Hogyan indítsuk újra a hosszú ideig álló autót: Részletes útmutató
Egyre többen döntenek úgy, hogy újra előveszik rég nem használt autójukat. Bár jó lenne azt gondolni, hogy akár több hónapnyi állás után azonnal menetképes a jármű, a tapasztalat azt mutatja, hogy bőven van mire odafigyelni. Ha egy autó sokat áll, hasonlóan például az agarakhoz, futásra „készült”, a mozgás az ideális közege. Ha helyben áll, és nincs mozgatva, nagyon hamar beteg lesz. Sokat állni hagyni egy kocsit eleve pazarlás, hiszen akkor is viszi a pénzt, ha nem használjuk (biztosítás, adók stb.). Kivétel ezalól, ha gyűjtő az ember, de ők jellemzően azt is tudják, hogyan kell tárolni a járgányokat.
Mindenki más, aki csak egyszerűen nem használ egy autót - mert mondjuk örökölte, mert sosincs rá ideje, mert másik kocsit használ, mert tartogatja a gyereknek, ha meglesz a jogsija -, nagy meglepetésekbe is belefuthat. Fontos, hogy ha az autó szabadtéren áll, főleg, ha egy téli szezont is ott tölt használat nélkül, az alábbi gondok sokkal hamarabb, akár néhány hónap mozdulatlanság után is bekövetkezhetnek, típustól és környezettől függően. A régebbi autók egyébként az állást is sokkal rosszabbul bírják, minden tekintetben. A legjobbat akkor tesszük, ha a kocsit legalább havonta egyszer elvisszük egy nagyjából 50-100 km-es útra.
Most megmutatjuk, mik azok a teendők, amiket feltétlenül érdemes elvégezni, ha újra használni akarod autódat.
Az állás következményei: Miért „betegszik meg” az autó?
A hosszú ideig tartó mozdulatlanság komoly károkat okozhat az autó különböző rendszereiben és alkatrészeiben. Akár évekig áll egy autó, ott elég komoly bajok történhetnek, főleg ha ez az állás nem klimatizált garázsban történt.
A motor belső részei: A „smirgli effektus”
Ha egy olyan gépkocsi motorját beindítjuk, ami állt 15-20 évet, akkor számos súlyos károsodás léphet fel:
Útmutató a jogosítvány megújításához
- Végig toljuk a henger palástján a dugattyú gyűrűjével a rajta felgyülemlett vakrozsdát (percenként 2-3000 szer, smirgli effektus).
- Az eddig nyitott szelepek alatti rozsdát beleverjük a szelepfészekbe és a szeleptányér fészek felőli oldalába.
- Az összeszáradt szimeringek, tömítések újból olajat és olajnyomást kapnak és ettől azonnal elkezdenek ereszteni.
- A vízpumpa szimeringgel ugyanez történik.
- A csapágyak az első néhány fordulatnál szárazon futnak és szintén rozsdásak.
Ezzel a módszerrel meg lehet ölni egy új motort is, ha az elég sokat állt rossz körülmények között.
Egyéb problémák hosszú állás után
- Alvázrozsda: Főleg a kint hagyott autókra jellemző. Az alvázat védő epoxiréteg az évek során megkeményedik és feltöredezik, a pára felszáll az alvázra és bejut az epoxy repedései közé, itt pedig közvetlen kölcsönhatásba lép az acéllal. A jó epoxy réteg tökéletesen véd, a rossz epoxy viszont többet ront, mint ha nem lenne, mert miatta nem tud távozni a víz az alvázról. Persze a rozsda minden nem rozsdamentes acélelemet kikezd.
- Kártevők: Ha az autót fészerben tároltuk, akkor fel lehet készülni arra, hogy beköltözött egy kalandvágyó rágcsálócsalád, akik imádnak rágni. Mivel az acél kemény, a műanyag pedig nem olyan finom, ezért jellemzően a vezetékeknek és a gumicsöveknek állnak neki. Ennek eredménye rendkívül változatos hibákat produkálhat, de az elhárításuk minden esetben egy igazi „pain in the ass”.
