Norvégia: A dízel autók alkonya és az elektromos forradalom

Norvégiában idén szeptemberben 100 új autóból 87 elektromos került az utakra, és ennek leginkább Elon Musk örülhetett, mert a legtöbb norvég egy új Tesla Model Y-nal dicsekedett el a szomszédoknak. A skandináv ország az utóbbi években egyfajta laboratóriumává avanzsált, ahol meg lehet figyelni, mi történik a lakossággal, a közlekedéssel, a környezettel vagy az áramhálózattal, ha a járművek óriási hányada villannyal hajt. Bár a tavalyi évhez képest az északi országban is 30 százalékkal estek vissza az autóeladások, a szeptemberben gazdára talált több mint tízezer darab között mindössze 93 benzines és 190 dízeles meghajtású autót regisztráltak.

Az elektromos autók térhódítása és a dízelmodellek visszaszorulása Norvégiában

A norvég piacon az elektromos járművek dominanciája egyre inkább nyilvánvaló. Norvégiában idén november végéig az újautó-eladások 89 százaléka már tisztán elektromos volt, ráadásul a 93,6 százalékos novemberi adat azt mutatja, hogy az elektromos autók aránya tovább nő. A februári adatok alapján az akkumulátoros elektromos járművek 98,01 százalékos piaci részesedést értek el. Összesen 7 272 új személygépkocsit regisztráltak Norvégiában, amelyek közül 7 127 darab tisztán elektromos volt. Mindössze 145 olyan autó került forgalomba, amely nem teljesen elektromos hajtáslánccal rendelkezett. A dízelmodellek 67 darabbal 0,92 százalékos részesedést értek el, míg a benzines plug-in hibridekből 40 darabot regisztráltak. A hagyományos hibridek, benzines modellek és dízel plug-in hibridek részesedése gyakorlatilag statisztikai hibahatárra zsugorodott. Az adatokból kiderült, hogy a 2024-ben értékesített új autók 88,9%-a teljesen elektromos, szemben a 2023-as 82,4%-os EV-értékesítéssel - jelentette a Reuters. Norvégia már évek óta azt a stratégiát folytatja, hogy a járműveket forgalomba helyezéskor azok környezeti terhelése alapján - nemcsak szén-dioxid-kibocsátást, de a többi káros anyagot is figyelembe véve - adóztatja, miközben az elektromos és a konnektoros hibrid autók többféle kedvezményben részesülnek. A két hatás együtt már alkalmas arra, hogy az autóvásárlókat a társadalmilag is előnyösebb, tisztábban üzemelő autók felé terelje.

Érdekes így utólag visszanézni a norvég piac változását. 2014-ben, tehát csupán 10 évvel ezelőtt a tölthető autók aránya az új autók között 13,13% volt, miközben idén ez az arány bőven 90% fölött jár már. Norvégia mindössze 12 év leforgása alatt csavarodott rá az elektromos autókra, ráadásul úgy, hogy a világ egyik leghidegebb térségéről van szó, márpedig a mínuszokban csökken az akkumulátorok teljesítménye. Emellett az ország partvonalát fjordok csipkézik, ezért bizonyos falvak és városok nagyon nehezen elérhetők, és ez a kihívás még nagyobbá válhat egy kisebb távok megtételére optimalizált elektromos autóval. Annak ellenére, hogy az ország jelentős olaj- és gáztartalékokkal rendelkezik, hosszú ideje élen jár az alternatív meghajtású járművek eladásában, beleértve a tisztán elektromos és hibrid modelleket is.

Norvégiáról mindenki tudja, hogy az elektromos átállás éltanulója, és az is széles körben ismert, hogy az ország kormánya még 2017-ben a hagyományos meghajtású autók 2025-ig történő kivezetéséről döntött. A 2025-ös nemzeti cél kitűzésekor 2017-ben az elektromos meghajtás aránya az új autók értékesítésében nem érte még el a 30%-ot. A belső égésű motorok és a tölthető hibridek teljes kivezetése meglehetősen ambiciózus, sokak számára elképzelhetetlen cél volt. Épp csak megjelent a Tesla Model 3, a többi gyártó pedig még csak ígérgette a nagyobb hatótávú autók érkezését. A norvég cél meghatározásakor tehát nem lehetett még látni, hogy mivel fogják tudni helyettesíteni a belső égésű autókat a kínálatban.

