Szuzuki Oszamu Magyarországon
Szuzuki Oszamu több mint negyven éven át irányította a család nevét viselő autógyártót, a Suzukit, aki zseniális stratégiával emelte a globális kisautó-piac meghatározó márkájává a Suzukit. 2024 karácsonyán, 94 éves korában elhunyt Szuzuki Oszamu, a globális autóipar egyik meghatározó alakja, aki következetességével és találékonyságával előbb az összeomlástól mentette meg a felesége nagyapja által alapított autógyártót, majd az egész világra kiterjesztette annak jelenlétét.A 2025. májusában tartott gálavacsorán, a Suzuki és a Magyar Kormány között létrejött autógyártásról szóló szándéknyilatkozat aláírásának 35 éves évfordulója alkalmából, ünnepélyesen megemlékeztek a tavaly elhunyt legendás vezetőről, Osamu Suzukiról. Az eseményen kiemelték az egykori elnök-vezérigazgató elévülhetetlen szerepét az esztergomi gyártóvállalat sikertörténetében.
A cégcsoport akkori vezetője, Osamu Suzuki személyesen is hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban, 50 év kihagyás után, ismét elinduljon az autógyártás. Az egykori elnök-vezérigazgató eltökélten hitt abban, hogy Közép-Kelet-Európa közepén sikeres autógyárat hozhat létre. Éppen 35 évvel ezelőtt írta alá azt a szándéknyilatkozatot a magyar kormánnyal, amely garantálta, hogy a legkorszerűbb technológiát alkalmazva Esztergomban építik fel a Suzuki európai bázisát.
Korábbi és jelenlegi kormánytagok, Komárom-Esztergom Vármegye vezetői, Magyarország és Japán diplomáciai kapcsolatainak tisztviselői, a Suzuki Motor Corporation menedzsmentje, a Magyar Suzuki beszállítóinak, partnereinek, márkakereskedéseinek képviselői, illetve jelenlegi munkatársai együtt emlékeztek meg a legendás vezetőről, aki 2024. december 25-én, 94 éves korában hunyt el.
Szuzuki Oszamu pályafutása
A vállalat későbbi vezetője épp csak kilencéves volt, amikor a Szuzuki Micsió által alapított szövőszékgyártó vállalkozás megtervezte és bemutatta első automobilját. A második világháború alatt és azt követően a cég visszatért a szövőiparba, a gyapotpiac összeomlásakor azonban ismét járművekkel kezdtek foglalkozni. 1955-ben készült el a Suzuki Suzulight, egy kifejezetten modernnek számító kisautó.
Oszamu szan ekkortájt vette feleségül a cégalapító unokáját, és mivel a családban nem voltak fiú utódok, a Japánban elfogadott konvenció szerint felvette neje családnevét, és ezzel a Szuzuki család fogadott fiává, egyszersmind a családi vállalat átvételére jogosult örökösévé vált. A pénzügyi területről érkező Oszamu húsz éven át dolgozott beosztott, illetve kisebb vezetői pozíciókban a vállalatnál, a legapróbb részletekig megismerve annak működését és filozófiáját.
Baleno acélfelni specifikációk
1978-ban választották meg a vállalat elnök-vezérigazgatójává. A cég ekkor kilátástalan helyzetben volt, mert nem rendelkezett olyan modern erőforrásokkal, amelyekkel teljesíteni tudta volna a szigorodó japán károsanyag-kibocsátási korlátozásokat. Oszamu szannak sikerült licencszerződést aláírnia a Toyotával a megfelelő motorok gyártására, és ezzel sikeresen áthidalta a saját erőforrások bemutatásáig hátralévő időszakot.
Stratégiai szövetségek
A kifejezetten költségérzékeny szemléletű cégvezető (mint említettük, korábban bankban dolgozott!) később is egyedülálló érzékkel kötött szövetséget más autógyártókkal, amelyek - egy kivételével - mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Suzuki hírnevet és elismertséget szerezzen magának a kisautók piacán.
Oszamu szannak esze ágában sem volt ugyanis azokkal a nagy, tőkeerős nemzetközi szereplőkkel versenyezni, akik gazdagon felszerelt, új technológiákkal telezsúfolt, kiemelkedően komfortos, éppen ezért meglehetősen drága autókkal árasztották el a piacokat. Az 1970-es években Indiában jóformán autópiac sem létezett, nemhogy autógyártás - ez utóbbi beindításához nemzetközi partnert keresett az indiai kormány.