- Utastér károsodása: Ha valaki kint hagyja az autót a napon aszalódni pár évre, akkor azt az autó belső tere nagyon meg tudja szenvedni. A nagy hőtől, hőingadozástól a bőrök kirepedeznek, a műszerfal megreped. Ha pedig valami módon még az eső és a pára is bejut, még nagyobb problémákat okoz.
- Rozsdamentes elemek elszíneződése: Nagyon ritka, de azért előforduló hiba a rozsdamentes acélelemek elszíneződése, "rozsdásodása". Ilyen akkor történhet, például ha egy rozsdamentes elem sokáig érintkezik rozsdával. Ilyen lehet például ha nem rozsdamentes fémsúrolóval tisztítjuk az autót és annak kis részei bent maradnak az acél egyenetlenségeiben és ott rozsdásodni kezdenek. Ronda dolog és nehéz - habár nem lehetetlen - javítani.
Alapos átvizsgálás indítás előtt: Lépésről lépésre
Mielőtt megpróbálnánk életre kelteni a hosszú ideig parkoló autót, alapos ellenőrzést kell végezni, hogy elkerüljük a további károkat és biztosítsuk a biztonságos indulást.
Akkumulátor ellenőrzése és kezelése
Ha van alkatrész, amely nem szereti a hosszú állást, az az akkumulátor - ha nem használjuk, belső kémiai folyamatok hatására fokozatosan elöregszik. Gyakorlatilag az történik, hogy az állás során felgyorsul az önkisülése, magyarul akkor is merül, ha semmilyen fogyasztó sem vesz fel róla áramot. Ez egy fiatal akkumulátornál lassabban, egy több éves akkumulátornál pedig gyorsabban következik be. Több hónapnyi állás azonban szinte biztosan lemeríti még a legfiatalabb akkumulátort is. Az akkumulátor, különösen a hagyományos, egyébként teljesen megfelelő ólomaksik, szinte biztos, hogy nem ússzák meg a hosszú állást, hacsak nem töltjük fel őket néhány hetente, de még inkább, ha nem lógatunk rajtuk állandóan egy csepptöltőt. Az aksinak ugyanis van önkisülése, és akkor is merül, ha nem használjuk.
Ha túlságosan lemerül, azt mélykisülésnek hívják, és gyakran végzetes, vagy legalábbis néhány ilyen alkalomnál többet nem fog kibírni. Összességében az tesz neki jót, ha állandóan, szinte teljesen fel van töltve. A szakértők ezért azt javasolják, hogyha tehetjük, egy akkumulátor töltő segítségével néhány havonta töltsük fel. Erre kiválóan alkalmas egy hordozható akkumulátor töltő.
Ha erre nincs mód, régebbi autók esetén még mindig opció lehet a bikázás, amely során egy másik autó akkumulátorát használva keltjük életre saját autónkat. Azt azért fontos kiemelni, hogy bikázással csak olyan gépjárműnél érdemes próbálkozni, amelynél biztosak vagyunk, hogy a művelet sikerrel jár. Tehát, ha a leállás előtt gond volt már az autó önindítójával, nem biztos, hogy ez a legjobb lépés - elég csak az elégetlen üzemanyagra gondolni, ami ilyenkor a katalizátorba jut. Fontos, hogy a gyárilag megadott kapacitású és indítóáramú akkumulátornál ne kerüljön kisebb az autóba.
KRESZ ismeretek megújítása jogosítványhoz
Motorolaj: Szint és minőség
Olajnak is van élettartama, különösen, ha korábban sok hidegindítást, hideg üzemet látott a kocsi, és keveredett a különböző égéstermékekkel. Ha hónapokig, netán évekig állt, akkor a meglévő olaj nemcsak teljesen lecsorgott az olajteknőbe, de a maradék rá is száradt, ragacsosodott az alkatrészekre. Az újraindítást már néhány hónap állás után is érdemes olajcserével kezdeni.
