A Hyundai: A "Modern Időktől" a Globális Innovációig – Az Embléma és a Cég Története

Ha rangsorolni kellene a XX. század legsikeresebb „selfmade-man”-jeit, Chung Ju-Yung (1915-2001) biztosan valahol az élmezőnyben végezne, a koreai földműves családból származó üzletember ugyanis a világ egyik legnagyobb vállalatát építette fel. Pedig nem volt egyszerű dolga…Hat testvérével együtt már kisgyermekként dolgoznia kellett, iskoláról, könyvekről még csak nem is álmodhatott. 18 éves koráig háromszor szökött meg otthonról, rendszerint valamelyik közeli városba, ahol munkát vállalt és próbált iskolába járni. A szigorú családfő mindháromszor megkereste és hazacibálta a fiút, Chunggal azonban nem lehetett bírni - egy kényszerházasság elől menekülő cimborájával 1931-ben végleg meglépett Szöulba.

Chung a fővárosban sem került közelebb az oktatási rendszerhez, ugyanis folyamatosan robotolnia kellett, hogy meg tudjon élni. Volt dokkmunkás, kubikos és karbantartó is, mígnem egy rizskereskedésbe került, ahol mindössze fél év alatt az üzletvezetői posztig küzdötte fel magát. A bolt tulajdonosa később megbetegedett, s mivel komoly barátság szövődött kettejük között, Chungnak adományozta vállalkozását. Az alig 20 éves csodagyerek két év alatt megsokszorozta a bevételt, öröme azonban nem tarthatott sokáig, mert jött a jegyrendszer, s ezzel ugrott a profit is. A koreai vezetők keresztülhúzták Ju-yung számításait, mivel a két világháború között bevezették jegyrendszert, s ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a kereskedelmet. A döntéssel szinte kisemmizték főhősünket, de az örök optimista Chung mégsem adta fel.

Az Első Lépések és a Hyundai Megszületése

Pár év kihagyás után teljesen új területen, az egyre népszerűbb autózás világában próbált szerencsét. Csung Dzsú Jung (Ju-Yung Chung angolosan) 1947-ben, 31 évesen nyitotta meg személy- és tehergépkocsi szerelőműhelyét, és cégét Hyundainak nevezte el. Apró műhelye kezdetben csak egy volt a sok közül, ám három év alatt hetvenfős üzemmé nőtte ki magát. Másnak talán egy életre elvette volna a kedvét a másodszori bukás, ám Chungot nem olyan fából faragták, hogy ilyen apróságok miatt feladja karrierjét. Türelmesen kivárta, míg a szigetország katonái kivonulnak, majd a háborút követő újjáépítésből vette ki a részét a frissen alapított Hyundai Engineering and Construction Companyvel.

Ezúttal is „kicsiben kezdte”, pár alkalmazott és néhány munkagép sorakozott csak a vállalat udvarán, de elszántságát látva aligha lehetett bárkinek kétsége, hogy előbb-utóbb Korea egyik legfontosabb cégei között jegyzik majd a Hyundait. Atomerőmű, kikötő- és gátépítés, illetve haditengerészeti megrendelések - a társaság két évtized alatt ilyen impozáns beruházások kivitelezőjeként szerzett nevet magának a szakmában. A sikerek természetesen pénzügyileg is megerősítették a vállalatot, mely így készen állt, hogy új területre merészkedjen.

A Hyundai Név és Az Embléma Titka

A Hyundai név pontos fordítása: "modern idők", ami akár egy hazai párttitkár agyszüleménye is lehetett volna. Mivel a távolkeleti írásjelek egy kicsit szabadabban értelmezhetőek, ezt kihasználták az ó-idők amerikai marketingesei, hiszen egy kis jóakarattal jelentése "rímek a vasárnapra" névre módosult, és ezért ez a változat jelent meg a korai reklámokon.

Alkatrészek Hyundai kompresszor javításhoz

A Hyundai márkajelzése, ami ugyebár egy jobbra dőlő H karaktert, vagyis a cégnév kezdőbetűjét mintázza. Azt viszont csak kevesen tudnak, hogy a dél-koreai gyártó emblémájának ennél mélyebb tartalma is van. A Hyundai jel a hivatalos magyarázat szerint ugyanis két embert szimbolizál, akik éppen kezet fognak egymással.

