Az Opel története és emblémájának fejlődése
Adam Opel, az 1837-ben született gépész és feltaláló, 1862-ben alakított egy tehénistállót üzemmé fiaival. A rüsselsheimi lakatosmester maga sem gondolta volna, hogy varrógépgyára, melyben 1886-tól kerékpárok is készültek, útjára indít egy világcéget. Már életében is jelentős sikereket ért el, Németországban piacvezetővé vált mindkét termékével, évi 20-20 ezer fölötti eladott darabszám mellett. Az eredetileg lakatos szakmát tanult ifjú Opel Párizsban egy varrógépgyárban helyezkedett el. 1863-ban hazatérve elhatározta, hogy ő is varrógépeket fog gyártani, csak jobbat, mint a franciák. Az elhatározást tett követte, és 1868-ban Rüsselsheimben vásárolt egy 1500 négyzetméteres területet, ezen építette fel saját varrógépgyárát, majd 1884-től belefogott a kerékpárgyártásba is.
Adam Opel 1895. szeptember 8-án tífuszban elhunyt, fogalma sem volt arról, hogy a neve egykor világhírű lesz, és amíg autógyártás lesz a Földön, addig az is marad, annak ellenére, hogy semmi köze nem volt az autóhoz. Fiai, Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig követték apjuk nyomdokait és kivették részüket a vállalatból. A kerékpárüzletben épp azzal segítettek, hogy számtalan bicikliversenyen indultak Opelekkel, amiken rendre jó helyezéseket értek el, több száz első helyet szereztek 1898-ig. Adam Opel halála után cégét özvegye, Sophie, fia, és később unokája vette át.
Az Automobilgyártás Kezdetei
Az addig már összesen negyedmillió biciklit értékesítő üzem megrendelései 1897-ben visszaestek. Az időközben bicikliversenyzőkként elhíresült Opel fivérek szerint az üzemnek profilváltásra volt szüksége. A megoldást a Berlini Nemzetközi Motorkocsi Kiállításon megismert Friedrich Lutzmann nagyhercegi udvari kocsigyártó hozta meg számukra. 1899-ben készült el a Lutzmann-féle szabadalmaztatott Opel gépjármű, a vállalat első autója. Az autó megjelenése viszont nem volt valami kívánatos, éppen ezért a francia Darracq gyártóval kezdtek együttműködésbe 1902-ben. A francia Darracq gépkocsik licence segítségével 1902-ben ismét beindult az automobilgyártás, és nem sokkal később bemutatták a saját fejlesztésű Opel-Motorwagen 10/12 PS típust. Az 1902-es Hamburgi Autókiállításon is bemutatták az Opel 10/12 PS-t. Gyártástechnológiájuk lehetővé tette, hogy ugyanazokból a szerkezeti elemekből egyszerre többféle autót gyártsanak. Kéthengeres motorokkal készült az Opel Darracq, de 1903-ban elkészült az Opel saját fejlesztésű első négyhengeres, 24 lóerős motorja is, 1906-ban pedig legördül az ezredik Opel autó.
1901 és 1930 között a cég motorkerékpárokat is készített. 1909-től gyártani kezdték a nagy áttörést jelentő levegővel töltött gumiabroncsokkal ellátott Doktorwagen modellt, melynek alvázát és motorját az építőszekrény-elvnek köszönhetően a vevő válogathatta össze. Az eredetileg orvosoknak tervezett 1907-es 4/8 PS Doktorwagen feleannyiba került, mint a hasonló modellek. Akkora volt rá a kereslet, hogy nem győztek eleget gyártani. A doktorautó 3950 márkába került, így szélesebb vevőkörre tehetett szert, mint korabeli vetélytársai. A gyártósort továbbfejlesztették, moduláris alkatrészgyártásra álltak át, amivel gyorsabbá és egyszerűbbé vált a termelés. Az Opelek nemcsak az utakon váltak be, sorra nyerték a nagy reklámértéket képviselő versenyeket, amelyek tesztpálya híján jó lehetőséget jelentettek a tapasztalatszerzésre is. 1913-ban ismét piacra dobtak egy fontos modellt, az 5/14 PS-t. A Puppchen már népautónak készült, fejlesztésénél nem a teljesítmény, hanem a megbízhatóság és a könnyű kezelhetőség volt a fontos szempont. Ezzel megszületett az A-ból B-be autók típusa, az Astra szellemi elődje.