Mielőtt beindítanád autód, érdemes megbizonyosodni a megfelelő olajszintről is. Húzd ki a motortérben lévő nívópálcát: ha a nívópálcán lévő motorolaj szintje túlságosan is alacsony, akkor az ajánlott szintig töltsd újra az előzőleg már beleöntött viszkozitású és specifikációjú kenőanyaggal. Ellenkező esetben igen drága motorkárt kockáztathatsz. Indítás után ne indulj el azonnal: várj fél percet, amíg az olajteknőbe visszafolyt olaj újra eljut a szükséges helyekre.
Egyéb folyadékok: Hűtőfolyadék és fékfolyadék
Nemcsak a motorolajat, a többi folyadékot is ajánlott ellenőrizni. Kezdésként nézd meg, hogy rendesen fel van-e töltve hűtőfolyadékkal a kiegyenlítő tartály. Ezen minden esetben fel van tüntetve, hogy hideg motornál mi a megfelelő szint, így amennyiben azt tapasztalod, hogy a szint nem éri el a jelzést, tölts utána! Ha nagyon súlyos a helyzet, desztillált víz is megteszi, de jobb az autó előírásainak megfelelő fagyállót betölteni a rendszerbe.
Nem maradhat ki a fékfolyadék szintjének ellenőrzése sem, ha ennek szintje alacsonyabb a minimálnál, azonnal után kell tölteni! Fontos, hogy ABS-szel szerelt járműnél szigorúan tilos DOT 3 fékfolyadékot használni, csak a DOT 4 vagy DOT 5-ös kenőanyag az elfogadott! A hűtővizet minden kocsinál könnyű ellenőrizni, ott van a tartály oldalán, meddig kell érnie, ez hideg motorra vonatkozik.
Üzemanyagrendszer: A „kátrányos” valóság
A legtipikusabb az üzemanyagrendszer tönkremenetele. A hosszú állásban az autóban hagyott benzinből kicsapódik a víz és az elkezdi korrodálni az összes útjába eső alkatrészt. Ezen még külön tudunk egy jót rontani, ha a régi benzinnel megpróbáljuk elindítani az autót és a tankban összegyűlt szemetet végigtoljuk az összes csövön, szűrőn. Itt szinte mindig sok pénzbe kerül a rendberakás.
A sokat szidott E10-es benzin egy idő után vegyi alkotóelemeire esik szét, illetve kémiailag átalakul, ha sokat tárolják. Ez nem tesz jót az üzemanyagcsöveknek, de sok minden mást is fel tud oldani, el tud korrodálni, meg tud marni. A Bosch pumpával nem azért van gond, mert rossz a minősége, hanem azért, mert ezeket az autókat ritkán használják és a magyar benzin kb. 2 hónap után elkezd megromlani. Egy kátrány-szerű anyag kicsapódik, lerakódik mindenhova, a pumpának a fém mechanikája összetapad és ilyenkor nem tud elfordulni. Ez visszatérő probléma gázüzemű, veterán és hobbiautóknál. Létezik olyan adalék, ami ezt a folyamatot késlelteti.
Üzemanyag élettartama (becsült)
| Üzemanyag típusa | Becsült élettartam (állásban) |
|---|---|
| E5 benzin | Fél-1 év |
| E10 benzin | Akár 3 hónap |
| Prémium (98/100-as) benzin | 1-2 év |
Ha hosszan áll a kocsi, és ezt előre tudjuk, „járjuk ki” a benzint, és tankoljuk fel a lehető legdrágább benzinnel (98-as vagy 100-as), mert azokban kevesebb és másfajta az adalék, simán kibírnak egy-két évet. A fémtankos autónak az a jobb, ha álláskor csurig van, így az üres tank belül nem rozsdásodik a levegő páratartalmától. A műanyagtankos kocsiknak ez mindegy, de azok még érzékenyebbek az E10-re.