Szuzuki Oszamu személyes küldetésének tekintette, hogy tető alá hozza az együttműködést, ő maga vette fel a kapcsolatot a céggel, melyet senki, még saját igazgatói sem vettek komolyan. Néhány hónapon belül aláírták a szándéknyilatkozatot, a többi pedig már történelem: a Maruti Suzuki tevékenysége alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy ma India a világ harmadik legnagyobb nemzeti autópiaca, a Suzuki pedig mintegy 40 százalékkal részesedik a helyi eladásokból.
A Suzuki megjelenése Magyarországon
India viszonylag közel volt Japánhoz, ám Szuzuki Oszamu messzebbre tekintett - földrajzi és üzleti szempontból egyaránt. Így került látókörébe Európa, azon belül is Magyarország, ahol a rendszerváltást követő politikai és gazdasági környezet kedvezett az autóipar ismételt meghonosításának. 1992-ben fél évszázad kihagyás után ismét autót gyártottak Magyarországon.
Ismerje meg a Suzuki Hayabusát
A beruházás megvalósulásában elévülhetetlen szerepe volt Szuzuki Oszamunak, aki ezért többször is magas rangú állami kitüntetésekben részesült hazánkban. Azon túl, hogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét (1993), Parancsnoki Keresztjét (2004), majd végül Nagykeresztjét (2020) is elnyerte, hasonlóan magas állami elismerésekben részesült Japánban, Pakisztánban és Indiában. 2002-ben beválasztották a japán, majd 2023-ban a brit autóipari hírességek csarnokába; utóbbinak azonnal rangidős tagjává vált, hiszen ekkor már több mint ötven éve irányította a gondjaira bízott vállalatot.
Oszamu szan vezetése alatt a Suzuki gyártmányai számtalan elismerésben részesültek, az RJC Japán Év Autója szavazáson például nyolc alkalommal választottak Suzuki-modellt az év legkiválóbb újdonságának. Legutóbb épp 2024-ben, amikor az új generációs Swift a modellcsalád történetében negyedik alkalommal(!) nyerte el az RJC Car of the Year címet.
Magyar Suzuki Zrt. Gyártás Klip 2014 / Esztergom, Hungary /
Az esztergomi Suzuki gyár története
Az esztergomi Suzuki 1992 októberében kezdte meg a termelést, a ferdehátú Swift 1,0 és 1,3 literes motorral szerelt verzióival. 1993 tavaszán érkezett a szedán, előbb 1,3-as, majd másfél évvel később 1,6-os motorral. A háromajtós Swift 1996-ban debütált. 2000-ben jelent meg a gyártósoron a Wagon R+, 2003-ban az Ignis, 2005-ben a Swift újabb generációja, 2006-ban az SX4, 2008-ban a Splash, 2010-ben a 4. generációs Swift. 2013-ban az SX4 S-Cross, 2015-ben az új Vitara, 2021-ben az S-Cross gyártása is beindult a Suzuki egyetlen európai termelőbázisán.
Míg a nyitás évében 970 autó készült Esztergomban, 2005-ben évi 136 ezer, 2008-ban, a gyár modernizálását követően pedig már 218 ezer Suzuki gördült ki a gyárkapun. Négy évig tartott, amíg Esztergom eljutott a 100 ezredik autóig (Swift), további hat év múlva elérték a félmilliót (Wagon R+). 2006-ban egymilliónál, 2011-ben kétmilliónál (mindkettő egy Swift) járt a gyár képzeletbeli számlálója. 2024. február 8-án elkészült a négymilliomodik autó. Egy azok kozül, amelyek a világ 123 országába eljutnak.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1992 | Az esztergomi Suzuki gyár megkezdi a termelést |
| 2006 | Elkészül az egymilliomodik autó |
| 2011 | Elkészül a kétmilliomodik autó |
| 2024 | Elkészül a négymilliomodik autó |
A kezdetek Magyarországon
A Suzuki érkezéséig Magyarországon nem igazán volt autógyártás. Az első gépjármű nem is autó volt, hanem motoros tricikli, amelyet 1900-ban állított forgalomba a Posta, Csonka János tervei alapján. Budapesten a Malomépítészet és Gépgyárban Phönix típusú személy- és teherautókat, autóbuszokat készítettek 1904-től, miközben ugyanebben az évben Győrben a Magyar Vagon- és Gépgyárban Győr típusú autókat gyártottak. Az itt készült járművek már a Rába nevet kapták 1913-tól.
