ÁFA-szabályok a vendéglátásban: Helyben fogyasztás, elvitel és kiszállítás

A vendéglátásban dolgozók pontosan tudják, hogy az adóügyi blokk kiállítása nem mindig egyszerű feladat - különösen, ha az ÁFA-kulcsok alkalmazásáról van szó. Nem mindegy, hogy a fogyasztás helyben történik-e, elvitelre kérik az ételt, vagy házhoz szállítják, ahogyan az sem, hogy milyen típusú ételről vagy italról beszélünk. Ez a cikk a vendéglátásban alkalmazandó ÁFA-szabályokat mutatja be, különös tekintettel a helyben fogyasztás, elvitel és kiszállítás megkülönböztetésére.

Az ÁFA-kulcs meghatározásának alapjai: Szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés?

A kedvezményes adómérték alkalmazásához együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatás jelleg érvényesülése. Az Áfa tv. 2018. óta az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására 5 százalékos adómértéket rendel alkalmazni.

Ahhoz, hogy az ügylet a fentiek szerinti kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell (kellett) együttesen fennállnia:

• az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
• ennek a szolgáltatásnak 2019. június 30-áig a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ’03 55.30.1 kód alá kellett tartoznia,
• 2019. július 1-jétől a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszerének 2018. január 1-jén érvényes besorolási rendje szerint TESZOR’15 56.10 kód alá kell tartoznia,
• a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

A fenti feltételek közül, ha bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható, és az általános szabályok szerint kell az áfát megállapítani (27%).

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az éttermek, étkezdék, vendéglátóhelyek ellenőrzésekor mindig vizsgálja, hogy az adott hely a megfelelő áfakulcsot alkalmazza-e. A kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs ugyanis nemcsak éttermi vendéglátásra vonatkozik, hanem a kevésbé fejlett színvonalú étkezőhelyi szolgáltatásokra is alkalmazható.

Gépjármű adásvételi szerződés minta

Szolgáltatásnyújtás - a megítélés szempontjai

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adóalany által teljesített ügylet az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak minősüljön. Így először is azt szükséges meghatározni, hogy milyen szempontok szerint határolható el, hogy termék (étel, ital) értékesítése vagy étkeztetési szolgáltatás nyújtása történik. Erre az Európai Bírósági ítéletekre alapozva az Áfa vhr. 6. cikke tartalmaz szempontokat.

Az Áfa vhr. 6. cikkelye szerint: „(1) Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása.”

„(2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése - függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem - amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.”

A fentiek alapján kiemelendő, hogy az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben.

Az ügyletben a szolgáltatásnyújtás akkor dominál, ha helyben fogyasztásra lehetőség van, és ezzel a vendég él is, vagyis az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatásokat elfogadja. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Helyben fogyasztásnak csak azon helyek minősülnek, ahol vannak asztalok vagy padok, szemetes vagy takarítószemélyzet, stb., azaz kísérnie kell valamilyen szolgáltatásnak az eladást, illetve ha van meleg-konyhájuk.

Minden a beszerelési nyilatkozatról

Ez azt is jelenti, hogy a szolgáltatásnyújtás túlsúlya nem kizárólag éttermi vendéglátásban, az éttermi vendéglátásra jellemző körülmények közt valósulhat meg, hanem például gyorsétkezdékben, a bevásárlóközpontok úgynevezett „food court”-jaiban is, ahol általában nincs felszolgálás, és a vendégek műanyag tálcát, étkészletet használnak. Érdekes tény, hogy a plázák is ide (5% alá) tartoznak, holott azok önkiszolgálók és a hely nem közvetlen tulajdonosa az asztaloknak.

Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásként történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és azok tisztántartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), szolgáltatásnyújtás valósul meg attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja.

Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtás történik például a bevásárlóközpontok éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés esetén akkor is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy például a fogyasztáshoz kapcsolódó mosdóhasználatot, illetve előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem (illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja. Az, hogy az önkiszolgáló étteremben a tálca visszavitele a vendég feladata, de a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezet, eszközök egyébként biztosított, az ügylet szolgáltatásnyújtás jellegét nem kérdőjelezi meg.

Mikor nem minősül szolgáltatásnyújtásnak?

A fentiek értelmében nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg például a következő esetekben:

• az étel, helyben készített alkoholmentes ital elvitelre történő értékesítésekor,
• az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan értékesítésekor, amely a házhoz szállítást is magában foglalja,
• az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított (jellemzően ide tartoznak például a lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfé kocsiból történő értékesítései).

Ez esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások vannak túlsúlyban az ügyletben. Ide tartozhat egy (hidegkonyhás) büfé, pecsenyesütő, kolbász- és hurka-sütő, halsütő, lángossütő, kürtőskalácssütő, vagy ahol csak egy padka fut körbe a büfés-kocsi körül, az NEM! Az ELVITEL nem minősül helyben fogyasztásnak.

Gépjármű Használati Tudnivalók

Ha azonban helyben fogyasztásra nincs lehetőség vagy az ételt, italt a vendég elvitelre kéri, akkor a termékértékesítés dominál az ügyletben.

