Gépjármű Költségelszámolás Egyéni Vállalkozók Számára Magyarországon

A téma az egyéni vállalkozók gépjárművekkel kapcsolatos költségelszámolásával foglalkozik.

Egyéni vállalkozók esetén a gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatos tudnivalókat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú mellékletének III. fejezete, illetve a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az Szja tv. a gépjárműveket illetően két kategóriát használ: személygépkocsi, és minden egyéb gépjármű. Mindezt úgy, hogy pontos definíciót csak a személygépkocsikra tartalmaz a törvény, amely szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.

A gépjárművek költségelszámolás és tulajdonjog szerint, személyi jövedelemadózás szempontjából alapvetően két csoportba oszthatók: saját tulajdonú (ideértve a zártvégű pénzügyi lízingbe vett), illetve nem saját tulajdonú járművekre.

Elsődleges feladat tehát annak tisztázása, hogy az adott gépjármű saját tulajdonú-e. Saját tulajdonúnak minősül, azzal egy megítélés alá esik a zártvégű pénzügyi lízingbe vett, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű is. A közeli hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) értelmező rendelkezéseiben találjuk: közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A személygépkocsi csak akkor minősül kizárólag üzleti célúnak, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadási-, vagy személyszállító tevékenységet folytat, és üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kitűnik, hogy a járművet a fenti tevékenységeken kívül más célra nem használja. A kizárólag üzleti célú járművek esetén a futásteljesítmény teljes egészében figyelembe vehető a költségelszámolás során.

Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mivel tudja igazolni a vállalkozó a kizárólagos üzemi célú használatot.

Az Szja. törvény nem kizárólag üzemi célt szolgáló járművek esetén kötelezővé teszi az útnyilvántartás vezetését. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Útnyilvántartásként a menetlevél vezetése is megfelel, amennyiben tartalmazza a fentiekben részletezett adatokat. (A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8 és 15. §-a)

Útnyilvántartás vezetése helyett a jogszabály lehetőséget biztosít saját tulajdonú járművek esetén havi 500 kilométer átalány elszámolására személygépkocsi használata címén. Ezen módszer szerint üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár vehető figyelembe.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A fenntartási költségek illetve az értékcsökkenési leírás kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el, számlával történő költségelszámolásra nincs lehetőség. Ez a költség elszámolási mód mentesít a cégautó fizetési kötelezettség alól.

Személygépjárművek esetén értékcsökkenésként az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetében részletezett tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése mellett az egyéni vállalkozó éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető.

Minden más jármű esetén átalányban számolható el értékcsökkenési leírás az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetének 4. a) pontjában részletezett tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése mellett. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. § szerint.

A járművekkel kapcsolatos költségek elszámolása kizárólag az üzemi célú futásteljesítmény arányában történhet, amely feltételezi az útnyilvántartás vezetését, amelyről részletes szabályokat az 1.2. pont tartalmaz.

A gázolaj felhasználással összefüggésben, nem kizárólag üzemi célú használat esetén - amennyiben a gázolajat nem személygépkocsi üzemeltetéséhez használják fel -, az egyéni vállalkozónak lehetősége van az üzemi célú futásteljesítménnyel arányos általános forgalmi adó levonásba helyezésére (feltétel az útnyilvántartás vezetése).

A Járműmérnöki Képzés részletei

Kizárólag üzemi célú használat esetén a fenntartási-, javítási költségekkel kapcsolatban vállalkozóra áthárított általános forgalmi adó teljes egészében levonható, míg nem kizárólag üzemi célú használat esetén az üzemi célú futásteljesítmény arányában, útnyilvántartás adatainak megfelelően helyezhető csak levonásba.

A törvény arra az esetre, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében igazolás nélkül 50%-os diktált levonási hányadot állapít meg a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására.

Az esetleges cégautó adó fizetési kötelezettségről az egyes pontok tartalmaznak tájékoztatást. Bővebb információért javasoljuk a „Cégautó adó” című részt.

A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében található.

Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. fejezete tartalmazza a gépjárműadóra vonatkozó információkat.

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Az adó alanya a - (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza.

A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a II. fejezet szerint átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. § szerint.

Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. • és egyéb közvetett kiadásokkal (pl. összefüggésben számolhat el költséget.

A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el.

A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése.

Az egyéni vállalkozónak az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert.

A 9. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától.

Az autópálya használati díj elszámolhatósága költségként nem kötődik feltétlenül a cégautóhoz, ugyanakkor lehet az üzemeltetés egy tényezője is pl. kevesebb üzemanyag-felhasználás (rövidebb útvonal) érdekében. Minthogy az úthasználati díj nem fenntartási költség, az arányosítást nem kell alkalmazni. Az előzőekben leírtak szerint, ha a feltételek fennállnak, külön elszámolható az autópályadíj és a garázsbérleti díj (de ilyen lehet még a hídpénz, a parkolási díj, a kompátkelés és a vonaton szállítás díja is).

Erre tekintettel 2000. január 1-jét követően az autópálya-matrica megvásárlására fordított összeg a következők szerint számolható el.

A 124. § (1) bekezdése szerint nem vonható le a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó.

Az Áfa tv. b) pontja szerint az egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 2710 11 31) üzemeltetéséhez használják, nem vonható le.

A 120. és 121. §-ban foglaltaktól eltérően a 124. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

A 124. § h) pontja alapján a 124. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó levonható.

Az előző évben több változás történt, ami részben kedvezően érintette az átalányadózó egyéni vállalkozói kört. Az előző évvégén került kihirdetésre az 577/2022.számú kormányrendelet,amely jelentősen átszabta a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályait.

A 2022. novemberben kihirdetett 441/2022. számú kormányrendelet kedvező változást hozott: 2023. január 1-jétől a TESZOR 85.53.11 személygépjárművezető-képzés megnevezésű tevékenységből szereznek bevételt, azok 80 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak, ha a várható bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.

A szolgálati jármű karosszériáján és bármely egyéb felületén kizárólag a bv. szervezet arculatával összeegyeztethető fényvisszaverő és egyéb jelzést (matrica) lehet elhelyezni. Nem engedélyezett reklámot, reklámhordozót, zászlót, egyéb jelzést, plakettet, matricát vagy feliratot elhelyezni.

Közúti vagy egyéb káreseményben rongálódott szolgálati járművet az illetékes biztosítótársaság minősíthet műszaki, illetve gazdasági totálkárosnak. A gazdaságtalan felújítás vagy javítás miatti selejtezésre, értékesítésre csak hivatalos biztosítási kárszakértő vagy hivatalos műszaki szakértő által elvégzett és dokumentált állapotfelmérés alapján kerülhet sor. A biztosító felé történő ügyintézést a járműfenntartó szerv gépjármű szakterülete hajtja végre.

Az értékesítésre kerülő szolgálati jármű piaci értékét minden esetben független műszaki szakértő, értékbecslő bevonásával kell megállapítani. A szolgálati jármű értékesítése csak alapfelszereléssel történhet.

Az engedélyeket nyilvántartásba kell venni, az igénybevétel alatt menetokmányként kell kezelni, és azt az elszámolással sorba rendezve, lefűzve 5 évig meg kell őriznie a járműfenntartó szerv gépjármű szakterületének.

A tartós magáncélú használati engedéllyel rendelkező vezetők országhatáron kívüli szolgálati vagy tartós magáncélú igénybevétele esetében az Európai Uniós országok területére történő országhatár-átlépést az országos-parancsnok gazdasági és informatikai helyettesének kell írásban jelenteni - a határátlépést megelőzően legalább 5 munkanappal - RZS rendszeren keresztül.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb költségelszámolási módokat:

Költségelszámolási mód	Jellemzők	Megjegyzés
Útnyilvántartás	Részletes nyilvántartás a futásteljesítményről, üzemanyag-fogyasztásról	Kötelező a nem kizárólag üzemi célú járművek esetén
Átalány (500 km/hó)	Havi 500 km elszámolása útnyilvántartás helyett	Saját tulajdonú személygépkocsikra
Értékcsökkenés	Éves bevétel 1%-a, de legfeljebb a beszerzési ár 10%-a	Személygépjárművek esetén
Üzemanyagköltség	Üzemanyag-fogyasztási norma és NAV által közzétett ár alapján	Mindkét módszer esetén