A két világháború között a Magyar Általános Gépgyárban készültek személyautók Magomobil, Magosix és taxizáshoz Magotax néven. Ekkor gyártották a Fejes-féle lemezautókat, illetve a Weiss Manfréd Művek járműveit. A második világháborút követően hazánkban kisebb részben a teherautó-, elsősorban az autóbuszgyártás fejlődött, így csak importból érkeztek személyautók a KGST más tagállamaiból. Hazánkban is megvolt az igény a modernebb, takarékosabb autókra, amelyeket nem tudtak megfelelő számban beszerezni.
1988 márciusában a 25 tagú, magyar iparvállalatokból és pénzintézetekből alakult konzorcium meghívására hazánkban tárgyalt a C. Itoh japán kereskedőház küldöttsége Suzuki gépkocsik összeszerelésére létrehozandó vegyesvállalatról. Az elképzelés szerint 60 százalékban magyar, 40 százalékban külföldi tőkéből jött volna létre a vállalat. A döntés azonban nem ment könnyen, mindkét félnél felmerültek kérdések. A Rába például kiszállt a konzorciumból, mert túl drágának ítélte a tervezett modell eladási árát. A Suzukinak pedig Jugoszláviában már volt sikertelen próbálkozása, ami óvatossá tette egy eltérő társadalmi rendszerű országban való bővítéssel kapcsolatban.
1989-től itthon még inkább politikai üggyé vált a Suzuki-gyár kérdése, az autóellátáson felül presztízskérdés is volt az állam vezetésének, hogy végre Magyarországnak is legyen saját személyautógyára, ami még a románoknak is megadatott a Daciával.
1990-re végül megszületett a döntés, január 5-én a Kyodo hírügynökség, a Suzukira hivatkozva közölte, hogy az autógyár és a magyar kormány megállapodott. A bejelentéskor Szuzuki Oszamu, a japán gyár első embere - a Kelet-Európában megvalósuló addigi legnagyobb japán beruházásról - elmondta, hogy a vegyesvállalat 10 milliárd jen (70 millió dollár) tökéből alapul, aminek 50 százalékát (akkori áron 2 milliárd Ft) a magyar Autókonszern Rt. adja, a tőke 30 százaléka érkezik a Suzukitól, 10-10 százalék a C.
Suzuki Altóról ekkor már nem volt szó, mert a Swift gyártása szerepelt a tervekben 1,0 és 1,3 literes motorokkal.
A cégvezető elmondta, hogy kezdetben 50 százalékos magyar alkatrész-beszállítási hányaddal dolgoznak, amelyet 70 százalékra növelnek. A motort a Suzuki japánból szállította Magyarországra. Érdekes módon már két évvel a gyár beindulása előtt árat kalkuláltak az autókhoz, a kisebb motoros Swift esetében 385 ezer forint, az erősebbnél 425 ezer forintos árral számoltak. Mindez azért igazán meglepő, mert az időszakot nem épp az árstabilitás, sokkal inkább az infláció jellemezte.
Több Budapest közeli, illetve Nógrád megyei helyszínt megvizsgáltak a korábbi években a gyár lehetséges helyszínéül, végül Esztergomra esett a választásuk. Négy nappal a bejelentést követően a Duna Intercontinental szállodában aláírták az alapmegállapodást. Japán részről Szuzuki Oszamu, magyar részről Lepsényi István, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatója volt a szerződő, a kormánygaranciákat tartalmazó részt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes látta el kézjegyével.
Még 1990-ben elindult a gyárépítés. 1991 tavaszára már túl voltak az összeszerelő üzem alapozásával és megkezdték az üzemcsarnok vázszerkezetének építését, illetve a présgépekhez szükséges mélyalapozásokat is. A munkálatokat a Vegyépszer Rt. vezette mint fővállalkozó. Mai szemmel nézve hihetetlenül gyorsan, 12 hónap alatti építkezéssel terveztek. Eközben az új gyár leendő magyar munkatársainak első csoportja már Japánban tanult.
Ugyanakkor kissé változott a tulajdonosi struktúra, a hazai konszern 10 százalékkal kisebb, a Suzuki 10 százalékkal nagyobb tulajdoni hányadot szerzett a végül 1991 áprilisára megszületett vegyesvállalati megállapodásban, amellyel létrejött a Magyar Suzuki Corporation.
