A Range Rover 1981-es Első Lámpái és a Modell Története
A Range Rover sorozat 1970-es megjelenése óta még mindig képviseli az akkor megfogalmazott értékeit, miszerint egy autó lehet egyszerre kényelmes, elegáns, és terepjárásra tökéletesen alkalmas, egyszóval sokoldalúan használható. Mindemellett a kidolgozás minősége sem megkérdőjelezhető. Éppen ezért a Range Rover-t joggal nevezhetjük a luxus szabadidőautó kategória megteremtőjének, mai napig iránymutatást ad a konkurenseknek minőség, kidolgozás, kényelem és használhatóság szempontjából. Tekintsük hát meg a Land Rover-hez tartozó Range Rover sorozat történetét!
A kezdetek: Range Rover Velar
Az anyacégnél szerettek volna a meglévő Land Rover sorozatnál nagyobb autót gyártani, amely mellett nem csak a kitűnő terepképesség miatt döntenek az emberek, hanem a luxus és a kényelem okán is. Az első komolyabb próbálkozás egy prototípus volt 1969-ben, a Range Rover Velar. Ezt az autót forradalmian újszerűnek tartották tervezői és titokban tesztelték. Nem szerették volna, ha kitudódik a jármű Land Roverhez való tartozása, ezért a Velar nevet kapta, mely az olasz „velare” vagyis „eltakarni” szóból származik. A konkurencia megtévesztésének érdekében olyannyira biztosra akartak menni, hogy az első 26 prototípusra még hamis Velar emblémát is helyeztek.
Az első generáció (1970-1996)
A Velar sikeres tesztjeit követően már a következő évben, 1970-ben bemutatták az első háromajtós Range Rover-t, melyet nagy sikerrel fogadtak. Ebben jelentős szerepe volt a kiváló terepjáróképesség és az elegáns formaterv egyesítésének. Az első Range Rover-nek számos újítása volt a konkurensekkel szemben, köztük az állandó összkerékhajtás, a vízszintesen osztott csomagtérajtó és az előre nyíló motorháztető.
A háromajtós változat bevezetését követően 1981-ben bemutatkozott a praktikusabb ötajtós változat, kiszélesítve a modell rajongótáborát. Az első generációt egészen 1996-ig gyártották. Ez idő alatt belekerültek olyan extrák is, mint a szervokormány, légkondicionáló, szövetborítású padló, szövet vagy bőr ülések és az utastéri fabetét.
A motorkínálatot kezdetben a Buick-tól származó 130 lóerős 3,5 literes V8-as motor alkotta, később a motor teljesítményét 155 lóerőre növelték. Az 1990-es modellévet követően a 3,5 literes V8-ast felváltotta egy 3,9, majd 4,2 literes nyolchengeres egység, melyek 182, illetve 200 lóerős teljesítményüknek köszönhetően dinamikusabbá tették a Range Rover-t. A kínálat egy 2.5 literes 112 lóerős dízel erőforrással egészült ki. A dízelmotoros változattal felállították a leggyorsabb dízel SUV rekordját, az autó végsebessége elérte a 160 km/h-t. A motorokhoz 4 vagy 5 fokozatú kézi és 4 fokozatú automata váltó volt elérhető.
Melyik alufelni illik a Range Roveredre?
A második generáció (1994-2002)
A sikeres első szériát követően 1994-ben piacra lépett a második generáció, mellette két évig gyártásban maradt elődje. A karosszéria 20 centiméterrel lett hosszabb az elődmodellnél és a 4,0, valamint 4,6 literes Rover V8 benzines erőforrásokkal szerelték. Újdonság volt a Bosch befecskendező rendszeres 2,5 literes hathengeres BMW dízel a kínálatban, mely az első elektronikusan vezérelt befecskendező rendszerű dízelmotor a közös nyomócsöves dízelek megjelenését megelőzően. Az erőátvitelről 5 fokozatú kézi és 4 fokozatú automata váltó gondoskodott.
A második generáció ikonikus sziluettje és a kerek lámpákat felváltó szögletes világítótestek jellegzetessé és könnyen felismerhetővé tették az autót. Ezek a stílusjegyek a későbbi generációkon is visszaköszönnek.
A harmadik generáció (2002-2012)
A 2002-ben debütált harmadik generációt még feljebb szerették volna pozícionálni, ezért a BMW égisze alatt fejlesztették, az E38-as 7-es BMW-vel számos erőforráson és elektronikán osztozott. Opcionálisan bi-xenon fényszóró is szerepelt az extralistán. Az előző két generációval ellentétben a harmadik Range Rover már önhordó karosszériával rendelkezett. Érdekesség, hogy a karosszéria kialakítását az olasz Riva sporthajó alakja ihlette, az utastérben a fémhatású díszítőelemeknek a luxusjacht csigái szolgáltak mintául.
