Peugeot 307: Hűtőfolyadék Hőmérséklet, Olajnyomás és Egyéb Fontos Tudnivalók
Sokszor visszatérő téma a motor kenése, az olajnyomás, az olajcsere intervalluma, az olaj megválasztása, és a kenési anomáliákból kialakult komoly motorkárosodások témaköre. Érdemes tehát még egy cikket szentelni ennek a témakörnek, különös tekintettel a Peugeot 307 típusra.
Olajnyomás Jelző Műszer: Miért Hiányzik?
A gyárakat elhagyó új gépkocsikban az olajnyomásjelző műszer szinte ritkaság. Ennek okai lehetnek a gyártási költségek csökkentése, vagy az, hogy nem akarnak még egy műszert a vezető elé helyezni. Azonban még az olyan gyártók sem erőltetik ennek a műszernek a gyári beszerelését, amelyek egyes típusai a szakmában elhíresültek a kenési okokból totálkárossá vált motorok magas számától.
QLT - Az Olaj Minőségének, Szintjének és Hőmérsékletének Jelzése
A QLT (Quality, Level, Temperature) olajjeladó a karterben a minőséget, a szintet (mennyiséget) és a hőmérsékletet mutatja. Ez ma még csak kevés autóban van benne. Ha van, akkor az olajszint lecsökkenése figyelmeztető jelzést vált ki. Itt nem feltétlenül fontos a nívópálca megléte, az olajteknőben lévő kenőanyag mennyisége a fedélzeti kijelzőn megjeleníthető.
Az olajnyomás ügyben a gyártók túlnyomórészt megelégszenek egy, a műszerfalon olajozókanna piktogramot viselő kis lámpácskával. A vezető lelke megnyugszik, mert azt hiszi, minden rendben van az olaj körül. Az olajnyomás-kapcsolók általában 0,3-0,4 bar értékre vannak beállítva.
Néhány példa az olajnyomás-kapcsolók beállítására:
Megoldások a Peugeot 206 kilométeróra hibáira
- Alfa R. 159 2,4 JTDM 2005: 0,3 bar
- BMW 318 2005: 0,3 bar
- Citroën C5 1,8 2002: 0,3 bar
- Ford Mondeo 1,8 1998: 0,3-0,4 bar
- Peugeot 307 1,6 HDi 2008: 0,5 bar
- Nissan Primera 1,6 1996: 0,2 bar
- Suzuki Swift 1,3 2007: 0,4 bar
Ha ezt az értéket meghaladja az aktuális olajnyomás, akkor nincs vészjelzés. Már az alapjárati fordulat környékén is ennek úgy bő kétszerese az elvárt olajnyomás üzemmeleg motornál. Ha tehát alapjáraton be-bevillan a figyelmeztető jelzés, az nem jó hír. Ha pedig egy közepes, percenkénti háromezres fordulatszámból indulunk ki, itt úgy 3,0 bar környéke az általában előírt érték.
Mit Lehet Tenni? Olajnyomásmérő Beszerelése
Például be lehet szerelni / szereltetni egy olajnyomásmérő órát! Már akár tízezer forint alatt is kaphatók ilyen műszerek, amelyek megfelelő tájékoztató értéket adnak. Az igényesebb olajnyomásmérők úgy harmincezer forint körül hozzáférhetőek. A műszer segítségével állandó kontroll alatt tarthatjuk az olajnyomást, és közvetett módon tájékoztatja a vezetőt a motorolaj hőmérsékletéről.
Mivel az olaj hidegindítás után lassabban melegszik fel, mint a hűtőfolyadék, a motorolaj megfelelő hőmérsékletének ismerete fontos lehet abból a szempontból, hogy mikortól szabad a motort keményebben terhelni. Ma már számos autóban a hűtőfolyadék-hőmérséklet visszajelzőt is hiába keressük, egy, a tényleg hideg motorállapotot jelző izzóval váltották ki.
Nem egy olyan esetet ismerünk, amikor az alacsony olajszint miatt, nyújtott kanyarokban, fékezésekkor bevillanó figyelmeztető jelzés sem váltott ki különösebb megállási ingerenciát a kocsi tulajdonosánál, a motor meg tönkre is ment.
