A pótkocsi vontatására vonatkozó szabályozás és járműjelzések Magyarországon – Különös tekintettel az 1965 körüli KRESZ előírásokra

Ha Ön járművével és utánfutójával utazik, kétségtelenül ismeri a kérdést: Milyen gyorsan lehet vezetni? Németországban a pótkocsis járművek maximális sebességhatára alapesetben 80 km/h. Ezt azonban bizonyos feltételek mellett 100 km/h-ra lehet emelni. Fontos, hogy mind a forgalmi engedély, mind a jogosítványunk alkalmas legyen a tervezett vontatmány célba juttatására. A vontatásra vonatkozó előírásokat nyilvánvalóan nem öncélúan teszik a hatóságok, hanem a megfelelő technikai háttérrel rendelkező szakemberek, alapos kísérletsorozat tapasztalatait felhasználva készítenek javaslatokat, amelyeket az aláíró tagállamok szakemberei mérlegelnek, és megvitatnak, majd megszületik a nemzetközi egyezmény. Ezek betartása nemcsak kötelező, hanem ésszerű is a biztonság szempontjából.

Jármű fogalmak és kategóriák

A közúti közlekedésről szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM számú együttes rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló jogszabály, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet definiálja a járművekre vonatkozó fogalmakat. A rendelet alkalmazásában jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi.

Alapvető járműdefiníciók

• Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek.
• Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
• Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. Könnyű pótkocsi: a 750 kg összsúlyt meg nem haladó pótkocsi.
• Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen.
• Segédmotoros kerékpár: 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral (segédmotorral) hajtott olyan jármű, amely felépítését és használati lehetőségét illetően megőrzi szokványos kerékpár jellegét és óránként 50 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes.

Speciális járműkategóriák

• Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg.
• Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített jármű.
• Gyermekeket szállító autóbusz: kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett - nem menetrend szerint közlekedő - autóbusz.

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

Belügyminisztériumi szabályozás és feladatkör

A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat ad arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek megléte közbiztonsági feladatnak minősül.

Pótkocsi vontatása és a sebességhatárok

Ha Ön járművével és utánfutójával utazik, kétségtelenül ismeri a kérdést: Milyen gyorsan lehet vezetni? Ezt azonban bizonyos feltételek mellett 100 km/h-ra lehet emelni. Az általános követelményeken túlmenően a 100 km/h-s jóváhagyáshoz a vontató jármű és a pótkocsi között bizonyos súlyarányoknak kell teljesülniük. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a vontató jármű saját tömegéből kerül kiszámításra, amelyet megszorozunk egy fix X tényezővel. Ha a pótkocsi tényleges megengedett legnagyobb tömege nagyobb, mint a meghatározott érték, a pótkocsit ennek megfelelően kell kirakodni. Ha az Ön pótkocsija még nem rendelkezik 100 km/órás sebességre vonatkozó engedéllyel, akkor azt ennek megfelelően utólagosan fel lehet szereltetni. Ellenőrizze a követelményeket: Ellenőrizze, hogy a pótkocsija megfelel-e a fenti feltételeknek. TÜV-ellenőrzés: Az átalakítás után a pótkocsit a TÜV-nak ellenőriznie kell. Rakodás: Győződjön meg arról, hogy a pótkocsi megfelelően van megrakodva.

Gumiabroncs útmutató pótkocsikhoz

Lakott területen kívüli sebességhatárok pótkocsis szerelvényekre az 1962-es KRESZ alapján

• Autóbusz, ideértve a csuklós autóbuszt is - 60 km/h.
• Csoportos személyszállításra használt teherautó, valamint nyergesvontató és pótkocsit vontató autóbusz, továbbá pótkocsit vontató teherautó (a továbbiakban: pótkocsis szerelvény), ha mind a teherautó, mind a pótkocsi légfékkel van ellátva, végül segédmotoros kerékpár - 50 km/h.

Vontatási jogosultság és a forgalmi engedély

Mivel, hogyan és mit lehet vontatni? A közúti közlekedés során a gépjárművekkel jogszerűen vontatható pótkocsikra vonatkozó jogi szabályozás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján történik. Fentiekre tekintettel a vontatás jogszerűségének vizsgálata során a pótkocsi tényleges össztömegét kell figyelembe venni, nem pedig a pótkocsi forgalmi engedélye szerinti megengedett legnagyobb össztömegét.

A forgalmi engedély „O” pontjában szerepel, - a vonófejjel felszerelt jármű esetén - hogy fékrendszertől függően (fék nélkül, ráfutófékkel, átmenőfékkel szerelt pótkocsi esetén) mekkora tömegű vontatmányt kapcsolhatunk a jármű után. Ebben a meghatározott tömegértékben természetesen benne van a pótkocsi (utánfutó) és a szállítmány tömege is.