A kompresszoros 4,2 és 5,0 literes V8-as a Jaguar által fejlesztett, a szívó 4,4 V8 a BMW-től származik. A dízelek 6- és 8-hengeres 2,7, 3,0, 3,6 és 4,4 literes BMW és Ford motorok. A harmadik Range Rover váltókínálatából elhagyták a kézi váltót, kizárólag 5, 6, később 8 fokozatú automata váltó kapcsolódhatott a hajtáslánchoz.
RANGE ROVER Evolution (1969-2022)
Range Rover Sport (2005-)
2005-ben jelent meg az első generációs Range Rover Sport a Range Rover kínálaton belül, mely a meglévő Range Rover-nél kisebb méreteket, ezáltal csekélyebb tömeget és sportosabb menetteljesítményeket tudott felmutatni. Motorkínálata a nagyobb testvérével megegyező volt. Különlegességképpen keresztben összekapcsolt légrugózást kapott, opcionálisan magasságállítással kiegészítve, így terepen és közúton egyaránt optimális és kényelmes futást biztosított.
A Sport sorozat csúcsmodelljébe 4,2 literes kompresszoros Jaguar V8-ast szereltek, mely 390 lóerő és 550 Nm leadására volt képes. Ezzel a teljesítménnyel a több, mint 2 és fél tonnás autó 7,6 másodperc alatt gyorsult fel 100 km/h-ra, végsebessége elérte a 225 km/h-át.
A 2010-ben elérkezett modellfrissítést követően ezt a motort leváltotta egy nagyobb, 5 literes alumíniumblokkos V8-as. Teljesítménye kompresszor nélkül 375, kompresszorral 510 lóerő. Az kompresszor által nyújtott 510 lóerős teljesítménynek köszönhetően a gyorsulás 6,2 másodpercre javult, a végsebesség változatlan maradt. A korábbi 2,7 literes hathengeres dízelt az újabb 3 literes, 241 lóerővel és 600 Nm maximális nyomatékkal rendelkező egység váltotta le.
Range Rover Evoque (2011-)
2011-ben a negyedik generációs nagy Range Rover debütálását megelőzően bemutatták a szubkompakt szegmensbe érkező, az összes korábbi Range Rover-nél kisebb Evoque-ot. A kis Range Rover 3 és 5 ajtós, később 2017-től kabrió változatban is elérhető volt. 2017-től a 3ajtós coupé változatot az eladási számok miatt nyugdíjazták, a nyitható tetejű és 5 ajtós variáns 2018-ig, a második generáció érkezéséig gyártásban maradt.
Az Evoque számos különlegességet felvonultatott, mely eddig nem volt jellemző a márkára. Többek között négyhengeres motorokat kapott, melyekhez a 6, később 9 fokozatú automata váltó mellett alapáron 6 fokozatú kézi váltó és elsőkerékhajtás járt. Benzinesként egyetlen motor szerepelt a listán, a kétliteres 240 lóerős turbómotor, mely számos Ford-ban is megtalálható.
Az autó gyártásánál a márka történelmében először alkalmaztak súlycsökkentő módszereket: a motorháztető és az autó teteje alumíniumból készült. Az első generációs Evoque belül szűkebb helykínálattal rendelkezett, mint nagyobb testvérei és nem mérték kifejezetten olcsón sem, mégis sikeres lett, olyannyira, hogy 2018-ban megérkezett a második generáció. Kis mérete és az egyes vélemények által titulált „nőies” volta ellenére meglepően jó terepjáróképességgel rendelkezett, méltón viselheti a Range Rover nevet.
A negyedik generáció (2012-)
Egy évvel az első Evoque piacra dobása után megjelent a nagy testvér, a Range Rover negyedik generációja 2012-ben. A negyedik generáció elsőként könnyű, teljesen alumínium karosszériával érkezett, benne mutatkozott be a Land Rover Terrain Response elnevezésű rendszerének új generációja, mely automatikusan az aktuális terepviszonyoknak leginkább megfelelően állítja be a futóművet.
A dízelek közül a háromliteres 258 (később 275) lóerős V6-os és 4,4 literes 340 lóerős V8-as motort, benzinesként a háromliteres 340 lóerős hathengeres és az ötliteres 510 lóerős nyolchengerest lehetett választani. A motorok a 4,4 literes Ford V8 kivételével Jaguar-ral közös fejlesztésűek. Az összes motorhoz kizárólag a ZF-féle 8 fokozatú váltót társították.
A márkánál először konnektoros hibrid változatban is elérhető volt a típus. A háromliteres dízelmotoros hibrid összteljesítménye 340, a kétliteres benzines változaté 404 lóerő. A hibridekkel célirányosan felhívták a figyelmet arra, hogy a visszafogott károsanyag kibocsátás és fogyasztás nem jár kompromisszumokkal és a terepjáró képesség csökkenésével. Ennek bizonyítására a hibrid modellek egy Solihull-ból Mumbai-ba, a Himaláján át vezető 16 ezer kilométeres utat tettek meg.
Range Rover Sport SVR és Autobiography
A 2013-ban megjelent konnektoros a márka első hibridje. A hibrid változatokkal egy évben, 2013-ban lépett piacra a Range Rover Sport második generációja, melyből később két féle csúcsváltozatot is készítettek. Ezek voltak a 2015-ben megjelent Range Rover SVR és Range Rover Autobiography.
