Az olasz háromkerekű autók világa: Történelem, innováció és jogi háttér

A belsőégésű motor feltalálása óta a lelkes őrültek szinte már mindenféle elképzelhető és elképzelhetetlennek tűnő járművet elkészítettek, hogy kiéljék kreativitásukat, adrenalin utáni olthatatlan vágyukat vagy egyszerűen csak feltűnési viszketegségüket. A háromkerekű járművek különleges kategóriát képviselnek ebben a világban, ötvözve a motorok agilitását az autók stabilitásával, gyakran egyedi olasz bájjal fűszerezve. Tőlünk nyugatabbra sem volt jobb megítélése a háromkerekűeknek, hiszen hogy ha Mr. Bean vagy a Top Gear filmjeiben szerencsétlen lélekvesztőre volt szükség, akkor szinte egészen biztosan a Reliant Robin volt az, és nagyon valószínű, hogy fel is borult. Pedig már akkoriban is próbálták menőbbé tenni a háromkerekűeket. Az autópótléknak tartott Velorextől mára eljutottunk oda, hogy a háromkerekűek ma már inkább menők. Kezdjük ott, hogy az első autó is háromkerekű volt. A Benz Patent Motorwagen persze még inkább hasonlított egy olyan lovas kocsira, ami elől elszaladt a ló.

A Piaggio Ape: Az olasz utcák ikonja

Ki ne ismerné az olasz Piaggio cég APE háromkerekűjét, amely oly gyakran látható volt régi olasz filmekben és igazi siker lett hazájában? Létrejöttét a piaci igény és a II. világháborút követő olasz gazdasági helyzet indokolta: olcsó, egyszerű szállítóeszköz nagyvárosokba és vidékre egyaránt. Az Ape első modelljét közvetlenül a második világháború után tervezte Corradino D'Ascanio repülőmérnök, aki a Vespa feltalálója is volt, Enrico Piaggio útmutatásai alapján. A Vespa darazsat, az Ape méhet jelent olaszul, a névválasztásban talán a kis 50 köbcentis kétütemű motorok zümmögő hangja is szerepet játszhatott.

65 év siker és evolúció

A sorozatgyártás 1948-ban kezdődött és egészen 2013-ig tartott, számtalan variációban és motortérfogattal, motorteljesítménnyel kerültek forgalomba, folyamatosan fejlesztve. Jellemzően egyhengeres, 49,8-218 köbcentiméteres, léghűtéses, kétütemű benzinmotorok hajtották, 4 fokozatú sebességváltón (+ hátramenet) keresztül akár 60 km/órával is sík terepen. 1982-től már készültek Lombardini dízelmotorral is, 4 ütemű, 2 hengeres, folyadékhűtéses, 11,5 lóerős változatban, 4 és 5 fokozatú váltóval (+hátramenet) és kivételesen kormánykerékkel szerelve. A maximális tempó elérte a 63 km/órát.

A Piaggio APE-k bruttó teherbírása kiviteltől függően elérte a 700-805 kilogrammot, de a klasszikus kis 50 köbcentimétereseké 175-205 kg között alakul. Igaz, egy gazdának akkoriban ez is bőven elég volt, hogy eladásra szánt zöldségeit és gyümölcseit a közeli piacra vigye, ahol a jármű egyben mobil standként is szolgált. Természetesen a kisiparosok és boltosok körében szintén népszerű lett mint munkaeszköz, illetve házhoz szállító jármű. A fogyasztás átlagosan 3 liter/100 km körül alakult, az üzemanyagtartály maximum 15 liter volt. 1964-től már széria-fülkefűtéssel is rendelkezett, míg a fékeket és fényszórókat, lámpákat folyamatosan korszerűsítették a közlekedési szabályok változásával együtt. Másrészről sok óvárosi kis utcán egy személyautó vagy egy normál furgon nem mindig férne el napjainkban sem. 2007 és 2009 között mintegy 100 darab elektromos Piaggio Calessino is készült, már a környezetvédelmi törekvések jegyében.

