Parkinson-kór és a jogosítvány: Navigáció a közlekedésben

Az autóvezetés a hétköznapi élet fontos része, ami biztosítja az önállóságot, megteremti a lehetőséget arra, hogy az egyén munkába járjon, találkozzon a barátaival és élvezze a szabadidős tevékenységeit. Ezért nem meglepő, hogy az egyik leggyakrabban feltett kérdés a frissen diagnosztizált Parkinson-kóros betegek részéről az, hogy a betegség hogyan fogja befolyásolni az autóvezetést. Bár néhány beteg esetében a tünetek és a terápia befolyással van a vezetésre, sokan biztonsággal folytatják a vezetést évekkel a diagnózis születése után is. Fontos azonban megérteni a betegség természetét, annak hatásait és a vonatkozó jogi szabályozásokat, hogy felelősen lehessen dönteni a gépjárművezetésről.

Mi a Parkinson-kór?

Definíció és jellemzők

A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) egy életkorral összefüggő degeneratív agyi betegség. Ez azt jelenti, hogy a betegség hatására az agy egyes részei fokozatosan, idővel leépülnek. A Parkinson kór egy lassan kifejlődő, mozgászavarokkal járó neurodegeneratív betegség. A betegség progresszív, vagyis kezelés nélkül fokozatosan romlik a beteg állapota. Elsőként James Parkinson (1755-1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak.

Okok és hajlamosító tényezők

Ahogy már a bevezetésben is említettük, Parkinson-kór során károsodnak a dopamin-termelő sejtek a bazális ganglionokban, ez pedig dopamin hiányhoz vezet. A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely fontos szerepet játszik az izommozgások koordinálásában és a hangulat szabályozásában. Dopamin hiányában jellegzetes mozgási és egyéb tünetek alakulhatnak ki. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását. Ennek hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt állhatnak, valamint az idősebb életkor is szerepet játszhat. A Parkinson-kór eseteinek körülbelül 10%-a familiáris, ami azt jelenti, hogy öröklődő forma. Ez bizonyítja a genetika szerepét, viszont a Parkinson-kór többi esetében valószínűleg a környezeti tényezőknek van nagy jelentősége. A legújabb felfedezések szerint a 2-es típusú diabetes mellitus, közel 32%-kal növeli a Parkinson-kór kialakulási esélyét egy új nagy-britanniai vizsgálat szerint. A Parkinson-kór kialakulásában szerepet játszhat a fehérjék kóros hajtogatódása is. Parkinson kór esetén az alfa-synuclein fehérje hajtogatódása szenvedhet zavart, a lerakódott ilyen fehérjéket pedig Lewy-testeknek nevezzük.

Előfordulás

Hazánkban 20 ezerre becsülik a Parkinson-kóros betegek számát, az Egyesült Államokban pedig körülbelül egy millió érintett él. Általában azonban sok idő eltelik, mire a Parkinson-kór egyáltalán tüneteket okoz, így főként az idősek (60 év körüliek) korosztályában kerül felismerésre a betegség.

Tünetek és diagnózis kihívásai

A Parkinson-kór tünetei változnak, fokozatosan alakulnak ki a betegség előrehaladásával, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálását. A panaszok erőssége és progressziója egyénenként változhat.

Buszvezetői engedély London

• Lassú mozgás (bradykinesia): Ez érintheti az akaratlagos mozgást, például lassul a felállás egy székből; vagy az akaratlan mozgást is, például lassulnak a reflexek.
• Izommerevség: Jellemző mozgásos tünet.
• Nyugalmi remegés: Szintén a jellegzetes mozgásos tünetek közé tartozik.
• Egyensúly- és tartászavar: Merev tartás és apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson kór típusos páciensét. További jellemző, hogy a beteg könnyen elveszítheti az egyensúlyát és könnyen eleshet. A Parkinson-kóros betegek fokozott eséskockázatnak vannak kitéve, már a betegség korai szakaszaiban is, ami súlyos következményekkel járhat, például csonttöréssel.
• Megváltozott járásminta: Ideértve a járás lefagyását is.

