A Magyar Honvédség felépítése, feladatai és modernizációja

Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából, a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva, az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva, a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően cselekszik.

Honvédelmi jogi háttér és a katonai szolgálat

A Magyar Honvédség működését és feladatait az Alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A fegyveres katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra és a Honvédség védelmi képességének erősítése.

A katonai szolgálat és a hadkötelesek

A behívásra kerülőket a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve a Honvédség szervezeteinek igénye alapján választja ki a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek közül.

Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki 18. életévét nem töltötte be, annak betöltéséig, aki katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában. Továbbá mentesül az, aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza, vagy aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el. Akinek közös háztartásban élő házastársa, élettársa katonai szolgálatot teljesít, az sem hívható be.

Kivételt képeznek még azok, akiket országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, alpolgármesterként, főpolgármester-jelöltként, főpolgármester-helyettesként, társadalmi megbízatású polgármesterjelöltként és alpolgármesterként, megyei közgyűlés elnökjelöltjeként, megyei közgyűlés alelnökeként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig.

Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban

Mentesülhet, aki meghagyásban részesült, aki honvédelmi szervezet, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, vagy aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll.

Akinek a korábban hatályos szabályok szerint a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette, az sem hívható be. Végül nem hívható be az, aki az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően, amelyben ezt az életkort betölti, kivéve a kiképzett tartalékos személyt a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől, valamint az, aki honvédelmi alkalmazott és a katonai szolgálat teljesítését törvény alapján önként vállalta. Szolgálathalasztásban részesült, vagy szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás időtartamának lejártáig. Fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak végleges elbírálásáig, illetve az, aki gondnokolt személy gondnokául ki lett jelölve.

A behívás előkészítése és tervezése során honvédelmi érdekből a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai szolgálatra történő behívhatóság megállapításához szükséges mértékig kezeli a bűnügyi nyilvántartó szerv által rendelkezésére bocsátott adatokat. A katonai szolgálatot legkésőbb az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül meg kell kezdeni. A szolgálat félbeszakítása esetén a katonát el kell bocsátani, mely megszüntethető, ha a félbeszakítás oka már nem áll fenn.

Honvédelmi veszélyhelyzet

A Kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára hirdethet ki honvédelmi veszélyhelyzetet. Ez történhet Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira, vagy az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkelyében foglalt esetekre hivatkozva. A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet legfeljebb hat hónapra rendeletben hirdeti ki. A honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbítását megelőzően a Kormány beszámol az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának az intézkedésekről, valamint a meghosszabbítás indokoltságáról.

Honvédelmi veszélyhelyzet idején a Kormány elrendelheti a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását, a határrendészetért felelős miniszter javaslatára az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a honvédségi szervezetek kijelölt állományának részvételét. Emellett elrendelhető az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi - valamint a rendészetért felelős miniszter javaslatára rendőri - erőkkel történő őrzését és a már őrzés alatt álló létesítmények őrzésének fokozását. Továbbá fokozható a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) és a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító, valamint kibertér műveleti erői tevékenységét a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében.

Symbioz: Captur és Arkana között

A védelmi igazgatás szervei

A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért felelős tagja. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért. A honvédelemért felelős miniszter - kormányrendeletben meghatározott esetekben - gondoskodik a Honvédség személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány Honvédséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonyával függ össze.

A védelmi feladatok végrehajtásának irányítására megyei és helyi védelmi bizottságok működnek. A megyei védelmi bizottság a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott. A megyei védelmi bizottság általános elnökhelyettese a fővárosi, megyei kormányhivatal főigazgatója. A megyei védelmi bizottság szakmai elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. A megyei védelmi bizottság testületi szerv, és elnöke a honvédelmi igazgatási feladatait a fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével látja el.

A járásokban és a fővárosi kerületekben helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának vezetője. A helyi védelmi bizottság szakmai elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy. A helyi védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

A honvédelmi adatkezelés szervei a Honvédelmi Tanács, a megyei és helyi védelmi bizottságok, valamint a polgármesteri hivatalok. A honvédelmi felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a honvédelmi adatkezelő szervek nyilvántartást vezetnek. A honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott a vonatkozó adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a honvédelmi adatkezelő szerv vezetőjének.

A Katonai Rendészet

A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló rendelet részletesen szabályozza a katonai rendészeti tevékenységet.

Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató

Feladatkör és hatáskör

A katonai rendészeti tevékenység kiterjed a katonai rendészeti alkalmazási körzetekre, beleértve a honvédségi objektumok területét is, a gyakorlatok körzeteire és a műveleti területekre. Katonai rendészeti feladatok ellátása történhet 24 órás katonai rendész járőr szolgálat keretében, vagy eseti jelleggel az elrendelt szakfeladat függvényében. A feladatát ellátó katonai rendész állomány parancsnoka legalább altiszti állományba tartozó személy. Ha a feladat jellege megkívánja, a katonai rendész járőrtársként osztható be a rendőrrel együtt történő járőrözésre. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára - jogszabály, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.

A katonai rendészet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatokon túl a következő feladatokat látja el: a közúti, a vasúti, vízi és légi szállítások biztosítása, közúti katonai rendészeti ellenőrző áteresztő pontok működtetése, azok forgalmának szabályozása. Biztosítja a Honvédség rendezvényeit, az ezeken résztvevő személyek kísérését. Ellátja a HM állami vezetőinek, a Honvéd Vezérkar főnöke és Honvéd Vezérkar főnökének helyettese személyi kísérését, valamint a Honvédséget érintő érték-, pénzszállítások kísérését. Biztosítja a csapatok tábori elhelyezését, gyakorlatokat, lövészeteket alkalmával azok rendészeti biztosítását. Együttműködik a Honvédség személyi állományával szemben eljáró szervekkel, és részt vesz a Honvédség kiemelt objektumainak őrzés-védelmében. Hazánkban megrendezett nemzetközi gyakorlatokon, illetve a műveleti területeken együttműködik más országok katonai rendész, katonai rendőr állományával. A katonai rendészeti szervek gépjárműveit megkülönböztető fény- és hangjelzéssel, továbbá "KATONAI RENDÉSZET" felirattal kell ellátni.

Intézkedések és ellenőrzések

A katonai rendészet a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekre is kiterjedő hatállyal a közúti, a vasúti, vízi forgalmat irányíthatja katonai szállítmány zavartalan haladásának biztosítása érdekében, helyszíni szemle és helyszín biztosításának végrehajtása során, területzárás végrehajtása során, vagy a HM állami vezetőinek, a Honvéd Vezérkar főnöke és Honvéd Vezérkar főnökének helyettese személyi kísérése során. A katonai rendészet a forgalom irányítása során jogosult a forgalomban résztvevő járművet megállítani, haladási irányát meghatározni.

A helyszín biztosítása és helyszíni szemle a katonák által elkövetett szabálysértés vagy fegyelemsértés esetén, a Honvédség tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett gépjárművek személyi állománya által okozott balesetek esetén, vagy a Honvédség tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett gépjárművek személyi állománya sérelmére bekövetkezett balesetek esetén végezhető el. Katonák által elkövetett vagy a katona sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a katonai rendészet a nyomozó hatóság kiérkezéséig a helyszínt biztosítja, a katonát a helyszínen visszatartja, más személyt felhív a helyszínen történő ottmaradásra.

A járőr ellenőrzés során a Honvédség személyi állományába tartozó személy személyazonosságát megállapíthatja, és megállapíthatja a közterületen, járművön, műveleti területen, alkalmazási körletben, őrzött, zárt területen tartózkodásának jogszerűségét. Az ellenőrzés alá vont személy személyazonosságának a megállapítása a járőrparancsnok kötelessége. A katonai rendésznek a megkezdett intézkedést minden esetben, szükség esetén akár kényszerítő eszközök alkalmazásával is be kell fejeznie. A járőr diplomáciai mentességet élvező személyekkel és azok családtagjaival, valamint az egyéb személyes mentességet élvező személyekkel szemben nem intézkedhet.

A figyelmeztetés olyan intézkedés, amit a katonai rendésznek a személyi állomány tagjával szemben olyan fegyelemsértések elkövetése esetén kell alkalmaznia, melynek során a szabálytalanságot a helyszínen azonnal meg lehet szüntetni. Ha a figyelmeztetés eredménytelen marad, a járőr köteles a személyi állomány tagját feljelenteni, szükség esetén előállítani. Fel kell jelenteni azt a személyt, aki szolgálati viszonyát igazoló okmánnyal nem rendelkezik, az hiányos vagy az adattartalma nem a valóságnak megfelelő és szolgálati viszonyát más módon igazolni a helyszínen nem tudja, de személyazonosságát igazoló okmánnyal rendelkezik. Fel kell jelenteni a szolgálati gépjármű vezetőjét, és indokolt esetben a szolgálati gépjármű parancsnokát is, ha például az igénybevételhez szükséges, illetve a személy- és anyagszállítási okmányok pontatlanok, hiányosak.