A 4500 alkalmazottnak átlagon felüli munkakörülményeket biztosítottak, segélyalapot hoztak létre, ami betegség és nyugdíjazás esetén kiszámítható anyagi helyzetet biztosított a dolgozóknak. Lendületét csak az első világháború törte meg. A pusztulással az 1911-es tűzvész idején szembesültek először, amikor a varrógépeket gyártó üzem szinte teljesen leégett. Az egymilliomodik eszköz legyártásával végleg be is zárták az üzemet, a kerékpár- és autógyártás, valamint később a hűtőgépgyártás folytatódott. Az első világháború alatt jelentős igény mutatkozott tehergépkocsikra, amit az Opel ki is használt. A háborúban nagyobb szükség volt a teherautókra és a repülőgépmotorokra, de ez nem akadályozta meg az Opelt a fejlődésben. 1911-ben érte tűzvész is az Opel gyárat Rüsselsheimben, a varrógépgyártó csarnok nagy része megsemmisült.
Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához
Fejlődés és a "Népautó" Korszaka
A háborút követően André Citroënhez hasonlóan Wilhelm Opel is ellátogatott az amerikai "autókirályhoz". Henry Ford receptje szerint az Opel elkészítette első alacsony költségvetésű, magas műszaki színvonalat képviselő gépkocsiját. A tömeggyártásban rejlő lehetőségeket Ford üzemében tanulmányozták, és a futószalagos gyártást elsőként vezették be Németországban. Az 1924-es Laubfrosch (levelibéka) volt az első, százezer feletti példányban készült német autó. Az Opel okosan az előre menekülést választotta, és befektetett a fejlesztésbe. 1924-ben megszületett a Citroën 5 CV másolata, a Laubfrosch (levelibéka). Az Opel a húszas évek végén a Max Valier osztrák rakétakutató által tervezett rakétaautóval szerzett hírnevet. 1928. május 23-án a 24 db rakétával meghajtott RAK 2 világrekordot állított fel azzal, hogy végsebessége elérte a 238 km/h-t. A kísérleti osztály RAK 1-es prototípusával már 8 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra a márka tesztpilótája, Fritz von Opel és 238 km/h-s végsebességet ért el, majd 254-et. Elkészül az első Blitz teherautó, melyre a háború alatt égető szükség támadt. Újra bevezették a jól csengő Blitz nevet, amely 1931-től a háború viszontagságait is kibíró teherautókat illette.
A sikerek ellenére a gazdasági világválság hatására a hatvan éves vállalat a csőd szélére jutott. 1929-ben az amerikai General Motors 30 millió dollárért megvásárolta az Adam Opel AG részvényeinek 80%-át. 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és fia, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek 140 millió birodalmi márkáért. A General Motors terjeszkedni akart Európában, de hiába volt tőkéje, egyedül nem boldogult volna, keresnie kellett egy német partnert. A Hitleri Németországban, a harmincas években a "népautó" elkészítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. 1935-ben elkészült az Olympia modell, amely teljes egészében megfelelt az elvárásoknak. Az Opel Olympia korszerű módon önhordó acélkarosszériával rendelkezett. Az 1936-ban megjelent Opel Kadett üzleti sikere mellett technikai újításokat hozott a gépjárműiparba. Óriási népszerűségét köszönhette a hatalmas mérnöki teljesítményt igénylő biztonságosabb alváz és karosszéria kifejlesztésének. Az Opel Admiral és Kapitän modellek az időszak "csúcstermékei" voltak. Az 1937-ben megjelent Admiral 75 lóerős motorja és háromsebességes váltója segítségével 130 km/h sebességre gyorsította a másfél tonnás karosszériát.
