A Škoda történetének ikonikus modelljei és fejlődése

A Škoda a világ egyik legrégebbi autógyártója. Ennyi idő alatt számos, ma már legendás modell hagyta el a Mladá Boleslavban épült gyár kapuját.

A kezdetek: Laurin & Klement (1895-1925)

A Laurin & Klement céget 1895-ben alapította kerékpárok gyártására Václav Laurin, aki a Cseh Kerékpáros Klub tagja volt, valamint Václav Klement könyvárus. Első kerékpárjuk a Slavia nevet viselte, és Mladá Boleslavban gyártották. Az első két év alatt öt kerékpármodelljük jelent meg a piacon. 1899-ben készítették el az első motorkerékpárjukat. Az első modell az "A" és a "B" modell nevet kapta; a B modellt erősebb motorral szerelték fel. 1900-ban már Angliába is exportáltak a termékeikből. 1901-ben megnyerték az első díjukat a nemzetközi kiállításokon. Ebben az évben indította el a cég a járműveit nemzetközi versenyeken, először a Párizs-Berlin útvonalon. A következő évben a gyár megnyerte első versenyét, Bohemiában.

Az első autó: VOITURETTE A

Az első autó, amely Mladá Boleslav városában készült, és sikeresen folytatta a SLAVIA kerékpárok és a LAURIN & KLEMENT motorkerékpárok által megkezdett utat. Az egy literes, kéthengeres V elrendezésű motorral az L&K VOITURETTE A teljesítménye 7 lóerő volt, amely kiemelkedő kezelési és vezetési tulajdonságokkal, valamint kiváló ár-érték aránnyal párosult. A 40 km/h végsebességre képes VOITURETTE A-t a következő években újabb betűkkel jelölt modellek követték.

Az S sorozat és a növekedés

A figyelemre méltó S sorozat gyártása 14 évig tartott, így a gyár bestsellere lett akkoriban. Több, mint 2000-et gyártottak különböző változataiból. Részben az S sorozatnak köszönhetően a LAURIN & KLEMENT hamarosan az Osztrák-Magyar monarchia legnagyobb autógyártójává vált. 1913-ra az L&K Sg verzió tíz kivitelben került forgalomba, ilyen volt a Doctor vagy a Lady kupé, illetve a Progress kisteherautó verzió.

Távirányító hibaelhárítás Suzuki Swift

Az egyesülés a Škodával és a háború előtti időszak (1925-1945)

1925-ben a LAURIN & KLEMENT egyesítette erőit Közép-Európa egyik legnagyobb gép-, és fegyvergyártó vállalatával, a plzeňi székhellyel rendelkező Škodával. A céget Emil Škoda alapította 1899-ben. A plzeňi gyár tömegközlekedési és elektrotechnikai eszközökre, valamint fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezető cégévé vált, és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott, így egyesült az L&K-val 1911-ben, és Škoda személy- és tehergépjárműveket is elkezdtek gyártani. 1926-ban a gyár egyesült a Plzeň Škodovkával. Az egyesülés idején született L&K / ŠKODA 110 igazi kaméleon modell volt, és több változatban készült: többek között soft-top és a hard-top változatokban is. Ez a modell igazi átváltozó művész volt: a moduláris kialakítás és az eltávolítható hátsó rész miatt tulajdonképpen két autó volt egyben. Ennek eredményeként a személygépkocsit praktikus kétüléses platós teherautóvá alakíthatták. 1929-ben az immáron Škoda név alatt futó üzem kiadta a 860-as modellt. A szám tulajdonképpen a kocsi paramétere, ugyanis az autó 8 hengeres, 60 lóerős volt. 1930-ban átszervezték az autógyártó részleget.

A Superb és a Popular

Amikor a ŠKODA 1934-ben nevet keresett új zászlóshajójának, a ma is ismerősen csengő SUPERB nevet választották. A hathengeres ŠKODA 640 SUPERB gyártása 1935-ben kezdődött. Exkluzív tulajdonságai között szerepelt egy beépített rádiókészülék és egy rózsafából készült válaszfal, amely elválasztotta a sofőrt az utasok számára kialakított fényűző utastértől. 1933-ban mutatták be az új 420-as típusú négyhengeres, 995 cm³-s, 20 LE-s Standardet. (Ezt 1934-ben már Rapidnak nevezték.) Ez az előző, hasonló paraméterű 422-es típus egy tonnás tömegével szemben már csak 750 kg-ot nyomott, ugyanis új központi vázszerkezetre épült.