Az üzemanyag nyomásszabályzó szelep kulcsszerepet játszik abban, hogy a motor mindig az optimális nyomású üzemanyagot kapja. Ha a nyomásszabályzó szelep meghibásodik, az autó teljesítménye jelentősen romolhat, és különféle problémák léphetnek fel. Hibája gyakran okoz nehézséget az autó indításakor. Ha a szelep nem képes megfelelő nyomást fenntartani az üzemanyag rendszerben, akkor az indításhoz szükséges üzemanyag mennyisége nem jut el a motorhoz. Ez a probléma akár teljes motorleálláshoz is vezethet. A hibás nyomásszabályzó szelep egyik tipikus tünete az egyenetlen alapjárat, teljesítménycsökkenés, megnövekedett fogyasztás, üzemanyagszag és még szokatlan zajok is előfordulhatnak. A modern autók üzemanyag rendszerének hibái gyakran tárolódnak az ECU memóriájában, és diagnosztikai eszközökkel kiolvashatók. A nyomásszabályzó szelep hibájának javítása az adott probléma típusától függ. Néha elegendő a szelep tisztítása vagy a csatlakozások ellenőrzése, de súlyosabb esetekben az alkatrészt ki kell cserélni.
Gumik és műanyagok: Repedések és deformációk
Ha kint áll a kocsi, a műszerfalat és a kormányt öregíteni fogja a nap, vagy kicsit vagy nagyon. Fakul, szétszárad, akár repedezik. Ugyanígy az ülések azon oldala is problémás lesz, ahol besüt a nap. Az abroncsok is problémásak lehetnek. Igen gyakori, hogy egy több hétig-hónapig egy helyben álló autónál valamennyire csökken az abroncsnyomás: előfordulhat, hogy ez még szemmel nem észrevehető, azonban többletfogyasztást okoz, emellett a gumit is jobban koptatja. De a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogyha alacsony légnyomású abroncsokkal autózol, akkor könnyebben kapsz defektet is!
Ha csak pár hónapot áll az autó, akkor a gumiknak talán nem lesz bajuk, ha jó keményre fújjuk azokat (csak tároláshoz, közlekedéshez ne!). Általában 3-4 bar nyomás egy időre megakadályozza, hogy az abroncs deformálódjon, „kockásodjon”. Ha ennél is hosszabban áll a kocsi, akár éveket, a rajta lévő gumik mindenképp használhatatlanok lesznek, be fognak repedezni, kifényesedik a felületük még zárt térben tárolva is. Ajánlott tehát a legközelebbi benzinkúton a gyártói előírásnak megfelelő mértékben felfújni az abroncsokat.
A motortér műanyag elemei sem bírják jól az állást és az agresszív vegyi anyagokat, amivel a kocsi működik. A gumi- és műanyagcsövek, amelyekben folyadékoknak kell áramlani, üresen kiszáradnak, berepedeznek, és időzített bombaként elpattanhatnak, elrepedhetnek az újraindítás után. Ha valaki látott már besárgult, elmerevedett műanyagcsövet, repedezett, rideg gumicsövet, az tudja, miről van szó.
Fékek: Rozsda és beragadás
Fékek: a tárcsafékeket hidraulikus dugattyúk szorítják, amik mozgásra lettek kitalálva. Ha nem mozognak, hajlamosak berozsdásodni, illetve összerozsdásodni a dugattyúházzal. Ilyenkor vagy meg sem mozdulnak, vagy az első nyomás még rászorítja őket a - szintén rozsdás - tárcsára, de a jóval gyengébb visszahúzó rugó nem tudja elvenni, és egyszerűen befékezve marad a kocsi. Nem jobb a helyzet a hátul dobféket hordó, jellemzően kisebb típusoknál sem. Ha behúzva marad a kézifék, néhány év, de akár hónap alatt is „rárohadhat” a dobra, úgy, hogy nem fogjuk tudni kiengedni.
A huzamosabb állás miatt alaposan berozsdásodhatnak a féktárcsák: ez azt jelenti, hogy az első néhány út során óvatosan közlekedj, tarts a megszokottnál nagyobb követési távolságot. Így a féktárcsa felületére kerülő rozsda le tud kopni.