A norvég kormányzat szerepe: Ösztönzők és adókedvezmények

De vajon mi lehet az oka annak, hogy a skandináv ország lakói ennyire megszerették ezeket a szinte némán guruló autókat? A rövid válasz az, hogy a norvég kormányzat már az 1990-es évek óta folyamatosan és következetesen támogatja az elektromos autók lakossági vásárlását, és ezek az ösztönzők az utóbbi évtizedben pörgették csak fel igazán például a Tesla-vásárlási kedvet. Először is, azoknak a norvégoknak, akik nem belsőégésű motoros vagy hibrid, hanem teljesen elektromos autó mellett döntöttek, 2023-ig egyáltalán nem kellett megfizetniük az engangsavgift nevű, tulajdonképpen regisztrációs adót, ami körülbelül 100 ezer norvég korona (mintegy 3,4 millió forint), illetve a 25 százaléknyi áfát. Ezek az ösztönzők a benzines vagy dízeles autókkal szemben jelentősen csökkentették is az elektromos autók árát. Idéntől ez annyit változott, hogy a regisztrációs adót továbbra sem kell megfizetni, de az 500 ezer norvég koronánál, vagyis körülbelül 17 millió forintnál többe kerülő elektromos autóknál a többletre már meg kell fizetni a 25 százaléknyi áfát, míg az 500 kg feletti súlyú autóknál kilogrammonként 12,5 koronányi (kb. 425 forint) díj fizetendő. Tehát egy 700 ezer koronába, vagyis 23,8 millió forintba kerülő elektromos autóra mintegy 75 ezer koronányi (2,5 millió forintnyi) adó jutna, míg egy ugyanennyibe kerülő benzines vagy dízeles autóra regisztrációs adóval, áfával és súlyadóval együtt akár 300 ezer koronára, vagyis valamivel több mint tízmillió forintra is rúghat az adó mértéke.

Dízelautó-tilalom Norvégiában

Az adókedvezmények mellett a norvégok óriási összegeket öntöttek a töltőállomások hálózatának növelésébe, és ennek eredményeként a skandináv országban van a világon a legtöbb egy főre eső gyorstöltő. Az OECD adatai szerint 2020-ban több mint 13 ezer töltőállomás volt az 5,4 milliós országban, köztük majdnem 1600 darab állami hozzájárulással létesített gyorstöltő. Ezek mintegy 20 perc alatt képesek nulláról 80 százalékra tölteni az akkumulátorokat. Az adókedvezmények mellett korábban olyan kedvezményekkel is járt az elektromosautó-tulajdonlás, mint hogy 2017-ig ingyen parkolhattak a városokban, nem kellett útdíjat fizetniük bizonyos útszakaszokon, 2018-ig féláron utaztathatták Teslájukat a kompokon, a tavalyi évig pedig az összes általuk használt útszakasz díjának maximum felét terhelték rájuk. Sőt, 2005 óta a városokban dugó esetén használhatják a buszsávokat is, bár ezt 2016 óta azzal egészítették ki, hogy ezt csak legalább két utas esetén vehetik igénybe a sofőrök.

A World Resources Institute elemzése szerint a fordulópont 2012-ben jött el, amikor is az elektromos autók teljes költsége életciklusuk alatt (vásárlás, karbantartás, töltés költsége) olcsóbb lett, mint a hagyományos járműveké. Akkoriban Christina Bu, a Norvég Elektromos Autóklub főtitkára azt mondta, az áfa eltörlése adott igazán lökést ezeknek az autóknak, ez tette igazán versenyképessé őket a többivel szemben. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy a töltőállomások infrastruktúrája tökéletlen, és a technológia is fejlődik még. Az utóbbi években azonban a norvég kormány elkezdte érzékelhetően visszavágni a kedvezményeket, a lakosság nem kis bosszúságára. Ennek egyik oka, hogy a luxusautók terjedésének igyekeznek gátat szabni, továbbá már annyian vezetnek elektromos autókat, hogy nincs értelme további ösztönzőkkel segíteni az átállást, hiszen az megtörtént. Bár a kedvezmények egy részének mértéke az évek során a tisztán üzemelő autók arányának növekedésével csökkent, a tölthető hibrideket és más szennyezőbb autókat választók is egyre növekvő adóterhekkel szembesültek. A 2025-ös szabályozás alapján a villanyautókat továbbra is megilletik a kedvezmények, így például 500.000 koronáig (~17,3 millió forint) továbbra is áfamentesek, de a plug-in hibridek adója 45 ezer koronával (~1,6 millió forint), az egyéb hagyományos hajtásláncú típusoké pedig 14,5 ezer koronával (~500 ezer forint) nő 2025. A kishaszongépjárművek kapcsán azonban úgy tűnik, még a norvég tempó sem elég, itt már 2027-tel számolnak a teljes átállásra, bár az új hivatalos céldátumot még nem fogadták el.