Mindenesetre csak akkor érdemes a műszer beszerelésén gondolkozni, ha időnként pillantást is vetünk rá, és van fogadókészségünk a motor vészjelzéseire.
Néhány Szempont a Vásárlás Előtt
Az alacsony árnál fontosabb szempont a használhatóság. A korábbi Lada olajnyomásmérők pl. nagyon olcsók, de csak korlátozottan használhatók. A műszerek nagy többsége 52 mm átmérőjű. Ha már ezt, az elhelyezés szempontjából előnyös átmérőjű műszert választottuk, célszerű pl. a 270 ° kitérésű és visszafogottabb méréstartományú (pl. 0-7 bar) típust megcélozni, pontosabb, értékelhetőbb jelzést adnak. A 7 bar feletti tartomány mérésére egyébként sem igen lehet szükségünk, a legfontosabb a 0 és 3, esetleg a 0 és 4 bar közötti tartomány.
Néha a drága típusoknak sem tartozéka a jeladó („olajgomba”). Fontos: a kijelző és a jeladó egymáshoz vannak rendelve, nem cserélgethetjük szabadon ezeket.
A közepesen árazott típusok általában már elfogadható pontosságúak hitelesített nyomásmérővel összehasonlítva. Ezek a műszerek eredendően feszültséget mérnek, a jeladó nyomásváltozás okozta ellenállás-változása teszi lehetővé, hogy a kijelző skálakijelzése már baralapú.
A beszerelés talán legkényesebb pontja a jeladó felszerelése. Vannak típusok, ahol ez könnyen megy, és vannak motorok, ahol ez egy teljes műszakos kínszenvedés. A jeladók jelentős része egy speciális menettel (1/8 27 NPT) bír, amivel nem biztos, hogy tud valamit is kezdeni még a gépműhely dolgozója sem. Lehet ugyan rendelni speciális adaptereket, de ezek közel sem minden motorra elérhetők.
A digitális kijelzésű műszerek leolvashatósága nem mindig problémamentes. Egy olajnyomás- vagy még inkább feltöltőnyomás kijelzésére már nem biztos, hogy digitális műszer a legjobb választás.
Minden a Peugeot 206 hűtőfolyadékáról
Peugeot 307 tu5jp4 - Installing starter - DIYChannel
Hűtőfolyadék Hőmérséklet és Alapjárati Problémák
Egy autószerelő jó barátom felhívott, nem bír egy Peugeot 206-ossal. A tünet: hidegen minden tökéletes, ahogyan egy picit melegszik, kb. 40 fokos motorhőmérséklettől kezdődően az alapjárat rettentő csúnya lesz, elkezd ugrálni kb. 850-950 között folyamatosan. Az autó egyébként semmi más tünetet nem mutatott és sajnos hibakódot sem tárolt.
Reggel, hideg motornál a motor hűtőfolyadék-hőmérséklet értéke: 150-155 Celsius-fok. A szívócsőnyomás értéke (álló motornál) 300 mbar. A beszívott levegő hőmérséklete is 102 Celsius-fok.
Majd beindítottam a motort és ahogyan melegedett, a képernyőn úgy csökkent a hűtőfolyadék hőmérséklete egészen 65-70 oC-ig. Ugyanígy a beszívott levegő hőmérséklete is leesett kb. 10 fokot. A szívócsőnyomás alapjáraton 100 mbar környékén mozgott.
Ezen fals értékek ellenére az autó tökéletesen működött, tökéletesen fogyasztott, csak a fenti nagyon bosszantó alapjárat-ingadozás probléma volt hallható.
Miután a kábelköteget is átmértem, egyre jobban terelődött a gyanú a motorvezérlő meghibásodására. Végül kimondtam: oké, nincs mit tenni, kell egy másik motorvezérlő. Hozták is a bontott motorvezérlőt. Felprogramoztam az autóra, hogy induljon vele, gyorsan beindítottam, járattam, hagytam, hogy felmelegedjen. Na és ekkor kiderült: minden maradt a régiben!
