A nyílt végű pénzügyi lízing és az amortizáció elszámolása
A gépjárműlízing kedvező pénzügyi vonatkozásai miatt (például adózás, levonható ÁFA tartalom, kényelmi szempontok) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai piacon is, de nem mindig egyértelmű, hogy melyik finanszírozási forma passzol leginkább az adott vállalkozáshoz. A döntést megelőzően érdemes tehát körültekintően utánajárni annak, melyik konstrukció a legideálisabb ahhoz, hogy segítségével egy vállalkozás költségei valóban csökkenthetőek legyenek. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a különböző szabályoknak hogyan kell megfelelni.
A pénzügyi lízing szabályozása a számvitelben
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben.
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni az adott tárgyat, függetlenül attól, hogy annak tulajdonoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Ezzel párhuzamosan egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget.
Az amortizáció és az értékcsökkenés elszámolása
Nyílt végű pénzügyi lízing esetében szintén szükség van önerő befizetésére, a zárt végű pénzügyi lízinggel ellentétben azonban a futamidő végén nem kötelező az autó megvásárlása. Ennél a konstrukciónál is a lízingbevevő könyveiben szerepel az eszköz, így a lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától.
Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen. Ezzel szemben a nyílt végű pénzügyi lízingnél a hasznos élettartam és a maradványérték meghatározása már összetettebb kérdéseket vet fel.
ÉRTÉKCSÖKKENTÉSI ALAPOK! Naplóbejegyzésekkel
A hasznos élettartam és a maradványérték dilemmája
A nyílt végű lízing sajátos opciós joga miatt a hasznos élettartam meghatározásakor mérlegelni kell a gazdasági szándékokat. Felmerül a kérdés: nem célszerűbb-e a lízingszerződés szerinti pl. 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem?
Az Szt. várható maradványértékről, előre látható használatról szól, és egyáltalán nem fix adatokról. Amikor a társaság pl. 5 évben határozza meg a számviteli elszámoláshoz a lízingelt személyautó hasznos élettartamát, akkor - feltételezhetően - nemcsak a három év utáni hasznosításra gondol, hanem arra is, hogy a lízingelt autóval kapcsolatos költségeket is ki kell gazdálkodnia. Ennek egyik eleme a terv szerinti értékcsökkenési leírás, amelyet ezért az adótörvényi szinten kíván tartani, a lízingszerződés szerinti maradványértéket vagy megemeli, vagy időben (a tervezett hasznos élettartam végére) eltolja.
Adójogi kockázatok és a NAV értelmezése
A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját, akkor a NAV megkérdőjelezheti az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzák meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót.
Ilyenkor a NAV vélelmezheti, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Ebben az esetben a hatóság az ügyletet visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé minősítheti át, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapíthatja meg. Ezért kiemelten fontos a számviteli politika és az értékcsökkenési leírás szabályainak pontos és alátámasztható dokumentálása.
A lízingkonstrukciók összehasonlítása
- Zárt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén a tulajdonszerzés biztos és kötelező. Az eszközt a lízingbevevő aktiválja és ő számolja el az amortizációt, az áfa azonban személygépkocsik esetén a termékértékesítési szabályok miatt nem vonható le.
- Nyílt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén vételi és vevőkijelölési jog illeti meg a lízingbevevőt. Az eszköz szintén a lízingbevevő könyveiben szerepel és ő számolja el az értékcsökkenést, a lízingdíjak áfatartalma pedig a céges használat arányában (útnyilvántartás nélkül 50%-ban) levonható.
- Operatív lízing (tartós bérlet): Az eszköz a lízingbeadó könyveiben marad, ő számolja el az értékcsökkenést. A lízingbevevőnél a havi bérleti díjak igénybe vett szolgáltatásként közvetlenül költségként számolhatók el.
Tudjon meg többet a nyílt végű lízing kalkulátor használatáról
Mire figyeljünk nyílt végű lízingnél garanciális javításkor?
tags: #nyilt #vegu #penzugyi #lizing #amortizacio