Az Autógyártás Hajnala: A Fordtól a Ponyig

Időközben Chungból köztiszteletben álló Ju-Yung úr lett, aki 1967-ben úgy döntött, hogy a járműgyártásba is beszáll. Az autógyártás a Hyundai Motor megalakulásával kezdődött 1967-ben. A Hyundai Motor Company (hangul: 현대자동차 주식회사, Hjonde csadongcsha csusikhösza, handzsa: 現代自動車 株式會社, RR: Hyundai jadongcha jusikhoesa?) a Hyundai Motor Group egy 1967-ben alapított divíziója, Dél-Korea legnagyobb autógyártója. Székhelye az ország fővárosában, Szöulban van. Természetesen az alapító Ju-Yung volt, méghozzá öccsével kezdtek neki az autógyártás kiépítésének, a Ford hathatós segítségét igénybe véve. De már ekkor sem aprózták el a dolgokat, hiszen elejétől fogva teherautókat és buszokat is gyártott az ágazat. Ennek eredményeképp a gyárban felállított öt szalag mindegyike 80 percenként új autót állított talpra az ulszani üzemben.

A dél-koreai cég első autói a Fordtól megvásárolt licenc alapján készültek el. Az 1968-as Cortina volt a Hyundai ulszani összeszerelő üzemének első gyártmánya, amely a Ford Motor Company-val együttműködési megállapodás keretében készült. A Cortina kezdeti sikerét, majd európai népszerűségét követően a Hyundai elhatározta, hogy saját típust fejleszt. A vállalat 1974 februárjában leszerződtette George Turnbullt, aki korábban a British Leyland autógyártónál volt az Austin Morris márka ügyvezető igazgatója. Mr. Ju-Yung a világ legjobb mérnökeit kérte fel a munkára, így az 1975-ben piacra dobott Hyundai Pony „stáblistáján” olyan neveket találunk, mint George Turnbull (az Austin Morris korábbi igazgatója), John Crosthwaite (Formula-1-es csapatmérnök) és Giorgio Giugiaro (az Italdesign vezető formatervezője).

Az ő munkájuk eredményeként született meg a Pony, amelyet 1974 októberében, a Torinói Autószalonon mutattak be. Az első önálló modell a Pony volt 1976-ban, melyet a Torinói Autószalonon mutattak be először. A modell forgalmazása 1975 decemberében vette kezdetét. Az autó beceneve ‘kukmincha’ (azaz 'népautó') volt. A Giorgetto Giugiaro által tervezett, hátsókerék-hajtású kompakt gépkocsi volt Dél-Korea első sorozatgyártású személygépkocsija. A hetvenes években megjelent Pony volt a márka első saját készítésű autója. Áldásos munkájuknak, no meg a Mitsubishitől érkező hajtásláncnak köszönhetően az első Hyundai hatalmas siker lett, s nem csak hazájában.

A Hyundai Világhódító Útja és a Kihívások

A Pony volt a vállalat első exportmodellje, a modellt először Ecuadorba exportálták, azóta a cég 193 országban kezdte meg termékeinek a forgalmazását. Ez volt az első komoly exporttermék, Ecuadorba szállítottak elsőként, de az 1978-as brüsszeli kiállítás után elkezdődött európai értékesítés 10000 pónin adott túl egy év alatt. Az export először Dél-Amerikába indult meg, majd 1978-ban Európa, 1983-ban pedig Kanada is megismerhette a típust, melyet - kisebb-nagyobb módosításokkal - egészen 1990-ig gyártottak.

Elektromos autó elemzés: Hyundai Ioniq

1985 nagyon fontos mérföldkő a márka életében, ekkor kapták meg az importengedélyt az Egyesült Államokba. Az Amerikai Egyesült Államokban, 1985-ben indult el a Hyundai importőrcégének a működése, az első három évben a legkelendőbb ázsiai márka volt ezen a piacon. Időközben elindult egy másik modell, az Excel fejlesztése, méghozzá az amerikai vásárlói szokásokat és környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva. Az amerikai importot az 1985-ös Excellel kezdték meg, ami majdnem olyan izgalmas, mint az azonos nevű táblázatszerkesztő, viszont ez volt a gyártó első fronthajtásos típusa. Ebben is sok Mitsubishi alkatrészt használtak fel, bizonyos piacokon még Mitsubishi Precisként is árulták. Kezdetben 3 ajtós ferdehátú karosszériával volt elérhető, 5000 dollár alatti alapáron, de már egy év után csatlakozott hozzá az úgyszintén 3 ajtós limuzin. 1986-ban a Fortune magazin beválasztotta a legjobb termékek Top tízes listájára. 1986-tól három évig még a legnépszerűbb ázsiai márka volt a Hyundai Amerikában.

