A nyílt végű pénzügyi lízing buktatói és könyvelési sajátosságai

Manapság a vállalkozók nagy többsége valamilyen eszköz (ingatlan, jármű, gép stb.) beszerzése miatt kényszerül külső forrás igénybevételére. Melyek közül kiemelkedő szerepet játszanak a lízing ügyletek kapcsán felmerülők, ugyanis egyez lízing ügyletek esetén az ÁFA törvényünk 124.§ (4) b) pontja egy ideje már megengedi például a személygépjárművekkel kapcsolatos ÁFA levonást.

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. A nyílt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a lízingbe vevő a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerezheti.

Pénzügyi lízing a tartós bérlettel és hitellel szemben

A pénzügyi lízingen kívül ismerünk még operatív lízinget is, amit a köznyelv tartós bérletnek is hív, hiszen közelebb van a bérléshez, mint a vásárláshoz. A számviteli törvényünk szerint is ilyen esetben a lízingbe vevőnél nem eszközt aktiválunk, hanem a lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és ilyen ágon keletkezik költség a cégnél.

A hitel esetén az adásvétel az eladó és a vevő fél között jön létre, de a vevő külső finanszírozási forrásból egyenlíti ki a vételárat. A megvásárolt eszköz bekerül a cég könyveibe, a források között pedig hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a hitelt, és ennek állománya folyamatosan csökken a havi törlesztőrészleteket fizetése által.

A pénzügyi lízing könyvelése és számviteli sajátosságai

Mint ahogyan a tagi kölcsönről, minden más kölcsönről/hitelről/lízingről is szerződést kell kötnie a feleknek. Az ilyen külső forrásokat is a kötelezettségek között, azaz a 4-es számlaosztályban kell nyilvántartani. A fenti könyvelési tételből már kiderült, de az Szt. 42. § (5) bekezdése is egyértelműen megmondja, hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A törvény 68. § (2) bekezdése szerint pedig a pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét. Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. A kamatról és az árfolyamveszteségről pedig a törvény 83. § (3) bekezdése rendelkezik. A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen.

Autószerelő műhely történelem

Pénzügyi lízing könyvelése - Alapvető tételek

Fontos megjegyezni, hogy az első nagyobb összegű tőketörlesztő részletet és a 24 hónap egyenlő tőketörlesztő részleteit, de a megfizetett maradványértéket is - áfa nélkül - a 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség számlán kell elszámolni.

Az ÁFA és a személygépkocsik - a legfőbb buktatók

A kulcsszó az áfa, pontosabban az áfa-levonási jog. Az áfa rendszerében a nyílt végű lízing szolgáltatásnak minősül, és nem termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek. Ennél fogva a személygépkocsival kapcsolatos szolgáltatás áthárított áfa tartalma is levonható, de csak az adóköteles tevékenység arányában! Ezzel szemben személygépkocsi beszerzése esetében az áfa főszabály szerint nem vonható le. Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a beszerzési érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Áfa-tv. 87. §-a c) pontja alapján ugyanis mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, és az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható (ez a személygépkocsit - jelen esetben a futamidő végén történő megvásárlásakor - terhelő előzetesen felszámított áfa, ami nem vonható le).

Az átminősítés kockázata: amikor a nyíltból zárt végű lesz

A vállalkozások tulajdonosait, vezetőit leginkább zavaró kérdés az ügyben az, hogy élve a vevőkijelölési jogukkal, vajon ütköznek-e bármilyen jogi korlátba a vevő személyét illetően? Egyáltalán, veszélyes dolog élniük e jogukkal? Talán nem is meglepő módon, rögtön a lehetséges adóellenőrzés jut eszükbe. Mert mi történik, ha - mondjuk - a kijelölt vevő a társaság tulajdonosa vagy üzleti partnere? Ha a vállalkozás vásárolja meg a korábban lízingelt eszközt, nem minősíti át az adóhatóság utólag a nyílt végű szerződést zárt végűvé, ezzel komoly áfa-hiányt is okozva, ha a lízingtárgy személygépkocsi volt?

Nos, a szerződéskötés szabadságát csak a vonatkozó jogszabályok korlátozhatják - például törvénybe ütköző cselekményre, nem lehet jogszerűen szerződni -, más nem, és így az adóhatóság sem. Az adóhatóság akkor teheti ezt meg, ha a szóban forgó szerződésből - ahogy mondani szokás - kilóg a lóláb, vagy legalábbis megalapozott a gyanúja annak, hogy van ott egy „lóláb”. Nevezhetném banánhéjnak is. Egy „ártatlan” nyílt végű lízingszerződés futamideje, feltételei megfelelnek az adott eszköznél szokásosnak, a felek szépen kivárják ennek lejártát, majd a bérlő eldönti, vásároljon, „kijelöljön”, vagy visszaadja a bérelt dolgot.

