2 16V (D4F) motor a leggyakoribb. Bár alapvetően tartós, a gyújtótrafók és gyújtáskábelek meghibásodása szinte borítékolható. Ha az autó rángat vagy egyenetlen az alapjárat, itt kell keresni a hibát. 60.000 kilométerenként kötelező a szelephézag ellenőrzése, mert ha elmarad, a motor alapjárata instabillá válik. Az 1.2 (szívó benzines) motor egyszerű, kiforrott konstrukció, típushibája gyakorlatilag nincs.
Elektromos és kényelmi rendszerek
A Renault Clio 3 típushibák közül az elektronikai zavarok okozzák a legtöbb bosszúságot. Ha a ventilátor csak a legmagasabb fokozaton működik, az ellenállás égett le - ez egy filléres, de gyakori hiba. A szélvédő alatti vízelvezetők eldugulása miatt a víz befolyik a motortérben lévő elektronikai központba. Ez totális káoszt okoz: az autó magától bekapcsolja az ablaktörlőt, nem indul, vagy váratlan hibaüzeneteket dob. Gyakori, hogy az indexkar mechanikája megkopik, és a fényszóró váratlanul lekapcsol vagy nem marad égve a távolsági fény. A féklámpák "beragadása" vagy éppen teljes kiesése a fékpedál felett elhelyezett féklámpa kapcsoló meghibásodására vezethető vissza. Ablaktörlő motor gyakran elromlik. Start-Stop rendszer hibás szenzor vagy gyenge akkumulátor okozhat problémákat. Csomagtérnyitó motoros zár szeret elromlani. Üzemanyagszint-jelző pontatlan, hibás működés. R-Link multimédiás fejegység szoftvere hajlamos belassulni, lefagyni.
Futómű és kormánymű
A Clio 3 futóműve kényelmes, de a hazai útviszonyok gyorsan kikezdik. Az ABS jeladók, a kerékagyaknál lévő ABS gyűrűk elkoszolódása vagy repedése miatt a műszerfalon kigyullad az ABS/ESP lámpa. A kormánymű perselyezése megkopik, ami kopogó hangot ad. Fontos tudni, hogy ez sokszor csak a kormányoszlop alsó kardáncsuklójának kenetlensége, nem mindig kell a teljes kormányművet cserélni. Az ADAC statisztikái szerint a Clio 3-asoknál az átlagosnál gyakrabban fordul elő az első tekercsrugók törése, amit a korrózió és a kátyúk együttesen okoznak. Magas futásteljesítményű autóknál a futómű alkatrészei cserére szorulhatnak.
Becsült szerviz költségek
A Renault Clio típushibái ellenére egy jól karbantartott példány hálás és biztonságos társ lehet.
| Szerviz / Alkatrész | Gyakoriság | Becsült költség |
|---|---|---|
| Motorolaj + szűrők cseréje | 10.000 - 15.000 km / 1 év | 35.000 - 55.000 Ft |
| Vezérlés készlet + Vízpumpa | 100.000 km / 5 év | 85.000 - 135.000 Ft |
| Kuplung szett csere | Állapotfüggő (~150k km) | 110.000 - 170.000 Ft |
| Gyújtótrafó készlet (4 db) | Meghibásodás esetén | 28.000 - 45.000 Ft |
| Hajtókarcsapágy csere (1.5 dCi) | 150.000 km környékén | 80.000 - 120.000 Ft |
| Első fékbetét + tárcsa szett | Állapotfüggő | 55.000 - 85.000 Ft |
| Első futómű rugó csere (párban) | Törés esetén | 45.000 - 65.000 Ft |
| Fázisállító (Okoskerék) | Vezérléssel együtt javasolt | 65.000 - 85.000 Ft |
Részletes hibakeresés és karbantartás: alapjárati és rángatási problémák (Clio 1.2 16V)
Azzal érkezett a kis Clio, hogy nem egyenletes az alapjárat, illetve terheléskor rángat, valamint néha kihagy a motor. A diagnosztika nem segített, mert nem volt semmilyen hibakód. Mivel félig-meddig ismerem a típust azt gondoltam, hogy nagyjából két dolog lehet. Fojtószelep koszolódás vagy gyújtótrafó. Mielőtt bárminek nekiállunk fontos kiemelnem, hogy az akkusarut kössük le mindenképp. Amint látható a szívósor egyes csavarjai az önindító előtt helyezkedik el. Ha nem vigyázunk könnyen le tudjuk testelni az önindítót a szerszámmal, ami igen komoly elektromos zárlatot eredményezhet. Első ízben kivettem a levegőszűrőt, melynek tartóját összesen két darab csavar rögzít a szívósorhoz. Tisztán látszik, hogy áll a motorolaj a levegőszűrő házban. Ez első körben valóban nem jelent jót, ellenben van néhány típus, köztük ez is, amelynél nem jelent akkora tragédiát. A szelepfedél két részből áll. A felső része, amelyben a fojtószelep is található egyben van a szívósorral. A gyertyapipákat mindenképp le kell szerelni a szelepfedél eltávolításához. Érdemes megjelölni őket, hogy melyik hol helyezkedett el. Miután eltávolítottuk a gyertyapipákat szereljük a csatlakozókat melyek az alábbiak: MAP szenzor, motorvezérlő, gyújtótrafó és egy darab vákuumcső. A motorvezérlő a szívósor