Közben persze folyt a választék bővítése is, először a bátyó érkezett 1983-ban, egy középkategóriás limuzin képében, ami Hyundai Stellar névre hallgatott. Igazából egy átkalapált Ford Cortina (Taunus) volt, egy kicsit sufni-barkácsolás hangulatú olasz formatervvel, és az egyszerűség kedvéért Mitsubishi motorokkal. A következő - általunk is jól ismert - modell a szintén Mitsubishi-alapokra épülő, felső-középkategóriás Sonata lett, majd egy évre rá megérkezett az Elantra is. 1986-tól egy luxusautóval is bővült a kínálat, a Mitsubishi Debonairt árusították Hyundai jelvénnyel Grandeur néven (igazából a Ford Granadákat váltották le vele). 1989-es az Excel alapjaira épülő sportos kétajtós, a nagyon népszerű Scoupe is. A Stellarokat pedig leváltották a házi tervezésű Elantrák (Lantra, Avante más piacokon), amik a Sonatáknál fél számmal kisebb limuzinok voltak. Milliószámra! Az ötmillió négyzetméteren elterülő, öt üzemet és egy hatalmas próbapályát összefogó ulsani komplexum a világ legnagyobb autógyára, az itt dolgozó 34 ezer ember 5400 kocsit szerel össze naponta. Emellett itt készülnek a Hyundai saját tervezésű motorjai és váltói is, és közvetlenül a szomszédban telepedett meg a Kumho, ahonnan évente nyolcmillió abroncsot küldenek át - a többek között Genesiseket, Equusokat és Elantrákat ontó - futószalagokra.

Minőségi Problémák és Fordulópont

Ezzel párhuzamosan a Hyundai világszintű terjeszkedésbe kezdett, 1989-ben megnyitották a kanadai, 1990-ben a törökországi, 1996-ban pedig az indiai gyárukat. Igen ám, de a volumen növekedésével a minőség hanyatlani kezdett, legalábbis az USA-ban forgalmazott típusoknál. A 90-es évek közepére a megbízhatatlanságra utaló amerikai viccek szinte egytől-egyig a Hyundai termékein alapultak, és ez bizony az eladásokon is meglátszott. Az utolsó döfést David Letterman vitte be a márkának, aki esti show-jában élcelődött Ju-Yung autóin.

Több se kellett, a precizitásáról ismert iparmágnás átszervezte a teljes vállalatot, és minden korábbinál szigorúbb minőségi előírásokat vezetett be. Hogy visszanyerje a vásárlóközönség bizalmát, 1999-ben tíz évre illetve 100 000 mérföldre érvényes garanciát vezetett be az Egyesült Államokban kapható autókra, és a köztudottan gépgyilkos rali-világbajnokságba is beszállt a konszern. A gyártás átszervezésével egy csapásra megszüntette az élcelődésre okot adó hibákat, és egyedülálló jótállási rendszer bevezetésével csalogatott új vásárlókat a Hyundaihoz. 1999-ben Mong-Koo Chung, a Hyundai Motor Group frissen kinevezett elnöke elhatározta, hogy a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani a termékek minőségére.

A Hyundai-Kia Csoport és a Jövőbe Mutató Technológiák

A megújulással egybekötve Chung Ju-Yung felvásárolta a csődközelbe jutott Kiát, és a futball-világbajnokság szponzorálásával globális marketingkampányba kezdett. 1998 pedig a válságé, ekkor toldozták meg a céget a kornyadozó KIA-val. Ennek eredményeként ismét felszálló ágba került a Hyundai, s az alapító 2001-es halála után is tovább folytatódhatott a fejlődés. Hamar terjeszkedésnek indult a vállalat, fénykorában, a nyolcvanas évek végén és kilencvenes évek elején már vegyipari, elektronikai (Hynix), acélipari, gépipari és járműgyártó óriáscég vált belőle, még hatalmas tankhajókat is készített, egyike volt a koreai ötöknek (Daewoo, Samsung, Kia, Goldstar), a híres kistigriseknek. A kis hazánkban is az égig hozsannázott cégek életében az ezredfordulóra jött össze a szupernova-robbanás, hiszen a végtelenségig előre, a terjeszkedésbe menekülő cégek alól elfogyott a piac, és bekövetkezett az összeomlás. A helyzet olyan volt, mintha nálunk Kádár papánál fél tucat Ganz típusú óriás működött volna, amiből mi azt az egyet is képtelenek voltunk életben tartani. A történet a cégek jórészének szétcincálásával és elkótyavetyéléssel végződött, pl. a Goldstar elektronikai részlege amerikai tőke bevonásával LG-vé alakult, a Samsung autógyár a Renault-é lett, a Daewoo autógyár pedig a GM-be olvadt.

Hogyan cseréljünk pollen szűrőt egy Hyundai H1-ben?

Hamar megérkeztek a második generációs típusok, hogy tartsák a lépést az ellenfelekkel. 1993-ban a Sonata kapott utódot (a harmadik már 1997-ben megérkezett!), 1995-ben pedig az Elantra, és ekkor váltotta az Excelt az Accent. A Scoupe-ot 1996-ban váltotta a Tiburon (nálunk csak Coupé). 1997 az új törpe, az Atos éve. Majd 2007-ben bemutatkozott az i30. Az Európában tervezett, fejlesztett és gyártott modell a Hyundai Motor európai génállományának megtestesítője. Egy évre rá létrejött a Hyundai Motor Manufacturing Czech (HMMC) vállalat. 2008 a hátsókerekes Genesis prémium limuzin megjelenése, amit követett 2009-ben a retro Mustang ellenében a Genesis alapjain kifejlesztett hátsókerék-meghajtású kupé.