1936 januárjában a ŠKODA POPULAR második lett az 1500 cm³ alatti kategóriában, a legendásan technikát próbáló Monte Carlo versenyen. A gyár úgy döntött, hogy a győzelem után rövid idővel a versenykivitel mellett az utcai modell is elkészült kupé és roadster változatban, a Popular nevet pedig a versenyre utalva kiegészítették a Monte Carlo elnevezéssel. A fejlett műszaki megoldások mellett, mint például a merev, de könnyű alváz, a független kerékfelfüggesztés, a ŠKODA POPULAR Monte Carlo elegáns és aerodinamikus karosszériájával is gyorsan rajongókat szerzett magának.

Az államosítás és a háború utáni modellek (1945-1991)

A második világháború alatt a német Reichswerke Hermann Göring felügyelete alatt működött. A világháború után államosították, és Automobilove závody, národní podnik, röviden AZNP néven önállóvá vált. Gyártmányaihoz a Škoda márkanevet használja. 1948-ban államosították a gyárat; az ASAP AZNP-vé alakult. Az ágazati minisztérium korlátozásokat vezetett be: csak az új Škoda 1101-est és kis számú Aero Minort gyárthattak. Ugyanezen indok miatt a gyár nyersanyagellátása is megcsappant.

Monitor elszíneződés javítása

Škoda 1101 és 1200

Az egyik leghíresebb típust, a Škoda 1101-et 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek. Először csak 2 ajtós, később 4 ajtós és furgon változatot is készítettek belőle. A Škoda leányvállalata, a Boleslav Automobile első gyártott autói 1101-es mentőautók voltak. A Škoda 1200-as típusát 1952-ben jelentették meg. Hasonló kocsiszekrénye volt, mint az 1101-esnek; leginkább teher- és betegszállításra használták. 1953 tavaszától készült Vrchlabíban a tágas ŠKODA 1200 STW kombi, amelyet korszerűbb változatában 1201 STW jelzéssel egészen 1961 októberéig gyártottak.

A Spartak, Octavia és Felicia

1955-ben jelent meg a Škoda 440-es modell, a Spartak. 1959-ben minden Škoda személygépjármű új csavarrugós első futóművet illetve lengéscsillapítókat kapott, és új modellként dobták piacra őket. Az új 440-es lett a Škoda Octavia (1089 cm³ 40 lóerő). Ez volt a háború utáni Popular nyolcadik, egyben utolsó módosítása, innen ered a név is. Az 445-ös lett az Octavia Super (1221 cm³, 45 lóerő).

Szintén 1957-ben jelent meg a 2+2 üléses, nyitott Škoda 450, mely a Spartak 1089 cm³ motorját örökölte. A 450-est Felicia névre keresztelték (1089 cm³, növelt sűrítés, két karburátor, 50 lóerő). Ez a sportos roadster annyira népszerű lett, hogy az igények meghaladták a gyártósor kapacitását. Az OCTAVIA testvérmodellje, a sokkal attraktívabb külsejű, farokszárnyas FELICIA. A modellhez felárért elérhető volt egy keménytető is, amely alkalmassá tette akár téli használatra is a modellt. Az 1950-es és 60-as évek fordulójának ezen ikonjaiból összesen 14 863 készült. Az 1960-as évek Feliciája a mai napig a legnépszerűbb ŠKODA modell a veteránosok körében. 1961-ben módosítják ismét az Octavia-Felicia párost, valamint ebben az évben jelenik meg a Combi változat is az Octavia Super immáron 47 lóerős motorjával. Készült 1962-től Felicia Super, valamint Octavia 1200 TS nagyobb, 1221 cm³-es, kétkarburátoros, 55 lóerős változatban is.

A ŠKODA legnépszerűbb kombijának azonban kétségkívül az OCTAVIA COMBI bizonyult, amelynek első prototípusa 1959 szeptemberében született meg, egy évvel később pedig már brnói premierjén vonzotta a tekinteteket. 1961 és 1971 között 54 086 példányban hagyta el Kvasinyi gyárát, s külföldön is keresetté vált, például az 1966-os év során gyártott teljes volumen figyelemre méltó 72 százaléka került exportra.