Háború és Újjáépítés
Az Opel-GM fúzió új típusokat, technikai újításokat, piaci sikereket és nemzetközi kereskedelmet hozott a vállalatnak és Németországnak egyaránt. A nemzetiszocialista vezetés azonban háborús törekvéseit szem előtt tartva a gyár hadiüzemmé alakítását szorgalmazta. A személygépkocsi-gyártás leállt. A futószalagok ontották az Opel Blitz teherautókat, amelyek a Wehrmacht gépjárműparkjának gerincét adták. A háború alatt sem állt le a fejlesztés. Az Opel mérnökei kifejlesztették az egyedülálló levegő-olajhűtést. Háborús körülmények között a Blitz 72 lóerős motorja üzembiztosabban működött az új hűtőrendszerrel. A náci vezetés rátette a kezét az üzemre, és haditermelésre állította át. A világháború alatt a szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket lehetett kapni a Szovjetunióban.
Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató
A háború után a GM ismét támogatni kezdte az Opelt. Segélycsomagjaival először a teherautógyártást indították be, mivel az újjáépítésben ezeknek volt a legnagyobb szerepük. Az 1,5 tonnás Blitz teherautókat új, 2,5 literes motorral szerelték. A személygépkocsi-gyártás beindítását nehezítette a Szovjetuniónak fizetett jóvátétel, amelynek keretében a még eléggé új Kadett tervrajzát, gyártósorát és a brandenburgi Blitz üzemet 56 tehervagonba csomagolva Moszkvába szállították. A szűk lehetőségek miatt először az 1,5 literes Olympiát, később a 2,5 literes hathengeres Kapitänt kezdték gyártani. A GM 1948-ban vette vissza a vállalat irányítását. Ennek eredményeképpen a két típus az 1951-es autókiállításra teljesen megújult, és a gyár is emelni tudta alkalmazottainak számát nyolcezerről 19 000-re ez idő alatt. Az autóipar lassan fejlődött, de 1953-ban Edward Zdunek ügyvezető tevékenysége új lendületet adott az Opelnek. Megjelent a kétajtós Opel Rekord. Nemsokára megjelent 1,7 literes, négyajtós változata, és az olcsóbb, 1,2-es modell is. 1951-ben helyszíni tesztpályát épít az Opel gyárához, ezzel ismét első a német gyártók között.
A Virágkor és a Modern Kor
1962-ben megjelent az új Kadett. A gyár szakított az amerikai stílussal, és európai igényeknek megfelelő, megfizethető modellként népszerűsítette. Az egészen új bochumi szerelőcsarnokból hamarosan kigördült a Kadett Caravan és a Kadett kupé. A márka 100. évfordulóján megnyitották a harmadik gyártósort Bochumban, mely a Kadett gyártásával indít. 1964-ben készült el az ötmilliomodik Opel autó, 1966-ban pedig bemutatták az új Rekord modellt, amely a Commodore alapja lett. A hetvenes években az Opel a közepes árfekvésű piac meghódítását tűzte ki célul. Újdonságból nem volt hiány. Megjelent az Opel Manta, később a Rekord D változata. A tízmilliomodik Opel 1971-ben gördült ki a rüsselsheimi csarnokból, majd a következő évben megjelent az elegáns Diplomat típus. Az "európai-amerikai" stílus és a Chevrolet motor hamar közkedveltté és sikeressé tette a piacon. A Diplomatot nyolchengeres Chevrolet V-motor hajtotta. Körbezárt villámmal az orrán, a hatvanas-hetvenes években élte a cég az igazi virágkorát.
