Opel Vectra C 1.6 16V Benzinmotor: Ajánlott motorolaj típusok és specifikációk
Tisztelt Dani! Érthető, hogy az olajcsere kérdése sok bizonytalanságot okozhat, különösen, ha eddig mindig más végezte el. A 2008-ban gyártott, 1.6 16V benzinmotoros Opel Vectra C esetében két kulcsfontosságú szempontot kell figyelembe venni az optimális motorolaj kiválasztásakor: a motorolaj minőségét és a viszkozitási osztályát, azaz a motorolaj folyósságát bizonyos hőmérsékleti körülmények között.
Az Opel kifejezetten dexos2 minőségű motorolajat javasol ebbe a motorba. Ezért a motorolaj megvásárlása előtt feltétlenül ellenőrizd le, hogy a kiválasztott olaj megfelel-e a dexos2 szabványnak. Hazai hőmérsékleti viszonyok között az 5W-30 és 5W-40-es olaj is tökéletesen megfelel. Én régi, megbízható, nagy hírnevű gyártók termékeit ajánlom főként, és ne sajnáld a pénzt egy ismert gyártótól származó, a mai szabványoknak megfelelő olajra.
A Dexos2 szabvány részletesen
A GM konszern 1995-től folyamatosan vezette be ezt a jóváhagyást, amely elsősorban az olajfogyasztás csökkentése érdekében magas (3.5 mPas) HTHS értéket és rendkívül alacsony párolgási veszteséget ír elő. Alkalmazható az Eco Service Flex rendszerrel szerelt benzinmotorok esetében is. A Dexos 2 szabvány alapvetően a GM-LL A-025 és GM-LL B-025 jóváhagyások leváltására került bevezetésre. A 2009-től bevezetett szabvány benzines és a részecskeszűrővel vagy anélkül szerelt dízelmotorokhoz esetében is használható. Ez a szabvány a régebbi szabványok helyett is alkalmazható, mivel a Dexos 2 visszafelé kompatibilis a korábbi GM-LL-A-025 / GM-LL-B-025 előírásokkal és tökéletesen helyettesíti őket. Jellemző viszkozitási osztálya: 5W-30, 5W-40, 0W-30 és 0W-40.
A motorolaj viszkozitásának jelentősége
A viszkozitás az áramló folyadékrétegek egymáson való elmozdulásakor fellépő belső súrlódás mértéke. Ez a jellemző kenőolajok esetében a hőmérséklet függvényében jelentősen változik. A hőmérséklet csökkentésével a motorolajok viszkozitása növekszik, míg el nem érik a szivattyúzhatóság-, egyben alkalmazhatóság határát. A hőmérséklet növekedésével a viszkozitás fokozatosan csökken, az olaj hígfolyóssá válik, egyben csökken a hatékony kenőfilm vastagsága. Léteznek egyfokozatú- és többfokozatú viszkozitási osztályok.
Motorikus üzemre használható ún. nyári fokozatok (növekvő viszkozitási sorrendben): SAE 30, SAE 40, SAE 50, (SAE 60). A téli fokozatok: SAE 0W, SAE 5W, SAE 10W, SAE 15W, ahol a legjobb hidegindíthatóságot a SAE 0W, a legkedvezőtlenebbet a SAE 15W jelöli. A járműipar igényeit a többfokozatú (multigrade) olajok biztosítják, amelyek évszaktól függetlenül garantálják a hidegindíthatósági és az üzemmeleg állapotokhoz szükséges követelmények teljesülését.
Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához
A 10W40 jelölés az alkalmazható külső hőmérséklettartományra utal, szinte bármikor jó, tipikus alkalmazása -30-tól +100°C-ig. Az 5W40 -45...+100°C között használható, vagyis már a 10W40-t sem kell évszakonként cserélni.
A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérséklet-változás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérséklet-változás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között. Bizonyos olajok, alacsony viszkozitási indexük miatt, nem képesek egyszerre megfelelni egy téli és egy nyári viszkozitási fokozat által támasztott követelményeknek. Ezek az olajok csak egy viszkozitási osztályba sorolhatók be, ezért hívják őket egyfokozatú olajoknak. Más olajok, amelyeknek magasabb a viszkozitási indexe, egyszerre képesek teljesíteni egy téli és egy nyári viszkozitási osztály követelményeit is.