Amit a külföldi rendszámokról tudni kell

A farmotoros korszak: 1000 MB, 100/110 és a 105/120/130-as széria

Már 1956-ban elkezdődött egy új prototípus tervezése, de csak 1964-re készült el az 1000 MB. 1964-ben fordulóponthoz érkezett a márka, amely jó ideig meghatározta jövőjét. Teljesen új generációs ŠKODA modelleket mutattak be, hátul elhelyezett négyhengeres motorral és hátsókerék-hajtással. Az alvázas konstrukciót innovatív önhordó karosszéria volt hivatott felváltani, emellett szakítva az orrmotor-hátsókerékhajtás hagyományos koncepciójával - s a hatvanas évek elején világszerte kifejezetten korszerű megoldásként - a teljes hajtásrendszert az autó hátuljába helyezték át. Az 1000 MB volt a gyár 1 000 000. legyártott járműve. Bemutatásakor a korabeli szaksajtó Európa egyik legjobb autójának tartotta az 1000 MB-t, amelyből közel 443 000 darabot gyártottak. Az alapváltozat a ŠKODA 1000 MB szedán volt 990 köbcentis motorral, de kapható volt egy 1100 köbcentis változat is, és bár kevés készült belőle, de létezett egy két ajtós MBX-nek nevezett kivitel is. Ez utóbbi ritkasága miatt a gyűjtők legféltettebb kincsei közé tartozik. A hátsókerékhajtás a farmotorral kombinálva az 1960-as évek első felében nagyon népszerű volt az európai autókban, és a ŠKODA egészen az 1990-es évek elejéig folytatta különböző formatervekben ennek a hajtási módnak a gyártását.

1969-ben mutatták be a 100/110-es modellt, ami leginkább felújítása volt az előző modelleknek. Az újdonság az első tárcsafék és az új belső tér volt, de a kocsiszekrény csak látványában változott, a motor pedig szinte semmit. 1970-ben újabb modellel bővítették a 100/110-es szériát, a 110 R modell-lel (Rapid). A 110 R kétüléses sportcoupé volt, 62 SAE lóerős motorral. (Ez az erősebb motor került a 110 LS jelű négyajtós kocsiba is, amit 1972-től kezdtek gyártani). A gyártást a kvasiny-i gyárban kezdték meg. A prémium modelleket manapság is ez a gyáregység készíti. A következő modell, az elegáns ŠKODA 110 R kupé, 2 + 2 üléses utasterével mára igazi ritkasággá vált. Az 57 000 darab 110 R modell nagy része külföldre került. A 110 R volt egy másik motorsport-legenda, a ŠKODA 130 RS alapja is. Az 1975-ben készült modell a versenypályákon elért teljesítménye alapján a „Keleti Porsche” becenevet kapta. 1.3 literes motorja változattól függően 140-183 lóerős volt, és maximális sebessége akár a 220 km/h-t is elérte.

1976-ban piacra dobták a Škoda 105/120-as (modellszám: 742) típust. Ez a típus is az elődeire épült, de szinte a teljes autót felújították; új kocsiszekrény és belső tér. Az alapmodell a gyengébb 105 S volt, de a típust sok felszereltséggel (105 S, L, GL, SP és 120 L, LE, LS, GLS) és sokféle néven lehetett kapni (Nagy-Britannia: Škoda Estelle, Izland: Škoda Amigo). A legnagyobb változás 1981-ben történt, amikor megjelentek az új alkatrészek. A 105/120 nagy sikerének köszönhetően 1983-ban piacra dobtak egy felújított változatot kisebb módosításokkal, például megnövelt első és hátsó nyomtávval (modell: 742 M). Egy évvel később 1984 augusztusban egy-két technikai újítással folytatták a gyártást (például a karburátor üresjárati rendszerének az átalakítása, a régóta várt ötsebességes sebességváltó), és ezzel egy időben kiadták a 130-as modellt, ami 1289 cm³-re fúrt motorral és szélesített nyomtávú ferde kitámasztókaros hátsó futóművel és 4 dugattyús tárcsafékkel gördült ki a gyárkapun (130 L).

1987-től újabb változtatás történt: az 1289 cm³-es négyajtós és a Rapid modelleket felszerelték nyolccsatornás, alumínium hengerfejes (eredetileg a bemutatott, de gyártani nem engedett új orrmotoros Favorithoz tervezett) motorral is, ezek lettek a Škoda 135 L, GL, és a Škoda 136 L, GL, illetve a Škoda 135 Rapid és Škoda 136 Rapid modellek. A gyártás utolsó éveiben (hogy megmutassák tudásukat) a csehszlovák mérnökök központi injektorral és katalizátorral is felszerelték az 1,3-ast. Ezt a típust megnevezés után található „i” betűvel jelezték.