1973-ban gurult le a futószalagról a Kadett C modell, mely a GM "világautó" koncepciója jegyében készült. Ez azt jelenti, hogy a takarékosság elvét követve a karosszéria a világ minden táján nagyon hasonló, vagyis Opel, de a motorját a GM adja, s így gyakorlatilag ugyanazt az autót forgalmazzák Opel, Vauxhall, Chevrolet vagy Holden, Pontiac, sőt Daewoo néven, országtól és évjárattól függően. A régi Admiral és Diplomat modellek utódaként született meg a Senator és a Monza. Az autós szaklapok ódákat zengtek a típusról. 1979-ben megszületett az elsőkerékhajtású Kadett D modellek sorozata, Standard, Luxus és Berlina. A nyolcvanas évek sikerei az Opel Ascona C modell megjelenésével kezdődtek. Ezután 1982 szeptemberében megjelent a gazdaságos kompakt Corsa típus. A négy személy számára tervezett, kis fogyasztású modell megfelel az olajárak újabb emelkedése és egy gazdasági válság miatt szerényebbé váló új európai igényeknek. A sportos Manta kupé 1983-ban debütált, elődjéhez képest kisebb változtatásokkal. Annál több technológiai újdonságot építettek be a lényegesen átalakított Rekordnál, amely újra piacvezetővé tudott válni. Számos biztonsági és technológiai megoldást elsőként vezet be az Opel sorozatgyártásban, ilyen volt a biztonsági öv, mely 1973 óta szériafelszereltség az összes autóban, vagy a katalizátor, mely ’89 óta szerepel mindegyikben. Szintén évfordulót ünnepel idén a Calibra, mely 30 évvel ezelőtt 0,26-os légellenállási értékével megelőzte a Kadettet és ismét a világ legjobb értéke lett.
Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?
Válságok és Új Kezdetek
A nyolcvanas évek végétől kezdve rombolni kezdte a márka hírnevét a kevéssé innovatív formatervezés, és az a tény, hogy José Ignacio López de Arriortúa vállalatigazgató szigorú takarékossági intézkedései következtében határozott minőségi kifogások jelentkeztek az autókkal kapcsolatosan. A Kadettet leváltó Astrát 1991-ben mutatták be, ennél és a Rekord utódjának szánt másik tömegmodellnél, az Omegánál jelentkezett leginkább a López-effektusként is emlegetett hiányosság. A kezdetben még elég jó eladási adatok után igen rosszat tett a cég arculatának, hogy több esetben, több okból is vissza kellett hívni az új autókat. A marketing, a modellfejlesztés, a gyártás és a minőségbiztosítás terén elkövetett számos hiba történetének addigi legmélyebb válságába taszította az Opelt. A márka 1936 óta elsősorban megbízhatóságával reklámozta önmagát, a német "Opel, der Zuverlässige" szlogen tréfás magyarítással "Opel. Sosem kop el." formában terjedt el, és sokáig valóban megalapozottnak bizonyult.
A bajok az ezredforduló után sem szűntek meg, a cég milliárdos veszteségeket könyvelhetett el. Költségmegtakarítási célból 2005-ben az Adam Opel Részvénytársaságot kft-vé alakították, sok dolgozójukat elbocsátották, és komoly erőfeszítéseket tettek a minőség javítása érdekében, aminek gyümölcseként az új Insignia még "Az év autója" díjat is elnyerte 2009-ben. Ez azonban nem orvosolhatta az évtized végére kibontakozott világgazdasági és autóipari válság által sújtott anyacég, a General Motors 2009-re bekövetkezett csődjét, amely kis híján maga alá temette az Opelt is. 2016-ban az Opel működési vesztesége elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően. A Reuters 2017. március 6-i közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért.