Kevésbé ismert tény, hogy Parkinson-kórban a látási képességek is megváltozhatnak. Depresszió előfordulása a Parkinson-kórban nagyon gyakori. A Parkinson-kórnak ugyanis nincs specifikus kimutatási módszere, így sok egyéb betegséget kell kizárni, mire kimondható a diagnózis. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan laboratóriumi teszt, mely biztonsággal megmondhatná, hogy valaki Parkinson-kóros vagy pedig nem. A Parkinson-kórt klinikai kritériumok alapján diagnosztizálják, nincs egyetlen teszt az egyértelmű diagnózis felállításához. A kór diagnózisa a beteg anamnézisén és a klinikai vizsgálaton alapul. A klinikai gyakorlatban a diagnózis a motoros tünetek megléte, valamint a levodopára adott válaszon alapul. A betegséget általában az első motoros tünetek alapján diagnosztizálják. A Parkinson-kór téves diagnózisa számos okból adódhat. Továbbá a Parkinson-kór számos kiemelkedő jellemzője (pl. merevség, járászavar, bradikinézia) a normál öregedés, illetve a betegségtársulás és multifaktoriális egészségügyi állapotok (pl. stroke) tüneteivel is átfedést mutathat. A képalkotó eljárások hasznosak lehetnek a differenciál diagnózis során, a betegség más parkinson-kórtól való megkülönböztetésére. A Parkinson-kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű. Érdemes tudni, hogy még egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a Parkinson-kór felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt. Éppen ezért gyakran történik tévedés és jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel. A Parkinson-kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges, a mozgás zavaraival járó tünetekből már kettő jelenléte is a Parkinson-kór mellett szól. Neurológiai megbetegedések esetén az orvosi gondolkodás szinte kizárólag az agyi és a gerincvelői területeken észlelhető elváltozásokra összpontosít, azonban a vastagbél biopsziából diagnosztizálható-e a Parkinson-kór kérdésfelvetése is rámutat arra, hogy a kutatások egyre szélesebb körben vizsgálják a betegséget.

A Parkinson-kór kezelése

Általános elvek

A Parkinson-kór az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de számos különböző kezelési lehetőség létezik. A kezelések sokat segíthetnek javítani a tüneteken és ezáltal az életminőségen, valamint lassítani a betegség előrehaladását. A Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható betegség, viszont a tünetek kezelésére többféle módszer is létezik. Parkinson-kór esetén egyénre szabott kezelést javasolnak, attól függően, hogy milyenek a konkrét tünetek és mennyire működnek bizonyos kezelések. Érdemes tudni, hogy Parkinson-kór esetén a korai felismerés a kulcs. Érdemes tudni, hogy a nők tünetei és a betegség lefolyása eltérőek lehetnek, mint a férfiaknak. A Parkinson-kórban szenvedő nőknél gyorsabb lehet a betegség lefolyása és rövidebb az élettartam.

Gyógyszeres kezelés

Elsődleges módja a gyógyszeres kezelés: a gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. A legtöbb Parkinson-kór elleni gyógyszer hatásosan enyhíti a tüneteket, különösen korai stádiumban. Idővel azonban a betegség súlyosbodásával elégtelenné válhat a gyógyszeres kezelés, és az önálló életvitel is egyre nehezebbé válik. Ilyenkor már egyre nagyobb az esések kockázata is.

Műtéti kezelés: Mély agyi stimuláció (DBS)

A másodlagos kezelési lehetőség a műtét. Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson kór idegsebészeti kezelésében. A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation - DBS) nevű terápiát Parkinson-kórban és más neurológiai rendellenességekben szenvedő betegek kezelésében használják. A kezelés során elektródákat csatlakoztatnak a beteg agyának bizonyos területeihez. Az elektródák elektromos impulzusokat adnak le, amelyek szabályozni tudják a rendellenes agyi impulzusokat, valamint kontrollálják az agyban lévő sejteket és vegyületeket. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja. A legújabb felfedezések szerint mély agyi stimulációval lehet számukra segítséget nyújtani az autóvezetés során is.