Az SVR a Land Rover Special Vehicle Operations részlegének alkotása, 5,0 literes Jaguar V8-assal 550, vagy 575 lóerős teljesítménnyel a valaha gyártott leggyorsabb Range Rover. 0-ról 100 km/-ás sebességre való katapultáláshoz csupán 4,5 (a ráncfelvarrás utáni 575 lóerős változatnak 4) szekundumra van szüksége, a végsebesség eléri a 261 km/h-át. Az SVR teljesítményét hangsúlyozza a 4 krómozott kipufogóvég és a nagyméretű hátsó szárny.
Az Autobiography egy nyújtott tengelytávú, két különálló hátsó üléssel rendelkező csúcsváltozat, amely egy luxuslimuzin kényelmét kínálja egy igazi terepjáró személyében. Olyan extrákkal adja meg a felsőkategória hangulatát, mint a 24 irányban motorosan állítható fűthető-szellőztethető masszázs ülések, vagy a 19 hangszórós Meridian hangrendszer és a négyzónás automata klímaberendezés. Még a nyújtott tengelytávú, nehezebb csúcsváltozat is képes az ötliteres 525 lóerős teljesítményű V8-as motor segítségével akár 250 km/h-val haladni. Ezenkívül természetesen más Range Rover változatok motorkínálatával osztozik.
Range Rover Velar (2017-)
2017-ben bemutatták a Range Rover sorozat megújult formanyelvét megtestesítő Velar-t, mely nevét az 1969-es prototípustól örökölte. A külső formatervet immár simább vonalak uralják és maga az autó is alacsonyabb, szélesebb, mint az eddigi Range Rover-ek, ezzel is sportosságot, dinamizmust sugallva. A legújabb Range Rover immár szériában adja a teljes egészében LED-es fényszórót. Az autó oldalán a korábbiaktól eltérően rejtett kilincseket találunk, melyek a kulccsal az Velar mellé érve emelkednek ki az övvonalból. A beltér is gyökeres változáson ment keresztül a korábbi modellekhez képest. Az enteriőrben elsőre szembetűnő változás az elegáns vonalvezetés mellett a 3 érintőképernyő, mellyel a Velar legfontosabb funkciói, köztük a klíma is vezérelhető.
A motorkínálatot a dízelek terén az egy és két turbós, 180 és 240 lóerős kétliteres, valamint a 275 és 300 lóerős teljesítményű háromliteres hathengeres dízelmotorok képviselik. Az erősebb háromliteres motor kétturbós, maximális nyomatéka 700 Nm. Benzines fronton a négyhengeres kétliteres turbós egység nyitja a sort 250 vagy két turbós változatban 300 lóerővel. A hárinliteres V6-os turbós benzines 340 vagy 380 lóerős teljesítményszinttel választható. A csúcsmodellbe a márka jól ismert ötliteres V8-as egysége kerül 550 lóerővel. A váltó szériában 8 fokozatú ZF automata.
Range Rover Evoque második generáció (2018-)
Az Evoque első sikeres generációját követően 2018-ban bemutatkozott a második generáció kívül-belül a Velar által elkezdett új formanyelvvel. Nagy testvéréhez hasonlóan kívül rejtett kilincseket kapott, az első és hátsó lámpák szériában LED-esek és formájuk hasonlít a Velar lámpáihoz. A beltér az amúgy is elég magas minőséget képviselő elődhöz képest még tovább fejlődött, a funkciók vezérléséért itt is érintőképernyők felelnek, ugyanakkor a térkínálat és a csomagtartó mérete (immáron 610 liter) is sokat javult az előző generációhoz képest.
A benzin és dízelmotorok egyaránt a Jaguar-Land Rover által fejlesztett új Ingenium motorcsaládhoz tartozó kétliteres négy hengeres erőforrások. Benzines fronton 200, 250 és 300 lóerős teljesítménnyel, utóbbi 48 voltos mild hybrid rendszerrel egészül ki. A kétliteres dízelek 150, 180 és 240 lóerős teljesítményszinttel érhetők el. A leggyengébb dízel 6 fokozatú kézi váltós és elsőkerékhajtású, az összes többi változathoz szériában jár a 9 fokozatú automata váltó és az összkerékhajtás.
A jövő
A márka jövőjét tekintve az egyre szigorodó károsanyag kibocsátási normák miatt a sikeres eladási számok fenntartása, növelése érdekében a meglévő motorok mild hibrid technológiával való ellátása mellett elengedhetetlen új, hibrid hajtásláncok fejlesztése is. Az egyik ilyen új plug-in hibrid hajtáslánc a jelenleg kapható Evoque-ban fog bemutatkozni. Alapját az 1,5 literes háromhengeres turbós benzines adja 197 lóerős teljesítménnyel. Ezt egészíti ki egy 107 lóerős elektromos motor, mely a hátsó kerekeket hajtja. A modell elektromos hatótávja 65 km, összteljesítménye körülbelül 240 lóerő lesz.