A vontatható pótkocsi össztömegét a forgalmi engedélyben meg kell határozni, amihez a műszaki szempontokat veszik alapul: vontató gépjármű saját tömege, a pótkocsi fékezés módja (fék nélkül, ráfutó fékkel vagy átmenő fékkel), továbbá a vontató gépjármű motorteljesítménye. Mindezeket kiegészítendő, érdemes a vezetési jogosultságra is figyelni.

Sima „B” kategóriás vezetői engedély csak könnyű pótkocsi vontatásra jogosít, vagyis a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladhatja meg.

Nehéz pótkocsit is vontathatunk a következő feltételekkel: gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét.

Pótkocsi alváz gyártási technológiák

A járműszerelvény vezetéséhez szükséges vezetői engedély kategória tekintetében fel kell hívni a figyelmet, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglaltak alapján a 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsival - amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc állandó ülőhely van - történő 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg lehet. Ugyanezen vontató járműből és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény - feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét - megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg lehet.

Gyakran járok az M-5-ös autópályán, ahol a hazánktól délre fekvő országokba irányulóan javában folyik a „roncsderbi”, vagyis a használt nyugati gépkocsik szállítása. Természetesen nem tudok hiteles mérést végezni, de bizony gyakran látok elborzasztó szállítmányokat, amikor egy gépkocsi az „utánfutón” (maradjunk a jogi kifejezésnél: a pótkocsin) szemmel láthatóan nehezebb (nagyobb tömegű), mint a szerelvényt vontató jármű. És mi van akkor, ha beleng a szerelvény, vagy mi van akkor, ha rossz időjárási, vagy útviszonyok között hirtelen fékezni kell?

A B kategóriás jogosítvánnyal vontatható járműszerelvények főbb jellemzői:

A járművek műszaki feltételei és jellemzői

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet előírásai, amelyek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szólnak. A gépjármű által vontatható pótkocsi össztömegét a 18. § (1) bekezdésben meghatározott motorteljesítmény figyelembevételével kell megállapítani. Az előírt motorteljesítmény hiányában a gépjármű hatósági engedélyébe bejegyzett vontatható pótkocsi össztömegének értékét 2004. december 31. Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezően - a 21. § (1) bekezdésben foglaltak szerint - kell meghatározni.

A forgalomban levő jármű kialakítása, felszereltsége és tulajdonságai csak abban az esetben változtathatók meg, ha a változás a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőit nem rontja le.

Pótkocsi alvázak a mezőgazdaságban

Méretbeli előírások

A járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság: a rakfelület legelső, a vezető fülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között 16,40 méter. Az a) pontban meghatározott távolságból levonva a gépjármű hátsó vége és a pótkocsi első vége közötti távolságot: 15,65 méter.

A gépkocsi hátsó tengelye és az általa vontatott pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb 3,00 méternél.

A jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából - nem számítanak bele: a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei; a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések; az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten; az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák; a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések; a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre és az általuk vontatott mezőgazdasági pótkocsira felszerelt ikerabroncsok, illetve alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabroncsok, valamint az azokat takaró sárvédők.

Környezetvédelmi és zajszint előírások

A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét. Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs, vagy abban a közeltéri zaj értéke nem szerepel, abban az esetben a mért közeltéri zaj nem haladhatja meg a 3.

A gépjármű, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár rádiófrekvenciás sugárzásának mértéke nem lehet nagyobb a 14.

A gépjármű, a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató és a hatósági jelzés viselésére kötelezett lassú jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógázának, szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg az 5.

Terhelhetőség és vontatási korlátozások

A terhelhetőséget a megengedett legnagyobb össztömeg és a sajáttömeg különbségeként kell meghatározni. A jármű megengedett legnagyobb össztömegét a 6-8. és a 18. (2) Teherszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét és terhelhetőségét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a rakomány tömegét kilogrammban és a szállítható személyek számát - ideértve a jármű vezetőjét - is. A vizsgálat során a rakományt a rakfelületen egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A szállítható személyek száma azonos az ülőhelyek számával. Személyszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét kilogrammban kell meghatározni. Személyszállításra szolgáló jármű esetében a poggyászt a vizsgálat során az e célra szolgáló csomagtérben egyenletesen elosztva kell elhelyezni.

Oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel pótkocsi nem vontatható. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral egy - legfeljebb 80 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű - egykerekű pótkocsi, gépkocsival egy pótkocsi, nyerges vontatóval egy félpótkocsi, vontatóval és mezőgazdasági vontatóval legfeljebb két pótkocsi, lassú járművel egy pótkocsi vontatható.

Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható.

