Közúti Jármű Vezetői Képzés és Vizsgáztatás Magyarországon: Jogszabályi Háttér és Követelmények

A közúti közlekedés biztonsága érdekében Magyarországon szigorú jogszabályok szabályozzák a járművezetők képzését és vizsgáztatását. Ezen szabályozások célja, hogy a közúti forgalomban részt vevő járművezetők rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel a biztonságos közlekedéshez.

Közúti jelzőtábla Magyarországon

A Képzés Engedélyezése és Feltételei

A járművezető-képzés a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján végezhető különböző kategóriákban és alkategóriákban. A képzési engedély nem tagadható meg attól, aki megfelel a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint átadta a felügyeletnek a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, írásba foglalt vállalkozási feltételeit.

A képző szerv köteles tájékoztatni a képzésre jelentkezőt a teljes képzési szolgáltatás és a vizsgára bocsátás feltételeiről. A jelentkezés alkalmával ellenőrizni kell, hogy a képzésre jelentkező megfelel-e a rendeletben foglalt feltételeknek. A járművezetői tanfolyamra való felvétel előtt a képző szervnek írásbeli szerződést kell kötnie a tanulóval.

A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részekből áll, a vezetési gyakorlat pedig alapoktatási és főoktatási részekből. A tanfolyam keretében a tanuló számára biztosítani kell mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik a közlekedés zavartalanságának elősegítését, a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését, a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést, a közlekedési partnerek biztonságának szem előtt tartását, valamint a jármű ellenőrzését és a műszaki hibák felismerését.

A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása csak olyan érvényes hatósági engedéllyel rendelkező járművel végezhető, amelyet a felügyelet erre alkalmasnak nyilvánított. A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási részét valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után szabad megkezdeni. A vezetési gyakorlat tantárgyat csak szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni.

Gépjármű oktatás és nyelvtanulás

7 KRESZ-kérdés, amit nem valószínű, hogy te is tudsz.

Vizsgáztatás

A járművezetőket a felügyelet vizsgabiztosa vizsgáztatja. A vizsgabiztos a vizsga során meggyőződik arról, hogy a vizsgázó elsajátította-e a rendeletben meghatározott feltételeket. A vizsgalapot a vizsgázó valamennyi vizsgára köteles magával vinni.

A vizsgatárgyakat és az egyes gyakorlati vizsgák időtartamát a rendelet tartalmazza. Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, az legkorábban három nap eltelte után tehet újabb vizsgát. A járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül a rendeletben meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól jogszabály alapján felmentést kapott.

Elméleti vizsgára csak az bocsátható, aki a tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, megfelel az egészségi és pályaalkalmassági, valamint közlekedésbiztonsági feltételeknek, és igazolja a szükséges iskolai végzettséget. Járműkezelési, rutin, forgalmi, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgára csak az bocsátható, aki megfelel a feltételeknek, és a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét igazoltan elvégezte.

Oktató Járművekkel szemben támasztott követelmények

A vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó, az alábbi feltételeknek megfelelő járművekkel és felszerelésekkel kell rendelkezni:

  • "M" kategória: bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár.
  • "A1" alkategória: "A1" alkategóriába tartozó, legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár.
  • "A korl." kategória: 125 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, továbbá a teljesítménye a 25 kW-ot és a teljesítmény/sajáttömeg aránya a 0,16 kW/kg értéket nem haladja meg.
  • "A" kategória: kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas és teljesítménye legalább 35 kW.
  • "B" kategória: legalább 5 személy befogadóképességű, négy- vagy ötajtós kivitelű személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, kettős pedálrendszerrel, pót-visszapillantó tükrökkel felszerelve.
  • "B+E" kombinált kategória: "B" kategóriába tartozó járműből és egy, legalább 1100 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, a járművezető melletti ülésből működtethető pótfékpedállal, és pót-visszapillantó tükrökkel.
  • "C1" alkategória: legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömegű "C1" alkategóriába tartozó tehergépkocsi, a járművezető melletti ülésből működtethető pótfékpedállal, és pót-visszapillantó tükrökkel.
  • "C1+E" kombinált kategória: "C1" alkategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 2000 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény.
  • "C" kategória: legalább 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű, legalább 7 m hosszú, "C" kategóriába tartozó tehergépkocsi, a járművezető melletti ülésből működtethető pótfékpedállal, és pót-visszapillantó tükrökkel.
  • "C+E" kombinált kategória: "C" kategóriás oktatójárműből és egy legalább 4 m hosszú pótkocsiból álló járműszerelvény, vagy félpótkocsis járműszerelvény, a járművezető melletti ülésből működtethető pótfékpedállal, és pót-visszapillantó tükrökkel.
  • "D1" alkategória: "D1" alkategóriába tartozó jármű, a járművezető melletti ülésből működtethető pótfékpedállal, és pót-visszapillantó tükrökkel.
  • "Dl+E" kombinált kategória: "D1" alkategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény.
  • "D" kategória: legalább 9 m hosszú autóbusz, a járművezető melletti ülésből működtethető pótfékpedállal, és pót-visszapillantó tükrökkel.

Gépjárművek Kötelező Tartozékai

Magyarországon a jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mely eszközök és felszerelések számítanak kötelező tartozéknak egy gépjárműben. Ezek célja, hogy vészhelyzetben, baleset esetén vagy meghibásodáskor gyors segítséget nyújtsanak, és megelőzzék a további baleseteket.

Költségelszámolás egyéni vállalkozóként

A közúti közlekedés biztonságát segítő kötelező tartozékok:

  1. Elsősegély-felszerelés: A B típusú egészségügyi doboz, amely az MSZ 13553 szabvány szerint összeállított csomag.
  2. Elakadásjelző háromszög: Baleset vagy műszaki meghibásodás esetén ezt az eszközt az út szélén, a jármű mögött megfelelő távolságra kell elhelyezni.
  3. Láthatósági mellény: Ha az úton meg kell állnunk, és kiszállunk a járműből - különösen éjszaka, lakott területen kívül vagy korlátozott látási viszonyok között -, kötelező láthatósági mellényt viselni.
Elsősegély láda és elakadásjelző háromszög

Elsősegély láda és elakadásjelző háromszög legyen a csomagtartóban

Ha egy járműből hiányoznak a kötelező tartozékok, vagy azok nem megfelelő állapotúak (pl. lejárt elsősegélydoboz, hiányzó elakadásjelző háromszög vagy láthatósági mellény), a rendőr szabálysértés miatt szankcionálhat.

Felszerelés Leírás
Elsősegély-felszerelés MSZ 13553 szabvány szerinti, B típusú egészségügyi doboz
Elakadásjelző háromszög Piros, fényvisszaverő háromszög az elakadt jármű jelzésére
Láthatósági mellény Fluoreszkáló mellény a járműből kiszálló személyek biztonságának növelésére

Az autós közlekedés során nemcsak a vezetési szabályokat kell betartanunk, hanem gondoskodnunk kell az autónk megfelelő felszereltségéről is.

Vélemények Renault-ról

tags: #oktató #gépjármű #felszerelés #jogszabály