A vevő eredeti szándéka

A megfelelő statisztikai besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. A rendelés leadásakor a vásárló határozza meg, hogy helyben fogyaszt vagy elvitelre kéri az ételt.

• Például, ha a vevő az étteremből, cukrászdából elvitelre kéri az ételt, süteményt, majd amikor becsomagolva átveszi, mégis leül egy asztalnál, és azt ott helyben elfogyasztja, akkor az emiatt nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, hanem az eredeti szándékának megfelelően kezelendő, termékértékesítésként, az annak megfelelő adómértékkel.
• Ha a vendég helyben fogyasztásra kéri a megrendelt ételt, majd a maradékot becsomagoltatja és elviszi, akkor tekintve, hogy a vendég eredeti szándéka éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, a becsomagolni kért maradék étel átadása is az éttermi szolgáltatásnyújtás része, az nem minősül termékértékesítésnek.
• Ha a vendég már a rendeléskor jelzi, hogy a menü egy részét (pl. leves) helyben fogyasztja, a másik részét (pl. főétel) pedig elvitelre kéri, akkor ilyen esetben éttermi szolgáltatás, és amellett egy termékértékesítés is megvalósul, következésképpen az ügylet adóalapját meg kell bontani, a kedvezményes adómérték csak a szolgáltatás (helyben fogyasztott étel) adóalapjára alkalmazható, a termékértékesítés (elvitelre kért étel) adóalapja után az adott termékre alkalmazandó adómértékkel kell az adót megállapítani.

A statisztikai besorolás elvei és a TESZOR’15

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának második feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet a TESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás szolgáltatás kategóriába tartozzon. A TESZOR (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) a különböző gazdasági tevékenységeket statisztikai besorolás szerint kategorizálja.

A TESZOR’15 56.10 alá sorolható, az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozó kedvezményes adómértékkel kapcsolatos tudnivalókat a most közzétett Adózási kérdés ismerteti. A TESZOR’15 56 Vendéglátás kód alá tartozás elsődleges feltétele, hogy az ételek azonnali fogyasztásra alkalmasak legyenek. A kiszállításra értékesített étel és ital is ide tartozik, amennyiben teljesül az azonnali fogyaszthatóság feltétele.

Ide sorolandó az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálása, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnan elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül. Besorolási szempontból elsődleges az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmassága, másodlagos a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.

A közlemény kiemeli, hogy a TESZOR’15 56.10.11, 56.10.12, 56.10.13 és 56.10.19 kódok alá történő statisztikai besorolásnak nem feltétele a melegkonyha, csak az, hogy az ételek és az italok közvetlen fogyasztásra alkalmasak legyenek. Így a kedvezményes adómérték alkalmazásának nem akadálya, ha az étel nem helyben készült.

Étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározása

A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága szempontjából meghatározó jelentősége van annak is, hogy az adott étkezőhelyi vendéglátás keretében milyen étel-, italforgalom valósul meg. Mindenekelőtt a közlemény kiemeli, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében egyszerre étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön.

Mindemellett, jellemzően nem tartozik a TESZOR’15 56.10 alá az olyan szolgáltatás, amelynek keretében kizárólag italforgalom valósulhat meg, így a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik kedvezményes adómérték alá, amennyiben a felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint TESZOR’15 56.10 alá tartozó Éttermi és mozgó vendéglátás keretében valósul meg.

Amennyiben az adott (egyéb törvényi feltételeknek megfelelő) szolgáltatás keretében ételforgalom és helyben készített, alkoholmentes italforgalom valósul meg, 5%-os adómérték alkalmazandó. Italok esetében az 5% csak a helyben készültekre vonatkozik!

Milyen italok tartoznak a helyben készített alkoholmentes italok közé?

• Frissen facsart vagy préselt gyümölcs- és zöldséglevek
• Helyben készített alkoholmentes koktélok, turmixok, teák, limonádék, kávék
• Gyorséttermekben italkészítő automatából sűrítményből készített szénsavas üdítők
• Helyben készített tisztított víz

Milyen italok NEM tartoznak ide?

• Alkoholos italok (beleértve az alkoholos koktélokat)
• Alkoholos összetevőt tartalmazó mixek
• Palackos üdítők (akkor sem, ha felbontás után kitöltik és citromkarikával vagy más dekorációval látják el)

Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem helyben készített italforgalmat is, az 5%-os adómérték akkor sem terjedhet ki a helyben készített alkoholtartalmú italforgalomra, illetve a nem helyben készített italforgalomra, ha az egyébként az összes étel- és italforgalmon belül elhanyagolható mértékű. A vendéglátás keretében változatlan formában továbbértékesítendő dobozos, palackozott üdítőkre nem alkalmazható a kedvezményes adómérték.

Amennyiben a szolgáltató az ilyen étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül nem határozza meg külön az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontjában foglaltaknak megfelelő (kedvezményes adómérték alá tartozó) forgalom és az azon kívüli italforgalom adóalapját (ide tartozik például az az eset, amikor a szolgáltató fix áron korlátlan étel- és italfogyasztást biztosít a vendégeinek, vagy amikor a fix áron kínált menü egy palackozott üdítőitalt is tartalmaz), és e megosztást nem jeleníti meg a szolgáltatást kísérő bizonylaton, akkor a szolgáltatás egészére 27%-os adómérték alkalmazandó.