A PSA szándékában állt e cégek reorganizációja. A PSA-val való együttműködésük előfutáraként először a Crossland X, majd a nagyobb Grandland X modell mutatkozott be, melyek már francia alapokon, francia motorokkal készülnek, míg az Insignia második generációja az eredeti tervek alapján került piacra, sokak szerint az utolsó igazi Opelként. A piaci eredményeket tekintve rengeteget profitált az Opel abból, hogy a PSA szárnyai alá került. Egyre több olyan modell jelenik meg, mely már a francia alapokat használja. 2018-ban a PSA bejelentette, hogy az Opel fejleszti ki a konszern négyhengeres benzinmotor családját. A szentgotthárdi Opel üzemben 2019 januárja óta áttértek a franciák által kifejlesztett 3 hengeres 1,2 literes benzines turbómotor gyártására. Mivel ettől kezdve ezt a motort szerelik a PSA konszern valamennyi márkájába, ebből a motorból Szentgotthárdon 350.000 db készül évente. A legújabb hírek szerint 2021 tavaszán a PSA konszern egyesül a FIAT-Chrysler csoporttal, ezáltal létrehozva a világ egyik legnagyobb autóipari óriását.
Az Opel Magyarországon
Magyarországon az Opel már a XX. század elején megjelent. 1908-ban Reiman Gyula létrehozta a Helios Automobilforgalmi Vállalatot, amely a francia Renault, a német Opel és az amerikai Overland képviseletét vállalta el. Az Opel 1909-ben megnyerte a Henrik porosz herceg nevét viselő, több országon átívelő túrautat, amelynek végállomása abban az évben éppen a történelmi Magyarország területén volt. A lendületesen fejlődő Helios vállalat 1911-től Hazai Automobil Rt néven folytatta tovább működését. Két évvel később az Andrássy út 8. szám alatt megnyitották díszes bemutatótermüket. A ’90-es évek eleje hatalmas mérföldkő az Opel számára, de leginkább Magyarországnak, ugyanis a ’91-ben bemutatkozott Astra név váltja a korábban sikeres Kadettet, ’92-ben pedig megnyílt a szentgotthárdi motorgyár és összeszerelő üzem, mely hazánk autóiparának egyik tartópillérévé vált.
Az Opel Antara - Egy SUV Modell Története
Szerencsére ma már kevés autótípus jön annyi gyermekbetegséggel terhelten a világra, mint az Antara. Annak idején, az első külföldi vezetésen ez még nem nagyon tűnt fel, főleg mert a 3,2 literes, 230 lóerős V6-os verziót próbáltuk ki, hazai pályán azonban hamar kiderült, hogy valamiért nem gömbölyű a történet. Némi vizsgálódás után rájöttünk, az egyik gond, hogy az Opel biztonsági és úttartási okokból nagyon masszívvá akarta alakítani a karosszériát, amit aztán úgy megvasalt, hogy az Antara tömege kis híján a BMW 7-esével és a Mercedes S-osztályéval került egy szintre. Majd ezután következett az i-re a pont, olyan motorok beszerelésével, amelyek sok mindennel voltak összhangban, csak a megnövekedett tömeggel nem. Az egyetlen kivételt az említett V6-os jelentette, de a hozzá kapcsolt automata váltóval és az összkerékhajtással még ez sem úgy ment, ahogy az 230 lóerőtől elvárható lett volna. A 140 lóerős benzinmotor meg csak birkózott a sok-sok kilogrammal, és a 150 literes dízel is csak szenvedett, főleg, ha a nyögvenyelősen kapcsolgató automata váltót kapta társul. Az pedig minden motorra teljesült, hogy jóval többet fogyasztott, mint amennyi a teljesítményéből következett volna.