Az önindító szerepe és hibái
Az autók világában az egyik legfontosabb, de legtöbbször háttérbe szoruló alkatrész az önindító. Sokan csak akkor kezdenek el figyelni rá, amikor reggel nem indul az autó, pedig a működése nélkül egyetlen motor sem kelhet életre.
Az önindító elsődleges feladata, hogy elindítsa a motor főtengelyét, így az be tud kapcsolni és saját erejéből folytathatja a működést. Az autó kulcsának elfordításakor elektromos áram jut az önindítóra, amely rövid időre mozgásba hozza a motort. Az önindító tehát egyfajta „külső segítő kéz”, amely a motor beindításához szükséges energiát biztosítja. Kis mérete ellenére nagy áramot fogyaszt, ezért az autó elektromos rendszerének egyik legnagyobb teljesítményigényű alkatrésze.
Az önindító szerkezete több kulcsfontosságú részből áll, amelyek együttműködve végzik el a motor beindítását. Működésének alapja az elektromos áram, amely az akkumulátorból érkezik. Az elektromos rendszer felépítése biztonsági okokból tartalmaz több ellenőrző pontot, például biztosítékokat és reléket, amelyek megakadályozzák a rövidzárlatokat.
Az önindító egyik legfontosabb „partnere” az akkumulátor. Az indítási folyamat során az önindító az akkumulátor energiájából nyeri az üzemeléshez szükséges áramot. A hideg időjárás különösen megterheli az akkumulátort, ilyenkor az önindító is nehezebben tudja elindítani a motort. Az akkumulátor és az önindító közötti vezetékek, saruk tisztántartása is alapvető karbantartási feladat. A folyamat során minden lépésnek gyorsan és precízen kell működnie. Ezek a hibák gyakran megelőzhetőek rendszeres karbantartással, illetve időben végzett ellenőrzéssel. Általában gyenge akkumulátor vagy behúzó relé hiba okozza.
A motort csak korlátozott számú alkalommal próbálhatja meg beindítani, mielőtt az indítórendszer ideiglenesen kikapcsol. A motor beindítása tovább tart alacsony hőmérsékleteknél. „Cranking Time Exceeded” akkor jelenik meg, ha Ön túllépi az indítási időkorlátot. Ekkor legalább 15 percig nem próbálhatja meg beindítani a motort.
Első indítás és bemelegítés
Miután elvégeztük az alapos ellenőrzéseket és szükséges javításokat, jöhet a motor beindítása és az első bemelegítés.
A motor beindítása (váltótípustól függően)
Manuális váltós autó beindítása
Bár egy manuális váltós autóval elindulni nehezebb, mint egy automata váltóssal, de egyáltalán nem lehetetlen küldetés. Először is tételezzük fel, hogy a kocsi még nincs beindítva, és a kézifék be van húzva. Első lépésként győződjünk meg róla, hogy az autó üresben van, ha nincs, akkor nyomjuk be a kuplungot (bal szélső pedál), helyezzük üresbe, majd fordítsuk el a kulcsot. Ha az autó indításakor a sebváltó egyesben volt, akkor jó, ha nem, akkor nyomjuk be a kuplungot és tegyük egyesbe.
Most jön a lényeg: engedjük ki a kéziféket, a kuplungot óvatosan kezdjük el felfele engedni, látni és érezni fogjuk, amikor indul az autó. Kezdjük el a kuplungot nagyon óvatosan felengedni, hallani és érezni fogjuk, amikor elindul az autó. Ez egy nagyon fontos pillanat, innentől kezdve még óvatosabban engedjük felfele a kuplungot. (Az indulás előtti pontig engedhetjük gyorsabban is.)