1992 augusztusának utolsó napjaiban beindult a próbagyártás, legördült az első személygépkocsi a szerelőcsarnok szalagjáról. Ezzel párhuzamosan zajlott a kereskedőhálózat kiépítése, azzal a jól hangzó céllal, hogy az ország minden pontján fél órán belül el lehessen érni a Suzukit árusító autószalonokat.
1992. október 9-re a Suzuki-gyár elkészült, ekkor Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója átvette az esztergomi üzem jelképes kulcsát Dérczy Ferenctől, a Vegyépszer Rt. elnök-vezérigazgatójától.
Nagyjából a sorozatgyártással egy időben, 1992. október 22-én elindult az értékesítés. Az új magyar autó, a Suzuki Swift legolcsóbb változata, az 1,0 literes kivitel, 730 ezer forintba került, az 1300-as alapára 799 ezer forint volt, a komforttípust 830 ezerért, a luxust 850 ezerért kínálták. Az ekkorra már kapható, „Igaz barátja”-ként hirdetett Opel Astra F ára 995 000 forintról indult. A Swiftet hitelre is kínálták, az ár 50 százalékának befizetése után 24 vagy 36 havi részletre, 14-17 ezer forintos törlesztésekkel.
1993 tavaszán kibővült a gyártás a 4 ajtós, 1,3 literes motorral ellátott Suzuki Sedannal, majd 1994 őszén a lépcsőshátúban megjelent az 1,6-os motor is. Az első hazai Swiftet követte 2000-ben a Wagon R+, 2003-ban az Ignis, 2005-ben a Swift újabb generációja, 2006-ban az SX4, 2008-ban a Splash, 2010-ben a 4.
Az első generációs Swifteknél még mindent kézi erővel szereltek össze, mindössze 4-6 robot segítette a termelést a hegesztőüzemben, mára már minden pontot robotok hegesztenek. Az első autót 3 napig gyártotta a cég, ma egy nap alatt készül el egy jármű az esztergomi üzemben.
Bár minden kormányzati ígéret ellenére soha el nem készült az Esztergomba vezető gyorsforgalmi út, a Suzuki mindig is igyekezett jó kapcsolatot ápolni az aktuális kormánnyal. Így a politikusok is gyakran ünnepeltek a gyárban Az első Swiftet Antall József, a Wagon R+ első példányát Orbán Viktor, az Ignist Medgyessy Péter, a második itt gyártott Swiftet Gyurcsány Ferenc, az első SX4-et Kóka János kormányozta ki a szerelőcsarnokból.
A négymilliomodik autó ebből a szempontból azonban más, ugyanis mint Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, nem csak a mérföldkövet, hanem a gyár dolgozóit ünneplik ezúttal. Jelenleg két műszakban megközelítőleg összesen 2200 munkatárs dolgozik az autókgyártásán az üzembe beszállított acéltekercsek préselésétől kezdve addig, amíg az esőztetés után beállnak a kész autóval a parkolóba. Rajtuk kívül további kb. 900 fő segíti a háttérben a termelést, az autók szállítását és népszerűsítését.
Szuzuki Oszamu öröksége
„Osamu Suzuki a Magyar Suzuki megalapítása óta szinte minden évben ellátogatott Magyarországra, és hozzájárult a cég növekedéséhez, a magyar gazdaság fejlődéséhez, valamint a magyar-japán kapcsolatok erősítéséhez” - idézte fel ünnepi beszédében Atsumi Masato, a Magyar Suzuki Zrt.
A Magyar Királyi Lovardában megrendezett eseményen a tiszteletadás mellett a köszönet is kiemelt figyelmet kapott. Toshihiro Suzuki, a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatója elismeréssel adózott és köszönetet mondott azoknak, akik tevékeny részesei voltak a Magyar Suzuki Zrt.
„A Magyar Suzuki megalapítása óta nehéz és szép időket is megéltünk együtt. Nagyon sok személy, köztük az itt jelenlévők együttműködésének és támogatásának köszönhetően összesen több mint 4 millió járművet gyártottunk eddig Esztergomban. Esztergomból a világ 123 országába exportálnak autókat, az európai piacokra 2020 óta kizárólag hibrid hajtásrendszerrel. Árbevétele alapján a vállalat rendre az ország TOP20 nagyvállalata között végez.
Az eseményt megelőzően Toshihiro Suzuki találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akivel egyeztetéseket folytattak, majd gyárauditot tartott Esztergomban, ahol a munkatársaknak is köszönetet mondott az elmúlt évtizedek kitartó munkájáért.
tags: #Osamu #Suzuki #Magyarországon