Saját érdekében léphetett volna már korábban is az Opel, de mégis csak most, bő négy év után állt elő a fazonigazított változattal. Külsőleg szinte fel sem tűnnek a módosítások. Elöl új a hűtőrács és a lökhárító, hátul pedig a lámpa, amiben nem kör alakú, hanem szögletes az index-tolatólámpa duó. Látványra nem sokat változott, de még igényesebb az utastér, mint volt. Belül sem látványos a változás. Az igényesebb anyagok, és a jobb minőségérzethez elengedhetetlen több fémhatású felület mellett a legnagyobb újdonság, hogy a karos kéziféket gombbal kapcsolható - automatikusan kioldó - elektromos váltotta fel. Mélyrehatóbbak a változtatások ott, ahol azokra valóban nagy szükség is volt, vagyis a látható világon túl, azaz a lemezek alatt. Maguk lemezek egyébként nem nagyon változtak, és így a tömegük sem, de cserébe legalább a gépháztető alatt minden kicserélődött. A feneketlen bendőjű 3,2 literes V6-ost egyszer és mindenkorra törölték a programból.
A 140 lóerős, 2,4 literes, négyhengeres benzines helyére az a motor került, amellyel az amerikai változatot, a Saturn Vue-t már 2008-ban is mozgatták. A jelenleg a Chevrolet Malibuban és még több más General Motors modellben is megtalálható négyhengeres ugyanúgy 2,4 literes, csakhogy 170 lóerős, a nyomatéka 230 Nm. Ami a lényeg: ez a többlet, a jól áttételezett hatfokozatú kézi kapcsolású váltóval együtt már elég arra, hogy legyőzze a változatlanul jelentős tömeget. A 0-100 km/h közötti gyorsulási adat bő egy másodperccel rövidebb időt rögzít (11,7 helyett 10,5 s), de ennél talán fontosabb, hogy érzetre is sokkal könnyedebben mozog vele az Antara. A szabadidő-autókban népszerűbbek a dízelmotorok, az Opel is azzal számol, hogy az Antarák háromnegyede a vadonatúj fejlesztésű, az Euro 5-ös szabványnak megfelelő, 2,2 literes dízelmotorral talál majd gazdára, méghozzá leginkább 163 lóerős kivitelben és kézi kapcsolású sebességváltóval. Ugyanennek a motornak van egy 184 lóerős kivitele is, amit csak összkerékhajtással együtt lehet rendelni, a váltó azonban lehet kézi és automata is. Ennek 400 Nm nyomatéka még a szintén vadonatúj hatfokozatú automatával együtt is elegendő az Antarába, noha versenyautót azért nem varázsol belőle. Annyira eleven, hogy az Opelnél úgy érezték, azonnali hatállyal át kell hangolni a futóművet. Vastagabb stabilizátorokkal, feszesebb rugókkal és lengéscsillapítókkal végül úgy bekeményítették a futóművet, hogy az Antara kiválóan alkalmassá vált az útfelület minőségének halálpontos kimutatására - a legkisebb kavicsot is masszív ütés jelez vissza az utastérben. Igaz viszont, hogy a karosszéria mozgásait sikerült tökéletes kontrol alá venni, sem kanyarban, sem fékezéskor nincs dülöngélés, bólogatás. Ami viszont első osztályú, a zaj és rezgésszigetelés. Egyik motort sem nagyon hallani az utastérben, a dízel sem rázza a kormányt.
Az Opel Embléma Fejlődése
„A „Blitz” évtizedek óta az Opel járműveinek egyik legfontosabb eleme. Ma az Opel bemutatta az új ikonikus emblémáját, amely progresszív módon fejezi ki azt a fáradhatatlan törekvésüket, hogy mindig tovább menjünk. Maga az új embléma frissebb hatást kelt, mint a most leváltott változat. Annak ellenére, hogy az új változat visszanyúl egy korábbi 60-as évekbeli formájához, ahol jobban villám szerű volt a jel. A Villám számunkra több, mint egy logó. ⚡ Energiánk, ami hajt minket, iránytűnk, amely megmutatja, hogy kik is vagyunk és merre tartunk. Kíváncsian várjuk, hogy a márka kommunikációjában még milyen változásokat hoz magával az új embléma.