Szóval, ha érezzük, hogy indul az autó, akkor kezdjük el óvatosan nyomni a gázt (jobb oldali pedál). Mindeközben engedjük tovább a kuplungot, ugyanolyan óvatosan. De nem kell megijedni, ugyanúgy kell elindulni, mint ahogy az előbb tárgyaltuk, csak itt rajta kell tartani a lábunkat a középső pedálon, azaz féken (vagy behúzva kell tartanunk a kéziféket) mindaddig, amíg fel nem engedtük addig a kuplungot, hogy elkezdjen fogni. Vigyázzunk, mert ha túl gyorsan engedjük fel a kuplungot, akkor lefullad az autó. Illetve, ha túl kevés gázt adunk, akkor is leállhat alattunk a kocsi. Ha lefullad alattunk az autó egy domboldalon, akkor érdemes azonnal behúzni a kéziféket, majd újból beindítani az autót és megpróbálni elindulni újra.
Automata váltós autó beindítása
A legtöbb automata váltós kocsinál kötelező a váltónak P helyzetben lennie, illetve a fékpedált (bal oldali pedál) benyomva kell tartani, hogy beindíthassuk az autót. Miután ez megvan, helyezzük be a kulcsot és fordítsuk el. Ekkor még mindig tartsuk a lábunkat a fékpedálon, majd helyezzük D fokozatba, ha szeretnénk elindulni, akkor vegyük le a lábunkat a fékpedálról, ilyenkor érezni fogjuk, hogy az autó elkezd gurulni. Itt külön nem emeljük ki az emelkedőn történő elindulást, mivel automata váltós kocsival nem kell semmi különöset tenni.
Automata váltós autó vezetése kezdőknek – Első lépések és tippek
Motor bemelegítése hidegben
A motornak nem tesz jót, ha hidegben nagy terhelést kap, mert az alkatrészek nem tudnak megfelelően dolgozni alacsony hőmérsékleten. A motoroknak szüksége van az álló helyzetben történő melegítésre, ha hideg van. Az, hogy mennyit érdemes járatni a motort indulás előtt, az függ a motor típusától és a használt motorolajtól. Ennek többek között az az oka, hogy a téli hidegben besűrűsödik a motorolaj. Amikor hideg van, az olajszivattyú nem tudja olyan gyorsan keringetni az olajat. Amikor hideg van, a hengerbe juttatott üzemanyag kicsapódik a henger falára, és lemossa a motorolajat.
Régi, karburátoros autók esetén egyértelmű volt a képlet. Ezek az autók igenis igényelték, hogy indulás előtt pár percig járassák őket álló helyzetben, mielőtt nekivágnak a téli utaknak. Ezen régebbi konstrukciók esetén ugyanis nemcsak az olaj, hanem a karburátor is fel kell, hogy melegedjen a kellő hőmérsékletre. A mai modern autóknál már nincsen szükség ilyen hosszú melegítésre álló helyzetben. Ez egyfelől köszönhető a modernebb kialakításnak, alkatrészeknek.
A modern autók esetében ez jóval rövidebb, mint ahogy azt a „népi bölcsesség” tartja, de ettől még nem feltétlenül érdemes azonnal elindulni velük. A modern benzines autóknál nincs értelme hosszan járatni a motort. Azt érdemes megvárni, hogy a motorolaj körbeérjen a motorban, ami a használt olaj típusától függően nagyjából 10-60 másodperc. A leggyorsabban a 0W-s olajak érnek körbe a motorban, a viszkózusabb 5, 10 és 15W-s olajoknak több idő kell. A dízeles motorok eltérő konstrukciójuk miatt hosszabb melegítést igényelnek. A hőmérséklettől függően 1-4 perces melegítés ajánlott indulás előtt. Feleslegesen égetjük az üzemanyagot, ami sem a pénztárcánknak, sem a környezetnek nem tesz jót.