hátulján helyezkedik el. Ne felejtsük a két szélén lévő csavart, ami a szívósort rögzíti. Miután eltávolítottuk a csavarokat és csatlakozókat meg tudjuk emelni a szelepfedél felső részét vagyis a szívósort. A fojtószelepre kettő darab csatlakozó megy. Ha nem tudjuk leemelni ne feszegessük mert könnyen eltörik. A képen tisztán látszik, hogy a fojtószelep megéllt már szebb napokat is. A négy darab rögzítőcsavar eltávolítása után kényelmesen le tudjuk venni és meg tudjuk tisztítani. Figyeljünk a kerek tömítőgyűrűre. Ha van lehetőség használjunk majd egy kis szilikonzsírt a tömítéshez. A szívósor belsejében is áll a motorolaj. A szelepfedél leszereléséhez le kell venni a motortartó bakot is. A szelepfedélen egyértelműen látszanak a motorolaj elhasználódásának a jelei. Ennek a típusnak a szelepfedélbe van beépítve egy úgynevezett kartergáz csapda, amely ebben az esetben az teljesen el van tömődve, ami máris megmagyarázza miért áll az olaj a szívósorban és a légszűrő házban. A szelepfedél cseréjére azért volt szükség, mert mint említettem a kartergáz csapda abban került kialakításra. Ha az eltömődik akkor nem fog tudni az olajpára keresztül menni a szelepfedelen, ami azt eredményezi, hogy idővel meg fog jelenni a motorolaj a szívósorban illetve a levegőszűrő házban. A vezérműszíj kicsit közelebbről. Enyhén szólva is kicsit eljárt az idő felette. Megérett a cserére. Ahhoz, hogy le tudjuk cserélni a szíjat ahhoz rögzíteni kell a vezérlést főtengely valamint vezérműtengely oldalon. A főtengelyt az önindító alatt található kis lukon keresztül tudjuk rögzíteni. A szíjtárcsa leszereléséhez elég csak a kereket levenni, valamint a dobbetét alsó részét egy szalagbilinccsel el lehet húzni és már látszik is minden. A főtengely bordáskeréknél jól látszik, hogy a szimering már ereszt. Mindenképp szükséges a cseréje. A vezérműtengely bordáskerék eltávolítása után férünk hozzá a szimeringhez. Nagyon fontos, hogy a visszaszerelés előtt, akár cseréljük a szelepfedelet akár nem mindig tisztítsuk meg a felfekvő felületeket. A szívósor tömítő felületeiről sem szabad megfeledkezni. Tömítő pasztát semmi esetre sem szabad használni. Nem volt alaptalan azt feltételezni mikor megpillantottam az olajkicsapódást a bordáskerék alatt, hogy bizony ezt a szimeringet cserélni kell. Miután el lett takarítva ház és ki lett cserélve a szimering előkerült a jel is a főtengelyen. A szívósornak az új tömítései. Mindig használjunk újat. Miután feltettük az új vezérműszíjat és meghúztunk mindent az előírt nyomatékkal visszatehetjük a szelepfedelet az új tömítésekkel. A motorvezérlőnél lévő tömítést is cseréljük ki újra mindenképp, mert könnyen fals levegőt tud ott szívni a motor. Ne felejtsük el kicserélni a gumigyűrűket is melyek a szelepfedél tetején vannak. Miután összeraktuk a vezérlést, távolítsuk el a rögzítő szerszámokat és hajtsuk körbe a motort 2-3 alkalommal majd rögzítsük le újra a vezérlést. Fontos, hogy a befecskendező fejekre a szívósor felszerelése előtt tegyük vissza a csatlakozókat, mert nem lesz lehetőségünk rá később. Az autónak a problémája a szervizelést követően teljesen megszűnt sőt, a tulajdonos elmondása szerint a fogyasztása is lejjebb ment majd 1 literrel. Természetesen mértem egy veszteséget valamint egy sűrítési végnyomást, hogy ellenőrizzem a motor állapotát. Itt mindent rendben találtam.
Symbioz: Captur és Arkana között
Hibakódok és műszerfali jelzések értelmezése
Az autók a műszerfalon található hibakódok segítségével kommunikálnak a sofőrrel. Az OBD-kódok (On-Board Diagnostics) nagy pontossággal leírják, mi a probléma, így az autó szétszerelése nélkül is azonosíthatjuk a gond forrását. A hibajelzések színkódolása: Piros: Súlyos probléma, minél előbb orvosolni kell. Sárga: Általában fontos, de nem kritikus információ: szervizigényt, lassan aktuális alkatrészcserét stb. jelez. (Kivétel ez alól a ködlámpa ikonja). Példák hibajelzésekre: Hiba lépett fel a szervokormányban. Hiba az eső- és fényérzékelő berendezésben. Gyújtáskapcsoló figyelmeztető lámpája. Ha a kocsi nem indul, a hibát a kulcs chipje, vagy a gyújtáskapcsoló körül lévő gyűrűantenna hibája okozhatja. Nem működik a féklámpa. Meghibásodott katalizátor. A hűtővíz hőmérséklete túl magas.