Ásványi és szintetikus motorolajok
A kenőanyagok alapolajból és adalékokból állnak. Az alapolajat bázisolajnak is nevezik, ez a kenőolaj legnagyobb arányú összetevője. Az ásványolaj alapú motorolajok a kőolajból finomítási technológiák során nyert természetes szénhidrogén-vegyületek (pl. paraffin, naftén) keverékei. A szintetikus elnevezés nem egzakt petrolkémiai fogalom, és ez sajnos marketing szempontból számos „félreértelmezésre” adhat lehetőséget. Műszaki értelemben a következőket kell értenünk alatta: Léteznek olyan mesterségesen előállított szénhidrogén molekulatípusok - motorolajok esetében szintetikus szénhidrogénnek is nevezett poli-alfa-olefinek (PAO), illetve szintetikus észterek -, amelyek a motorikus igénybevételek szempontjából lényegesen felülmúlják az ásványolajokat. Az ilyen típusú alapolajok előállítása - nagyon leegyszerűsítve - etilén bázisból kiindulva komplex szénláncmódosításokkal történik. Szintetikus motorolajnak az a termék tekinthető, amelyben az alapolaj 100%-ban PAO és/vagy észter összetételű.
A szintetikus olajok homogén molekulaszerkezete biztosítja az olaj állandó sebességű, stabil áramlását. Az ásványolajok egymásba gabalyodott molekulái nem képesek állandó sebességgel áramlani, ezért az olaj lassabban és kevésbé kiszámítható módon szállítja el a hőt a forró pontokról. A szintetikus olaj sokkal jobban tűri a hőt, mint az ásványi. A motor leállítása után a motorolaj hőmérséklete felfelé indul el, ugyanis a hűtőfolyadék keringése ilyenkor leáll. A megemelkedett hőmérséklet kokszképződést okoz egy ásványolajnál, de nem egy szintetikusnál. A koksz természetesen szennyeződés, tehát a tönkrement ásványolaj gyakorlatilag szennyezi a motort. A szennyeződések ráéghetnek a szelepekre, és tömítetlenséget, ezáltal olajfogyasztást okozhatnak.
Nem attól kezd el hamarabb kenni a szintetikus olaj, mert szintetikus, az 5W-s és 0W-s olajokat nem lehet ásványolajból készíteni. Márpedig ezek az olajok rendelkeznek a legjobb folyási tulajdonsággal hideg állapotban. Ez télen különösen kritikus, amikor jóval tovább tart, míg a motor és az olaj elérik az üzemi hőmérsékletet. A többfokozatú olajok kulcsa, hogy viszkozitásuk ne változzon drasztikusan a hőmérséklet-változás hatására. Többfokozatú olajat ásványolajból is lehet gyártani, de ehhez viszkozitás-módosító adalékokra van szükség. Ezek olyan hosszúláncú szénhidrogének, amelyek ellensúlyozzák az olaj természetes sűrűség-változását. Az velük a baj, hogy a motor üzemelése során ezek a hosszú molekulaláncok elnyíródnak, és egy idő után nem képesek betölteni funkciójukat. Így bizonyos idő elteltével a többfokozatú ásványolaj szinte egyfokozatúvá válik. A szintetikus olaj ellenben nem igényelnek ilyen adalékot ahhoz, hogy viszonylag stabil maradjon a viszkozitásuk. Esetükben maga a szintetikus alapolaj rendelkezik a megfelelő tulajdonságokkal. Mivel nincs mi elnyíródjon, ezért a csereperiódus végére is megmarad az olaj stabilitása.
Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató
A motorolaj alapvető funkciói
A motorolaj feladata a dugattyú-dugattyúgyűrű-hengerpalást között az átfújás megakadályozása. A tömítettség ugyan nem hermetikus, de jó műszaki állapotú, nem kopott motornál kisebb lehet 1%-nál. A kenőanyagba működés közben számos korróziót elősegítő vegyület kerülhet, ilyen folyamatok és ezek vegyi "eredménye" például: benzinmotorok esetében a szegénykeverékes üzemmódban a magasabb NOx kipufogógáz-tartalom miatti fokozott salétromsav-képződés. Az ezek miatt fellépő korróziós károsító hatást bázikus adalékokkal semlegesítik.
Nemzetközi szabványok és autógyártói jóváhagyások
Sok esetben sajnos félreértések és keveredések vannak a teljesítményszinteket (specifikációk) és jóváhagyásokat illetően. A teljesítményszintek (API, ACEA, stb.) általános érvényűek, nem konkrét gyártóhoz kötődnek, a jóváhagyások (VW, MB, PSA, stb.) autógyártók által kialakított szabványok, melyek pontosabban leírják az adott jármű igényeit. Jóváhagyása akkor lehet egy terméknek, ha azt az adott járműgyártó a saját vizsgálati módszere szerint megvizsgálta az olajat és engedi annak használatát. A motorfékpadi vizsgálatok jól modellezik, hogy a motorolaj milyen szinten képes megoldani a motor védelmét a legintenzívebb igénybevételekkel szemben.