Minden olyan körülmény, történés, amely megzavarja a fenti állóvizet, már gyanús lehet. Tipikusan ilyen a nyílt végű lízing idő előtti, előtörlesztéssel való lezárása, esetleg azzal fűszerezve, hogy az autót - minő véletlen - a bérlő társaság tulajdonosa vásárolja meg, lényegében „bagóért”. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a NAV nem nevezhető szószátyárnak a kérdésben, a nyílt végű lízing konstrukciókkal, illetve azok futamidőt megelőző lezárásával kapcsolatban nem találunk állásfoglalást részükről. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs egyértelmű és közzétett ellenőrzési gyakorlata az e körbe tartozó ügyleteknek. Újabb labda lehet a NAV térfelén, ha az előtörlesztést követően a lízingbevevő - élve vevőkijelölési jogával -, a járművet saját maga vásárolja meg a finanszírozótól.

Tudjon meg többet a nyílt végű lízing kalkulátor használatáról

Fontos, hogy a lízingtárgyat visszavenni - a hitelintézeti törvény szerint - akkor kötelező, ha a szerződés úgy teljesül, hogy a lízingtárgy tulajdonjogát nem szerzi meg sem a lízingbevevő, sem pedig az általa kijelölt vevő. Amennyiben a lízingbevevő lemond egy kedvezményes tulajdonszerzési lehetőségről a kijelölt vevő javára, a lízingbevevő és a kijelölt vevő között valamiféle jogügylet feltételezhető, amelyre vonatkozóan már felmerül bizonylat-kiállítási kötelezettség. A szerződéseket nem a nevük, hanem a tényleges tartalmuk alapján kell megítélni és minősíteni! Előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság.

Ha tehát egy nyílt végű lízing valójában zárt végűnek tűnik, akkor a NAV megteheti, hogy ezt ellenőrzi, és ennek kapcsán átvizsgálja a teljes könyvelést, sőt, akár büntetést is kiróhat az áfával való játszadozás miatt. Nem okoz az adóhatóságnak nagy gondot, hogy megtudja, mennyi egy autó valós értéke (elég, ha megkérdez egy kereskedőt), és azt összevesse azzal, amit végül az általunk kijelölt harmadik fél kifizetett. Amennyire mi látjuk, ebben az esetben (kis túlzással) szinte csak az adóellenőr hozzáállásán múlik, hogy minek látja nyíltvégű szerződést: egy jogszabályoknak teljesen megfelelő megállapodásnak, vagy egy adóelkerülési próbálkozásnak.

További buktatók és fontos szempontok

Kényes pontja a nyílt végű lízingszerződéseknek az is, hogy az első részlet jellemzően jelentős összegű, elérheti a gépkocsi bekerülési értékének 40-50 százalékát is. Az sem mindegy, hogy a nyílt végű lízingszerződéssel beszerzett eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásával összefüggésben miként állapítja meg a társaság a lízingelt eszköz hasznos élettartamát. Mivel a konstrukció lényege pontosan az, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő nem feltétlenül szerzi meg a lízingelt eszköz tulajdonjogát, erről szabadon dönthet. Ennek viszont ellentmond, ha a vállalkozás a futamidőt túllépő időszakot tekint az eszköz hasznos élettartamának. Az adótörvények vonatkozásában az adó alapja mindig a piaci érték. Kapcsolt vállalkozások között is fontos, hogy piaci áron történjen az értékesítés.

Cégautóadót fizet a tulajdonos, a lízingbe vevő, a tartós bérletbe vevő, illetve, aki költséget számol el. A cégautó adó akkor is „ketyeg”, ha ideiglenesen kivonják az autót a forgalomból. Cégautóadót fizet a számviteli törvény hatálya alá tartozó Eva valamint Kata alany is. Hogyan támasszuk alá az adóköteles használatot? A magánhasználat nem adóköteles tevékenységnek minősül, és nem is a vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében merül fel. A maradványérték az áfa törvényben is termékértékesítésnek minősül. Így szerepel a tételes áfa levonási tilalom rendszerében, mint személygépkocsi beszerzés.