Mozgásterápia és életmód

A Parkinson-kór elleni gyógyszerek alkalmazása mellett a mozgásterápia képes a kézügyesség fejlesztésére és fenntartására. A Parkinson-kór kezelésében ezen kívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia is. Ebben a neurológiai betegségben a mozgás több szempontból is nagyon hasznos. Javítja a járást, testtartást, egyensúlyt. Csökkenti az izommerevséget és lelassultságot. Segít megtartani és fejleszteni a koordinációt. A rendszeres mozgás pozitívan hat az agyban zajló idegi kapcsolatokra. Fokozza a dopamin aktivitást, ami kulcsfontosságú Parkinsonban. Megakadályozza az izomsorvadást és az ízületi bemerevedést. Csökkenti az esésveszélyt, és nem mellesleg javítja a hangulatot és kognitív funkciókat. Pozitív hatással van a memóriára és figyelemre is. Fontos, hogy a mozgásterápia rendszeres legyen. Minél több idő jut a terápiára, annál nagyobb az esélye a motoros tünetek lassításának, a mozgáskoordináció javításának, az esések megelőzésének, valamint az önállóság hosszabb távú megőrzésének. Az Európai Irányelvek szerint fontos, hogy a terápia része legyen a járás gyorsaságának fejlesztése, az általános izomerősítés, mozgásfunkciók javítása, funkcionális mobilitás fejlesztése és az egyensúly fejlesztése. A mozgásterapeuta nemcsak abban segít, hogy a gyakorlatok biztonságosan és hatékonyan legyenek kivitelezve, hanem személyre szabott mozgásprogramot állít össze a beteg aktuális állapotához, terhelhetőségéhez és képességeihez igazítva. Emellett segít korrigálni a helytelen mozgásmintákat és figyelemmel kíséri a beteg állapotának változását. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak gyakran a betegeknek.

Jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat

Táplálkozás

Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás abban segítheti Önt, hogyan állítson össze egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és hogyan küzdjön meg azokkal a táplálkozási problémákkal, amelyek Parkinson-kórban állnak fenn. A D-vitamin jelentős szerepet játszik szervezetünk megfelelő működésében. A D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásában szerepet játszhat. A Koenzim Q10 a sejtek egyik alkotóelemének, a mitokondriumoknak, normális működéséhez szükséges.

Parkinson-kór és a gépjárművezetés

Általános szempontok

Amikor a betegség elér olyan pontot, hogy a beteg reakcióideje vagy a mozgáskészsége nem felel meg a biztonságos közúti vezetésnek, illetve a látási és gondolkodási képességek súlyos fokban romlottak, akkor általában a gépjárművezetést nem javasoljuk. A kezelőorvosa a legalkalmasabb személy arra, hogy felmérje az állapotát, és a jogi kötelezettségeket is vele kell megbeszélni.

A betegség hatása a vezetésre

A Parkinson-kór a kézügyességet jelentősen ronthatja. Parkinson-kórban nemcsak a mozgáskivitelezés válhat lassabbá, hanem a finom mozgások és a járás is nehézkesebb lehet. Szintén nem javasolt a vezetés, amennyiben a betegnél a vezetési képességeket befolyásoló egyéb megbetegedés (pl. TIA, vagyis az átmeneti agyi keringészavar) is fennáll.