Az olasz gyártás vége és a jövő

76 év után nem gördül le több Piaggio Ape a Pisa melletti Pontedera üzem futószalagjáról. „A történelem egy darabja hagyja el Olaszországot” - így vettek könnyes búcsút a lapok a Piaggio ikonikus háromkerekű járművétől. A döntést pár napja közölték a szakszervezetekkel, amiket nem ért meglepetésként a bejelentés. „Eltekintve a dolog romantikus aspektusától, ez egy olyan döntés, amely azért várható volt. Az Ape motorja egy Euro 4-es kétütemű, egy Euro 5-ös kétüteműt alkotni mechanikai szempontból bonyolult dolog lenne. Vagy ki kellene cserélni az egész motort, de akkor ez már nem lenne Ape” - mondta a szakszervezet titkára. Az utolsó 3 kerekű széria az APE Classic 400 volt, síkplatóval, 435 cm3-es dízelmotorral és elektromos fülkefűtéssel, s ezzel véget is ért az európai gyártás 2013 folyamán. Az olaszországi raktárban lévő, már legyártott példányokat még eladják, de utána már csak Indiában készítik majd, ahol már évek óta folyik a gyártás. A gyártást a Piaggio indiai gyáregysége folytatja, a helyi piachoz igazodva. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már több évtizeddel korábban ne lett volna nagyüzemi vagy házilagos motoros tricikligyártás a Távol-Keleten, amit mi TukTuk néven ismerünk, gyártótól függetlenül. Ezt a nevet az egyhengeres pöfögő motor hangutánzójaként kapta, de Indiában már nemcsak elektromos, hanem üzemanyagcellás változatban is kísérleteznek vele.

206 ablakemelő kapcsoló javítás

Egyedi átalakítások: A Loris Rosati-féle "örömautózás"

Egy apró kasztni, egy 600 köbcentis Honda motor és három kerék. Mi kell még az igazi „örömautózáshoz”? Ez az őrült, háromkerekű szerkezet egyszerre váltja valóra mindhármat. A felvételeket elnézve pedig őrülten szórakoztató lehet autózni vele. Ezt a gépet egy Loris Rosati nevű úriember tervezte és építette a Piaggio Ape alapjaira. Rosati a karosszéria jelentős részét eltávolította, a tengelytávot drasztikusan lecsökkentette és a súlypontot is a lehető legalacsonyabbra helyezte. Ami a motort illeti, az Ape-ben elérhető gyári motorok nem biztosítottak elég teljesítményt a mókázáshoz, ezért Rosati a gyári erőforrást lecserélte egy Honda CB600F blokkjára, ami a furattól és lökettől függően 94-102 lóerőt biztosít. Gyakorlatilag három dolog maradt változatlan: a sofőr számára kialakított kabin, a motorokról/robogókról ismert kormány (az Ape-ben ugyanis nem kormánykerék található) és a kerekek száma. Az eredmény egy pehelysúlyú, háromkerekű gokart, aminek teteje és szélvédője van. És úgy lehet vele driftelni, hogy valószínűleg még Ken Block is megkívánná ezt a Villám McQueen festésű verdát.

Modern olasz háromkerekűek és az elektromos jövő

Fiat Tris: Az új elektromos haszonjármű

A Fiat éppen csak leleplezte a 80-as évekbeli legendás Panda 4×4 szupermodern elektromos leszármazottját, és máris itt a Stellantis olasz márkájának következő újdonsága. A keresztségben Fiat Tris nevet kapott modell nem más, mint egy tisztán elektromos hajtásláncú, háromkerekű apró haszonjármű. A FIAT Professional TRISA városi és elővárosi mikromobilitási kihívásokra kínál válaszokat a FIAT Professional legújabb fejlesztése, a TRIS. A háromkerekű, tisztán elektromos hajtású jármű az olasz gyártó első ilyen kialakítású modellje, amelyet kifejezetten a modern városi szállítás, utolsó kilométeres kiszállítás és egyéb üzleti alkalmazások számára terveztek.