Vontatott munkagép a vontatási sebességre vonatkozó rendelkezések megtartásával mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel akkor is vontatható, ha nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó előírásokat, de megfelel a 37.

Ha a pótkocsi - szélességi mérete folytán - a vonó jármű hátsó helyzetjelző lámpáit takarja, az 55. § (2) bekezdésében a pótkocsi hátsó helyzetjelző lámpájának elhelyezésére vonatkozó előírásokat a járműszerelvény szélességét alapulvéve is teljesíteni kell. Ez a rendelkezés a 42.

Gépkocsin - a terepjáró, valamint a különleges célú gépkocsit kivéve - horgos rendszerű vonóberendezés nem alkalmazható. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1.

Járműjelzések és biztonsági felszerelések

A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi alvázán vagy az alváz szerepét betöltő szerkezeti részén egyedi azonosítási jelnek (alvázszám) kell lennie. A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni. Az alvázszámot csak a gyártó - ideértve a gyártó és a közlekedési hatóság által együttesen felhatalmazott hazai gyártói képviseletet is -, illetőleg a közlekedési hatóság tüntetheti fel a járművön.

A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú gépkocsikat és ezek O kategóriába sorolt pótkocsijait, valamint az N2 és N3 kategóriába sorolt gépkocsikat és ezek O3 és O4 kategóriába sorolt pótkocsijait mérettáblával kell ellátni. A mérettábla a következő adatokat tartalmazza: a gyártó neve; a jármű azonosító száma; a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (L) hossza; a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (W) szélessége.

Fényvisszaverő jelzések

Hátsó fényvisszaverővel minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit fel kell szerelni. A hátsó fényvisszaverő által visszavert fény csak piros lehet. A pótkocsi és a csuklós autóbusz hátsó fényvisszaverője csak csúcsával felfelé álló egyenlő oldalú, 0,15-0,20 méter élhosszúságú háromszög lehet, annak belsejében semmiféle világítóberendezés nem helyezhető el.

Első fényvisszaverővel - a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija kivételével - minden pótkocsit fel kell szerelni. Első fényvisszaverővel minden egyéb járművet fel szabad szerelni. Az első fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A járműre felszerelendő első fényvisszaverők száma az oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében - ha azokat első fényvisszaverővel felszerelik - 1 db, minden egyéb jármű esetében 2 db.

Oldalsó fényvisszaverővel minden járművet fel szabad szerelni. Az oldalsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet.

A fényvisszaverők hatásos felületének alsó széle az úttest felületéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest felületétől 0,90 méternél távolabb nem lehet. Ha az első és oldalsó fényvisszaverőknél a felső mérethatár szerkezeti okokból nem tartható, akkor az 1,50 méterre növelhető.

KRESZ módosítások és egyéb közlekedési szabályok (1962/1965 kontextus)

A közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM számú együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában a következőket rendeljük: A KRESZ 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "d) útvonalak lakott területen kívüli és azok lakott területen átvezető (az oda betorkolló vagy onnan kiinduló) szakaszának főútvonallá való kijelölése, illetőleg a kijelölés megszüntetése, ezeken állandó jellegű közlekedési korlátozások elrendelése, illetőleg megszüntetése; városok (fővárosi kerületek) és üdülőhelyek általános, állandó jellegű forgalomrendezésének engedélyezése és jóváhagyása;"

A KRESZ 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "e) több megye területére az engedély kiadása az 5. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott esetekben, az 5. § (1) bekezdésének d) pontja esetében a magasságot illetően a közlekedés- és postaügyi miniszter véleménye alapján, valamint részvétel több megye területét érintő helyszíni bejáráson."

A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik: a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye és jóváhagyása alapján városok (fővárosi kerületek) és üdülőhelyek általános, állandó jellegű forgalomrendezése; a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben, az érdekelt közlekedési és útügyi szervek meghallgatásával a 2. § d) pontjában nem említett állandó jellegű forgalomszabályozás; a közúton, a közút mentén és a közúti járműveken hangszórók, illetőleg reklám céljait szolgáló eszközök használatának, valamint gépjárművekről röplapok terjesztésének engedélyezése; a megállapított méreteket meghaladó méretű járművek, valamint a megállapított méreteket meghaladó rakománnyal megrakott járművek közúti forgalomban való részvételének engedélyezése; a magasságot illetően az illetékes útügyi szerv véleménye alapján; a közúton versenyek és egyéb rendezvények tartásának engedélyezése; a közlekedés rendjét érintő helyszíni bejárásokon közreműködés; a gépjármű-, villamos- és trolibuszvezetői tanfolyamra felvétel; illetőleg tanfolyam nélküli vizsgára bocsátás engedélyezése; a vezetői engedély (gépjárművezetői igazolvány, hivatásos gépjárművezetői igazolvány; a továbbiakban: vezetői engedély), a villamos- és trolibuszvezetői igazolvány és az ellenőrzőlapok kiadása, illetőleg visszavonása; a gépjármű vizsgára bocsátásának engedélyezése; a gépjármű hatósági jelzéseinek (forgalmi engedély, rendszámtábla) kiadása, illetőleg visszavonása; külföldi vezetői engedély belföldi vezetői engedélyre történő kicserélésének engedélyezése; korhatáron aluli személyek járművezetői vizsgára bocsátásának engedélyezése; nem gyárilag összeállított motorkerékpár forgalomba helyezésének engedélyezése; mentesítése az elidegenítési korlátozás alól; állati erővel vont járművek hajtói részére a hajtási engedély megszerzésének elrendelése; nem közforgalmú vasút és közút kereszteződésénél biztonsági berendezés létesítésének vagy jelzőőr alkalmazásának elrendelése; lakott területen belül vasút, iparvasút, iparvágány és közút kereszteződésénél vasúti átjárót jelző táblák elhelyezésének elrendelése.