Az alapjárati probléma nem szűnt meg meleg motornál. Egy kis fejvakarás után, azt mondtam magamban, hogy ez a motorvezérlő is rossz. Teljesen más okból felhívtam egy másik szerelő jó barátom, és véletlenül kiderült, hogy 300 km-re tőlem, nála egy épp ugyanilyen autó van, épp ugyanilyen hibával! Néztem soros oldalról és még mindig a fent említett 3 érték teljesen fals adat nálam is, és tőlem 300 km-re is. Ekkor már nagyon piszkálta a fantáziámat, hogy mi lehet a probléma.
A következő lépésem: asztalon bekötöm a motorvezérlőt és a motorhűtőfolyadék-hőmérséklet érzékelőt is és úgy megnézem soros diagnosztikával a fals értéket, vajon így is 150 fok körüli lesz-e az olvasott érték?
Bekötöttem a tápfeszültségeket, testeket, K-vonalat és a szenzort, és láss csodát, így is 150 fokot látok soros oldalról. Na ezzel ki is zártam, hogy az autóban lenne ennek a fals információnak az oka.
Majd hosszas telefonálgatások következtek és többen mondják, hogy sajnos „ezek ilyenek”. Találkoztak már vele többen mások is, hogy ezek az értékek butaságok, de nekik nem volt alapjárati probléma egyáltalán. Ekkor 100%-ra körvonalazódott bennem, hogy nagyon félrevezet minket a motorvezérlő. Maga a motorvezérlő tökéletesen látja és tökéletes értékekkel dolgozik, „csak” a soros oldalra valószínű butaságokat küld ki, ami nagyon félrevezet engem. Elfogadtam. Ez a vezérlő „ilyen”, és nincs mit tenni.
Tanácstalan voltam. Széthúztam az 1-es lambda-szonda vezetékét, beindítottam az autót kint az udvaron, bementem bekapni néhány falatot. Közben az autó felmelegedett, kimentem és csodálatosan szép az alapjárat. Hmm, lambda-szonda lenne? Összedugtam, ugyanolyan szép az alapjárat.
Kerítettem hozzá gyorsan egy kapcsolási rajzot. Kiderült belőle gyorsan, hogy a szervoszivattyú nyomóágába be van építve egy nyomáskapcsoló, ami a kormány mozgatásának megfelelően zárja, illetve nyitja az áramkört. A motorvezérlő +12 V-os feszültséggel bíró áramkörét kapcsolgatva.
Kimértem a szenzort, teljesen jónak tűnik, nyit-zár, nyit-zár a kormány mozgatásának megfelelően. De ekkor még csak a multiméter szakadásvizsgálójával mértem, és arra gondoltam, hogy ha nem tökéletesen működik, vagyis folyamatosan „szaggatja” az áramkört gyorsan, akkor valóban az alapjárat is ingadozni fog. Ezt a folyamatos „szaggatást” multiméter szakadásvizsgálójával nem biztos, hogy hallani fogom. Őszintén szólva már olyan izgatott voltam, hogy lusta voltam összeszerelni az oszcilloszkópomat, hogy azzal nézzem meg az áramkör állapotát, és gyorsan, még összedugott szenzornál rácsatlakoztam egy LED-es próbalámpával.
Lehúztam járó motornál a nyomáskapcsolóról a csatlakozót, és így teljesen rosszá vált megint az alapjárat, ugrált ugyanúgy, mint amikor idekerült az autó. Visszadugtam a csatlakozót és 5-10 másodperc elteltével megint tökéletessé vált az alapjárat.
Amikor az előbb a lambda-szonda vezetékét széthúztam, a helyhiány miatt erősen megmozgattam a szervo-nyomáskapcsoló vezetékét és csatlakozóját is, ez okozta, hogy az alapjárat helyreállt egy rövid időre. Nem maradt más: ha a vezetékelés tökéletes, akkor a csatlakozással lesz a probléma. Összenyomkodtam a csatlakozóban található sarukat, és az autó azóta tökéletesen, hibátlanul működik, az alapjárat gyönyörű szép.
tags: #peugeot #307 #hűtőfolyadék #hőmérséklet #normál #tartomány