Az alig 3,17 méter hosszú újdonság dobozos, pick-up és lapos platós verziókban készül. A rakodótér 2,25 négyzetméteres, az euro raklap befogadására is alkalmas kialakítás kifejezetten a kisvállalkozások igényeit szem előtt tartva készült, maximális terhelhetősége eléri az 540 kilogrammot. Az 5,7 colos digitális műszeregységes, USB-C töltős, zárható kesztyűtartós Fiatról hiányoznak az oldalajtók. A 12 colos kerekeken gördülő Tris 12 lóerős teljesítményű és 45 Nm nyomatékú. A 6,9 kWh-s lítium-ion akkumulátorral szerelt TRIS 90 km-es (WMTC) hatótávolságot kínál, ami elegendő a napi üzemi igények kielégítésére. A beépített 220V-os töltőrendszer lehetővé teszi a töltést háztartási aljzatról, a 0-80%-os szint pedig 3,5 óra alatt elérhető. Teljes töltéshez 4 óra 40 perc szükséges. A kezelhetőséget az automata hajtáslánc, a kuplung és sebességváltó nélküli kialakítás, valamint az ergonomikus vezetőfülke garantálja. A belső tér tágas, a beszállás kényelmes, és számos praktikus tárolórekesz - köztük egy 3 literes zárt kesztyűtartó - is helyet kapott. A TRIS gyártása Marokkóban történik, elsőként a Közel-Kelet és Afrika térségében kerül bevezetésre, ahol az évi 3%-os városiasodási növekedés miatt fokozott igény mutatkozik a rugalmas, megfizethető közlekedési megoldásokra.

Gilera Fuoco 500: A sportos háromkerekű robogó

A 250 és 400 köbcentis Piaggio MP3 után egy újabb háromkerekű robogót dob piacra a Gilera és Vespa márkákat is birtokló olasz robogóóriás. A Gilera Fuoco 500 azok számára készült, akik öltöny helyett farmerban pattannak a nyeregbe, és nem ijednek meg attól, ha elfogy alóluk az aszfalt. A háromkerekű Fuoco műszakilag gyakorlatilag azonos a korábban már általunk is kipróbált MP3-mal, az újdonságot az átszabott külső és a motor testében lapuló 493 köbcentis erőforrás jelenti. Ez utóbbival az olaszok gyakorlatilag ki is küszöbölték az általunk is nyúzott 250-es MP3-as egyetlen hibáját, történetesen azt, hogy lomha szegényke. A közel 240 kilós Fuocót már 40 lóerő repíti előre - szemben a negyedliteres MP3 22 pacijával - ami több mint biztató adat egy robogó esetében.

A BMW Isetta: Olasz ötlet német kivitelezéssel

Az ötvenes években hajszálon múlt, hogy nem ment csődbe a háború utáni nyomorra rejtélyes okból egy luxusautóval reagáló BMW. Ezt a hajszálat Isettának hívták, és az olasz Iso cég törpeautójának licence alapján készült, 250-300 köbcentivel, széles tömegeknek. Az olcsóság jegyében egyetlen ajtón, a homlokfalon keresztül lehetett beszállni (emiatt guruló jégszekrénynek is nevezték), egy luxust azonban megengedtek maguknak a németek: az olasz eredeti egyetlen hátsó kerekét kettőre cserélték, de ezek olyan közel kerültek egymáshoz, hogy nem kellett differenciálmű. Egyes piacokon azonban így sem fogadták el motorkerékpárnak, ezért exportra 1500 szimpla hátsókerekűt is gyártottak.

Statisztikák az olasz kávéfogyasztásról

Az ARI Motors: A Piaggio Ape német utódja

Egy úttörő vállalkozás, amelyet 2019-ben alapítottak ARI Motors GmbH néven a németországi Borna városában (Lipcsétől délre). Kimondottan az úgynevezett „last mile", utolsó mérföldes, belvárosi áruszállítási feladatokra szolgáló, 3 és 4 kerekű járműveket gyártanak, köztük a 345-ös szériát, ami a már említett Piaggio APE utódja lehetne az európai piacon. Ezt maga a gyártó sem titkolja, hiszen a zárt dobozos, nyitott platós és ponyvás kivitel mellett van egy kimondottan mobil standként használható értékesítő jármű is, amely zárt felépítményének oldalai felnyithatók, így árnyékolóként és esővédőként is funkcionálnak. A tisztán elektromos üzemű és normál 230 voltos hálózatról tölthető járművek már megvásárolhatók közvetlenül a gyártótól, igaz, még kérdés, hogy például lenne-e, lesz-e igény rá mint piacra járó vagy anyagbeszerző kishaszonjárműre.

Az ARI 345 maximális sebessége 45 km/óra, a hatótáv egy töltéssel 55 km, a maximális teherbírás 325 kg, vezetővel együtt. Az önsúly 336 kg körül alakul. A karosszériaelemek és a felépítmény szálerősítéses műanyagból és alumíniumból készülnek. A hazai szabályozás alapján ezek a járművek 16 éves kortól, „B1" kategóriával vezethetők.