Forgalmi sávok és előzés

Olyan úttesten, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon több forgalmi sáv áll rendelkezésre, járművekkel a másik forgalmi sávon haladó jármű mellett is szabad folyamatosan haladni (párhuzamos közlekedés). Egy forgalmi sávon egymás mellett azonban még előzés esetében sem haladhat két jármű. Párhuzamos közlekedés esetén az úttest felezővonalát átlépni, illetőleg forgalmi sáv változtatásával az igénybe venni kívánt forgalmi sáv forgalmát zavarni tilos. Autóbuszok - kivéve a gyorsjáratban vagy távolsági járatban közlekedőket - a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú tehergépkocsik vagy pótkocsis járművek, továbbá azok a járművek, amelyek a forgalom gyors és torlódásmentes lebonyolítását akadályozzák, folyamatosan csak a menetirány szerinti jobbszélső forgalmi sávon közlekedhetnek.

Tilos a kijelölt gyalogátkelőhely előtt a másik forgalmi sávon lassító vagy álló jármű mellett elhaladni, ha a gyalogátkelőhelyen gyalogos megy át.

Az áthaladási elsőbbség adására kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkező járművet haladásában nem zavarhatja, sebességcsökkentésre vagy forgalmi sáv változtatására nem kényszerítheti.

Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel a menetirány szerinti jobb oldalon levő villamospályát igénybe véve jobbra is szabad előzni, kivéve, ha az előzendő jármű jobbra haladási szándékát szabályszerűen jelezte.

Tilos kikerülni azt a járművet, amely kijelölt gyalogátkelőhely előtt állt meg, ha előtte gyalogos halad át.

Gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok

Lakott területen levő főútvonalon a gyalogos csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha az útkereszteződésben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a járda meghosszabbított vonalában mehet át az úttesten. Lakott területen kívül, valamint lakott területen levő mellékútvonalon a gyalogos elsősorban a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha az útkereszteződésben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a járda meghosszabított vonalában, ha a közelben kijelölt gyalogátkelőhely vagy útkereszteződés nincs, az úttesten a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. A gyalogos mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről; a járművek forgalmát nem zavarhatja; nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy veszélytelen áthaladását a jármű vezetője nem képes biztosítani; az úttesten késedelmeskedés nélkül köteles áthaladni; az áthaladás során tartózkodni köteles minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. Álló jármű vagy a szabad kilátást gátló egyéb akadály előtt, vagy mögött a gyalogos az akadálytól csak olyan távolságban léphet a közútnak számára fenntartott részéről az úttestre, illetőleg haladhat azon át, hogy az akadály felé közeledő járművet, annak vezetője pedig a gyalogost kellő időben észlelhesse.

Egyéb szabályok

Motorkerékpáron csak becsatolt bukósisakot viselő utas szállítható. Motorkerékpárral a közúti forgalomban Csak az esetben szabad résztvenni, ha annak mind vezetője, mind utasa becsatolt bukósisakot visel.

Egyirányú forgalmú utcában és egyéb helyeken a rendőrhatóság a várakozást nem a menetirány szerinti jobb oldalon is engedélyezheti.

"Megállás vagy várakozás korlátozott" jelzőtáblával ellátott helyen a ki- és beszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz feltétlenül szükséges időn túl, illetőleg a kiegészítő táblán feltüntetett időn túl tartózkodni tilos.

tags: #potkocsi #jarmu #jelzes #1965 #információ

• Venga alufelni kiválasztási útmutató
• tudnivalók a C típusú gépjárművezető képzés támogatásáról
• KTS és alternatívák
• AL-KO lengéscsillapító minőség
• Útmutató a Hilux acélfelni választáshoz