Amennyiben viszont az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó részének önálló adóalapja van, arra 5%-os adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik. Az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó része adóalapjának meghatározása jellemzően az egyes ételekre, italokra meghatározott egyedi árak alapulvételével történhet. Azokban az esetekben, amikor erre bármely oknál fogva nincs lehetőség, a megosztást a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét betartva, vagyis oly módon kell elvégezni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve, a kedvezményes adómérték alá eső szolgáltatás adóalapja ne legyen indokolatlanul magas.

A különböző ÁFA-kulcsok a vendéglátásban

5% áfa a vendéglátásban

Az 5%-os kedvezményes ÁFA-kulcs kizárólag helyben fogyasztott ételekre és bizonyos, helyben készített alkoholmentes italokra alkalmazható. Ehhez azonban mindhárom alábbi feltételnek teljesülnie kell:

• Szolgáltatásnyújtás megvalósulása - az étterem biztosítja az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatásokat (pl. asztalok, székek, evőeszközök).
• A szolgáltatás TESZOR-besorolása megfelelő - az értékesítés a TESZOR’15 56.10 alá tartozik.
• Helyben történő fogyasztás - az étel és ital fogyasztása az adott vendéglátóhelyen történik.

Fontos: Az 5%-os ÁFA-kulcs csak akkor alkalmazható, ha a rendelésnél a tételek egyértelműen megkülönböztethetőek és külön áfával kezelhetőek.

18% speciális vendéglátás áfa

A 18%-os kedvezményes ÁFA kizárólag bizonyos lisztalapú termékekre vehető igénybe, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

• Túlnyomórészt lisztből készülnek.
• A vámtarifaszámuk az alábbi kategóriákba esik: 1901, 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90 (mint például az elősütött és megsütött pizza, hamburger és lángos).

27% vendéglátás áfa

Amennyiben egy termékértékesítésre nem vonatkozik kedvezményes ÁFA-kulcs (5% vagy 18%), akkor az értékesítés során 27%-os általános ÁFA terheli az adott tételt. Ez a leggyakoribb ÁFA-kulcs a vendéglátásban az elviteles és kiszállított ételek, alkoholos italok, palackozott üdítők és rendezvényes étkeztetések esetében.

Milyen esetekben érvényes a 27%-os ÁFA?

• Elvitelre vagy kiszállításra értékesített ételek és italok: Ha a vendég az ételt vagy italt elvitelre kéri vagy házhoz szállítják, az ügylet termékértékesítésnek minősül, és 27%-os áfakulcs alá esik.
• Nem helyben készített, nem alkoholtartalmú italok: Például palackozott üdítők, ásványvizek értékesítése szintén 27%-os áfakulcs alá tartozik.
• Rendezvényekre és közüzemi étkeztetésre nyújtott szolgáltatások: Ezekben az esetekben is a 27%-os áfakulcs alkalmazandó.
• Rendezvényekre és közüzemi étkeztetésre egyáltalán nem vonatkozik a csökkentett ÁFA.

A helyben készített étel, a nem alkoholos ital elvitelre történő értékesítése, illetve annak házhozszállítása az azonnali fogyasztáshoz szükséges kiegészítő szolgáltatások hiányában termékértékesítésnek minősül. Így az ellenértéket 27%-os áfa terheli, amit a C jelű forgalmi gyűjtőben kell rögzíteni.

Új adminisztrációs kötelezettségek és jogszabályi változások

Az új év új adminisztrációs kötelezettséget hozott a vendéglátó egységek számára. A szakma régóta szorgalmazta a vendéglátóhelyek típusainak felülvizsgálatát és egy sokkal átláthatóbb besorolási rendszer kiépítését. Január 1-jétől jogszabály módosítással életbe is lépett az új rendszer. Az év elejétől hatályba lépett a 634/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet.

A vendéglátásra vonatkozó, korábban hatályban lévő jogszabályok frissítése időszerű volt, hiszen nemcsak a termékkör szerinti besorolás nem volt teljesen egyértelmű, de a hatályos áfa-törvénnyel sem került összhangba. Az üzemeltetők fő tevékenysége és a fő termékkör egyáltalán nem határozta meg pontosan a vendéglátóhely típusát. Az üzlettípus bejelentését 2021. március 31-ig kell megtenni a jegyző felé.

A jegyző által átküldött nyilatkozatot az üzemeltetői adatokkal ki kell tölteni és pontosan ki kell választani, hogy a vendéglátó egység mely üzlettípusba tartozik.

tags: #nyilatkozat #nem #tortenik #helyben #fogyasztas #jelentése

• Vélemények a Dacia Jogger 7 személyesről
• Üléshuzat a Suzuki Ignishez
• a katalizátor működése
• Autójavítás Keszthelyen
• keréktárcsa választás Suzuki Swifthez