A háromkerekű járművek jogszabályi háttere és kategóriái

Sok kritika éri néha az ún. „L”-kategóriájú járműtervezőket, de hogy sablonosak, és kreativitás nélküliek lennének, az bizony nem mondható rájuk. Főleg úgy, hogy az „ezerarcúságot” nemcsak a külső vizuális élmény, hanem ennek különböző kerékképletekkel ötvözése is színesíti. A műszaki megoldások sajátos vezetési stílusokat igényelnek, melyek mögé a jogosítványok széles tárháza szükséges. Sajátos pikantéria az, hogy az adott járműkategóriákkal kapcsolatban a legátfogóbb definíciókat a gépjárműadókról szóló törvényben találunk.

A járműkategória sokszínűségét mutatja, hogy már a KRESZ is csoportosítja, megbontja alkategóriákra e járműkört. Németországban több cég is foglalkozik ilyen autók készítésével, az eredeti gyári konstrukciók átalakításával, hogy jogilag háromkerekűnek számítson az adott típus, no meg némi teljesítménycsökkentés, amit szoftveresen könnyű elérni. Nekik köszönhető, hogy a német utakon gyakran találkozhatunk igen furcsa hátsóval megáldott Fiat 500-assal, Seat Arosával, Fiat Pandával, vagy Volkswagen Polóval, Lupóval, melyek hivatalosan is háromkerekűként vannak nyilvántartva.

KRESZ szerinti csoportosítás és L-kategóriák

• Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három-, vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm³-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/h-nál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg.
• Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/h-nál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot.
• Motoros tricikli: az L5e járműkategóriába sorolt háromkerekű és L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár.

Nézzük részleteiben az alkategóriákat:

Telc Olasz nyelvvizsga Magyarországon

1. 2 kerekű segédmotoros kerékpár (L1e)
2. 3 kerekű segédmotoros kerékpár (L2e): Három szimmetrikus elrendezésű kerékkel rendelkező járművek, amennyiben 50 cm³-nél kisebb hengerűrtartalmú belső égésű motorral vannak ellátva és/vagy a tervezési sebességük nem nagyobb, mint 45 km/h.
3. Motorkerékpár (L3e)
4. Motorkerékpár oldalkocsival (L4e)
5. 3-kerekű motorkerékpár (L5e): Három szimmetrikus elrendezésű kerékkel rendelkező járművek, amennyiben 50 cm³-nél nagyobb hengerűrtartalmú belső égésű motorral vannak ellátva és/vagy a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/h.
6. Könnyű 4-kerekű motorkerékpár (L6e): Terheletlen tömege legfeljebb 350 kg (elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét), legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/h, és motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm³ szikragyújtású motoroknál, vagy legnagyobbnak hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belső égésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos motor esetében.
7. Egyéb, a könnyű 4-kerekű motorkerékpároktól eltérő 4-kerekű motorkerékpárok (L7e): Terheletlen tömege legfeljebb 400 kg (550 kg teherszállításra kialakított járműveknél) - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét - és legnagyobb hasznos motorteljesítménye legfeljebb 15 kW.

Méretek és tömeg

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok tömegére és méreteire vonatkozó követelmények a következők:

• Hosszúság: 4,00 m
• Szélesség:
  • kétkerekű segédmotoros kerékpárok esetén: 1 méter
  • egyéb járművek esetén: 2 méter
• Magasság: 2,50 méter

Legnagyobb tömegek (elektromos meghajtású járművek esetén nem kell számításba venni a hajtáshoz szükséges akkumulátorokat):

• Háromkerekű járművek:
  • segédmotoros kerékpár: 270 kg
  • motoros tricikli: 1000 kg

A háromkerekűek széles spektruma: Klasszikusoktól a modern sportautókig

Az olasz háromkerekűek mellett érdemes megemlíteni néhány más ikonikus darabot is, amelyek formálták a kategória megítélését és népszerűségét.

Reliant Regal/Robin: A borulékony legenda

A Reliant egy angol gyártó volt, ami eleinte motorkerékpárokat szerelt, majd azokat kissé átdolgozta, és háromkerekű személyautóként árusította őket. A Regal Supervan Mark III-asokat eleinte egy 4 hengeres, 600 köbcentis erőforrással szerelték, melynek lökettérfogata idővel 750-re növekedett, és a motorhoz egy 4 sebességes kézi váltó csatlakozott. A Reliant alapjaira épült 1970-ben a Bond Bug, ami a klasszikus magyar autós kártya egyik csodabogara volt. Ék alakú karosszériája olyan futurisztikus volt, mint egy sportkocsi-koncepcióé, és ahhoz hasonlóan a felfelé nyíló tetőn keresztül lehetett beszállni.