Az első kilométerek és további ellenőrzések
Végezetül, ha hosszú idő után ülünk be egy kocsiba, és sikerült a motort életre rimánkodni, van benne normálisan olaj, hűtővíz, fékfolyadék, a gumik jónak látszanak, ne induljunk azonnal a Dakaron, de Ausztriába síelni se. Először próbáljunk ki mindent. Ablakokat le-fel, az összeset, fűtést, klímát járassuk, figyeljük, működik-e. Kapcsoljunk lámpákat és ellenőrizzük is, mert az elöregedett szigetelés a vezetéken, valamint a páralecsapódás ezeknek is tud gondot okozni. Ne csak te láss, téged is lássanak! Azt mindenki tudja, hogy indulás előtt a helyzetjelző és a tompított fényszóró világítását ellenőrizzük. Arról viszont már sokan elfelejtkeznek, hogy ezek mellett szükség van a féklámpa, a tolatólámpa és a rendszámtábla ellenőrzésére is. Mielőtt tehát elindulsz rég nem használt autóddal, ellenőrizd az összes fényforrást!
Menjünk néhány óvatos, normál (pl. 2000-2500 rpm) fordulatszámú kört a környező utcákban. Próbálgassuk a féket fokozatosan, hadd kopjon le a rozsda a tárcsáról és a dugattyúról, az első 15 percben ne kísérletezzünk érezhető lejtővel vagy emelkedővel. Ha megszorul a fék, azt érezzük, hogy a kocsi nem gurul hosszan üresben, hanem lassul, az már baj.
Figyeljünk a műszerfalon megjelenő jelzésekre is. Hibás működés visszajelző lámpa (CHECK ENGINE) meghibásodást jelez, ha járó motornál világít. A fedélzeti diagnosztikai rendszer a gépjármű károsanyag-kibocsátást vezérlő rendszerével kapcsolatos hibát észlelt. Ha villog, gyújtáskihagyás lehetséges. A kipufogógáz megnövekedett hőmérséklete károsíthatja a katalizátort vagy a gépkocsi egyéb alkatrészeit. A szivárgó kipufogó miatt káros, akár halálos gázok is bejuthatnak az utastérbe. Ha a jármű belsejében kipufogógáz szagát érzi, azonnal ellenőriztesse a gépkocsiját.
Ha minden rendben lévőnek látszik, ne legyünk restek elmenni vele egy gyors átnézésre egy szervizbe, mert ha valamikor igaz, hogy nagyon nagy kiadásokat előzhetünk meg ezzel, akkor ez az a helyzet. A műhelyben kezdjük azzal, hogy sokat állt a kocsi, tudni fogjuk, mire figyeljünk.
Tisztítás és ápolás
A garázsban nem lett koszos az autó, de finom por lepte kívül-belül, ami szépen beült a kapcsolók, kárpitillesztések hézagaiba. Továbbá a gumikéderek, az érintkező felületek kifehéredtek, mint az öregedő tejcsoki. Érdemes az autót egy alapos gőzös takarításra vinni, hogy patika tisztaságú legyen kívül-belül. Ezt követheti a karosszéria ápolása waxszal, valamint a műanyag és gumi alkatrészek ápolása. Ez utóbbi elkél az álló autónak is, mert a kéderekről nem lehet már eltüntetni a fehéres felületeket, amit a páralecsapódás generált.
Gumiabroncsok cseréje és típusválasztás
A nyomás mellett az állapot is fontos: ha valamelyik gumi futófelülete már repedezett vagy sérülést tapasztalsz, ne indulj hosszú útra, hanem gurulj be a legközelebbi gumis műhelybe! Egy 10 éves autón természetesen a gumiabroncsok is az eredetiek voltak. Ennek megfelelően az anyaguk már megkeményedett, hiába volt tökéletes a futófelület. Érdemes cserélni, mert nem szívesen csúszna meg az ember egy esős napon az öreg gumi miatt - bár száraz útviszonyok között, rohangálásra el lehetne használni. Az eredeti gumik DOT-számából kiderül a gyártási idő. Fontos a megfelelő gumiabroncs kiválasztása is; ma már számos négyévszakos abroncs elérhető, amelyek jó kompromisszumot jelenthetnek, különösen kisebb és kompakt autók számára, amennyiben az éves futásteljesítmény nem haladja meg a 15 000 km-t. Az ilyen abroncsok a „hópihe” jelölést is magukon viselik, ami jelzi téli alkalmasságukat.
tags: #regen #allo #auto #beinditasa #hogyan