Gyógyszerek mellékhatásai

Szintén kiemelendő, hogy bizonyos gyógyszerek (például a dopaminagonisták) fokozott nappali aluszékonyságot vagy súlyosabb esetekben hirtelen, minden előjel nélkül kialakuló elalvást okozhatnak. Amíg ilyen tünetek észlelhetők, szintén nem javasolt a gépjárművezetés a fokozott baleseti kockázat miatt. A legtöbb Parkinson-kórban használt gyógyszernek lehet a mellékhatása álmosság, de ezt leginkább a dopamin agonistáknak tulajdonítják, mint a pramipexol és ropinirol. Ritkán előfordultak olyan esetek, hogy a fenti gyógyszerek szedése mellett hirtelen elalvás fordult elő a kormány mellett. Az Egyesült Királyságban az Autóvezetői és Gépjármű Engedélyezési Hivatal (DLVA) álláspontja az, hogy a hirtelen elalvás esélye kicsi, így az antiparkinson terápia alkalmazása nem zárja ki automatikusan az autóvezetést. Azonban ha valaki aluszékonyságot tapasztal vezetés közben, azonnal álljon félre és beszélje ezt meg a kezelőorvosával. A terápia változtatása segíthet, de nem minden esetben.

A jogosítvány meghosszabbítása és jogi tudnivalók

Szabályozás szigorodása

2011. január 1-e óta jelentősen szigorodtak a gépjárművezetés egészségügyi alkalmasságának elbírálása. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan gépjárművezetők, akiknek 2-3 szakorvoshoz is el kell menniük, hogy a jogosítvány hosszabbításhoz szükséges alkalmasságot elbírálhassuk. Amikor nehézségek merülnek fel, ezek gyakran megoldhatók speciális segédeszközök, technikák segítségével, amik a vezetést megkönnyíthetik.

Jogosítvány gépkezeléshez

Orvosi alkalmassági vizsgálat

A központi vagy periferikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembe vételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni. A háziorvos a maximálisan adható időtől rövidebb időt is megadhat, ha úgy ítéli meg. - A megfelelő dokumentumokkal el kell jönni háziorvosi rendelőbe. A fizikális vizsgálat - szemészeti és színlátásvizsgálat, vérnyomásmérés, egészségre vonatkozó általános jellegű kérdések - után megnézzük, hogy milyen betegségei vannak, milyen gyógyszereket szed. Ha nincs egészségügyi akadálya, akkor ott helyben meg is kapja az alkalmas véleményt, amit az EESZT-be és az Ügyfélkapura is feltöltünk, s utóbbin keresztül a jogosítvány meghosszabbítása már néhány kattintás. De ha a páciens mondjuk cukorbeteg, hiába nem igényel diabetológiai gondozást, el kell küldeni a szakrendelésre, mert onnan is szükséges egy vélemény arról, hogy a jogosítvány meghosszabbítása diabetológiai szempontból engedélyezett vagy ellenjavalt. Ugyanez a helyzet, ha korábban volt már agyvérzése.

Példa a háziorvos döntésére és a szabályozásra

Egy esetben, amikor Parkinson-kórban szenvedő beteg jogosítványa lejárt és a neurológus alkalmasnak találta B kategóriás gépjármű vezetésére, a háziorvos csak 1 évre adta meg a hosszabbítást, arra hivatkozva, hogy a betegségre a törvény ezt írja elő. A konkrét rendelet szerint: "A központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből eredő ( éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés, stbl.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén enyhe fokú paresissel az egészségi alkalmasság orvosi szakvélemény, szükség szerint intézeti kivizsgálás alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett állapítható meg." Eszerint a háziorvos helyesen döntött, óvatosan és figyelemmel alkalmazva a rendeletet a betegséghez kapcsolódó kockázatok miatt.

Megújítási intervallumok

A jogszabály szerint a vezetői engedély érvényességi ideje az életkor előrehaladtával, illetve krónikus betegség fennállása esetén módosul.

Ám, ha valakinek valamilyen krónikus betegsége, például diabétesze vagy súlyos szívelégtelensége van, akkor egyrészt a szakorvosnak nyilatkoznia kell arról, hogy a jogosítvány meghosszabbítható-e, másrészt ilyen esetben már csak maximum fele annyi időre adható meg az engedély.