Velorex: A csehszlovák "Bőregér"

A Velorexet a mozgássérültek számára gyártották, melyből hazánkba is érkezett jó pár példány. A farmotoros járgány azért is különleges, mert a géptest fémcsövekből épült fel, s azokat bőrszerű anyaggal húzták be. Pályafutása során a Velorex Oskarokat Jawa 250-es és CZ 175-ös, egyhengeres erőforrásokkal szerelték, amelyek 9 és 8,5 lóerő leadását tették lehetővé. A csehszlovák mérnökök idővel növeltek a rokkantkocsi teljesítményén: a kéthengeres Jawa 350-es motor már 12 lóerőt adott le.

Messerschmitt KR200: A háromkerekű "vadászgép"

A KR200-asok egy egyhengeres, 192 köbcentis Sachs motort kaptak, amely 10 lóerő (7,6 kW) és 15 Nm nyomaték leadására volt elegendő. Váltó terén csak egy lehetőség létezett, ami egy rüki nélküli, 4 fokozatú kézi váltó volt. Ahogy a Velorex esetében is, úgy lehetett a váltót hátramenetbe rakni, ha a motort fordítva indítottad el.

Peel P50: A világ legkisebb autója

Mint oly sok megmagyarázhatatlan jármű, az együléses, egyajtós Peel P50 is Nagy-Britanniában állt kerékre. Máig ez a világ legkisebb autója a maga 1,34 méteres hosszával, és mivel csak 62 kiló, a hátramenetet is kispórolták belőle - hiszen nem nagy kunszt felemelni a hátsó fogantyúval, és megfordítani. Mindössze 120 darab készült belőle a hatvanas évek elején, de 2011-ben újra gyártásba vették, az eredetihez hasonló 50 köbcentis benzines motorral, de újdonságként elektromos változat is készül.

Modern sportos háromkerekűek

• Morgan Threewheeler: A klasszikus autóiról ismert Morgan a harmincas-negyvenes években már gyártott ilyet, és 2012-ben ismét visszatértek a recepthez. Még elektromos változata is van a Morgan háromkerekűjének, ami a steampunk stílus rajongóinak lesz kötelező darab. Az EV3 ugyan még csak prototípus, de 101 lóerős elektromotorjával és 450 kilogrammos tömegével jó mókának ígérkezik.
• Polaris Slingshot: Aki szerint a Morgan unalmas, az vessen egy pillantást a Polaris háromkerekűjére. A Slingshot a gyártója szerint motor, de az autókból ismert kormánykereke és ülései, sőt, még hárompontos biztonsági öve is van, bár sisak ebben is ajánlott, ugyanis nemcsak teteje, de ajtaja sincs.
• Vanderhall Edison: Az itthon nem túl ismert Vanderhall egy háromkerekű hobbi autókat gyártó Amerikai vállalat. Az Edisonnak az első kerekeinél helyezkednek el az egyenként 90-90 lóerős villanymotorok. A 96 km/h -t 4 másodperc alatt éri el a kocsi, ami ilyen súly mellett nem is meglepő. A végsebessége körülbelül 168 km/h, ami egy ilyen alacsony autóban biztos félelmetes lehet. Az Edison nettó 35 ezer dollárba fog kerülni.
• CanAm Spyder: Hómobilok adták az ötletet a CamAM elöl széles, hátul keskeny sportszeréhez, ami is nem csoda, hiszen a kanadai Bombardier leányvállalata gyártja. Több országban autós jogosítvánnyal vezethető, de érdemes óvatosan ismerkedni vele, hiszen kanyarban a szervórásegítés ellenére nagy erővel kell tartani a motorkerékpár-kormányt, és a testsúly-áthelyezéseket sem érdemes elhanyagolni. Ezt kitapasztalva remek móka a V2-es Rotax-blokkos, 106 lóerős háromkerekű, és túrázáshoz az orrában egy csomagtartót is kialakítottak.

tags: #olasz #haromkereku #auto

• vezérműszíj csere útmutató Citroen Jumperhez
• Friss térképek Volkswagenhez és Skodához
• Touran teszt
• Okmányirodai ügyintézés
• Megbízható ABS javítás Gödöllőn