A Favorit: Az áttérés az elsőkerék-hajtásra

Az 1983 tavaszán tervezni kezdett Favoritot 1987-ben mutatták be, szintén Brnóban, először kizárólag belföldi forgalmazásra, majd 1989-től exportra is. A FAVORIT alapvető változást hozott: az első OCTAVIA utáni hosszú szünet véget ért, és újra előre került a teljes hajtáslánc. A kor elvárásának megfelelő orrmotor/elsőkerékhajtás nagyobb csomagtartót és jobban variálható utasteret is jelentett. De ez tette lehetővé a kombi és a pick-up változat megjelenését is. A karosszéria vonzó formaterve az olaszországi Bertone stúdió munkája volt. Az orrmotoros modellekből nagyon hatékony áruszállítókat építettek (Forman (Favorit kombi), Pick-up). A FAVORIT különböző változataiból az évek során több, mint egymillió darab készült.

A Volkswagen-korszak és a modern Škoda (1991-től napjainkig)

1990-ben az állami céget részvénytársasággá alakították, majd 1991-ben privatizálták; a Volkswagen csoport vásárolta meg. 1991-ben, a politikai változásokat követően, az új gazdasági és piaci körülmények hatására a Škoda új, tőkeerős külföldi partner után kezdett kutatni. 1990 decemberében a cseh kormány a Volkswagen mellett voksolt és 1991 áprilisában az új, Škoda automobilova a. s. Mára annyira eltalált, jó termékeket gyártanak, hogy már senki nem gondol a felforrt hűtővízre. Épp ellenkezőleg, a régi Skodák kedves veteránok.

Az Octavia újjászületése

1996 ismét történelmi év volt a márkánál. Ekkor mutatták be az első ŠKODA modellt, amelyet teljes egészében a Volkswagen konszern részeként fejlesztettek ki. Ez volt az első alsóközépkategóriájú autó a márka modern története során, és a legendás OCTAVIA név méltó tovább vivője. A vásárlókat könnyedén meghódította hatalmas csomagterével, és a kiemelkedő ár-érték arányával. Az OCTAVIA volt az első autó a márkánál, amelynek karosszériájának tervezése során teljes egészében számítógépes CAD rendszert használtak. Folyamatosan frissítve, az OCTAVIA I 2010-ig maradt gyártásban. 1998-ban az Octavia modell Combi változatban is piacra került. 2004-ben bemutatkozik az új Octavia. Legördül az egymilliomodik Škoda Octavia. 2008-ban a Párizsi Autószalonon a nagyközönség előtt is bemutatkozik a nagysikerű Octavia új nemzedéke. Dinamikus orrkialakítása, valamint igényes és különleges felszerelései révén az új Octavia még egyedibbé és karakteresebbé vált. 1959 óta a Cseh Köztársaságban és a más országokban működő ŠKODA gyárakból több, mint 6 millió OCTAVIA került a tulajdonosokhoz. 2019 novemberében bemutatkozott a legújabb változat, az OCTAVIA IV. Az új ŠKODA OCTAVIA a benzin-, dízel- vagy földgázüzemű változat mellett még plug-in hibridként is elérhető, ez utóbbi neve OCTAVIA iV. A nagyon tágas, de áramvonalas karosszéria kivételesen alacsony légellenállása hozzájárul a csendes és környezetkímélő működéshez.

Fabia és Superb: A paletta bővítése

1999-ben megjelent a Fabia, amit a mai napig gyártanak. A Fabia bevezetésével, a Škoda új piacokat hódít és mércét állít a kisautók csoportjában. Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos nívódíjjal illetik és megkapja a személyautók világának legtekintélyesebb kitüntetéseit is. Az "Év autója" lett számos európai országban és elnyerte a német Bild am Sonntag magazin által odaítélt "Arany Kormánykerék" díjat is. 2000-ben leállították a Felicia gyártását, a Fabia és az Octavia pedig átesett egy modellfrissítésen. Egy évvel a Fabia első bemutatkozása után, a Škoda úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy a közkedvelt modell Combi változatát is bevezesse. 2001-ben a Fabia Sedannal most már teljes a család. 2007 májusában jelent meg a Fabia második kiadása, először csak csapotthátú változatban, majd kombiban. 2008 tavaszán az Octavia és a Fabia család egyaránt kétmilliomodik tagja gördül le a szerelőszalagról. A Fabia Combi mindjárt terepes változatában is megjelenik, így téve teljessé a Scout-családot.