Az előállítás olyan intézkedés, amikor a katonai rendész a katonát a fegyelem, a közrend vagy a közbiztonság érdekében a törvényben meghatározott esetekben - szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával - személyi szabadságában korlátozza, és további eljárásra átadja az erre jogosult szervnek. Különösen azt a katonát kell előállítani, aki nem tudja sem személyazonosságát, sem állományviszonyát hitelt érdemlően igazolni, az igazolást megtagadja, vagy aki szemmel láthatóan ittas, vagy vélhetően tudatmódosító szerek hatása alatt áll. Elő kell állítani a szolgálati gépjármű vezetőjét, és indokolt esetben a szolgálati gépjármű parancsnokát is, ha például a KRESZ-ben és a vonatkozó szabályozókban meghatározott érvényes igénybevételi okmányok nélkül közlekedik. Az előállított katonát a helyőrség-ügyeletesnek át kell adni. Ha olyan polgári személlyel szemben kell intézkednie a katonai rendésznek, akit bűncselekmény elkövetésén ért tetten, és a rendőri intézkedés bevárása nem lehetséges, a tetten ért személyt el kell fogni, és át kell adni a tettenérés helye szerint illetékes általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szervnek.

Képességfejlesztés és Modernizáció

A Magyar Honvédség folyamatosan fejleszti képességeit, melynek részei a rendszeres gyakorlatok és a technikai modernizáció.

Katonai gyakorlatok

2018 márciusában került sor a Visegrad 4Sight 2018 nemzetközi különleges műveleti gyakorlatra Szolnokon. A házigazda alakulat a 2. Különleges Rendeltetésű Dandár volt. A sajtónyilvános napon több újdonságot is láthattunk. A lőtéren gyülekező lengyel és magyar katonák képességeinek demonstrálása során először azt mutatták be, ahogy az elsődleges fegyverrel, vagyis a cseh géppisztollyal, majd gépkarabéllyal küzdötték le a katonák a célokat, majd a lőszer kifogyása után azonnal váltottak a másodlagos fegyverre, a pisztolyt elővéve folytatták a tüzelést. Következtek a páros lőgyakorlatok, amikor is egymást biztosítva fedezékből előrenyomultak, majd a célokat sorban lelőtték. Félelmetes volt látni, ahogy egymással párhuzamosan mozgó katonák alig pár méterre lőttek el az előttük lévő társaik mellett! Egy másik helyszínen már sokkal komplexebb gyakorlatra került sor. A szcenárió szerint a szolnoki bázis egy ellenséges repülőtér volt. Először egy Gripen géppár csapott rá a reptérre, majd jöhetett két helikopter. Azonnal megrohamozták a kijelölt célokat, lelőtték a raktárnál és repülőgépeknél álló őröket, majd telepítették a romboláshoz szükséges robbanótölteteket. A saját katonák végeztek a munkájukkal, a kivonási területre mozogtak vissza, és biztosították a helikopterek leszállását.

Új kézi lőfegyverek

A sajtónap végén Simicskó István honvédelmi miniszter ünnepélyesen bejelentette, hogy a Magyar Honvédség számára új lőfegyverek gyártása kezdődik meg 2019-ben. A típusok is megnevezésre kerültek, miszerint a CZ 805 BREN 2 gépkarabély, a CZ Scorpion EVO 3 géppisztoly, valamint a P-07 és a P-09 pisztolyok kerülnek hamarosan hadrendbe.

A járműpark fejlesztése

A Honvéd Vezérkar főnökének határozata alapján több új hadfelszerelés, köztük járművek kerültek alkalmazásba vagy rendszeresítésre. A Magyar Honvédség 2022. június 24-27. között katonai járművek átcsoportosítását hajtja végre. "A Magyar Honvédség kéri a lakosságot, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól."

Rendszeresített és alkalmazásba vett járművek

tags: #renault #c #k #520 #t6x4 #e6

• VW Polo (1998) lengéscsillapító kiszedése
• Zöld jövő a paksi közösségi közlekedésben
• Első rugó csere útmutató
• Ápolókerekek Fontossága
• Ecodan technológia és árinformációk