Kihívások az elbírálásban

Az idősek jogosítványa állandó vitatéma - vannak, akik szerint egy bizonyos kor felett már nem kellene meghosszabbítani a nyugdíjasok vezetői engedélyét. Objektív reakcióidő-mérésre lenne szükség. Még mindig nincsen semmilyen objektív reakcióidő-mérés a jogosítvány alkalmassági vizsgálatba beépítve, pedig azzal könnyen és gyorsan meg lehetne határozni, ki az, akinek a reakcióideje a megfelelő határértéken belül van ahhoz, hogy ténylegesen vezethessen. Ilyenkor hiába a szellemi frissesség, ha van egy vészhelyzet, mondjuk egy gyerek kiszalad az autó elé a labdája után, időben észleli, de a betegsége miatt nem képes kellően gyorsan reagálni, hogy elhárítsa a vészhelyzetet. Nem mindig lehet teljesen objektíve meghatározni, hogy mikor vezethet és mikor nem vezethet valaki.

Jogi kötelezettségek

Az Ön jogi kötelezettségei attól függnek, hogy melyik országban él, de az alábbiak minden európai országban érvényesek:

1. A diagnózis bejelentése a nemzeti autóvezetői és gépjármű engedélyezési hivatalnál. Tanácsot tudnak adni arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kell tennie, hogy megtartsa a jogosítványát. Ez jelenthet egy orvostól szerzett igazolást az állapotával kapcsolatban, egy egészségügyi vizsgálatot vagy vezetési tesztvizsgát. Némely országban határozott időre adják ki a jogosítványt, ez általában meg is hosszabbítható, ha az egészségi állapota engedi.
2. Az Ön biztosítási társaságának értesítése. A vezetést befolyásoló minden állapotváltozást közölnie kell. A legtöbb országban büntetendő cselekménynek számít az információ visszatartása vagy hamisítása a megfelelő igazolás megszerzése céljából. Aki az állapota miatt nem vezethetne, és mégis megteszi, az a biztosítási fedezet visszavonására számíthat.
3. A vezetési képességet érintő bármilyen változás közlése a nemzeti autóvezetői és gépjármű engedélyezési hivatalnál és a biztosító társaságnál. Minden autóvezetőnek felelőssége, hogy megfelelő egészségi állapotban vezessen. Ha kétségei vannak, ne folytassa a vezetést, beszéljen erről kezelőorvosával. Mivel a Parkinson-kór egy változó és progresszív betegség, fontos, hogy az Ön autóvezetői képessége rendszeresen ellenőrizve legyen.

Sajnos néhány biztosítási társaság extra díjat számol fel, annak ellenére, hogy sok európai országban létezik a mozgáskorlátozottak diszkriminációja elleni törvény. Ha ezt tapasztalja, kérjen árajánlatot más társaságoktól is. Lehetséges, hogy a helyi Parkinson-kór rokkantsági szervezet ellátja Önt a biztosító társaságok listájával.

Mély agyi stimuláció (DBS) és a vezetés

A Hamburg-Eppendorf Carsten Egyetemi Orvosi Központ kutatói 23 olyan Parkinson-kóros beteget vizsgáltak, akik átestek a mély agyi stimuláció kezelésen, 21 olyan Parkinson-kórost, akik nem részesültek DBS-ben, és 21 egészséges embert. Mindegyik alany korábban hetente legalább egyszer több mint 30 percet vezetett autót. A mély agyi stimuláción átesett személyeknek háromszor el kellett végezniük egy autóvezetési szimulációs tesztet. Az első alatt elektródákat helyeztek rájuk, a második alkalommal nem voltak rajtuk elektródák, harmadszor pedig nem volt rajtuk elektróda, de bevették a levodopa Parkinson-kór elleni gyógyszert. A vezetési szimulációs teszt végén a kutatók összehasonlították a csoportok vezetési hibáit. A Neurology szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a mély agyi stimuláción át nem esett Parkinson-kóros betegek teljesítettek a legrosszabbul a vezetési teszten minden kategóriában az egészséges alanyokkal összehasonlítva. A mély agyi stimuláción átesett Parkinson-kóros betegek azonban semmivel sem teljesítettek rosszabbul, mint az egészséges alanyok, sőt az "enyhe hibák" kategóriájában még jobban is teljesítettek náluk.