A belső égésű motoros autók betiltásának célja 2025-től

Jó ideje tárgyalnak már a norvég törvényhozásban a belső égésű motorokkal szerelt autók betiltásáról, ám nem született megegyezés - egészen mostanáig. Az egyik legkomolyabb norvég lap, a Dagens Næringsliv beszámolója alapján az Independent azt írja, mind a négy politikai pártnak (bal- és jobboldaliaknak egyaránt) egyaránt sikerült megállapodniuk az új energetikai stratégiában, ami azt is kimondja: 2025-től tilos új belső égésű motorral szerelt autót eladni az országban. Norvégia ezzel az egyik legagresszívabb módon áll át az elektromos autók oldalára, ami annak fényében külön figyelemre méltó, hogy a világ egyik legnagyobb olajexportőréről beszélünk. India például 2030-ra tűzött ki hasonló célt, és bár Hollandia hasonlóan a 2025-ös dátumot tűzte ki célul, a kérdést egyelőre még a parlament tárgyalja. Persze a skandináv országban így sem állnak rosszul az elektromos autók használata terén, jelenleg az utakon közlekedő személyautók 24 százaléka, vagyis nagyjából minden negyedik ilyen. Ettől eltekintve hatalmas lépésről beszélünk, és nemcsak azért, mert egy évtized alatt állhat be nagyon komoly változás, hanem azért is, mert példát mutathatnak a többi nemzetnek - holott a gazdasági érdekeik ezzel éppen ellentétesek. Cecilia Kniebe Kroglund, Norvégia közlekedésiminiszter-helyettese a legújabb adatok kapcsán kiemelte, hogy míg sok ország a belső égésű motorral szerelt járművek fokozatos betiltása mellett döntött, Norvégia ehelyett az elektromos autók elterjedésének ösztönzésére helyezte a hangsúlyt.

Környezeti hatások és az átállás árnyoldalai

Ha a környezetvédelmi hatásokat nézzük, a mérések szerint a norvég főváros levegője tisztább, maga a város pedig sokkal csendesebb, mióta elektromos autók róják az utcákat. Az üvegházhatású gázok kibocsátása Oslóban 2009 óta 30 százalékkal csökkent. Norvégiának abból a szempontból persze szerencséje van, hogy bővelkedik vízerőművekben és olcsón állítja elő a felhasznált elektromos áram 90 százalékát. 2021 elején összesen 1681 vízerőmű működött a fjordok csipkézte országban, amik évente átlagosan 136,4 terrawattórányi villamosenergiát állítanak elő. Az elektromos autók terjedése ezzel együtt mérsékelten megnövelte az áramigényeket a Norvég Elektromos Autóklub számításai szerint, a legtöbben így éjszaka töltik az autóikat, amikor kevésbé terhelt a hálózat és a villanyáram is kevesebbe kerül. Az elektromos átállásnak is megvan a sötét oldala. Sirin Hellvin Stav, Oslo környezetvédelemért és közlekedésért felelős alpolgármestere és a norvég zöld párt egyik tagja Norvégia képmutatásáról beszélt, mivel az ország úgy igyekszik a saját kibocsátását csökkenteni, hogy közben kőolaj- és földgáznagyhatalomnak számít, és a fosszilis energiahordozók exportja tavaly mintegy 180 milliárd dollárnyi bevételt generált az államnak. Stav pártja azt szeretné, ha 2035-ig kivezetnék a kőolaj- és földgáztermelést, a norvég kormány viszont nem csökkentette az előállítást.

Emellett pedig ott van az elektromos autókba gyártott akkumulátorok problematikája. Bár ezeket a járműveket sokan zérókibocsátásúnak nevezik, mivel közvetlenül nem bocsátanak ki például kipufógógázt, ez nem jelenti azt, hogy teljesen kibocsátásmentesek lennének. Az akkumulátoraikhoz lítiumra és más ritkaföldfémekre van szükség, amelyek bányászata jelentős környezetvédelmi kockázatokkal jár (beleértve a vízkészletek szennyezését), olyan egészségügyi kockázatokkal, mint a tüdőrák és más rákos daganatok rizikója, illetve a gyerekmunka problémáját is felveti. Fredrikstadban, Oslótól majdnem 90 kilométerre délre például akkumulátor-újrahasznosító üzemmé alakítottak egy régi acélgyárat. Azok a munkások, akik korábban a kohók körül sürgölődtek, mára akkumulátorcsomagokat bontanak darabjaikra. Ezután géppel leválasztják a csomagokról a műanyagot, az alumíniumot és a rezet. A végeredmény egy lítiumot, nikkelt, kobaltot, mangánt és grafitot tartalmazó fekete massza, ebből igyekeznek újrafelhasználni az aktív anyagokat. A Hydrovolt több üzem nyitását is tervezi Európában és az Egyesült Államokban, és bár egyelőre nincs valami sok újrahasznosítható alapanyag, a módszer idővel segíthetne elszakadni a bányászat kényszerétől.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Piaci trendek és a jövő Norvégiában