Példák a gyakorlatból

Példa1: Rendes Kft. és a vevőkijelölés buktatói

A Rendes Kft nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerezte be a cégautóját, a szerződés futamideje 48 hónap. A szerződés megkötésekor a lízingbe adó egy áfát nem tartalmazó számlát küldött a lízingelt jármű aktiválásához. A lízing-törlesztő részleteket maradványérték kikötésével állapították meg a szerződésben. A lízing lejáratakor a pénzügyi kötelezettség számlán a maradványérték szerepelt. A futamidő végén a Kft nyilatkozatot adott a lízingbe adónak, hogy élni kíván opciós jogával, de vevőként egy másik céget jelölt meg. A lízingbe adó ezért a maradványértékről a számlát a megjelölt vevőnek állította ki. A lízingbe adó nyilatkozatot adott ki a tulajdonjog átszállásáról.

Mire figyeljünk nyílt végű lízingnél garanciális javításkor?

Jelen esetben a lízingbe adó nem egészen szabályosan járt el az ügylet bizonylatolásakor. A futamidő végén a lízingbe adó csak akkor állíthatta volna ki a számlát a maradványértékről a vevő - a Rendes Kft által kijelölt cég - felé, ha a lízingbe adott eszközt már visszavette. Ehhez viszont a lízingbe adónak helyesbítő számlát kellett volna kiállítania a lízingbe vevő - jelen esetben a Rendes Kft- részére.

Lényeges, hogy a nyílt végű lízingügyletben a szolgáltatás attól függetlenül teljesítetté vált, hogy a lízingbevevő a futamidő végén megszerezte-e a lízingtárgy (jelen esetben a személygépkocsi) tulajdonjogát. Mivel a szolgáltatásnyújtás teljesült, a lízingbeadó nem helyesbítheti az egyes lízingdíjakról kiállított áfás számláját. Ezért a már elszámolt részleteket helyesbítő bizonylatra nincs szükség. Ugyanakkor a gépkocsi maradványértékéről a lízingbeadó helyesbítő számlát állít ki.

Példa2: Izgága Bt. és az első nagy összegű díj

Az Izgága Bt. nyílt végű lízing keretében szerezte be a cégautóját. A járműnek van maradványértéke, amelyet a lízingbeadóval kötött szerződésben határoztak meg a felek. Az első lízingdíj jelentős összegű, az áfát is tartalmazó számla alapján, a jármű bekerülési értékének 40 százalékát teszi ki. Ezt követően 24 hónapig egyenlő részletekben törleszt a Bt. A személygépkocsi átadásáról - az áfa felszámítása nélkül - "birtokbaadási számla" készült. Az Izgága Bt. maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, majd úgy dönt, értékesíti azt. Mi a helyzet az első törlesztő-részlet áfájával?

A példaként hozott - és általában a nyílt végű pénzügyi lízingszerződések - okoznak némi fejtörést azzal, hogy a lízingelt eszköz értékéhez mérten tetemes összegű első díjrészletet kötnek ki. A problémának sajnos nincs még egyértelmű megoldása, az adótörvény „szelleméből” következtethetünk a követendő eljárásra. A jármű használata valós körülményeihez igazodó megoldás ezekben az esetekben véleményem szerint az, hogy a gépkocsi értéke - jelen esetben- 40%-át kitevő lízingdíjat úgy kell kezelniük, mint ami nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra, azaz a lízingszerződés futamidejének egészére. Majd minden adó-elszámolási időszakban, a futamidő végéig, vizsgálni kell, a göngyölített adatokból számolható felhasználási arányt, és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható része közötti eltérést, és azt az Áfa-tv. 153/C.§-a alapján szükség esetén helyesbíteni.

Az Izgága Bt. szerződésének futamideje 24 hónap. A számviteli értékcsökkenési leírás megállapítása szempontjából lényeges hasznos élettartam ezért ugyancsak 24 hónap (a szerződés nyílt jellege okán nem biztos, hogy a gépkocsit ezt követően is használja tevékenységéhez a társaság). A számviteli előírások szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegével növelni kell, míg a Tao-tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról) figyelembevételével módosítani kell. A maradványérték számviteli elszámolása megegyezik a törlesztő-részlet elszámolásával, azzal az eltéréssel, hogy a maradványérték számlájában már nem lehet kamat. A maradványérték megfizetése után - helyes elszámolás mellett - a 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség számla ki kell egyenlítődnie. A nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett, majd értékesített személygépkocsi eladási árát nem terheli áfa-fizetési kötelezettség.

tags: #nyilt #vegu #penzugyi #lizing #buktatoi

• Fagyasztóláda vásárlási útmutató
• Minden, amit a Honda Dio AF18 és AF27 robogókról tudni érdemes
• Kipufogórendszer problémái
• MPV futómű hibák és javítás
• Turbóolajozó cső hibák a 1.9 Vivaro-ban