Segítség és támogatás a Parkinson-kórral élőknek

Gépjármű módosítások és "extrák"

Milyen típusú változásokra lehet szükség egy Parkinson-kóros, vezető beteg életében? Érdemes olyan autóra váltani, amely könnyebben kezelhető és akár mozgáskorlátozott betegek részére tervezték őket eredetileg. Az "extrák" között jó, ha van automata sebességváltó, szervokormány, elektromosan működtethető berendezések, kormányzást, lassítást és gyorsítást egyszerűbbé tevő eszközök. Amikor nehézségek merülnek fel, ezek gyakran megoldhatók speciális segédeszközök, technikák segítségével, amik a vezetést megkönnyíthetik. A Parkinson-kórral való együttéléshez gyakran szükség lehet az autója cseréjére, vagy a jelenlegi autója átalakítására. Még ha most nem is érinti a betegsége a vezetést, azért érdemes gondolni a jövőbeni igényekre is. Tehát nézzen utána minden lehetséges variációnak és tegye magáévá azokat, amelyek segítik a nehézségek leküzdését.

Pénzügyi támogatás

Némely országokban egy már meglévő, de arra alkalmasabb vagy átalakított jármű vásárlásához gazdasági hozzájárulást vehetnek igénybe azok, akik állami támogatásban részesülnek. Némely országokban jogosult lehet ingyenes útadó-kártyára, ha valamilyen fogyatékossággal él vagy bizonyos állami támogatásokban részesül. A helyi szociális irodák és jóléti szolgálatok további információkat szolgáltathatnak.

Mobilitás

Egy foglalkoztató terapeuta segítséget tud nyújtani a mobilitással kapcsolatban. Néhány országban létezik speciális autóvezetői és mobilitási központ, ahol felbecsülik a beteg állapotát, információkhoz juthat, és segédeszközöket próbálhat ki.

Parkolás

Az európai uniós mozgássérült parkoló kártya (a Kék Jelvény) számos európai országban elfogadott. Ez a tulajdonost feljogosítja bizonyos parkolási engedményekre a saját országában és más európai országban is. A kedvezmények országtól függően változhatnak, de általában függ attól, hogy a tulajdonos az autó vezetője vagy utasa. Az AA nevű autós szervezet kiadott egy kiadványt, az Európai Parkolási Kártya Mozgáskorlátozottak részére-nevűt, amely több információt tartalmaz a Kék Jelvény használatáról 29 európai országban.

Tömegközlekedési kedvezmények

Ha tömegközlekedést szeretne igénybe venni, megteheti az Ön országában érvényes támogatási rendszer igénybevételével, például helyi taxi kedvezmények vagy vonat/busz kártya által. Több vasúti társaság, repülőtér és légitársaság rendelkezik mozgáskorlátozottakat segítő rendszerrel. A helyi Parkinson társaság vagy mozgáskorlátozott szervezet további információkkal tudja Önt ellátni az igénybe vehető szolgáltatásokról. Ha úgy dönt, hogy inkább nem vezet - például mert hosszúnak ígérkezik az út - lásd az Utazás bekezdést, ahol tippeket kaphat a tömegközlekedés igénybevételéhez.

tags: #parkinson #kor #jogositvany

• Hengerfej szerelési útmutató - Eliminator 250
• Olajcsere intervallum Mondeo MK5
• OBD diagnosztika Priushoz
• Rendszám leadásának menete
• Sebring téli gumi elemzés