2002-ben megnyitották az évi 700 ezer darabos kapacitású kínai gyárat, 2005-ben 1 milliárd eurót költöttek a Kia szlovákiai üzemére, 2008-ban pedig Csehországban telepedtek meg. Európában, 1995-ben kezdték el a forgalmazást, a kontinensen a cég központja Németországban, Offenbachban található. Egyedül a japán piaccal nem tudtak dűlőre jutni, nyolcévnyi próbálkozás után a személygépjárműves részleg kivonult a szigetországból. Visszatekintve az elmúlt 64 évre, nem kell nagy merészség, hogy kijelentsük: Chung Ju-Yung és vállalata rendkívüli tettet vitt véghez. Átvergődve minden nehézségen, ma már a világ 4. autógyártójaként tekinthetünk a Hunday-Kia Automotive Groupra, s a Genfben bemutatott újdonságok fényében a jövőbeni sikereket sem nagy bátorság megjósolni.

Innováció és Fenntarthatóság

A Hyundai az 1990-es években különböző elektromos és hibrid gépkocsikkal kísérletezett. A cég első, tisztán elektromos gépkocsija az 1991-ben bemutatott Sonata EV prototípus volt. A Hyundai 1994-ben végezte első kísérleteit hibrid hajtásláncokkal, majd egy évvel később, az 1995-ös Szöuli Autószalonon bemutatta a hibrid elektromos FGV-1 tanulmányautót. Az autó állandó elektromos hajtástechnológiát alkalmazott. A vállalat az évtized elején, 2010 szeptemberében vezette be a koreai piacon első sorozatgyártású elektromos járművét, a BlueOn-t.

2013-ben meghatározó mérföldkőhöz érkezett a Hyundai és egyben a környezetbarát mobilitás is, amikor bemutatták a világ első, szabadon elérhető, tömeggyártású hidrogén üzemanyagcellás járművét, az ix35 Fuel Cell szabadidőjárművet. A vállalat még ugyanabban az évben megalapította a Hyundai Motorsport World Rally Championship ralicsapatot, és ezzel beírta a nevét a motorsport történelemkönyvébe. A Hyundai 2016-ban mutatta be az IONIQ-ot, az egyetlen olyan autót a világon, amelyet háromféle részben vagy teljesen elektromos - hibrid, plug-in hibrid és akkumulátoros elektromos - hajtáslánccal forgalmaztak. A név az 'ion' és az 'unique' (egyedülálló) szavak összevonásából keletkezett. A 2010-es években tehát a Hyundai a jövőbeli mobilitást meghatározó, vezető autóipari szereplővé emelkedett. 2020-ban a cég a svájci H2 Energyvel közös vegyes vállalattal a világon elsőként megkezdte az Xcient márka égisze alatt 34 tonnás, hidrogéncellás kamionok tömeggyártását. Az egykori rizskereskedő hosszú és tevékeny élete során számos vállalatot vitt sikerre, de a vállát nyomó terhek ellenére sem hanyagolta el gyökereit és szülőföldjét, a Koreai háborúban az északi oldalhoz csatolt területet. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy 1988-ban Szöul rendezhette az olimpiát, és tevékenyen részt vett a kettészakadt ország vezetői közötti megbeszélésekben. A kilencvenes évek végén például személyesen kereste fel az akkori államfőt, Kim Dzsongilt, hogy százmillió dolláros adománnyal segítse Észak-Korea gazdasági felzárkózását.

A „Progress for Humanity” jövőképünk azon szándékunkra épül, hogy mindenki számára elérhető, általános mobilitást biztosítsunk, ugyanakkor támogassuk egy emissziómentes társadalom megvalósulását. Teljes modellpalettánk villamosításától kezdve az IONIQ almárka bevezetésén át a hidrogén technológia több mint 20 évre visszamenő kutatásáig következetesen élen járunk a fenntarthatóbb értéklánc megteremtésében. Meggyőződésünk, hogy az autóiparnak egyrészt kötelessége megelőző lépéseket tenni a klímaváltozás ellen, másrészt módjában is áll, hogy ezt megtegye.

Hyundai Történelmi Mérföldkövek

tags: #hyundai #elso #emblema #története

• PK6 váltó olajcsere lépései
• milyen áron kaphatók Audi A3 alkatrészek?
• tudj meg többet a Suzuki Swift múltjáról
• Mire figyelj bontott injektor alkatrész vásárlásakor?
• Bontott Peugeot alkatrészek garanciával