2002-ben a Superbbel bővült a kínálat, ami a Škoda felsőkategóriás járműve, és a VW Passat alapjaira épül. A Superb a Škoda visszatérését szimbolizálja a luxusautók világába. Elegáns forma, hibátlan részletek, a legkiválóbb minőségű alapanyagok és egy mindent felülmúló belső tér. A Škoda e modelljével bebizonyította, hogy minden kategóriában képes maximális teljesítményt nyújtani. 2008-ban a Škoda csúcsmodelljének második generációja szintén a Genfi Autószalonon tartja világpremierjét. A Superb II egyéni vonalvezetésével, színvonalas kényelmet kínáló térkínálatával és olyan innovatív technikai részletmegoldásaival tűnik ki, mint például a "TwinDoor" kettős csomagtér-ajtó. 2009-ben az új Superb Combi, a Škoda csúcsmodelljének nagysikerű második generációja kombi változattal bővül. Az új Superb Combi a felsőkategória kényelme, kiemelkedő térkínálat és időtlen eleganciát sugárzó vonalak jellemzik. Jelenleg a márkánál elsőként, a konnektoros hibrid változat is kapható belőle, amely a SUPERB iV nevet viseli. Ez egy 1.4 literes turbós benzinmotor, és egy villanymotor kombinációját fedi, a rendszer teljesítménye eléri a 160 kW-ot.

SUV-ok és elektromos járművek

2006 őszén jelent meg Magyarországon az új modell; az egyterű Roomster. A 2009-es Genfi Autószalonon mutatták be a Škoda Yetit. Az új Yetit számos ötletes részlet és műszaki ínyencség jellemezte, kompakt és szimpatikus túrapartnerként egy csapásra meghódítja az osztrák vásárlók szívét. 2012-ben érkezett a Volkswagen up! testvére, a Citigo. 2016-ban bemutatkozott a ŠKODA új SUV családjának első tagja a tágas KODIAQ, amelyet Alaszka hatalmas barna medvéje után neveztek el. Hatalmas csomagtere és tágas utastere bemutatkozásakor kategóriája legtágasabb SUV modelljévé tette. A KODIAQ nem sokáig maradt a egyedül a kínálatban, hamarosan újabb kompakt SUV-k követték: a KAROQ és a KAMIQ. 2019 tavaszán mutatkozott be, a ŠKODA VISION iV koncepció, egy négyajtós SUV kupé, amelyet a konszern moduláris elektromos platformjára (MEB) építettek, és egyből hangos sikert aratott.

2019-ben jelent meg az első tömeggyártású, teljesen elektromos ŠKODA, a CITIGOᵉ iV, amelynek mozgatásáról egy csendes és takarékos, 61 kW-os villanymotor gondoskodik. A 36,8 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátorban tárolt energia WLTP szerint 252 km-es hatótávolságot tesz lehetővé. A Škoda Auto mérföldkőhöz ért: legördült a gyártósorról a 100 000. tisztán elektromos Elroq. A Škoda új, tisztán elektromos, hétüléses zászlóshajója a Peaq nevet kapta. A Škoda új zászlóshajója 2026 nyarán mutatkozik be a nagyközönség előtt, neve pedig hűen tükrözi pozícióját a cseh járműgyártó modellpalettájának csúcsán: ez a Peaq.

A Škoda embléma fejlődése és fontosabb évszámok

A híres "Škoda-nyíl" előtt a L&K a Slavia elnevezést használta leginkább. A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. 1991-ben a privatizáció idején az embléma is átesett egy "verziófrissítésen". Azóta a zöld színű emblémát (esetleg a L&K babérkoszorújával) a Škoda autógyár használja. 2011-ben a Márka a Genfi Autószalonon a "New Power of Škoda" szlogennel mutatta be új arculatának elemeit - köztük az új logót is. A legfontosabb változás a logó esetében, hogy még hangsúlyosabban középpontba került a gyártó emblémájaként megjelenő szárnyas nyílvessző motívuma, amely jóval nagyobb, így jobban látható formában szerepel az új kommunikációs logón.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Škoda történetének néhány fontosabb évszámát és eseményét, különös tekintettel a kombi modellek megjelenésére:

tags: #regi #skoda #tipusok

• Chevrolet Ablakemelő Motor Bontott
• minden, amit a 10W40 Turbo Dízel olajokról tudni érdemes
• Részletes útmutató használt Mazda 5-höz
• minden, amit a Suzuki Vitara 1.6 GLX 4WD modellről tudni érdemes
• Okok a Vectra B túlzott fogyasztásához