API (American Petroleum Institute)
1947 óta működik az API teljesítményrendszer, amely az üzemmód szerint benzines és dízel kategóriát különböztet meg. Sajnos a benzines kategória itt sem tükrözi maradéktalanul a mi elvárásainkat, mivel leginkább a 3 és 5 liter közötti hengertérfogatú, hosszúlöketű, fajlagosan alacsony hőmérsékletű motorokra lett kialakítva. Az alábbiakban a benzines motorolajokra vonatkozó főbb API kategóriákat találja:
| API kategória | Bevezetés éve | Fő jellemzők (benzines motorokhoz) |
|---|---|---|
| SJ | 1996 | Jelenleg érvényben lévő amerikai benzines teljesítményszint. |
| SM | 2004.11.30 | Minden jelenleg használatban lévő gépjárműmotorhoz. Fokozott öregedésállóság, jobb lerakódás elleni védelem, jobb kopásvédő képesség és kedvezőbb hidegtulajdonságok. |
| SN | 2010.10 | Alapvetően az ILSAC GF-5 műszaki követelményeit veszi át, de a minősíthető SAE viszkozitás osztályok köre szélesebb, tartalmazza a 10W-XX osztályokat is. Csökken a katalizátormérgező foszfor- és kéntartalom. |
ACEA (Association des Constructeurs Européens d'Automobile)
Az ACEA szabványok az európai autógyártók igényeinek felelnek meg, figyelembe véve az európai motorok sajátosságait. Az A/B kategóriák a benzin- és dízelmotorokhoz (nem részecskeszűrővel szerelt) tartoznak, míg a C kategóriák az alacsony hamutartalmú (low/mid SAPS) olajokat jelölik, amelyek részecskeszűrővel (DPF) és hármas funkciójú katalizátorral (TWC) ellátott motorokhoz optimalizáltak.
- A1/B1: Ez az olajspecifikáció az alacsony belső súrlódású motorolajokra vonatkozik, amelyek HTHS viszkozitása a 2,6.....3,5 mPas közötti értéktartományba tartozik. Alkalmazható személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek benzin- és dízelmotorjaihoz.
- A5/B5: Viszkozitásstabil motorolajok hosszú olajcsereperiódusra, nagy teljesítményű benzin- és dízelmotorokhoz (személygépkocsi+könnyű haszongépjárművek). Az ilyen motorolajokat alacsony belső súrlódás jellemzi, a HTHS viszkozitás a 2,9....3,5 mPas értéktartományban fekszik.
- C kategóriák (pl. C3): Viszkozitásstabil, közepes hamutartalmú motorolajok részecskeszűrővel és hármas funkciójú katalizátorral ellátott személygépkocsi és könnyű haszongépjármű motorokhoz. Az e kategóriába tartozó termékek HTHS viszkozitása 3,5 mPas-nál nagyobb. Megnövelik a részecskeszűrő és a katalizátor élettartamát.
Némi kitérővel - a jobb érthetőség kedvéért - személygépjármű motorok esetében léteznek energiatakarékos motorolajok. A gyártástechnológiailag erre alkalmassá tett motoroknál (szűk tűrések, jó illesztések, korszerű szerkezeti anyagokból készült precíz megmunkálású és felületkezelt alkatrészek) esetében alkalmazhatóak az energiatakarékos, ún. könnyű futású motorolajok (Pl: SAE 0W-30, 0W-40, 5W-30). Ezek a kenőanyagok üzemmeleg állapotban is alacsony viszkozitásúak, így belső súrlódásuk csekély. Figyelem! Az energiatakarékos motorolajok súrlódás-csökkentő adalékokat is tartalmaznak.
Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?
Olajcsere gyakorisága
Motorolajat az előírt km-enként, vagy évente kell cserélni. Abban az esetben, ha a motor jellemzően túl van terhelve (például gyakori városi forgalom, turbós motor, utánfutózás, stb.), akkor sűrűbben, akár fele futásteljesítménynél is esedékes lehet az olajcsere.
Opel Vectra C 1.8 16v olajcsere amit már rég meg kellett volna ejteni
Motorolaj adalékok: Szükségesek vagy károsak?
A motorolajokba utólagosan hozzáadott adalékok kapcsán jellemzően több a kár, mint a haszon. Egy részük sűrűbbé teszi az olajat, ami egy téli indításnál nem jön túl jól, ráadásul melegen elveszíti ezt a hatását. Ez nem is baj, mert a motor megnövekedett belső ellenállása és súrlódása melegedéshez, többletfogyasztáshoz vezetne.
A másik fajta adalékcsoport filmszerűen feltapad a fém alkatrészekre, ezzel csökkentve a súrlódást és a kopást. Ehhez általában kell egy bizonyos üzemidő az üzemmeleg motornak és állandó, de nem nagy terhelés is. A baj ennél is adott, a filmréteg MINDEN fémfelületre rátapad, azaz a főtengely és egyéb, olajjáratokkal ellátott alkatrész belső felületére is. Ezért javasolt inkább a megfelelő specifikációjú, minőségi motorolajat választani, mint adalékokkal próbálni javítani a teljesítményt.