Norvégia elektromos autó piaca újra visszatért a normális állapotúra februárban, miután az év eleji szabályozási változások miatt januárban meredek visszaesés volt tapasztalható. A visszaesés hátterében a 2026. január 1-jén életbe lépett szabályozási és ösztönzőrendszeri változások állnak. Sok vásárló még 2025 végén előrehozta autóvásárlását, hogy kihasználja a kedvezőbb adózási feltételeket, így rekordmagas év végi regisztrációk születtek. „Elszigetelten vizsgálva ez drámainak tűnhet” - közölte a Norvég Közúti Szövetség, azaz az Norwegian Road Federation (OFV). „Ha azonban heti bontásban elemezzük a számokat, más kép rajzolódik ki: február utolsó két hetében a regisztrációk már csak 5,8 százalékkal maradtak el a 2025-ös azonos időszaktól. Most annak jeleit látjuk, hogy a piac visszatér egy normálisabb aktivitási szintre, hasonlóan ahhoz, amit a 2022-es áfareform után tapasztaltunk. Akkor a kereslet átrendeződése gyenge 2023-as évkezdetet eredményezett.” Márkák szerint a Tesla végzett az élen 16,6 százalékos részesedéssel, megelőzve a Toyota 12,9 százalékos arányát. A harmadik helyen a Volkswagen állt 8,6 százalékkal, ami jelentős visszaesést jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest. Modellszinten a Tesla Model Y vezette a rangsort 1 073 darabos regisztrációval és 14,8 százalékos részesedéssel. A második helyen a Toyota bZ4X végzett 514 példánnyal, míg a Volvo EX40 425 darabbal lett harmadik. A februári számok alapján a norvég elektromos autó piac ismét stabilizálódni látszik, miközben a tisztán elektromos hajtás dominanciája gyakorlatilag teljes. A Norvég Elektromos Járművek Szövetsége (NEVA) szerint tavaly a két legkelendőbb személyautó között volt a Tesla Model Y és a Tesla Model 3 Norvégiában. Az átállást olyan márkakereskedések segítik, mint a Norvégiában több mint 75 éve működő Harald A. Møller. „Úgy gondoljuk, hogy helytelen azt tanácsolni egy ma ide érkező ügyfélnek, hogy vegyen egy ICE [belső égésű motoros] autót, mert a jövő az elektromos autóké” - mondta Ulf Tore Hekneby, a Harald A. Møller vezérigazgatója a BBC-nek.

2024 szeptemberében az elektromos járművek először haladják meg a benzinüzemű autók számát Norvégiában, amely egyben az első ország a világon, ahol ez megtörtént. Miközben más országok növelik az eladott elektromos járművek számát, még mindig messze elmaradnak a Norvégiában elért haladás mögött. Az Egyesült Királyságban például 2024 novemberében rekordot döntött az elektromos járművek aránya az összes új autó eladásában: az elektromos járművek a hónapban az összes forgalomba helyezett autó mintegy 25%-át tették ki. A Reuters szerint az EV-k 2024-től az Egyesült Államokban a teljes járműértékesítés mindössze 8%-át teszik ki, a hibrid járművek iránt egyelőre nagyobb a kereslet a teljesen elektromos járművekhez képest. Ahhoz, hogy a kitűzött célt valóban tartani lehessen, az elektromos autók piacának is fejlődnie kell, ám ezzel valószínűleg nem lesz gond, hiszen az autógyártók jó része az évtized végére előrukkolna valamilyen zéróemissziós géppel - gondoljunk csak az Audi nagyszabású tervére. Elon Musk viszont már most üdvözli a szándékot: „Just heard that Norway will ban new sales of fuel cars in 2025. What an amazingly awesome country. You guys rock!!”

Dízel üzemanyag összehasonlítás

tags: #norvégia #dízel #autók #áttekintés

• Ismerje meg a Toyota és a Corolla logók fejlődését
• Az Insignia vízpumba és vezérlés karbantartásának fontossága
• Honda Fireblade műszaki adatok és vélemények
• Scenic 2 lökhárító alkatrészellátás
• minden, amit a Suzuki Swift vásárlásáról tudni érdemes